Az indítvány lényege:
Az indítványozó az Abtv. 26. § (1) bekezdése alapján a szabálysértésekről a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (Szabs. tv.) 195. §-a, valamint az Abtv. 27. §-a alapján a Hódmezővásárhelyi Járásbíróság 1.Szk.101/2024/16. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte a Hódmezővásárhelyi Rendőrkapitányság Szabálysértési Hatósága 06803/271-28/2024. szabs. számú határozatára is kiterjedő hatállyal.
A szabálysértési hatóság támadott határozatával a korábbi határozatát visszavonta, és azonos tényállás megállapítása mellett, az indítványozóval szemben csendháborítás szabálysértés elkövetése miatt 45.500 forint pénzbírságot szabott ki, és szeszesital fogyasztás tilalmának megszegése, valamint személyazonosság igazolásával kapcsolatos kötelességek megszegése szabálysértések elkövetése miatt indított eljárást - mivel a cselekmény nem szabálysértés - megszüntette. A Hódmezővásárhelyi Járásbíróság panasszal támadott végzésével a szabálysértési hatóság határozatát megváltoztatta akként, hogy a kiszabott pénzbíróság összegét 26.000 forintra mérsékelte.
Az indítványozó álláspontja szerint a Szabs. tv. 195. §-ában szabályozott csendháborítás törvényi tényállása önkényes jogértelmezést és jogalkalmazást tesz lehetővé, mert nem határoz meg objektív, mindenki által követendő mércét mások nyugalmának zavarására alkalmas zaj tekintetében. Emellett nem oldja fel a magántulajdon és az otthon nyugalma közötti kollíziót, amely az Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdésének és XIII. cikk (1) bekezdésének sérelméhez vezet.
Az indítványozó alapjogi sérelmét a támadott bírói döntés tekintetében arra vezeti vissza, hogy a bíróság nem tárta fel az eset összes körülményeit, nem folytatta le teljeskörűen a bizonyítási eljárást és végzésben nem jelölte meg a konkrét elkövetési magatartást. A bíróság nem adott megnyugtató és kimerítő választ a büntethetőséget kizáró akadály fennállásáról és nem indokolta meg, hogy objektív bizonyítékot szolgáltató zajszintmérő telefonalkalmazást miért nem vette figyelembe. Az indítványozó megítélése szerint a bírói döntés önkényes és ésszerűtlen, az eljáró bírósági titkár pedig elfogult volt. Mindezek alapján sérült a tisztességes eljáráshoz és védelemhez való joga, valamint fegyveregyenlőség elve..
. |