Hungarian
Ügyszám:
.
141/E/1999
Előadó alkotmánybíró: Harmathy Attila Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
A határozat száma: 60/2003. (XI. 26.) AB határozat
.
ABH oldalszáma: 2003/620
.
A határozat kelte: Budapest, 11/25/2003
.
.
A határozat szövege:
.
A határozat szövege:
                     A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

    Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos
    vizsgálata  és  mulasztásban megnyilvánuló  alkotmányellenesség
    megállapítása tárgyában indult eljárásban meghozta az alábbi

                             határozatot:
                                   
    1.  Az Alkotmánybíróság a választási eljárásról szóló 1997. évi
    C.   törvény   44.   §  (2)  bekezdése  alkotmányellenességének
    megállapítására   és   megsemmisítésére   irányuló   indítványt
    elutasítja.

    2.  Az  Alkotmánybíróság megállapítja, alkotmányellenes helyzet
    jött  létre  annak következtében, hogy a választási  eljárásról
    szóló  1997.  évi  C.  törvényben, valamint  a  rádiózásról  és
    televíziózásról  szóló 1996. évi I. törvényben az  Országgyűlés
    nem  az  Alkotmány  2.  §-a (1) bekezdésében  és  57.  §-a  (5)
    bekezdésében meghatározott követelményeknek megfelelően alkotta
    meg  a  politikai  hirdetéseknek a  műsorszolgáltatók  által  a
    választási   kampány   időtartama  alatt   történő   közlésével
    kapcsolatban  a  hatékony jogorvoslati eljárás  lefolytatásának
    határidejére   vonatkozó   szabályokat.   Az   Alkotmánybíróság
    felhívja  az  Országgyűlést, hogy a mulasztásban  megnyilvánuló
    alkotmányellenességet 2004. március 1-jéig szüntesse meg.

    Az   Alkotmánybíróság   e  határozatát  a   Magyar   Közlönyben
    közzéteszi.
                                 Indokolás
                                     
                                    I.

      Az  indítványozó azt kérte, hogy az Alkotmánybíróság állapítson
      meg  mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet,  mert  a
      rádiózásról  és televíziózásról szóló 1996. évi I.  törvény  (a
      továbbiakban: Mtv.) 49. §-a (3), (4), (6) bekezdésének és 51. §-
      a  (1),  (2)  bekezdésének szabályai lehetetlenné teszik,  hogy
      választási   kampány  idején  valamelyik  párt  reklámfilmjének
      sugárzását  megtagadó döntés esetén a panasz elbírálása  még  a
      kampányidőszak  befejezése  előtt megtörténhessék.  Álláspontja
      szerint  ez  a  helyzet  az  Alkotmány  61.  §-a  (1)  és   (2)
      bekezdésének sérelmét idézi elő.

      Az   indítványozó   az  Alkotmánybíróság  főtitkárától   kapott
      felszólítás  után  benyújtott  kiegészítő  beadványában   annak
      megállapítását   kérte   az   Alkotmánybíróságtól,   hogy    az
      Országgyűlés   nem  rendelkezett  az  Mtv.  és   a   választási
      eljárásról  szóló  1997. évi C. törvény (a  továbbiakban:  Ve.)
      megalkotása   során   a   műsorszolgáltató   által   elkövetett
      törvénysértés  elleni  panasznak a választási  kampányidőszakon
      belül  történő  elbírálásáról  és  ezzel  alkotmányellenességet
      idézett  elő.  Kérte  továbbá a Ve. 44.  §-a  (2)  bekezdésének
      megsemmisítését,  mert ez a szabály rendeli  el  az  Mtv.  azon
      rendelkezéseinek  alkalmazását, amelyek lehetetlenné  teszik  a
      panasznak  a  választási kampányidőszak befejezése  előtt  való
      elbírálását.  Az  indítványozó  ebben  a  beadványában  is   az
      Alkotmány 61. §-ának (1) és (2) bekezdésére hivatkozott.

                                    II.
                                     
          Az indítvány elbírálásánál az Alkotmánybíróság a következő
      jogszabályokat vette alapul:

      - az Alkotmány hivatkozott rendelkezései:
      "2.   §   (1)  A  Magyar  Köztársaság  független,  demokratikus
      jogállam."
      "57. § (5) A Magyar Köztársaságban a törvényben meghatározottak
      szerint   mindenki  jogorvoslattal  élhet  az  olyan  bírósági,
      közigazgatási és más hatósági döntés ellen, amely a jogát  vagy
      jogos  érdekét sérti. A jogorvoslati jogot - a jogviták ésszerű
      időn  belüli  elbírálásának  érdekében,  azzal  arányosan  -  a
      jelenlévő  országgyűlési képviselők kétharmadának  szavazatával
      elfogadott törvény korlátozhatja."
      "61.  §  (1)  A Magyar Köztársaságban mindenkinek  joga  van  a
      szabad  véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy  a  közérdekű
      adatokat megismerje, illetőleg terjessze.
      (2) A Magyar Köztársaság elismeri és védi a sajtó szabadságát."

