English
	Hungarian

Ügyszám: .	1207/B/1995
Előadó alkotmánybíró: Ádám Antal Dr. .

Az indítvány lényege: .

A döntés száma: 12/1996. (III. 22.) AB határozat .

ABH oldalszáma: 1996/241 .

A döntés kelte: Budapest, 03/13/1996 .

.

.

A döntés szövege (pdf): .

A döntés szövege: .

A döntés szövege:                A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!      Az     Alkotmánybíróság     jogszabályi     rendelkezés alkotmányellenességének   utólagos   vizsgálatára   irányuló indítvány alapján meghozta a következő                        határozatot :      Az Alkotmánybíróság  megállapítja, hogy a felsőoktatási intézmények felvételi  eljárásainak  általános  szabályairól szóló 28/1995.  (III. 24.)  Korm. rendelet 5. § (1) bekezdés c )  pontja   alkotmányellenes,  ezért  ezt  a  rendelkezést megsemmisíti.      Az Alkotmánybíróság  e határozatát  a Magyar Közlönyben közzéteszi.                          Indokolás                              I. Az   indítványozó   a   felsőoktatási   intézményekbe   való felvételről  szóló  25/1988.  (XII.  22.)  MM  rendelet  ( a továbbiakban :   MMr.  ) 7. § (1) bekezdés a ) pontja és (2) bekezdése    alkotmányellenességének    megállapítását    és megsemmisítését kérte. A felsőoktatási intézmények felvételi eljárásainak   általános   szabályairól    szóló    28/1995. (III.24.) Korm.  rendelet ( a  továbbiakban :  Korm. r. ) az MMr.-t  hatályon  kívül helyezte.  Az Alkotmánybíróság  - az MMr. támadott rendelkezései és a  Korm. r. 5. § (1) bekezdés c ) pontja részleges  tartalmi  azonosságára  tekintettel  - az  indítványt  a  Korm.  r.-ben  foglalt   új  szabályozást érintő  utólagos normakontroll  kezdeményezésének tekintette és az eljárást ennek megfelelően folytatta le.      Az indítványozó  azt kifogásolta, hogy az MMr. erkölcsi bizonyítvány  benyújtását   kívánja  meg   a   felsőoktatási intézményekbe való  felvételhez. Az  indítványozói álláspont szerint azáltal,  hogy a  felsőoktatási  intézményekbe  csak büntetlen  előéletű   személy  vehető   fel,  a  sérelmezett jogszabályi  rendelkezés   "a  felsőfokú  tudás,  műveltség, ismeretanyag      megszerezhetőségének,      elsajátításának alapjogát"  a   büntetett  előéletű  személyek  számára  nem biztosítja, sőt  e személyeket az említett jog gyakorlásából kizárja.      Az indítvány utalt arra is, hogy a támadott szabályozás ellentétes az  Alkotmány 70/F.  § (1)  és  (2)  bekezdésében foglaltakkal.  Az   indítványozó  úgy  ítélte  meg,  hogy  a sérelmezett  rendelkezés  "alkotmányellenesen  kirekeszti  a felsőoktatási   szolgáltatás   igénybevételéből   azokat   a személyeket, . . . , akik büntetésüket töltik vagy büntetett előéletűek".                             II.      Az  Alkotmánybíróság   a  rendelkező   részben  foglalt döntését a következőkkel indokolja.      1. Az Alkotmány 70/F. § a felsőoktatáshoz való jogról a következőket állapítja meg.      " (1) A  Magyar Köztársaság biztosítja az állampolgárok számára a művelődéshez való jogot.       (2) A  Magyar Köztársaság  ezt a  jogot a közművelődés kiterjesztésével és  általánossá tételével,  az ingyenes  és kötelező általános  iskolával, képességei  alapján  mindenki számára hozzáférhető közép- és felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők anyagi támogatásával valósítja meg. "      A felsőoktatásról  szóló 1993.  