A döntés szövege:
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabályi rendelkezés
alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló
indítvány alapján meghozta a következő
határozatot :
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a felsőoktatási
intézmények felvételi eljárásainak általános szabályairól
szóló 28/1995. (III. 24.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdés
c ) pontja alkotmányellenes, ezért ezt a rendelkezést
megsemmisíti.
Az Alkotmánybíróság e határozatát a Magyar Közlönyben
közzéteszi.
Indokolás
I.
Az indítványozó a felsőoktatási intézményekbe való
felvételről szóló 25/1988. (XII. 22.) MM rendelet ( a
továbbiakban : MMr. ) 7. § (1) bekezdés a ) pontja és (2)
bekezdése alkotmányellenességének megállapítását és
megsemmisítését kérte. A felsőoktatási intézmények felvételi
eljárásainak általános szabályairól szóló 28/1995.
(III.24.) Korm. rendelet ( a továbbiakban : Korm. r. ) az
MMr.-t hatályon kívül helyezte. Az Alkotmánybíróság - az
MMr. támadott rendelkezései és a Korm. r. 5. § (1) bekezdés
c ) pontja részleges tartalmi azonosságára tekintettel -
az indítványt a Korm. r.-ben foglalt új szabályozást
érintő utólagos normakontroll kezdeményezésének tekintette
és az eljárást ennek megfelelően folytatta le.
Az indítványozó azt kifogásolta, hogy az MMr. erkölcsi
bizonyítvány benyújtását kívánja meg a felsőoktatási
intézményekbe való felvételhez. Az indítványozói álláspont
szerint azáltal, hogy a felsőoktatási intézményekbe csak
büntetlen előéletű személy vehető fel, a sérelmezett
jogszabályi rendelkezés "a felsőfokú tudás, műveltség,
ismeretanyag megszerezhetőségének, elsajátításának
alapjogát" a büntetett előéletű személyek számára nem
biztosítja, sőt e személyeket az említett jog gyakorlásából
kizárja.
Az indítvány utalt arra is, hogy a támadott szabályozás
ellentétes az Alkotmány 70/F. § (1) és (2) bekezdésében
foglaltakkal. Az indítványozó úgy ítélte meg, hogy a
sérelmezett rendelkezés "alkotmányellenesen kirekeszti a
felsőoktatási szolgáltatás igénybevételéből azokat a
személyeket, . . . , akik büntetésüket töltik vagy büntetett
előéletűek".
II.
Az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglalt
döntését a következőkkel indokolja.
1. Az Alkotmány 70/F. § a felsőoktatáshoz való jogról a
következőket állapítja meg.
" (1) A Magyar Köztársaság biztosítja az állampolgárok
számára a művelődéshez való jogot.
(2) A Magyar Köztársaság ezt a jogot a közművelődés
kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és
kötelező általános iskolával, képességei alapján mindenki
számára hozzáférhető közép- és felsőfokú oktatással, továbbá
az oktatásban részesülők anyagi támogatásával valósítja meg.
"
A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény ( a
továbbiakban : Ftv. ) 82. § (1) bekezdése így rendelkezik :
"Minden magyar állampolgárnak joga van - a 83. § keretei
között - az általa választott felsőoktatási intézményben és
szakon felsőfokú tanulmányokat folytatni. " E § (2)
bekezdése szerint "az (1) bekezdésben említett jog nem
illeti meg azt a személyt, aki cselekvőképtelen, továbbá
azt, aki a közügyektől való eltiltás büntetés hatálya alatt
áll". A 35/1995. (VI. 2.) AB határozat az idézett bekezdés
második fordulatát 1996. december 31. napjával
megsemmisítette, mivel a felsőoktatás valamennyi
intézménytípusából, szakágazatából, képzési szintjéből és
formájából megkülönböztetés lehetősége nélkül kizárja azt a
személyt, aki a közügyektől eltiltás büntetésének hatálya
alatt áll.
A Korm. r. 5. § (1) bekezdés c ) pontjának megfelelően
a felsőoktatási intézményekbe való jelentkezésnél a
jelentkezési laphoz hatósági erkölcsi bizonyítványt kell
csatolni. A hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló 12/1983.
