Hungarian
Ügyszám:
.
IV/00556/2014
Első irat érkezett: 03/19/2014
.
Az ügy tárgya: a Kúria Kvk.IV.37.331/2014/2. számú végzése (választási ügyben hozott határozat, bírság)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 26. § (1) bekezdés) (Ve. 233. § -- választási ügyben a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés ellen)
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíró: Szívós Mária Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - a Ve. 233. §-a és az Abtv. 26. § (1) bekezdése alapján - a Kúria Kvk.IV.37.331/2014/2. számú végzése, valamint a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 48. §-a, 124. § (2) bekezdése, és 224. § (2) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését indítványozta.
Az Országgyűlési Egyéni Választókerületi Bizottság határozatában bírsággal sújtotta az indítványozót, mert nem szolgáltatta vissza határidőben az ajánlások gyűjtése céljából átvett ajánlóíveket, majd Nemzeti Választási Bizottság (NVB) az indítványozó fellebbezését érdemi vizsgálat nélkül elutasította. A Kúria végzésében elutasította az indítványozónak az NVB 779/2014. számú határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét.
Az indítványozó kifogásolta a bírság objektív jellegét, és azt, hogy a választási bizottság és a Kúria határozatát nem hiteles formában küldte meg. Nézete szerint a határozatok közlésére és a jogorvoslati határidőkre vonatkozó szabályozás alaptörvény-ellenes.
Az indítványozó álláspontja szerint a Kúria végzése és a jogszabályi rendelkezések sértik az Alaptörvény B) cik (3)-(4) bekezdését, R) cikk (3) bekezdését, T) cikk (3) bekezdését, XXIII. cikk (1) bekezdését, I. cikk (1)-(4) bekezdéseit, és a XXVIII. cikk (7) bekezdését..
.
Támadott jogi aktus:
    a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 48. §, 124. § (2) bekezdés, 224. § (2) bekezdés
    a Kúria Kvk.IV.37.331/2014/2. számú végzése
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
B) cikk (3) bekezdés
B) cikk (4) bekezdés
R) cikk (3) bekezdés
T) cikk (3) bekezdés
I. cikk (1) bekezdés
I. cikk (2) bekezdés
I. cikk (3) bekezdés
I. cikk (4) bekezdés
XXIII. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (7) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_556_0_2014_inditvany_anonim.pdfIV_556_0_2014_inditvany_anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A határozat száma: 3070/2014. (III. 26.) AB végzés
    .
    ABH oldalszáma: 2014/1547
    .
    Az ABH 2014 tárgymutatója: alkotmányossági felülvizsgálat; jogorvoslathoz való jog választási eljárás során; választások során alkalmazott bírság
    .
    A határozat kelte: Budapest, 03/24/2014
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2014.03.24 17:00:00 2. öttagú tanács
    .
    A határozat szövege:
    .
    A határozat szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Kúria Kvk.IV.37.331/2014/2. számú végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
      I n d o k o l á s

      [1] 1. Az indítványozó mint választási eljárásban kérelmező 2014. március 19. napján alkotmányjogi panaszt nyújtott be a Kúriánál az Alkotmánybírósághoz címezve az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (Abtv.) 26. § (1) bekezdése, valamint a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (Ve.) 233. § (1) bekezdése alapján.
      [2] A kérelmező mint jelölő szervezet a választási eljárásban az ajánlások gyűjtése és jelöltállítás céljából ajánlóíveket vett át. A leadásra megadott határidőig, 2014. március 3-án 16 óráig az átvett 100 db ajánlóív átadására nem került sor, mert az ajánlóíveket átadni szándékozó személy képviseleti jogosultsága igazolásának hiánya miatt az illetékes választási bizottság megtagadta az átvételt. Budapest 10. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (OEVB) ezt a körülményt figyelembe véve, és ezért a bírság alapját 100 helyett 50 ajánló ívben meghatározva a 33/2014. (III. 6.) számú határozatában 2 537 500 Ft bírsággal sújtotta a kérelmezőt.
      [3] A fellebbezés folytán eljárt Nemzeti Választási Bizottság (NVB) a 779/2014. számú határozatával az elsőfokú határozatot megváltoztatta és 5 075 000 Ft összegű bírságot állapított meg. Döntése indokolásában rámutatott, hogy a jelölő szervezetet az ajánlóívek leadásának kötelezettségével kapcsolatban objektív felelősség terheli, amely alól az ügy körülményei sem mentesítik.
      [4] A kérelmező az NVB határozata ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmében előadta, hogy az NVB határozata sérti a Ve. 2. § (1) bekezdését, 43. §-át és 124. § (2) bekezdését.
      [5] A Kúria a döntésével az NVB határozatát akként változtatta meg, hogy az OEVB 33/2014. (III. 6.) számú határozatát megváltoztatva a bírság kiszabását mellőzte. A Kúria kifejtette, hogy a Ve. 124. § (2) bekezdésébe foglalt bírság objektív jellegű, azonban úgy ítélte meg, hogy az NVB nem a tényállásnak megfelelően alkalmazta a Ve. 124. § (2) bekezdését. Ennek kapcsán rámutatott, hogy a Ve. 43. § (1) bekezdése szerint a választási bizottság a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján tisztázza a döntéshozatalhoz szükséges tényállást. A Kúria szerint a jelölő szervezet eleget tett a Ve. 124. § (2) bekezdésébe foglalt kötelezettségének, azonban az ajánló íveket a választási iroda nem vette át, ezért az NVB a Ve. 43. § (1) bekezdését megsértve alkalmazta a Ve. 124. § (2) bekezdését.

