Hungarian

Ügyszám: .	962/B/1992
Előadó alkotmánybíró: Schmidt Péter Dr. .

Az indítvány lényege: .

A döntés száma: 962/B/1992. AB határozat .

ABH oldalszáma: 1995/627 .

A döntés kelte: Budapest, 12/19/1995 .

.

A döntés szövege: .

A döntés szövege:                A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az   Alkotmánybíróság   jogszabály   alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára  irányuló indítványok alapján meghozta a következő                        határozatot : Az Alkotmánybíróság  a  köztisztviselők  jogállásáról  szóló 1992. évi  XXIII. törvény 21. § (1) bekezdése, valamint  (5) bekezdés b)  pontja alkotmányellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt benyújtott indítványokat elutasítja.                          Indokolás                              I. Az Alkotmánybírósághoz  több indítvány  érkezett, amelyek  a köztisztviselők jogállásáról  szóló 1992. évi XXIII. törvény ( a továbbiakban   :    Ktv.  )  21.  §-ában  megfogalmazott összeférhetetlenségi    szabályok    alkotmányellenességének megállapítását  és   megsemmisítését   kérték.   Ezeket   az indítványokat  -   tárgyuk  azonosságára  tekintettel  -  az Alkotmánybíróság egyesítette és egy eljárásban bírálta el.      1. Három  indítványt olyan  köztisztviselők  nyújtottak be,  akiket  az  1994.  december  11-i  helyi  önkormányzati választásokon települési  képviselővé választottak.  Ezek az indítványozók a  Ktv. 21.  § (1)  bekezdésében  szabályozott azon összeférhetetlenségi ok alkotmányosságát vitatják, mely szerint  a  köztisztviselő  nem  lehet  helyi  önkormányzati képviselő annál  az önkormányzatnál,  amely az  őt alkalmazó közigazgatási   szerv   illetékességi   területén   működik. Indítványozók álláspontja szerint ez az összeférhetetlenségi szabály sérti  az Alkotmány 70. § (1) bekezdésében, valamint a (4)  bekezdésében szabályozott  alapvető jogokat. Az egyik indítványozó  szerint   az  Alkotmány   70/A.  §-ába  ütköző hátrányos megkülönböztetés  az, hogy  míg a  köztisztviselői jogállással  összeférhetetlennek   minősíti   a   települési képviselői megbízatást a törvény, ilyen összeférhetetlenségi okot nem  állapít meg az önkormányzat intézményeiben dolgozó közalkalmazottakra nézve. Mindegyik   indítványozó   előadta,   hogy   államigazgatási szervnél olyan szolgáltató jellegű közigazgatási feladatokat lát el,  amely nincs összefüggésben annak az önkormányzatnak a tevékenységével, amelynek tagjává választották.      2. Egy  indítvány a Ktv. 21. § (5) bekezdésében foglalt azon  rendelkezés  alkotmányossági  vizsgálatát  kéri,  mely szerint a  köztisztviselő pártban  tisztséget nem  viselhet, párt nevében  vagy érdekében  - az országgyűlési, illetve az önkormányzati  választásokon   jelöltként  való   részvételt kivéve -  közszereplést nem  vállalhat.   Indítványozó  jogi álláspontja szerint  ez a rendelkezés alkotmányellenes módon korlátozza az  Alkotmány 61. §-ában a köztisztviselő számára is biztosított  vélemény-nyilvánítási szabadságot.  A szabad vélemény-nyilvánításhoz való  jog magában  foglalja azt  is, hogy politikai  véleményét mindenki  - a köztisztviselő is - bármilyen formában  kinyilváníthatja, ebbe  a pártbeli  vagy egyéb közszereplés  is beletartozik.  