évi LXXX.  törvény  ( a továbbiakban :  Ftv. ) 82. § (1) bekezdése így rendelkezik : "Minden magyar  állampolgárnak joga  van -  a 83.  § keretei között -  az általa választott felsőoktatási intézményben és szakon  felsőfokú   tanulmányokat  folytatni.   "  E  §  (2) bekezdése szerint  "az  (1)  bekezdésben  említett  jog  nem illeti meg  azt a  személyt, aki  cselekvőképtelen,  továbbá azt, aki  a közügyektől való eltiltás büntetés hatálya alatt áll". A  35/1995. (VI.  2.) AB határozat az idézett bekezdés második   fordulatát    1996.    december    31.    napjával megsemmisítette,    mivel    a    felsőoktatás    valamennyi intézménytípusából, szakágazatából,  képzési  szintjéből  és formájából megkülönböztetés  lehetősége nélkül kizárja azt a személyt, aki  a közügyektől  eltiltás büntetésének  hatálya alatt áll.      A Korm.  r. 5. § (1) bekezdés c ) pontjának megfelelően a  felsőoktatási   intézményekbe   való   jelentkezésnél   a jelentkezési laphoz  hatósági  erkölcsi  bizonyítványt  kell csatolni. A hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló 12/1983. (XII. 29.)  BM rendelet  ( a továbbiakban  :   BMr. ) 5. §-a meghatározza, hogy  a hatósági erkölcsi bizonyítványnak mely adatokat kell  tartalmaznia. E § c ) és d ) pontja alapján a hatósági bizonyítványban  fel kell tüntetni a büntetlen vagy büntetett  előéletre   utaló  közlést   ( utóbbi  esetben  a büntetésekre   vonatkozó    adatokat ) ,   valamint    annak megjelölését, hogy  a bizonyítványt milyen célból állították ki.  ( A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 100. §  (1) és  (2) bekezdése  alapján büntetett előéletűnek minősül az  a személy,  aki az elítéléséhez fűzött hátrányos következmények alól még nem mentesült. )      Az Ftv.  83. §  (5) bekezdés első mondata azt írja elő, hogy   a   felsőoktatási   intézménybe   alapképzésre   való felvételről a  felsőoktatási intézmény  e  célra  szervezett bizottsága dönt.  A Korm.  r. 6. § (6) bekezdés első mondata szerint "a  felsőoktatási intézmény ponthatár alkalmazásával dönt a felvehető jelentkezettekről".      Az Alkotmánybíróság  az Ftv.  , a  Korm. r.  és a  BMr. összevetése alapján  azt állapította  meg, hogy  a büntetett előélet ténye  -  e  jogszabályok  rendelkezései  szerint  - önmagában véve nem akadálya a felsőoktatási intézménybe való felvételnek. A  Korm. r.  5. §  (5)  bekezdése  kizárólag  a jelentkezés érvényességi  feltételeként írja  elő a hatósági erkölcsi bizonyítvány - mint a jelentkezési lap melléklete - benyújtásának kötelezettségét.  E rendelkezés  alapján "ha a jelentkezési lap,  illetőleg  mellékletei  hiányosak,  és  a jelentkező  a  hiánypótlásra  történt  felhívás  ellenére  a felsőoktatási  intézmény  által  meghatározott  időpontig  a hiányokat   nem   pótolja,   kizárja   magát   a   felvételi eljárásból".  A   támadott   előírás   tehát   az   erkölcsi bizonyítvány   benyújtását   a   felvételi   eljárás   alaki feltételeként, a  felvételre vonatkozó érdemi döntéssel való összefüggés meghatározása nélkül írta elő.      2. Az  Alkotmánybíróság a  továbbiakban azt  vizsgálta, hogy a  felvételi  lap  mellékleteként  benyújtott  hatósági erkölcsi bizonyítványban  a  büntetett  előéletre  vonatkozó közlés nem  jelenti-e a  személyes  adatok  védelméhez  való alapjog alkotmányellenes sérelmét.      