Hungarian
Ügyszám:
.
III/00331/2012
Első irat érkezett: 11/07/2008
.
Az ügy tárgya: a haditechnikai eszközök és szolgáltatások kivitelének, behozatalának, transzferjének és tranzitjának engedélyezésérõl szóló 16/2004. (II. 6.) Korm. rend. 1. sz. melléklet XXVI. fejezete 1/a/5. pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló bírói indítvány
.
Eljárás típusa: Bírói kezdeményezés (egyedi normakontroll eljárás) 2013. március 31-ig
.
Indítványozók típusa:bíró
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 02/02/2012
.
Előadó alkotmánybíró: Stumpf István Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó bíró - az előtte folyamatban lévő eljárás felfüggesztése mellett - 2008. november 7-én benyújtott indítványában a haditechnikai eszközök és szolgáltatások, illetõleg kettõs felhasználású termékek és technológiák forgalmára vonatkozó kötelezettség megszegésének bűntette (Btk. 263/B. §) miatt indított büntetőeljárást felfüggesztve, az Abtv. 38. §-a alapján fordult az Alkotmánybírósághoz. Az indítványozó a haditechnikai eszközök és szolgáltatások kivitelének, behozatalának, transzferjének és tranzitjának engedélyezéséről szóló 16/2004. (II. 6.) Korm. rend. 1. sz. melléklet XXVI. fejezete 1/a/5. pontjának megsemmisítését kéri, amely lehallgató eszköznek minősíti a 10 órát meghaladó felvételi idejű miniatűr hangrögzítő eszközöket (amennyiben azokat közvetlen beszéd titkos lehallgatására, továbbítására, rögzítésére tervezték, gyártották, vagy erre lényeges átalakítás nélkül felhasználhatók).
Az indítványozó előadja, hogy a mai elektronika fejlettsége és miniatürizálása mellett a sérelmezett kormányrendelet olyan műszaki paramétereket sorol fel annak megállapítására, hogy mely hangrögzítő berendezéseket kell titkosszolgálati eszköznek tekinteni, amelyeket a mai közhasználatban lévõ hangrögzítő eszközök sokszorosan túlhaladnak. A Btk. 263/B. §-ában rögzített törvényi tényállás mögött álló,azt konkrét tartalommal kitöltő jogszabályi rendelkezés elavult és nem egyértelmű fogalommeghatározása következtében sérelmet szenved a jogbiztonság, illetőleg az alkotmányos büntetőjog követelménye.
Az indítványozó bíró az Alkotmánybíróság III/331-1/2012. AB végzésére válaszolva indítványát változatlan formában tartotta fenn megjelölve az Alaptörvény jogállamiságról rendelkező B) cikk (1) bekezdését..
.
Támadott jogi aktus:
    a haditechnikai eszközök és szolgáltatások kivitelének, behozatalának, transzferjének és tranzitjának engedélyezésérõl szóló 16/2004. (II. 6.) Korm. rend. 1. sz. melléklet XXVI. fejezete 1/a/5. pontja
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
B. cikk (1) bekezdés
.
A döntés száma: 3088/2013. (IV. 19.) AB végzés
.
ABH oldalszáma: 2013/1634
.
Az ABH 2013 tárgymutatója: bírói kezdeményezés elbírálásra alkalmatlanná válása; bírói kezdeményezés okafogyottá válása; keretkitöltő szabály
.
A döntés kelte: Budapest, 04/02/2013
.
.
Testületi ülések napirendjén:
.
Testületi ülések napirendjén:
2012.12.10 13:00:00 Teljes ülés
2013.03.19 9:00:00 Teljes ülés
2013.04.02 10:00:00 Teljes ülés

.
A döntés szövege:
.
A döntés szövege:
    Az Alkotmánybíróság teljes ülése folyamatban lévő ügyben alkalmazandó jogszabály alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló bírói kezdeményezések tárgyában meghozta a következő
    v é g z é s t:

    1. Az Alkotmánybíróság a haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény melléklete XXVI. fejezete, továbbá a haditechnikai eszközök és szolgáltatások kivitelének, behozatalának, transzferjének és tranzitjának engedélyezéséről szóló 16/2004. (II. 6.) Korm. rendelet 1. számú melléklete XXVI. fejezete alaptörvény-ellenességének megállapítására, illetve a Fővárosi Törvényszék előtt 11.B.34/2010., 11.B.46/2010., 11.B.608/2010. és 11.B.697/2010. szám alatt indult ügyekben történő alkalmazhatóságuk kizárására irányuló bírói kezdeményezések tárgyában az eljárást megszünteti.