(XII. 29.) BM rendelet ( a továbbiakban : BMr. ) 5. §-a
meghatározza, hogy a hatósági erkölcsi bizonyítványnak mely
adatokat kell tartalmaznia. E § c ) és d ) pontja alapján a
hatósági bizonyítványban fel kell tüntetni a büntetlen vagy
büntetett előéletre utaló közlést ( utóbbi esetben a
büntetésekre vonatkozó adatokat ) , valamint annak
megjelölését, hogy a bizonyítványt milyen célból állították
ki. ( A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény
100. § (1) és (2) bekezdése alapján büntetett előéletűnek
minősül az a személy, aki az elítéléséhez fűzött hátrányos
következmények alól még nem mentesült. )
Az Ftv. 83. § (5) bekezdés első mondata azt írja elő,
hogy a felsőoktatási intézménybe alapképzésre való
felvételről a felsőoktatási intézmény e célra szervezett
bizottsága dönt. A Korm. r. 6. § (6) bekezdés első mondata
szerint "a felsőoktatási intézmény ponthatár alkalmazásával
dönt a felvehető jelentkezettekről".
Az Alkotmánybíróság az Ftv. , a Korm. r. és a BMr.
összevetése alapján azt állapította meg, hogy a büntetett
előélet ténye - e jogszabályok rendelkezései szerint -
önmagában véve nem akadálya a felsőoktatási intézménybe való
felvételnek. A Korm. r. 5. § (5) bekezdése kizárólag a
jelentkezés érvényességi feltételeként írja elő a hatósági
erkölcsi bizonyítvány - mint a jelentkezési lap melléklete -
benyújtásának kötelezettségét. E rendelkezés alapján "ha a
jelentkezési lap, illetőleg mellékletei hiányosak, és a
jelentkező a hiánypótlásra történt felhívás ellenére a
felsőoktatási intézmény által meghatározott időpontig a
hiányokat nem pótolja, kizárja magát a felvételi
eljárásból". A támadott előírás tehát az erkölcsi
bizonyítvány benyújtását a felvételi eljárás alaki
feltételeként, a felvételre vonatkozó érdemi döntéssel való
összefüggés meghatározása nélkül írta elő.
2. Az Alkotmánybíróság a továbbiakban azt vizsgálta,
hogy a felvételi lap mellékleteként benyújtott hatósági
erkölcsi bizonyítványban a büntetett előéletre vonatkozó
közlés nem jelenti-e a személyes adatok védelméhez való
alapjog alkotmányellenes sérelmét.
Az Alkotmány 59. § (1) bekezdése szerint : "A Magyar
Köztársaságban mindenkit megillet a jóhírnévhez, a
magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok és a
személyes adatok védelméhez való jog". A személyes adatok
védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló
1992. évi LXIII. törvény ( a továbbiakban : Avtv. ) 2. § 2.
b) pontja alapján a büntetett előélet ténye különleges
személyes adatnak minősül. E törvény 3. § (2) bekezdése
szerint a különleges adat akkor kezelhető, ha :
"a ) az adatkezeléshez az érintett írásban hozzájárul,
vagy
b ) a 2. § 2. a ) pontjában foglalt adatok esetében, ha
az nemzetközi egyezményen alapul, vagy Alkotmányban
biztosított alapvető jog érvényesítése, továbbá a
nemzetbiztonság, a bűnmegelőzés vagy a bűnüldözés érdekében
törvény elrendeli;
c ) egyéb esetekben azt törvény elrendeli".
Az Avtv. 3. § (3) bekezdésének első és második mondata
a következőket írja elő. "Törvény közérdekből - az adatok
körének kifejezett megjelölésével - elrendelheti a személyes
adat nyilvánosságra hozatalát. Minden egyéb esetben a
nyilvánosságra hozatalhoz az érintett hozzájárulása,
különleges adat esetében írásbeli hozzájárulása szükséges. "
Az Avtv. 2. § 4. pontja alapján adatkezelés "az
alkalmazott eljárástól függetlenül a személyes adatok
felvétele és tárolása, feldolgozása, hasznosítása ( ideértve
a továbbítást és a nyilvánosságra hozatalt ) ,
adatkezelésnek számít az adatok megváltoztatása és további
felhasználásuk megakadályozása is". Az idézett
rendelkezésből kitűnik, hogy a jelentkezési laphoz csatolt
hatósági erkölcsi bizonyítvány átvétele, nyilvántartása -
amennyiben a bizonyítvány büntetett előélet tényét
tartalmazza - különleges személyes adat kezelésének minősül.
A vizsgált szabályozás a büntetett, illetve büntetlen
előéletre vonatkozó adat tartalmára tekintet nélkül írja elő
a hatósági erkölcsi bizonyítvány benyújtásának
kötelezettségét a jelentkezési lap mellékleteként.