Az  Alkotmány  nem  ad felhatalmazást arra,  hogy törvény  meghatározott  rétegeket vagy csoportokat  a szabad vélemény-nyilvánításból kizárjon, illetőleg  azt   szabályozza,  hogy  a  vélemény-nyilvánítás milyen   formában    történhet,   vagy    milyen    vélemény nyilvánítható ki  szabadon. A  Ktv. egyébként  nem határozza meg egyértelműen  mi értendő  közszereplés alatt, ez pedig a gyakorlatban  önkényes   értelmezésre,  visszaélésre   adhat alkalmat. Indítványozó  szerint a  vitatott szabály sérti az Alkotmány 60.  §-át is,  mert korlátozza  a  köztisztviselőt abban,   hogy    gondolatát   szabadon   kinyilvánítsa,   és alkotmányellenesen  korlátozza   az  Alkotmány   63.  §-ában szabályozott egyesülési  jogot is,  mert az Alkotmány nem ad felhatalmazást arra, hogy törvény meghatározott foglalkozást gyakorlókat eltiltson pártban vezető tisztség viselésétől.                             II.      1. Az  Alkotmánybíróság az indítványok alapján elsőként azt  vizsgálta,   hogy  a   Ktv.  21.   §  (1)  bekezdésében megállapított  összeférhetetlenségi   szabály   sérti-e   az Alkotmány   70.   §   (1) ,   illetőleg   (4)   bekezdésében szabályozott alapvető jogokat. Az Alkotmány  70. §  (1) bekezdése  szerint "minden nagykorú magyar állampolgárnak  joga van  ahhoz, hogy  -  ha  állandó lakóhelye Magyarországon  van -  az országgyűlési és a helyi önkormányzati választásokon  választható és - ha a választás napján az  ország területén tartózkodik - választó legyen. " A 70.  § (4)  bekezdése úgy rendelkezik, hogy "minden magyar állampolgárnak joga  van ahhoz, hogy részt vegyen a közügyek vitelében, továbbá  hogy rátermettségének, képzettségének és szakmai tudásának megfelelően közhivatalt viseljen. " A Ktv.  21. §  (1) bekezdése  összeférhetetlenségi  szabályt állapít meg,  amikor kimondja,  hogy  a  köztisztviselő  nem lehet  egyidejűleg   köztisztviselő  és   az  őt   alkalmazó közigazgatási szerv  illetékességi  területén  működő  helyi önkormányzat tagja.  Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint e  rendelkezés   következtében  a  köztisztviselőnek  sem  a választójoga, sem  a közhivatal  viseléséhez való  joga  nem szenved csorbát.  Ez  az  összeférhetetlenségi  szabály  nem korlátozza  a   köztisztviselőt  az   Alkotmány  70.  §  (1) bekezdésében  biztosított   aktív  és  passzív  választójoga gyakorlásában. E  rendelkezés alapján  nincs akadálya annak, hogy a  köztisztviselő a  helyi önkormányzati  választásokon jelöltként   induljon    és   a   választásokon   őt   helyi önkormányzati   képviselővé   -   akár   az   őt   alkalmazó közigazgatási szerv  illetékességi  területén  működő  helyi önkormányzat képviselőjévé is - megválasszák. Ha a választás eredményeként a  Ktv. 21.  § (1)  bekezdésében  szabályozott összeférhetetlenségi helyzet  keletkezik, a köztisztviselő a Ktv.  22.   §-ában  foglaltaknak   megfelelően  köteles   az összeférhetetlenségi okot  bejelenteni és  megszüntetni,  ha ezt nem teszi megszűnik a közszolgálati jogviszonya. A  vitatott   összeférhetetlenségi  ok   nem  korlátozza   a közhivatal viseléséhez  való jogot  sem. Az  Alkotmány 70. § (4) bekezdése  alapján  senkinek  nincs  alkotmányból  folyó alanyi  joga   meghatározott  közhivatal  vagy  közhivatalok betöltéséhez.  Az  Alkotmány  8.  §  (2)  bekezdése  alapján törvény a  közhivatal viseléséhez való jogot szabályozhatja, a közhivatal betöltését feltételekhez kötheti. A törvényhozó a  közhivatalviselés   szabályainak  során  megállapíthat  a köztisztviselővel szemben  olyan követelményeket is, amelyek a közszolgálat  tisztaságát, a  közfeladatok  ellátásában  a pártatlan, részrehajlástól  és befolyástól  mentes  eljárást biztosítják. A  vitatott  összeférhetetlenségi  szabály  nem zárja ki  a köztisztviselőt  abból, hogy helyi önkormányzati képviselőként részt  vegyen a helyi közügyek intézésében, és fordítva,  nem   zárja  ki  azt,  hogy  helyi  önkormányzati képviselő  közszolgálati   jogviszonyt  létesítsen.   A  két közfunkció összeférhetetlenségét  csak abban  az egy esetben mondja  ki,   ha   a   köztisztviselőt   az   őt   alkalmazó közigazgatási   szerv    illetékességi   területén    működő önkormányzat képviselőjévé  választották. E szabály indoka a közszolgálat tisztaságának,  pártatlanságának biztosítása. A jogszabály   ennek    az   összeférhetetlenségi    oknak   a kimondásával azt  kívánta megakadályozni, hogy azok a helyi, önkormányzati és  lakossági érdekek,  amelyek  képviseletére helyi    képviselőként     hivatott,     befolyásolják     a köztisztviselőt,    -     illetőleg     a     köztisztviselő közbenjárásának  eredményeként  a  közigazgatási  szervet  - közfeladatainak,   hatósági   jogalkalmazó   tevékenységének ellátása során.  A közigazgatás pártatlanságának biztosítása érdekében  mondja   ki  a   törvény  azt,   hogy  az   ilyen összeférhetetlenségi  helyzetbe   került   köztisztviselőnek döntenie kell melyik közfunkcióját kívánja megtartani. A  vitatott   törvényi  rendelkezéssel   kapcsolatosan   nem állapítható   meg    az   Alkotmány    70/A.   §-át    sértő alkotmányellenes diszkrimináció sem. Az Alkotmánybíróság már több határozatában  kifejtette, hogy  az Alkotmány 70/A. §-a által  meghatározott  jogegyenlőségnek  azonos  szabályozási koncepción belül, azonos jogi helyzetben lévő alanyok között kell  fennállnia.   Az  egyenlőként   való  kezelés  kérdése különböző  jogi   helyzeteket  illetően   fel   sem   merül. [ 21/1990. (X.  4.) AB határozat ( ABH 1990, 78 ) ; 32/1991. (VI. 6.) AB határozat ( ABH 1991, 162 ) ]  A köztisztviselők és a  közalkalmazottak jogállása  nem azonos,  az az  indok, amely  az   összeférhetetlenség  kimondását   a  közhatalmat gyakorló  köztisztviselők  esetében  szükségessé  tette,  az önkormányzat intézményeiben  dolgozó közalkalmazottak esetén nem  áll   fenn,  ezért  az  indítványozó  által  kifogásolt megkülönböztetés alkotmányellenessége fel sem merül. Mindezek alapján  az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Ktv. 21.  § (1)  bekezdése nem  alkotmányellenes,  ezért  az indítványokat elutasította.      2.  A   Ktv.  21.   §   (5)   bekezdés   b)   pontjának alkotmányosságát   vitató    indítvány   szerint    az   ott megfogalmazott összeférhetetlenségi szabály alkotmányellenes módon korlátozza  az Alkotmány  61. §-ában, valamint a 60. § (2)  bekezdésében,   valamint  a   63.  §-ában  szabályozott alapvető jogok gyakorlását. Az  Alkotmány   3.  §   (3)  bekezdése  alkotmányos  elvként fogalmazza meg  a pártok  és a  közhatalom szétválasztásának követelményét,  kimondja,  hogy  a  pártok  közhatalmat  nem gyakorolhatnak,  ennek   megfelelően   egyetlen   párt   sem irányíthat  egyetlen   állami  szervet   sem.  Egyes  állami tisztségek,  közhivatalok   betöltőivel  szemben   maga   az Alkotmány állapítja meg az állam és a pártok elválasztásának biztosítékaként  a   párt  tagság,   illetőleg  a  politikai tevékenység  tilalmát   ( pl.   :   alkotmánybírók,   bírók, ügyészek,   fegyveres   erők,   rendőrség   és   a   polgári nemzetbiztonsági szolgálatok  hivatásos állományú tagjai ) . Ezentúl a  3. §  (3) bekezdése felhatalmazza a törvényhozást arra, hogy a pártok és a közhatalom szétválasztása érdekében meghatározza   azokat    a   tisztségeket,   közhivatalokat, amelyeket párt tagja, tisztségviselője nem tölthet be. Ezen alkotmányos  felhatalmazás alapján  állapította meg  az Országgyűlés a  Ktv. 21.  § (5)  bekezdésének b )  pontjában meghatározott összeférhetetlenségi rendelkezést. A Ktv. 21. § (5) bekezdés b) pontja két tilalmat határoz meg a   köztisztviselőkre   nézve.   Egyrészt   pártban   vezető tisztséget  nem   viselhet,  másrészt   párt  nevében   vagy érdekében  -  az  országgyűlési,  illetve  az  önkormányzati választásokon   jelöltként    való   részvételt   kivéve   - közszereplést  nem  vállalhat.  Ez  az  összeférhetetlenségi szabály a  köztisztviselő aktív  pártpolitikai tevékenységét korlátozza. A köztisztviselő bármely törvényesen létrehozott pártnak  tagja  lehet,  a  párt  színeiben  a  választásokon jelöltként indulhat, ez a tilalom nem képezi akadályát annak sem, hogy  a köztisztviselő  -  ha  ezt  nem  valamely  párt nevében, vagy  valamely párt  támogatása érdekében  teszi  - nyilvánosan  kifejtse   valamely  kérdésben   szakmai,  vagy politikai véleményét. Mindezeket    figyelembe     véve    az     Alkotmánybíróság megállapította, hogy  a  Ktv.  21.  §  (5)  bekezdésének  b) pontjában  megfogalmazott   politikai   összeférhetetlenségi szabályt az  Alkotmány 3.  § (3)  bekezdésében  szabályozott alkotmányos   követelmény    érvényesítése   érdekében,   az Alkotmány felhatalmazása alapján alkotta meg a törvényhozó. Tekintettel arra,  hogy az  elmúlt évtizedekben a párt és az állam   szoros   szervezeti   és   hatásköri   összefonódása jellemezte a magyar állami berendezkedést, az Alkotmány 3. § (3) bekezdésében szabályozott alkotmányos cél eléréséhez nem elegendő a  két szervezeti  rendszer  jogi  előírásokkal  is garantált szétválasztása.  A közhatalmat  gyakorló  szervek, így a  közigazgatási szervek  iránti közbizalom megteremtése megkívánja  azt  is,  hogy  a  köztisztviselők  pártsemleges magatartása azok nyilvános fellépése, közszereplése során is nyilvánvaló legyen.  Ezért nem  tekinthető az alapvető jogok indokolatlan és aránytalan korlátázásának az, hogy a törvény a köztisztviselők  számára nemcsak  a hivatali  munkájukban, hanem közszerepléseik  során is  megköveteli a  pártsemleges magatartást. Mindezek alapján  az  Alkotmánybíróság  a  Ktv.  21.  §  (5) bekezdés b )  pontja  alkotmányellenességének  megállapítása iránt benyújtott  indítványt  magalapozatlannak  találta  és elutasította.                      Dr. Sólyom László                  az Alkotmánybíróság elnöke            Dr. Ádám Antal        Dr. Kilényi Géza            alkotmánybíró           alkotmánybíró                       Dr. Lábady Tamás                        alkotmánybíró                      Dr. Schmidt Péter                     előadó alkotmánybíró         Dr. Szabó András      Dr. Tersztyánszky Ödön            alkotmánybíró           alkotmánybíró                        Dr. Vörös Imre                        alkotmánybíró .

English: .
Petition filed: .
.
Number of the Decision: .	962/B/1992
Date of the decision: .	12/19/1995
.
.