Hungarian
Ügyszám:
.
814/E/1991
Előadó alkotmánybíró: Herczegh Géza Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
A határozat száma: 35/1992. (VI. 10.) AB határozat
.
ABH oldalszáma: 1992/204
.
A határozat kelte: Budapest, 06/02/1992
.
.
A határozat szövege:
.
A határozat szövege:
                   A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

    Mulasztásban        megnyilvánuló        alkotmányellenesség
    megállapítására    vonatkozó     indítvány    ügyében     az
    Alkotmánybíróság meghozta az alábbi

                            határozatot:

    Az Alkotmánybíróság  megállapítja, hogy  az Országgyűlés  az
    Alkotmány    68. §-a     szerinti    jogalkotói    feladatát
    elmulasztotta és  ezzel alkotmányellenes  helyzetet  idézett
    elő. Az  Alkotmánybíróság felhívja  az  Országgyűlést,  hogy
    elmulasztott   törvényalkotási    kötelezettségének    1992.
    december 1-ig tegyen eleget.

    Az  Alkotmánybíróság  elrendeli  e  határozatának  a  Magyar
    Közlönyben való közzétételét.
                               Indokolás

                                   I.

      Az   indítványozó    1991.   március    18-án    kelt,    az
      Alkotmánybírósághoz   intézett   beadványában   mulasztásban
      megnyilvánuló  alkotmányellenesség   vizsgálatát   kérte   a
      nemzeti  és   etnikai  kisebbségek  jogairól  szóló  törvény
      megalkotását  illetően.  Az  indítványozó  szerint  e  jogok
      törvényi  rendezése  nemzetközi  jelentőségű,  a  kisebbségi
      jogok érvényesítésének  formái azonban  sem jogi,  sem pedig
      politikai szempontból  nem tisztázottak.  Véleménye szerint,
      bár az Alkotmány 68. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a
      Magyar Köztársaságban  élő nemzeti  és  etnikai  kisebbségek
      részesei  a   nép  hatalmának;   államalkotó  tényezők,   de
      képviseletük sem  a jelenlegi  Országgyűlésben, sem pedig az
      önkormányzatok képviseleti testületeiben nem biztosított.

                                  II.

      Az  Alkotmánybíróság   eljárásának  korábbi  szakaszában  az
      Országgyűlés elnökétől  és az  igazságügyminisztertől kapott
      tájékoztatásra figyelemmel, továbbá azért, mert a nemzeti és
      etnikai  kisebbségek  jogairól  szóló  törvény  elfogadására
      belátható időn  belül számítani  lehetett, 1991. július 8-án
      kelt, 814/E/1991. számú végzésével eljárását 1992. január 1-
      ig felfüggesztette.

      Az Országgyűlés  a törvényt  azonban eddig  az időpontig sem
      fogadta el.

                                  III.

      Bár az  Alkotmánybíróság vizsgálatát  kezdeményező indítvány
      az   Alkotmány   68. §-ának   többi   bekezdésében   foglalt
      rendelkezésekre nem  terjed ki,  a közöttük  fennálló szoros
      összefüggés folytán az Alkotmánybíróság hivatalból vizsgálta
      az Alkotmány  68. §  (1),  (2),  (4)  és  (5)  bekezdéseiben
      foglalt   rendelkezéseket    is   a   mulasztás   kérdésével
      összefüggésben. Az  Alkotmány 68. §  (1) bekezdése kimondja:
      "A Magyar  Köztársaságban élő nemzeti és etnikai kisebbségek
      részesei a  nép hatalmának; államalkotó tényezők", míg a (2)
      bekezdés  megállapítja:  "A  Magyar  Köztársaság  védelemben
      részesíti a  nemzeti és  etnikai  kisebbségeket.  Biztosítja
      kollektív  részvételüket   a  közéletben,  saját  kultúrájuk
      ápolását, anyanyelvük használatát, az anyanyelvű oktatást, a
      saját nyelven való névhasználat jogát." Az Alkotmánynak az a
      megállapítása,  mely  a  nemzeti  és  etnikai  kisebbségeket
      államalkotó tényezőknek  ismeri el,  a kisebbségek  jogainak
      törvényi  szabályozását  kiemelkedő  fontosságúvá  teszi.  E
      jogok körében,  illetve ezek mellett, az Alkotmány a nemzeti
      és etnikai  kisebbségek képviseletét  külön is  megnevezi. A
      képviselet szükséges  előfeltétele annak,  hogy a nemzeti és
      etnikai   kisebbségek    államalkotó   tényezői   szerepüket
      betölthessék.