      - a Ve. rendelkezései:
      "44.  §  (1) A kampányidőszakban a műsorszolgáltatók  a  jelölő
      szervezetek,  illetőleg a jelöltek számára azonos feltételekkel
      tehetnek  közzé  politikai hirdetést. A  politikai  hirdetéshez
      véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos.
      (2) A műsorszolgáltatók választási kampányban való részvételére
      egyebekben  a  rádiózásról  és  televíziózásról  szóló  törvény
      rendelkezéseit kell alkalmazni."

      - az Mtv. rendelkezései:
      "49.  §  (1)  Ha  a  műsorszolgáltató a vételkörzet  lakosságát
      foglalkoztató  társadalmi  kérdésben  egyoldalúan   tájékoztat,
      különösen  ha  a  vitatott  kérdésben egyetlen  vagy  egyoldalú
      álláspont  megjelenítésére  vagy kifejezésére  ad  lehetőséget,
      vagy  ha  egyéb  módon  súlyosan  megsérti  a  kiegyensúlyozott
      tájékoztatás   követelményét,  a  kifejezésre   nem   juttatott
      álláspont   képviselője   vagy   a   sérelmet   szenvedett   (a
      továbbiakban:  kifogást tevő) kifogásával a műsorszolgáltatóhoz
      fordulhat.

      (2)   A  kifogást  tevő  a  kifogásolt  közlés  megjelenésétől,
      többszöri   közlés  esetén  az  utolsó  ismétléstől   számított
      negyvennyolc  órán  - a Magyar Köztársaság határain  kívül  élő
      (tartózkodó,  működő)  személy esetében  nyolc  napon  -  belül
      írásban  kérheti  a  műsorszolgáltatótól  álláspontjának  -   a
      kifogásolt álláspont megjelenéséhez hasonló körülmények közötti
      -  ismertetését.  Nem élhet a kifogásolás  jogával  a  kifogást
      tevő,    ha   az   ismertetésre   nem   juttatott   álláspontja
      ismertetésére  ezen álláspont más képviselője  már  lehetőséget
      kapott,  vagy ha e lehetőséget a kifogást tevő kapta, de  azzal
      nem élt.

      (3)   A   műsorszolgáltató   a   kifogás   elfogadásáról   vagy
      elutasításáról,  annak  kézhezvételétől számított  negyvennyolc
      órán  belül  dönt. A döntésről a kifogást tevőt  haladéktalanul
      értesíteni kell. A kifogást tevő a döntés közlésétől  számított
      negyvennyolc órán belül - a döntés közlésének elmaradása esetén
      a  kifogásolt  vagy sérelmezett megjelenítéstől  számított  hat
      napon  -  külföldi esetén tizenkét napon - belül  a  kifogásolt
      műsorszám  és a műsorszolgáltató pontos megnevezésével  írásban
      panaszt  nyújthat be a Panaszbizottsághoz. A Panaszbizottsághoz
      akkor is benyújtható a panasz, ha a műsorszolgáltató a kifogást
      elfogadó  nyilatkozata  ellenére a kifogásban  foglaltakat  nem
      teljesíti.  Ebben  az  esetben a Panaszbizottsághoz  a  kifogás
      teljesítésére  vállalt  határidő lejártát  követő  negyvennyolc
      órán belül kell a panaszt benyújtani.

      (4)  A Panaszbizottság a panasz benyújtásától számított tizenöt
      napon  belül állást foglal a kifogást tevő által előterjesztett
      kérdésekben."
      "51.  § (1) A Panaszbizottság állásfoglalása ellen jogorvoslati
      kérelemmel   a  Testülethez  lehet  fordulni  az  állásfoglalás
      közlésétől    számított    negyvennyolc    órán    belül.     A
      műsorszolgáltató jogorvoslati kérelme halasztó hatályú.
      (2)  A  Testület  a jogorvoslati kérelemről nyolc  napon  belül
      határoz.  A  Testület elmarasztaló határozatát,  illetve  ha  a
      Testület    a    műsorszolgáltató   kérelmét   elutasítja,    a
      Panaszbizottság állásfoglalását azonnal teljesíteni kell.
      (3)  A  Testület  határozatának felülvizsgálatát  a  bíróságtól
      lehet  kérni.  A  bíróság  a polgári perrendtartásról  szóló  -
      többször  módosított - 1952. évi III. törvény (a  továbbiakban:
      Pp.)  XX.  fejezetének szabályai szerint jár el.  A  bíróság  a
      Testület határozatát megváltoztathatja."