    2. Az Alkotmánybíróság a haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény melléklete XXVI. fejezete, továbbá a haditechnikai eszközök és szolgáltatások kivitelének, behozatalának, transzferjének és tranzitjának engedélyezéséről szóló 16/2004. (II. 6.) Korm. rendelet 1. számú melléklete XXVI. fejezete alaptörvény-ellenességének megállapítására, illetve a Fővárosi Törvényszék előtt 11.B.141/2008., 11.B.770/2009., 11.B.1602/2009., 11.Bk.1489.2009., 5.B.1323/2009., 11.B.404/2010., 11.B.655/2010., 11.B.780/2010. és 11.Bk.1340/2010. szám alatt indult ügyekben történő alkalmazhatóságuk kizárására irányuló bírói kezdeményezéseket visszautasítja.
    I n d o k o l á s

    [1] 1. Az Alkotmánybírósághoz előterjesztettek tizenhárom olyan bírói kezdeményezést, amelyben az indítványozó bírák a haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény (a továbbiakban: Httv.) mellékletének XXVI. fejezete, továbbá a haditechnikai eszközök és szolgáltatások kivitelének, behozatalának, transzferjének és tranzitjának engedélyezéséről szóló 16/2004. (II.6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Htr.) 1. számú mellékletének XXVI. fejezete alkotmányossági felülvizsgálatát kérték. Az Alkotmánybíróság a kérelmeket – tárgyi összefüggésükre tekintettel – egyesítette.
    [2] A 2008-2010 folyamán érkezett bírói kezdeményezésekben az indítványozók előadták, hogy a Httv., illetve a Htr. kifogásolt részei a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvénynek (a továbbiakban: Btk.) a visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel elnevezésű 263/B. §-a, mint keretrendelkezés alkalmazása szempontjából keretkitöltő szabályoknak minősültek. Az indítványozó bírók szerint a Httv., illetve a Htr. támadott, a titkosszolgálati eszközök “listáját”, illetve a listák alóli kivételeket tartalmazó részei a jogállamiság, s ezen belül a jogbiztonság követelményébe ütköztek. E jogszabályi mellékletekben ugyanis bizonytalan jogfogalmak, önmagukban is értelmezésre szoruló terminus technicus-ok, megnevezések szerepeltek, amelyek a jogalkalmazás során, illetve az érintettek számára állandó értelmezési zavarokat okoztak. Ennélfogva az is esetlegessé vált, hogy milyen esetben, milyen technológia, illetve termék alkalmazása, megvásárlása miatt indult büntetőeljárás.

    [3] 2. Az indítványozó bírák indítványaikban eredetileg az Alkotmány rendelkezésére hivatkoztak, azonban az 2011. december 31-én hatályát vesztette, és helyébe 2012. január 1-jei hatállyal Magyarország Alaptörvénye (a továbbiakban: Alaptörvény) lépett. Az Alkotmánybíróság az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 25. §-ára és 52. § (1) bekezdés d) pontjára tekintettel felhívta az indítványozókat, hogy egészítsék ki indítványukat: a bírói kezdeményezéssel támadott jogszabályok az Alaptörvény mely rendelkezéseit sértik és miért.
    [4] Az indítvány-kiegészítési felhívásra adott válaszban az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése alapján kérték az eredetileg támadott rendelkezések alaptörvény-ellenességének megállapítását.

