A döntés szövege:
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség
megállapítására vonatkozó indítvány ügyében az
Alkotmánybíróság meghozta az alábbi
határozatot:
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az Országgyűlés az
Alkotmány 68. §-a szerinti jogalkotói feladatát
elmulasztotta és ezzel alkotmányellenes helyzetet idézett
elő. Az Alkotmánybíróság felhívja az Országgyűlést, hogy
elmulasztott törvényalkotási kötelezettségének 1992.
december 1-ig tegyen eleget.
Az Alkotmánybíróság elrendeli e határozatának a Magyar
Közlönyben való közzétételét.
Indokolás
I.
Az indítványozó 1991. március 18-án kelt, az
Alkotmánybírósághoz intézett beadványában mulasztásban
megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálatát kérte a
nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény
megalkotását illetően. Az indítványozó szerint e jogok
törvényi rendezése nemzetközi jelentőségű, a kisebbségi
jogok érvényesítésének formái azonban sem jogi, sem pedig
politikai szempontból nem tisztázottak. Véleménye szerint,
bár az Alkotmány 68. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a
Magyar Köztársaságban élő nemzeti és etnikai kisebbségek
részesei a nép hatalmának; államalkotó tényezők, de
képviseletük sem a jelenlegi Országgyűlésben, sem pedig az
önkormányzatok képviseleti testületeiben nem biztosított.
II.
Az Alkotmánybíróság eljárásának korábbi szakaszában az
Országgyűlés elnökétől és az igazságügyminisztertől kapott
tájékoztatásra figyelemmel, továbbá azért, mert a nemzeti és
etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény elfogadására
belátható időn belül számítani lehetett, 1991. július 8-án
kelt, 814/E/1991. számú végzésével eljárását 1992. január 1-
ig felfüggesztette.
Az Országgyűlés a törvényt azonban eddig az időpontig sem
fogadta el.
III.
Bár az Alkotmánybíróság vizsgálatát kezdeményező indítvány
az Alkotmány 68. §-ának többi bekezdésében foglalt
rendelkezésekre nem terjed ki, a közöttük fennálló szoros
összefüggés folytán az Alkotmánybíróság hivatalból vizsgálta
az Alkotmány 68. § (1), (2), (4) és (5) bekezdéseiben
foglalt rendelkezéseket is a mulasztás kérdésével
összefüggésben. Az Alkotmány 68. § (1) bekezdése kimondja:
"A Magyar Köztársaságban élő nemzeti és etnikai kisebbségek
részesei a nép hatalmának; államalkotó tényezők", míg a (2)
bekezdés megállapítja: "A Magyar Köztársaság védelemben
részesíti a nemzeti és etnikai kisebbségeket. Biztosítja
kollektív részvételüket a közéletben, saját kultúrájuk
ápolását, anyanyelvük használatát, az anyanyelvű oktatást, a
saját nyelven való névhasználat jogát." Az Alkotmánynak az a
megállapítása, mely a nemzeti és etnikai kisebbségeket
államalkotó tényezőknek ismeri el, a kisebbségek jogainak
törvényi szabályozását kiemelkedő fontosságúvá teszi. E
jogok körében, illetve ezek mellett, az Alkotmány a nemzeti
és etnikai kisebbségek képviseletét külön is megnevezi. A
képviselet szükséges előfeltétele annak, hogy a nemzeti és
etnikai kisebbségek államalkotó tényezői szerepüket
betölthessék.
Az önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 12. § (5)
bekezdése megállapítja: "A helyi képviselők és
polgármesterek általános választásán a nemzeti vagy etnikai
kisebbség legtöbb szavazatot kapott jelöltje kisebbségének
helyi szószólójává válik. Amennyiben nem tagja a képviselő-
testületnek, annak ülésein tanácskozási joggal részt vehet.
Egyéb jogosítványait a nemzeti és etnikai kisebbségek
jogairól szóló törvény szabályozza." Ez a törvény azonban
mindmáig nem került elfogadásra.
A nemzeti és etnikai kisebbségek általános képviseletének
törvényi biztosítása nem történt meg az Alkotmány
rendelkezéseinek megfelelő mértékben és módon. Az Alkotmány
68. § (4) bekezdése lehetővé teszi, hogy a nemzeti és
etnikai kisebbségek helyi és országos önkormányzatokat
hozzanak létre, aminek feltételeit és körülményeit törvényi
rendelkezés mindmáig nem rendezi.
Az Alkotmány 68. § (5) bekezdése kimondja, hogy a nemzeti és
etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény elfogadásához
minősített többség - a jelenlévő oszággyűlési képviselők
kétharmadának szavazata - szükséges, ami kifejezi azt a
kiemelkedő fontosságot, amelyet az Alkotmány a kisebbségi
jogok törvényi szabályozásának tulajdonít.
Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság megállapította
mulasztásból eredő alkotmányellenes helyzet fennállását, és
a törvényhozást felhívta arra, hogy mulasztását 1992.
december 1-ig pótolja. A törvényalkotó szabadságában áll, és
annak mérlegelése alá tartozik, hogy jogalkotói feladatának
egy vagy több törvény megalkotásával tesz eleget. A nemzeti
és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényt, annak
kiemelkedő fontossága miatt, minősített - kétharmados -
többséggel kell meghoznia.
A határidő megállapításánál az Alkotmánybíróság tekintettel
volt arra, hogy - a törvényi szabályozás előkészítése már
előrehaladott szakaszába érkezett, továbbá arra, hogy olyan
kiemelkedő fontosságú törvényi szabályozásról van szó,
amelynek a Magyar Köztársaság területén élő nemzeti és
etnikai kisebbségek jogait és ezek között képviseletét
biztosítania kell.
Dr. Sólyom László
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Ádám Antal Dr. Zlinszky János
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Kilényi Géza Dr. Lábady Tamás
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Schmidt Péter Dr. Szabó András
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszky Ödön Dr. Vörös Imre
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Herczegh Géza
előadó alkotmánybíró
. |