      Az önkormányzatokról  szóló 1990.  évi LXV.  tv.  12. §  (5)
      bekezdése   megállapítja:    "A    helyi    képviselők    és
      polgármesterek általános  választásán a nemzeti vagy etnikai
      kisebbség legtöbb  szavazatot kapott  jelöltje kisebbségének
      helyi szószólójává  válik. Amennyiben nem tagja a képviselő-
      testületnek, annak  ülésein tanácskozási joggal részt vehet.
      Egyéb  jogosítványait   a  nemzeti  és  etnikai  kisebbségek
      jogairól szóló  törvény szabályozza."  Ez a  törvény azonban
      mindmáig nem került elfogadásra.

      A nemzeti  és etnikai  kisebbségek általános  képviseletének
      törvényi  biztosítása   nem   történt   meg   az   Alkotmány
      rendelkezéseinek megfelelő  mértékben és módon. Az Alkotmány
      68. § (4)  bekezdése  lehetővé  teszi,  hogy  a  nemzeti  és
      etnikai  kisebbségek   helyi  és  országos  önkormányzatokat
      hozzanak létre,  aminek feltételeit és körülményeit törvényi
      rendelkezés mindmáig nem rendezi.

      Az Alkotmány 68. § (5) bekezdése kimondja, hogy a nemzeti és
      etnikai kisebbségek  jogairól  szóló  törvény  elfogadásához
      minősített többség  - a  jelenlévő  oszággyűlési  képviselők
      kétharmadának szavazata  - szükséges,  ami  kifejezi  azt  a
      kiemelkedő fontosságot,  amelyet az  Alkotmány a  kisebbségi
      jogok törvényi szabályozásának tulajdonít.

      Mindezekre tekintettel  az  Alkotmánybíróság  megállapította
      mulasztásból eredő  alkotmányellenes helyzet fennállását, és
      a  törvényhozást   felhívta  arra,  hogy  mulasztását  1992.
      december 1-ig pótolja. A törvényalkotó szabadságában áll, és
      annak mérlegelése  alá tartozik, hogy jogalkotói feladatának
      egy vagy  több törvény megalkotásával tesz eleget. A nemzeti
      és  etnikai   kisebbségek  jogairól  szóló  törvényt,  annak
      kiemelkedő fontossága  miatt,  minősített  -  kétharmados  -
      többséggel kell meghoznia.

      A határidő  megállapításánál az Alkotmánybíróság tekintettel
      volt arra,  hogy -  a törvényi  szabályozás előkészítése már
      előrehaladott szakaszába  érkezett, továbbá arra, hogy olyan
      kiemelkedő  fontosságú   törvényi  szabályozásról  van  szó,
      amelynek a  Magyar  Köztársaság  területén  élő  nemzeti  és
      etnikai  kisebbségek  jogait  és  ezek  között  képviseletét
      biztosítania kell.
                             Dr. Sólyom László
                         az Alkotmánybíróság elnöke

              Dr. Ádám Antal              Dr. Zlinszky János
              alkotmánybíró                 alkotmánybíró

              Dr. Kilényi Géza            Dr. Lábady Tamás
                alkotmánybíró               alkotmánybíró

              Dr. Schmidt Péter           Dr. Szabó András
                alkotmánybíró              alkotmánybíró

              Dr. Tersztyánszky Ödön      Dr. Vörös Imre
                  alkotmánybíró            alkotmánybíró

                             Dr. Herczegh Géza
                            előadó alkotmánybíró

        .
        English:
        .
        Petition filed:
        .
        .
        Number of the Decision:
        .
        35/1992. (VI. 10.)
        Date of the decision:
        .
        06/02/1992
        .
        .