    [5] 3. A kezdeményezések benyújtását követően az egyik indítványozó bíró arról tájékoztatta az Alkotmánybíróságot, hogy az ügyész az alapügyek egy részében ejtette a vádat. A Fővárosi Törvényszék 2012. július 13-án 11.B.141/2008/21. számon kelt irata szerint a Fővárosi Főügyészség az eredetileg 11.B.697/2010., 11.B.608/2010., 11.B.46/2010., illetve a 11.B.34/2010. számú büntetőügyben ejtette a vádat. Erre tekintettel ezek az ügyek új ügyszámot 11.B.1267/2010., 11.B.1268/2010., 11.B.1269/ 2010., 11.B.1270/2010.) kaptak, majd a bíróság a 2010. október 6-án kelt 11.B.1267/ 2010/2., 11.B.1268/2010/2., 11.B.1269/2010/2., 11.B.1270/2010/2. számú végzéseivel a büntetőeljárást megszüntette, s rendelkezett a lefoglalt bűnjeleknek a terhelt részére történő kiadásáról. E négy eljárás tehát jogerősen lezárult.
    [6] Az Abtv. 25. §-a alapján bírói kezdeményezésnek akkor van helye, ha a “bírónak az előtte folyamatban levő egyedi ügy elbírálása során” kell olyan jogszabályt alkalmaznia, amelynek alaptörvény-ellenességét észleli. Ebből következik, hogy ha nincs olyan folyamatban lévő ügy (kiváltképpen azért, mert a bíróság az alapügyben indult eljárást megszüntette), amelynek elbírálása során az eljáró bírónak az Alkotmánybíróság előtt megtámadott jogszabályt alkalmaznia kellene, akkor az Alkotmánybírósághoz előterjesztett bírói kezdeményezés okafogyottá válik.
    [7] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az eredetileg 11.B.697/2010., 11.B.608/2010., 11.B.46/ 2010., illetve a 11.B.34/2010. számú büntetőügy kapcsán az Alkotmánybírósághoz benyújtott bírói kezdeményezés okafogyottá vált, hiszen az e számon indult ügyekben a bíróság a büntetőeljárást 2010. október 6-án megszüntette. Erre figyelemmel az Alkotmánybíróság az Abtv. 59. §-a, valamint az Ügyrend 67. § (2) bekezdés e) pontja alapján e négy büntetőügy kapcsán előterjesztett bírói kezdeményezés tárgyában az eljárását megszüntette.