Az Alkotmány  59. §  (1) bekezdése szerint :  "A Magyar Köztársaságban   mindenkit   megillet   a   jóhírnévhez,   a magánlakás sérthetetlenségéhez,  valamint a  magántitok és a személyes adatok  védelméhez való  jog". A  személyes adatok védelméről és  a  közérdekű  adatok  nyilvánosságáról  szóló 1992. évi LXIII. törvény ( a továbbiakban :  Avtv. ) 2. § 2. b) pontja  alapján  a  büntetett  előélet  ténye  különleges személyes adatnak  minősül. E  törvény 3.  §  (2)  bekezdése szerint a különleges adat akkor kezelhető, ha :      "a ) az  adatkezeléshez az érintett írásban hozzájárul, vagy      b ) a 2. § 2. a ) pontjában foglalt adatok esetében, ha az  nemzetközi   egyezményen   alapul,   vagy   Alkotmányban biztosított   alapvető    jog   érvényesítése,   továbbá   a nemzetbiztonság, a  bűnmegelőzés vagy a bűnüldözés érdekében törvény elrendeli;      c ) egyéb esetekben azt törvény elrendeli".      Az Avtv.  3. § (3) bekezdésének első és második mondata a következőket  írja elő.  "Törvény közérdekből  - az adatok körének kifejezett megjelölésével - elrendelheti a személyes adat  nyilvánosságra   hozatalát.  Minden  egyéb  esetben  a nyilvánosságra   hozatalhoz   az   érintett   hozzájárulása, különleges adat esetében írásbeli hozzájárulása szükséges. "      Az  Avtv.  2.  §  4.  pontja  alapján  adatkezelés  "az alkalmazott  eljárástól   függetlenül  a   személyes  adatok felvétele és tárolása, feldolgozása, hasznosítása ( ideértve a   továbbítást    és    a    nyilvánosságra    hozatalt ) , adatkezelésnek számít  az adatok  megváltoztatása és további felhasználásuk    megakadályozása     is".    Az     idézett rendelkezésből kitűnik,  hogy a  jelentkezési laphoz csatolt hatósági erkölcsi  bizonyítvány átvétele,  nyilvántartása  - amennyiben   a   bizonyítvány   büntetett   előélet   tényét tartalmazza - különleges személyes adat kezelésének minősül. A  vizsgált   szabályozás  a  büntetett,  illetve  büntetlen előéletre vonatkozó adat tartalmára tekintet nélkül írja elő a    hatósági     erkölcsi    bizonyítvány     benyújtásának kötelezettségét a jelentkezési lap mellékleteként.      Az   Avtv.    idézett   előírásai   figyelembevételével megállapítható, hogy  kormányrendelet sem  kifejezetten, sem közvetve nem  írhatja elő  a büntetett  előéletre  vonatkozó adat közlésének,  illetve  kezelésének  kötelezettségét.  Az Alkotmány 35.  § (2) bekezdése szerint a Kormány rendelete a törvénnyel nem lehet ellentétes. A különleges személyes adat feltárására,   illetve    kezelésére    irányuló    vizsgált kormányrendeleti  rendelkezés   a  vázoltaknak   megfelelően alkotmányellenes, ezért az Alkotmánybíróság a Korm. r. ilyen tartalmú rendelkezését megsemmisítette.      3. A vizsgált ügy kapcsán az Alkotmánybíróság megjegyzi a következőket.      3. 1.  Az  Alkotmány  idézett  70/F.  §-a  a  felsőfokú oktatáshoz  való  jogot  a  megfelelő  egyéni  képességekkel rendelkezők számára  biztosítja. A  képességek mérésének  az Ftv. -ben  szabályozott  módja  pedig  a  felvételi  vizsga, amelyet  a   Korm.   r.   ugyancsak   idézett   előírásainak megfelelően pontrendszerrel kell értékelni.      