                                   III.
                                     
          Az indítvány részben megalapozott.

      1.   Az   indítványozó   a   Ve.  44.  §-a   (2)   bekezdésének
      megsemmisítését kérte. Az indítvány bevezetőjében az  Alkotmány
      61. §-ának (1) és (2) bekezdésére hivatkozott.

      A  Ve.  44.  §-ának  (1)  bekezdése a  műsorszolgáltatók  olyan
      kötelezettségeit  határozza  meg,  amelyekkel   a   választások
      jelöltjeinek azonos szereplési feltételeit biztosítják. Ehhez a
      szabályhoz  kapcsolódik  a támadott rendelkezés,  amely  önálló
      szabályt  nem  tartalmaz, hanem csak  utal  az  Mtv.-re.  Utaló
      szabály alkotmányossága nem önmagában, hanem azzal a szabállyal
      együtt  vizsgálandó, amelyre az utalás vonatkozik  (ugyanígy  a
      880/B/1992.  AB  határozat,  ABH  1996,  803,  805.).  Maga  az
      indítványozó is a támadott szabályban megjelölt törvénnyel,  az
      Mtv.-vel  egységben szemlélve terjesztette elő kérelmét,  de  a
      műsorszolgáltatókra   az  Mtv.-ben  a   választási   kampánnyal
      kapcsolatban meghatározott szabályok közül csak a  49.  §  (3),
      (4)  és (6) bekezdését, valamint az 51. § (1) és (2) bekezdését
      emelte  ki. Az indítványozó az alkotmányellenességet csak  azon
      az  alapon  állította, hogy a szabályozás nem  tartalmaz  olyan
      rendelkezést, amely lehetővé tenné a jogorvoslati eljárásnak  a
      kampányidőszak befejezése előtti elintézését.

      Az   indítványozó   az   Mtv.-nek  a  Ve.   utaló   szabályával
      összefüggésben  álló  rendelkezéseit nem  azok  tartalma  miatt
      támadta,  hanem  azért, mert hiányoznak a választási  kampányra
      tekintettel  lévő  speciális szabályok. A Ve.  44.  §-ának  (2)
      bekezdésére  vonatkozó megsemmisítési kérelem  is  valójában  a
      mulasztás megállapítását jelenti. Az Mtv.-nek az Országos Rádió
      és   Televízió   Testület  Panaszbizottsága  (a   továbbiakban:
      panaszbizottság) eljárására vonatkozó rendelkezései nem  sértik
      az   Alkotmány  szólásszabadságról,  sajtószabadságról   és   a
      közérdekű adatok megismerésének jogáról szóló szabályait.  Erre
      tekintettel,  valamint figyelembe véve, hogy a Ve.  44.  §-ának
      (2)  bekezdése  az  Mtv.-nek  az indítványozó  által  megjelölt
      szabályaival   összefüggésben  szemlélve  sem   ellentétes   az
      Alkotmány   61.   §-ának   (1)   és   (2)   bekezdésével,    az
      Alkotmánybíróság   az  indítványozó  megsemmisítésre   irányuló
      kérelmét elutasította.

      2.      Az      indítványozó     mulasztásban     megnyilvánuló
      alkotmányellenesség megállapítását is kérte. Arra  hivatkozott,
      hogy a választási kampányhoz kapcsolódó reklámfilm sugárzásának
      megtagadása   esetén   az   Mtv.-ben  meghatározott   általános
      jogorvoslati  határidők miatt az eljárás  nem  fejeződik  be  a
      választások  napja  előtt.  Így a jogorvoslatra  valójában  nem
      kerülhet sor, ennek következtében az Alkotmány 61. §-a  (1)  és
      (2) bekezdésében foglaltakkal ellentétes helyzet keletkezik.