      [6] 2. Az indítványozó a bírság kiszabásának mellőzése ellenére az Alkotmánybírósághoz fordult. Állítása szerint a Kúria döntésével az ügyben alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása folytán az Alaptörvényben biztosított alapjogok sérelme következett be. A panasz a következő szabályok alaptörvény-ellenességét állítja: a Ve. 48. §-a (a határozatok közlése), a Ve. 124. § (2) bekezdése (ajánlóívre vonatkozó átadási kötelezettség, a bírság szabályai), a Ve. 224. § (2) bekezdése (jogorvoslati határidő). Hivatkozott a választójog [XXIII. cikk (1) bekezdés], a jogorvoslathoz való jog [XXVIII. cikk (7) bekezdés] sérelmére, felhívta az Alaptörvény B) cikk (3) bekezdése, a T) cikk (3) bekezdése és az I. cikk szabályait. Sérelmezte továbbá, hogy a Kúria álláspontja szerint a felelőssége továbbra is objektív maradt.
      [7] Az indítványozó kérte az Alkotmánybíróságot, hogy a panaszban meghatározott indokolás alapján egyfelől a „Kúria tárgybeli Határozata rendelkező részének helyben hagyása mellett változtassa meg kizárólag indokolásában”; másfelől „a Ve. 48. §-ának, 124. § (2) bekezdésének illetve 224. § (2) bekezdésének Alaptörvénybe ütközését állapítsa meg és semmisítse meg (megszabva a hatályba maradó jogszabályi rendelkezés szövegét és hatályát).”

      [8] 3. A Ve. 233. § (1) bekezdése szerint az e törvény alapján, a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panasz a sérelmezett döntés közlésétől számított három napon belül nyújtható be. A (2) bekezdés kimondja, hogy az Alkotmánybíróság az e törvény alapján, a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panaszról az Abtv. 56. §-a szerint a beérkezésétől számított három munkanapon belül, a befogadott alkotmányjogi panaszról további három munkanapon belül dönt. A jelen ügyben az alkotmányjogi panasz az NVB határozata ellen benyújtott felülvizsgálati kérelem elbírálásáról szóló végzést, az alapul fekvő jogszabályok alkalmazását támadja.

      [9] 4. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz a befogadhatóság feltételeinek nem felel meg.
      [10] Az Abtv. 56. § (1) bekezdése szerint az Alkotmánybíróság az ügyrendjében meghatározottak szerinti tanácsban eljárva dönt az alkotmányjogi panasz befogadásáról. A (2) bekezdés kimondja, hogy a tanács mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt tartalmi feltételeit, különösen a 26–27. § szerinti érintettséget, a jogorvoslat kimerítését, valamint a 29–31. § szerinti feltételeket. A (3) bekezdés úgy szól, hogy a befogadás visszautasítása esetén a tanács rövidített indokolással ellátott végzést hoz, amelyben megjelöli a visszautasítás indokát.
      [11] Az Abtv. 29. §-a szerint az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be. Az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata során az Alkotmánybíróság a bírói döntés mellett figyelemmel volt a Kúria által alkalmazott jogszabályokra is.

      [12] 4.1. A jelen esetben az Alaptörvénynek a panaszban felhívott szabályai a Ve. 124. § (2) bekezdésében szabályozott bírság jogintézményével kapcsolatban olyan alkotmányjogi kérdést, amely a panasz befogadását eredményezhetné, nem vetnek fel.
      [13] Az Alkotmánybíróság gyakorlata értelmében valamely bírság meghatározásakor a jogalkotó olyan szempontokat vesz figyelembe, mint pl. a jogsértés természete, a jogellenes cselekmény súlya vagy ismétlődése, a megelőzés, a szankció visszatartó hatása a jogsértéstől, vagy a jogsértés által okozott közérdeksérelem. A jogalkotót széleskörű szabadság illeti meg abban a kérdésben, hogy az egyes jogsértésekkel szemben milyen eszközökkel kíván fellépni.

