Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 26. § (1) bekezdése alapján - a 2/2014. Polgári jogegységi határozat 1. pontja és a Kúria Jpe.I.60.015/2021/15. számú jogegységi hatályú határozata alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól. Másodlagosan - az Abtv. 27. §-a alapján - a Kúria Jpe.II.60.040/2022/7. számú jogegységi hatályú határozata alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte. Végül indítványozta, hogy az Alkotmánybíróság az Abtv. 60. §-a és az Ügyrend 45. § (1) bekezdése alapján az eljárását függessze fel, és az Európai Unió Működéséről szóló szerződés 267. cikke alapján előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezzen az Európai Unió Bíróságánál.
Az indítványozó kereskedelmi bank az alkotmányjogi panasz előzményeként szolgáló, devizaalapú kölcsönszerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított polgári perben alperesként vett részt. Az elsőfokú bíróság a felperesek keresetét elutasította, megállapítva, hogy a kölcsönszerződés a felek között létrejött, az mindenben eleget tesz az - ügyben alkalmazandó - rHpt. rendelkezéseinek, az átlagosan tájékozott és ésszerűen figyelmes fogyasztó az árfolyamkockázat lényegét és gazdasági kötelezettségeire gyakorolt hatásait megérthette. Az ítéletet a másodfokú bíróság helybenhagyta, a Kúria Gfv.VI.30.480/2021/5. számú közbenső ítéletével a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte megállapítva, hogy a felek között létrejött szerződés az árfolyamkockázat tisztességtelensége körében jogszabálysértő, és ezért érvénytelen. A döntés elvi tartalmaként megállapította, hogy nem megfelelő a tájékoztatás akkor, ha abból világosan és egyértelműen nem ismerhetők fel az árfolyamkockázat gazdasági következményei. Az árfolyamkockázatról szóló tájékoztatás megfelelő tartalmának megítélésre körében hivatkozott a Kúria Jpe.I.60.015/2021/15. számú jogegységi hatályú határozatára, mely a 2/2014. PJE 1. pontja kötelező értelmezéséről rendelkezett.
Az indítványozó ezt követően jogegységi panaszt terjesztett elő. A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa Jpe.II.60.040/2022/7. számú jogegységi hatályú határozatával megállapította, hogy a közbenső ítélet jogkérdésben eltér a Kúria közzétett határozatától, az eltérést indokoltnak minősítette, ezért a közbenső ítéletet hatályában fenntartotta.
Az indítványozó arra hivatkozik, hogy a Kúria egy érdemi elbírálásra alkalmatlan kérelem alapján folytatta le a felülvizsgálati eljárást, nem értékelte az indítványozó által a felülvizsgálati ellenkérelemben kifejtetteket, és eltért a korábbi gyakorlatától, ezért az indítványozó álláspontja szerint a közbenső ítélet sérti a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát, ezen belül a törvényes bíróhoz és az indokolt bírói döntéshez való jogát, valamint az önkényes jogalkalmazás tilalmába ütközik.
Előadja, hogy a 2/2014. PJE határozat I. pontja a 2009. május 22-ig terjedő időszakra magyar jogalap nélkül, az uniós jogtól is eltérően fűzte minden további vizsgálat nélkül a tisztességtelenség jogkövetkezményét a világosság és érthetőség követelménye megsértéséhez, ezáltal sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot és az alaptörvény B) cikk (1) bekezdéséből eredő visszamenőleges hatályú jogalkotás és jogalkalmazás tilalmát. Nézete szerint a Kúria Jpe.I.60.015/2021/15. számú jogegységi hatályú határozat nem csak értelmezte, hanem érdemben meg is változtatta a 2/2014. PJE határozatban foglalt követelményeket, amely változást az Európai Unió Bíróság gyakorlatának változása nem indokolta, ezért az sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot, valamint a visszamenőleg hatályú jogalkotás és jogalkalmazás tilalmát. Kifejti továbbá, hogy a Kúria Jpe.II.60.040/2022/7. számú jogegységi hatályú határozata sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot, mert a Kúria nem tett eleget indokolási kötelezettségének, az alkalmazott jogértelmezés önkényes, és a Kúria indokolás nélkül mellőzte az előzetes döntéshozatal kezdeményezését..
. |