      Az  Alkotmánybíróságról  szóló  1989.  évi  XXXII.  törvény  (a
      továbbiakban:  Abtv.)  49. §-ának (1) bekezdése  értelmében  az
      Alkotmánybíróság           mulasztásban           megnyilvánuló
      alkotmányellenességet akkor állapít meg, ha a jogalkotó szerv a
      jogszabályi  felhatalmazásból  származó  jogalkotói   feladatát
      elmulasztotta és ezzel alkotmányellenességet idézett elő.

      A  jogalkotás feladata nemcsak akkor állapítható meg,  ha  erre
      vonatkozó  kifejezett jogszabályi előírás van, hanem akkor  is,
      ha   valamely   alapvető   jog  érvényesüléséhez   magából   az
      Alkotmányból  következik  a jogalkotás szükségessége  [22/1990.
      (X.  16.) AB határozat, ABH 1990, 83, 86.]. Az Alkotmánybíróság
      már a 37/1992. (VI. 10.) AB határozatban megállapította, hogy a
      véleménynyilvánítás szabadságát a rádió és  televízió  esetében
      részletes   jogi   szabályozással  kell   biztosítani   és   az
      Országgyűlés   olyan   körben  köteles   törvényt   alkotni   a
      véleményszabadság     biztosítékairól,     ahogy     ezt      a
      véleménynyilvánítás  szabadsága,  a  tájékoztatás   kötelessége
      megkívánja (ABH 1992, 227, 230-231.).

      Az  Alkotmány  2.  §-a (1) bekezdésében kimondott  demokratikus
      jogállam elvével összhangban a Ve. 3. §-a a választási  eljárás
      alapelveként  emeli  ki többek között a jelöltek  és  a  jelölő
      szervezetek    esélyegyenlőségét,   valamint   a    jogorvoslat
      lehetőségét. Ennek megfelelően írja elő a 44. § (1)  bekezdése,
      hogy  a  műsorszolgáltatók a jelölő szervezetek és  a  jelöltek
      számára   azonos   feltételekkel   tehetnek   közzé   politikai
      hirdetést.  Az Mtv. 11. §-ának (1) bekezdése szerint választási
      időszakban  a  választásokról  szóló  szabályok  szerint  lehet
      politikai  hirdetést  közzétenni.  A  választási  kampány  első
      időszakát   a  Ve.  4.  §  -a  és  40.  §-a  viszonylag   rövid
      időtartamban határozza meg (a választás kitűzésétől a szavazást
      megelőző nap 0 óráig; a választás kitűzése legkésőbb 72  nappal
      a  szavazás napja előtt történik meg). Még rövidebb időtartamot
      határoz  meg  a  Ve. 93. §-a és 106. §-a a jelölő  szervezetek,
      illetve  jelöltek ingyen közzéteendő politikai hirdetésére:  ez
      az  időtartam a szavazást megelőző 18. (illetve 15.)  naptól  a
      szavazást megelőző 3. napig tart.

      A   médiának  a  közvélemény  befolyásolásában  különösen  nagy
      szerepe van és különösen fontos az, hogy a választási kampányok
      időszakában  a  műsorszolgáltatás keretében érvényesülhessen  a
      véleménynyilvánítás szabadságának, valamint a közérdekű  adatok
      megismerésének   joga.  Erre  tekintettel  az   Európa   Tanács
      Miniszteri   Bizottsága  1999-ben  ajánlást   fogadott   el   a
      választási   kampánynak   a  médiában   való   megjelenítéséről
      [Recommendation No. R (99) 15 of the Committee of Ministers  to
      Member States on Measures Concerning Media Coverage of Election
      Campaigns]. Az emberi jogok és alapvető szabadságok  védelméről
      kötött  Római  Egyezménynek  a véleménynyilvánítás  szabadságát
      kimondó  10. cikkére hivatkozással az ajánlás általános elveket
      határoz meg a nemzeti szabályozáshoz. Ilyen elvként rögzíti azt
      a   követelményt,  hogy  a  műsorszolgáltatásban  a  választási
      kampányok  objektív,  kiegyensúlyozott  és  elfogulatlan  módon
      jelenjenek meg.