      [14] 4.2. A Ve. 48. §-a (a határozatok közlése) és a Ve. 224. § (2) bekezdése (jogorvoslati határidő) a választójog [XXIII. cikk (1) bekezdés] és a jogorvoslathoz való jog [XXVIII. cikk (7) bekezdés] szempontjából nem alapozzák meg a panasz befogadását.
      [15] Az Alkotmánybíróság eddigi gyakorlatát áttekintve megállapítható, hogy a 24/1999. (VI. 30.) AB határozatban (a továbbiakban: Abh.) a népszavazási eljárás egyes kérdéseiben, ezen belül különösen a jogorvoslatra nyitva álló határidő tekintetében fejtette ki álláspontját. Határozatában hangsúlyozta, hogy alkotmányossági szempontból alapvető különbségek ragadhatók meg a választási és a népszavazási eljárás között. Míg a választási rendszer lényegéből fakadóan szükségesek és ezáltal indokoltak is a rövid (1 és 3 napos) határidők, addig a népszavazási eljárásban ez nem minden esetben indokolható. Rámutatott továbbá: „[...] a jogalkotónak a választási eljárásban olyan ésszerű határidőket kellett megállapítania, amelyek biztosítják egyrészt a jogorvoslathoz való jogot, másfelől pedig azt, hogy a választás eredményének megállapítását a jogorvoslat minél kevésbé késleltesse, s ezáltal a választási eljárás szabályaiból következő egyéb határidők betartását meg ne akadályozza [...]”. (ABH 1999, 237, 243.)
      [16] Az Alkotmánybíróság az Abh.-ban arra is utalt, hogy „[a] választási eljárásban tudható, így előre kiszámítható, hogy mikor kerülhetnek sorra olyan döntések, amelyekkel kapcsolatban a jogorvoslat esetlegesen felmerülhet. A választási szervek elérhetősége biztosított, folyamatosan üléseznek, illetve készenléti helyzetben vannak.” (ABH 1999, 237, 245.)
      [17] Kifejezetten a régi Ve. 78. § (1) bekezdésével, illetve annak egy bizonyos szövegrészével az Alkotmánybíróság az 59/2003. (XI. 26.) AB határozatban foglalkozott. Az Alkotmánybíróság abban az ügyben azt vizsgálta, hogy a Ve. 78. § (1) bekezdésének illetőleg döntés meghozatalától számított szövegrésze – tekintettel a választási eljárás jellegére – eredményezi-e az Alkotmány 57. § (5) bekezdésében biztosított jogorvoslati jog, illetőleg az Alkotmány 2. § (1) bekezdése szerinti jogállamiság alapelvének sérelmét. (ABH 2003, 607.) Az új Ve. a döntésekről való tudomásszerzést biztosítja (48. §).

      [18] 4.3. A fentiekre figyelemmel nem lehet megállapítani, hogy a jelen esetben és tényállás mellett az alkotmányjogi panasz az Abtv. 29. §-a szerinti alapvető jelentőségű alkotmányjogi kérdést vetne fel.

      [19] 4.4. Az indítványozó azt is kérte az Alkotmánybíróságtól, hogy a Kúria határozatának indokolását változtassa meg a rendelkező rész helybenhagyása mellett.
      [20] Az indítvány azonban nem tartalmaz határozott kérelmet arra vonatkozóan, hogy az Alkotmánybíróság az Abtv. 27. §-a alapján semmisítse meg a Kúria döntését.
      [21] Az Abtv. 27. §-a szerinti alkotmányjogi panasz esetében valamely Alaptörvényben biztosított jog sérelmét maga a bírói döntés okozza. A bírói döntés rendelkező része váltja ki a hozzá kapcsolódó joghatást, így önmagában a bírói döntés indokolásának megváltoztatását nem lehet indítványozni.
      [22] Az Alkotmánybíróság mindezekre figyelemmel az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) és h) pontja alapján, az Abtv. 56. § (3) bekezdése alkalmazásával az alkotmányjogi panaszt visszautasította.

          Dr. Balogh Elemér s. k.,
          tanácsvezető alkotmánybíró
          Dr. Paczolay Péter s. k.,
          alkotmánybíró
          Dr. Stumpf István s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Szívós Mária s. k.,
          előadó alkotmánybíró

        .
        English:
        .
        Petition filed:
        .
        03/19/2014
        .
        Number of the Decision:
        .
        3070/2014. (III. 26.)
        Date of the decision:
        .
        03/24/2014
        .
        .