Az Avtv. idézett előírásai figyelembevételével
megállapítható, hogy kormányrendelet sem kifejezetten, sem
közvetve nem írhatja elő a büntetett előéletre vonatkozó
adat közlésének, illetve kezelésének kötelezettségét. Az
Alkotmány 35. § (2) bekezdése szerint a Kormány rendelete a
törvénnyel nem lehet ellentétes. A különleges személyes adat
feltárására, illetve kezelésére irányuló vizsgált
kormányrendeleti rendelkezés a vázoltaknak megfelelően
alkotmányellenes, ezért az Alkotmánybíróság a Korm. r. ilyen
tartalmú rendelkezését megsemmisítette.
3. A vizsgált ügy kapcsán az Alkotmánybíróság megjegyzi
a következőket.
3. 1. Az Alkotmány idézett 70/F. §-a a felsőfokú
oktatáshoz való jogot a megfelelő egyéni képességekkel
rendelkezők számára biztosítja. A képességek mérésének az
Ftv. -ben szabályozott módja pedig a felvételi vizsga,
amelyet a Korm. r. ugyancsak idézett előírásainak
megfelelően pontrendszerrel kell értékelni.
Az Ftv. 83. § (2) bekezdése lehetőséget teremt arra,
hogy a felsőoktatási intézmény a felvételt az e § (1)
bekezdésében meghatározott, kötelezően alkalmazandó
feltételeken túl "további követelményhez, különösen az
érettségi minősítéséhez, munkaviszonyhoz, meghatározott
munkakör betöltéséhez, meghatározott időtartamú szakmai
gyakorlathoz, végzettséghez kötheti". Mindezek alapján nem
zárható ki, hogy a felsőoktatási intézmény az idézett
rendelkezésben említett körülmények sorában a büntetett
előélet tényére is tekintettel legyen, ha a felvételre
jelentkező személy az ilyen adatáról önkéntesen számot ad és
az adat kezeléséhez írásban hozzájárul.
3. 2. Az Alkotmánybíróság szükségesnek tartja felhívni
a figyelmet arra is, hogy az oktatás az emberi személyiség
kibontakoztatására irányuló tevékenység. A felsőfokú
tanulmányok folytatásának joga pedig - amint arra az e
határozat indokolásában már említett 35/1995. (VI. 2.) AB
határozat rámutatott - közvetlenül kapcsolódik az emberi
méltóság általános személyiségi jogának ahhoz az
összetevőjéhez, amely "az ember önrendelkezési jogával és
magánszférájának érvényesülésével együtt a személyiség
kibontakozását, a személyi adottságok és törekvések nem
alkotmányellenes kifejleszthetőségét, illetve
érvényesíthetőségét garantálja. Az emberi méltósághoz való
jog abszolút jellegű lényeges tartalmát minden ember egyenlő
méltósága testesíti meg. Az emberi méltóság általános
személyiségi jogának a személyiség szabad kibontakozását
lehetővé tevő második összetevőcsoportjába tartozik az a
nevesített jog is, amely a megfelelő képességű magyar
állampolgárokat felsőoktatási intézményben felsőfokú
tanulmányok folytatására jogosítja". ( ABH 1995. május,
200. )
Az oktatásnak az emberi személyiségre gyakorolt
sokoldalú hatásával szemben támasztott követelményeket
hangsúlyoz az 1976. évi 9. tvr. -rel kihirdetett Gazdasági,
Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának
13. cikk 1. pontja is, a következőképpen : "az iskolai
nevelésnek minden személyt képessé kell tennie arra, hogy
hasznos szerepet töltsön be a szabad társadalomban,
előmozdítsa a megértést, türelmet és barátságot valamennyi
nemzet, valamint minden faji, népi és vallási csoport
között". A 13. cikk 2. c) pontja pedig arra utal, hogy "a
felsőoktatást teljesen egyenlő feltételekkel a képesség
alapján mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni, minden
megfelelő eszközzel, különösen az ingyenes oktatás fokozatos
bevezetése útján".
A vázoltak alapján megállapítható, hogy a büntetett
előéletű személyek felsőoktatáshoz való jogának korlátozása
a személyes adatok védelméhez való jog, a felsőoktatáshoz
való jog és e jognak az emberi méltóság alapjogához fűződő
kapcsolata figyelembevételével szabályozható.
Dr. Ádám Antal
előadó alkotmánybíró
Dr. Lábady Tamás
alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszky Ödön
alkotmánybíró
. |