    [8] 4. Az Alkotmánybíróság eljárása során észlelte, hogy az indítványozók által támadott jogszabályi rendelkezések közül a Httv. mellékleteit 2012. január 1-jével hatályon kívül helyezte a Magyarország 2012. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXVI. törvény 84. §-ának 58. pontja. Ezen túlmenően a Htr.-t 2012. január 1-jével hatályon kívül helyezte a haditechnikai eszközök és szolgáltatások kivitelének, behozatalának, transzferjének és tranzitjának engedélyezéséről, valamint a vállalkozások tanúsításáról szóló 160/2011. (VIII. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: újHtr.). Az újHtr. 1. számú mellékletének XXVI. fejezete a hatályon kívül helyezett Htr.-től eltérő módon, de jelenleg is rendelkezik a titkosszolgálati eszközökről.
    [9] Az eredetileg támadott jogszabályok hatályon kívül helyezése, illetve a Htr.-ben foglaltak újraszabályozása miatt, különös figyelemmel a Btk. 2. §-ára, kérdésessé vált, hogy pontosan melyik időpontban hatályos jogszabály az adott bírói kezdeményezések, s ennek alapján az alkotmánybírósági felülvizsgálat tárgya. Az 1/1999. Büntető jogegységi határozat arra mutatott ugyanis rá, hogy a Btk. Különös Részének valamely keretkitöltő jogszabályi rendelkezésében a bűncselekmény elkövetése után beálló változás a Btk. 2. §-a fényében értékelendő.
    [10] Az Abtv. 25. §-a szerint a bírói kezdeményezés tárgya az a jogszabály, amit a “bírónak az előtte folyamatban levő egyedi ügy elbírálása során” alkalmaznia kell, s amelynek alaptörvény-ellenességét észleli. Az Abtv. 25. §-a értelmében tehát a bírói kezdeményezés tárgyát alapvetően a bírónak kell megjelölnie, ezt az Alkotmánybíróság az indítványozó helyett nem pótolhatja. Ezért az Alkotmánybíróság 2012. június 28-án kelt III/331-2/2012. számú végzésében a jogszabályváltozásra tekintettel felhívta az indítványozókat arra, hogy határozzanak (a Btk. 2. §-a alapján) és nyilatkozzanak a konkrét ügyekben alkalmazandó jogszabályról, vagyis a bírói kezdeményezések tárgyáról, azaz az Alkotmánybíróság által jelenleg felülvizsgálandó rendelkezésekről.
    [11] Az alkotmánybírósági felhívásra egy bíró válaszolt, a Fővárosi Törvényszék előtt 5.B.1323/2009. szám alatt folyamatban lévő ügy kapcsán nem érkezett válasz. Az alkotmánybírósági felhívásra adott válaszában az eljáró bíró a Fővárosi Törvényszék előtt 11.B.141/2008., 11.B.770/2009., 11.B.1602/2009., 11.Bk.1489.2009., 11.B.404/2010., 11.B.655/2010., 11.B.780/2010. és 11.Bk.1340/2010. szám alatt folyamatban lévő ügyek kapcsán egyenként megjelölte az elkövetési időt, s egyúttal kérte az abban az időpontban hatályos szabályok alaptörvény-ellenességének megállapítását. Az eljáró bíró tehát válaszában a keretkitöltő jogszabályi rendelkezés hatályon kívül helyezése ellenére is úgy nyilatkozott, hogy az elkövetés idején hatályos, de azóta már hatályon kívül helyezett rendelkezések felülvizsgálatát kéri, a Btk. 2. §-ának, illetve ahhoz kapcsolódóan az 1/1999. Büntető jogegységi határozatnak a konkrét ügyekre irányadó tartalmára tekintet nélkül. Következésképpen tehát, részben az alkotmánybírósági felhívásra adott válasz hiányában, részben a bírói kezdeményezésekkel érintett egyedi ügyek elbírálása során alkalmazandó jogot illetően a beérkezett válasz ellenére továbbra is fennálló bizonytalanság következtében, jelenleg már nem egyértelmű a Fővárosi Törvényszék előtt folyamatban lévő fenti kilenc ügyben benyújtott bírói kezdeményezések, s ezáltal az alkotmánybírósági felülvizsgálat tárgya. Megállapítható ezért, hogy a Fővárosi Törvényszék előtt 5.B.1323/2009., 11.B.141/ 2008., 11.B.770/2009., 11.B.1602/2009., 11.Bk. 1489/2009., 11.B.404/2010., 11.B.655/2010., 11.B.780/2010. és 11.Bk.1340/2010. szám alatt folyamatban lévő ügyekben benyújtott bírói kezdeményezések elbírálásra alkalmatlanná váltak. Erre figyelemmel az Alkotmánybíróság az Abtv. 64. § c) és d) pontja, valamint az Ügyrend 65. § (1) bekezdése alapján e kilenc folyamatban lévő ügy kapcsán előterjesztett bírói kezdeményezést visszautasította.
        Dr. Paczolay Péter s. k.,
        az Alkotmánybíróság elnöke
        .
        Dr. Balogh Elemér s. k.,
        alkotmánybíró

        Dr. Bragyova András s. k.,
        alkotmánybíró

        Dr. Holló András s. k.,
        alkotmánybíró

        Dr. Kovács Péter s. k.,
        alkotmánybíró

        Dr. Lévay Miklós s. k.,
        alkotmánybíró

        Dr. Salamon László s. k.,
        alkotmánybíró

        Dr. Szalay Péter s. k.,
        alkotmánybíró
        Dr. Balsai István s. k.,
        alkotmánybíró

        Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
        alkotmánybíró

        Dr. Kiss László s. k.,
        alkotmánybíró

        Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,
        alkotmánybíró

        Dr. Pokol Béla s. k.,
        alkotmánybíró

        Dr. Stumpf István s. k.,
        előadó alkotmánybíró

        Dr. Szívós Mária s. k.,
        alkotmánybíró

        .
        English:
        .
        Petition filed:
        .
        11/07/2008
        .
        Number of the Decision:
        .
        3088/2013. (IV. 19.)
        Date of the decision:
        .
        04/02/2013
        .
        .