Az Ftv.  83. §  (2) bekezdése  lehetőséget teremt arra, hogy a  felsőoktatási intézmény  a  felvételt  az  e  §  (1) bekezdésében    meghatározott,    kötelezően    alkalmazandó feltételeken  túl   "további  követelményhez,  különösen  az érettségi  minősítéséhez,   munkaviszonyhoz,   meghatározott munkakör  betöltéséhez,   meghatározott  időtartamú  szakmai gyakorlathoz, végzettséghez  kötheti". Mindezek  alapján nem zárható  ki,  hogy  a  felsőoktatási  intézmény  az  idézett rendelkezésben  említett  körülmények  sorában  a  büntetett előélet tényére  is  tekintettel  legyen,  ha  a  felvételre jelentkező személy az ilyen adatáról önkéntesen számot ad és az adat kezeléséhez írásban hozzájárul.      3. 2.  Az Alkotmánybíróság szükségesnek tartja felhívni a figyelmet  arra is,  hogy az oktatás az emberi személyiség kibontakoztatására   irányuló   tevékenység.   A   felsőfokú tanulmányok folytatásának  joga pedig  -  amint  arra  az  e határozat indokolásában  már említett  35/1995. (VI.  2.) AB határozat rámutatott  - közvetlenül  kapcsolódik  az  emberi méltóság   általános    személyiségi   jogának    ahhoz   az összetevőjéhez, amely  "az ember  önrendelkezési jogával  és magánszférájának  érvényesülésével   együtt  a   személyiség kibontakozását, a  személyi  adottságok  és  törekvések  nem alkotmányellenes        kifejleszthetőségét,         illetve érvényesíthetőségét garantálja.  Az emberi  méltósághoz való jog abszolút jellegű lényeges tartalmát minden ember egyenlő méltósága  testesíti   meg.  Az  emberi  méltóság  általános személyiségi jogának  a  személyiség  szabad  kibontakozását lehetővé tevő  második összetevőcsoportjába  tartozik  az  a nevesített  jog  is,  amely  a  megfelelő  képességű  magyar állampolgárokat   felsőoktatási    intézményben    felsőfokú tanulmányok folytatására  jogosítja".   ( ABH  1995.  május, 200. )      Az  oktatásnak   az  emberi   személyiségre   gyakorolt sokoldalú  hatásával   szemben  támasztott   követelményeket hangsúlyoz az  1976. évi 9. tvr. -rel kihirdetett Gazdasági, Szociális és  Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 13. cikk  1. pontja  is, a  következőképpen :   "az  iskolai nevelésnek minden  személyt képessé  kell tennie  arra, hogy hasznos  szerepet   töltsön  be   a  szabad   társadalomban, előmozdítsa a  megértést, türelmet  és barátságot valamennyi nemzet,  valamint  minden  faji,  népi  és  vallási  csoport között". A  13. cikk  2. c)  pontja pedig arra utal, hogy "a felsőoktatást  teljesen  egyenlő  feltételekkel  a  képesség alapján mindenki  számára hozzáférhetővé  kell tenni, minden megfelelő eszközzel, különösen az ingyenes oktatás fokozatos bevezetése útján".      A vázoltak  alapján megállapítható,  hogy  a  büntetett előéletű személyek  felsőoktatáshoz való jogának korlátozása a személyes  adatok védelméhez  való jog,  a felsőoktatáshoz való jog  és e  jognak az emberi méltóság alapjogához fűződő kapcsolata figyelembevételével szabályozható.                        Dr. Ádám Antal                     előadó alkotmánybíró                       Dr. Lábady Tamás                        alkotmánybíró                    Dr. Tersztyánszky Ödön                        alkotmánybíró .

English:
English: .
Petition filed: .
Subject of the case: .	A governmental decree on admission to higher education institutions according to what the applicant has to attach to the application for admission an official document certifying the absence of a previous criminal record
Number of the Decision: .	12/1996. (III. 22.)
Date of the decision: .	03/13/1996
. CODICES summary: http://www.codices.coe.int/NXT/gateway.dll/CODICES/precis/eng/eur/hun/hun-1996-1-003?fn=document-frameset.htm$f=templates$3.0
.