      A   műsorszolgáltatóknak  a  választási  időszakokban  játszott
      szerepére,  valamint  a  politikai  hirdetések  (különösen   az
      ingyenes  hirdetések) közzétételére a Ve.-ben megszabott  rövid
      időszakokra  tekintettel  különös  jelentősége  van   annak   a
      kérdésnek, milyen határidők vonatkoznak a jogorvoslati  eljárás
      lebonyolítására. A választási eljárás szabályainak megsértésére
      a  Ve.  a 77-85. §-okban speciális eljárási szabályokat határoz
      meg  és  az  eljárás lefolytatására nagyon rövid  időtartamokat
      szab   meg.   Ezek  a  szabályok  nem  vonatkoznak  azonban   a
      műsorszolgáltatóknak    a    választási    kampányokban    való
      részvételére,  mert  ezekre a Ve. 44.  §-ának  az  indítványozó
      által  támadott  (2)  bekezdése szerint az Mtv.  rendelkezéseit
      kell alkalmazni. Az Mtv. vonatkozó rendelkezései viszont nem  a
      választási   eljárás   sajátos,  rövid   eljárási   időtartamot
      meghatározó    követelményeit   veszik    alapul,    hanem    a
      műsorszolgáltatás   körében  felmerülő  panaszoknál   általában
      jelentkező igényekét. Ennek következtében a politikai  hirdetés
      közlésének  elutasításától  számítva  harminc  napot  meghaladó
      időtartamú  lehet a jogorvoslat elbírálásának  az  a  szakasza,
      amely  még  a felülvizsgálat bíróságtól való kérése előtt  van.
      Így nyilvánvalóan fennáll annak a veszélye, hogy a jogorvoslati
      eljárás befejezésére a kampányidőszak lezárása után kerül  sor.
      Ekkor pedig a politikai hirdetés közzététele az Mtv. 11. §-ának
      (1) bekezdése szerint akkor is tilos, ha egyébként a panaszt  a
      jogorvoslati eljárás során megalapozottnak találták.

      Az  Alkotmány  57.  §-ának (5) bekezdése  szerint  a  mindenkit
      megillető jogorvoslati jog az Alkotmánybíróság gyakorlatában  a
      hatékony  jogvédelem meglétének követelményét jelenti [39/1997.
      (VII.  1.)  AB  határozat, ABH 1997, 263, 272,; 21/1997.  (III.
      26.) AB határozat, ABH 1997, 103, 106.].

      A   politikai   hirdetések  műsorszolgáltatók   által   történő
      közzétételével   kapcsolatos  hatékony   jogorvoslati   eljárás
      speciális szabályainak hiánya olyan helyzetet teremt,  amelyben
      sérül   az   Alkotmány   2.  §-a  (1)  bekezdésében   kimondott
      demokratikus   jogállam   elvének  a  demokratikus   rendszerre
      vonatkozó  az  a  követelménye, amelynek alapján  a  választási
      eljárás  alapelvei közé tartozik az esélyegyenlőség a  jelöltek
      és  a  jelölő  szervezetek között [Ve. 3.  §-ának  c)  pontja].
      Tekintettel  arra,  hogy ezen az alapon a jogalkotói  mulasztás
      miatt     bekövetkezett    alkotmányellenes    helyzetet     az
      Alkotmánybíróság   megállapította,  -   állandó   gyakorlatának
      megfelelően [összefoglalóan az 56/2001. (XI. 29.) AB határozat,
      ABH 2001, 478, 482] - nem vizsgálta azt a kérdést, hogy sérül-e
      az   Alkotmány   61.  §-ának  (1)  bekezdésében   meghatározott
      véleménynyilvánítási szabadság joga is.

      A   fentiek   szerint   az  Alkotmánybíróság   a   mulasztásban
      megnyilvánuló alkotmányellenességet megállapította és az  Abtv.
      49.   §-a  (1)  bekezdésének  megfelelően,  határidő  tűzésével
      felhívta    a    törvényhozót   jogalkotási   kötelezettségének
      teljesítésére.

      Az    Alkotmánybíróság   a   határozatból   eredő   jogalkotási
      kötelezettségre tekintettel elrendelte határozatának  a  Magyar
      Közlönyben való közzétételét.
                               Dr. Holló András
                          az Alkotmánybíróság elnöke

            Dr. Bagi István                      Dr. Bihari Mihály
            alkotmánybíró                            alkotmánybíró
                                       
            Dr. Czúcz Ottó                         Dr. Erdei Árpád
            alkotmánybíró                            alkotmánybíró
                                       
            Dr. Harmathy Attila                    Dr. Kiss László
            előadó alkotmánybíró                     alkotmánybíró
                                       
            Dr. Kukorelli István                 Dr. Strausz János
            alkotmánybíró                            alkotmánybíró
                                       
                      Dr. Tersztyánszkyné Dr. Vasadi Éva
                                 alkotmánybíró

        .
        English:
        .
        Petition filed:
        .
        .
        Number of the Decision:
        .
        60/2003. (XI. 26.)
        Date of the decision:
        .
        11/25/2003
        .
        .