A döntés szövege:
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének
utólagos vizsgálata tárgyában meghozta az alábbi
határozatot :
Az Alkotmánybíróság a Polgári perrendtartásról szóló 1952.
évi III. törvény 272. § (3) bekezdése
alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére
irányuló indítványokat elutasítja.
Indokolás
I.
1. Több indítványozó kérte a Polgári perrendtartásról szóló
1952. évi III. törvény ( a továbbiakban : Pp. ) -
felülvizsgálati eljárásban előírt - kötelező jogi képviselet
jogintézményének alkotmányossági vizsgálatát. Álláspontjuk
szerint az a szabály, hogy a felülvizsgálati kérelem
( csatlakozó felülvizsgálati kérelem ) előterjesztője az
eljárásban jogi képviselővel köteles eljárni, sérti az
Alkotmánynak
- a jogképességre ( 56. § ) ,
- a bíróság előtti egyenlőségre ( 57. § (1) bekezdés ) ,
- a jogorvoslati jogosultságra ( 57. § (5) bekezdés ) ,
- a panaszjogra ( 64. § ) , valamint
- a hátrányos megkülönböztetés tilalmára ( 70/A. § )
vonatkozó rendelkezéseit.
2. A törvényességi óvás helyébe lépő felülvizsgálatot, amely
jogerős határozatok ellen jogszabálysértésre alapítottan
igénybevehető rendkívüli perorvoslat, az 1992. évi LXVIII.
törvény emelte a Pp. szabályai közé.
A Pp. ( módosított ) 272. § (3) bekezdése az alábbiakról
rendelkezik : "A felülvizsgálati eljárásban a kérelem
előterjesztője jogi képviselővel köteles eljárni. A
felülvizsgálati kérelemhez - ha arra korábban nem került sor
- csatolni kell a jogi képviselő meghatalmazását is.
Ügyvédjelölt ( jogi előadó ) a Legfelsőbb Bíróság előtt nem
járhat el. "
Ugyanez a szabály irányadó a csatlakozó felülvizsgálati
kérelem előterjesztésére ( 274. § (2) bekezdés ) .
II.
Az indítványok nem megalapozottak.
A perbeli képviselet lényege a képviselet polgári jogi
intézményére vezethető vissza. A képviselő a képviselt
helyett és nevében jár el; a képviselő cselekménye által a
képviselt válik jogosítottá, illetve kötelezetté ( Ptk. 219.
§ ) .
A Pp. 49. §-a értelmében, mint fél, személyesen vagy
meghatalmazottja útján járhat el az, akinek perbeli
cselekvőképessége van. Ha pedig nincs cselekvőképessége,
illetve a jogi személy (és további, meghatározott esetekben)
nevében törvényes képviselője ( illetőleg a kirendelt
ügygondnok ) jár el. A törvényes képviseletre külön
jogszabályok irányadók.
A perbeli képviselet lényeges szabályairól a Pp. V. fejezete
szól.
A Pp. 66. § (1) bekezdése szerint, amennyiben a törvény
egyes perbeli cselekményekre másként nem rendelkezik, a fél
helyett az általa, illetőleg törvényes képviselője által
választott meghatalmazott is eljárhat.
A 67. § (1) bekezdés c ) pontja szerint :
meghatalmazottként járhat el az ügyvéd és az ügyvédi iroda.
A (2) bekezdés szerint : a vállalati jogtanácsost ( jogi
előadót ) az ügyvéd jogállása illeti meg. A jogtanácsosi
tevékenységről szóló 1983. évi 3. tvr - meghatározott körben
- "jogi képviselet" ellátását a jogtanácsos feladatai között
sorolja fel.
A Pp. 67. § (3) bekezdésének - az 1992. évi LXVIII.
törvénnyel módosított - szövege szerint : "Ha e törvény
másként nem rendelkezik, a törvényben szabályozott
eljárásokban a jogi képviselet nem kötelező".
A kötelező jogi képviseletet a felülvizsgálati eljárásban
írja elő a törvény. A törvényjavaslathoz fűzött miniszteri
indokolás szerint a kötelező jogi képviselet biztosítja a
felülvizsgálati kérelmek szakszerűségét és azt, hogy csak
valóban indokolt esetben kerüljön sor a Legfelsőbb Bíróság
előtti rendkívüli perorvoslat igénybevételére. A
felülvizsgálati eljárásban kötelezően résztvevő jogi
képviselőtől elvárható, hogy csak a törvényadta esetekben és
csak az arra jogosultak képviseletében kezdeményezze a
felülvizsgálati eljárást.
A szakszerűség és a felülvizsgálati kérelem
megalapozottságának igényét juttatja kifejezésre az a
rendelkezés is, amely ügyvédjelölt ( jogi előadó )
felülvizsgálati eljárásban való részvételének lehetőségét
kizárja.
A kötelező jogi képviselet intézménye a perbeli
képviseletnek azt a lényegi vonását erősíti, hogy a
képviselőnek - különösen pedig a jogi képviselőnek - a
szerepe nem csupán a képviselt személy helyettesítése, hanem
a képviselt érdekeinek védelme, jogai érvényre juttatásának
elősegítése. Az eljárásban ezért önálló perbeli jogai és
kötelezettségei is vannak. Ezzel függnek össze a jogi
képviselők, illetőleg a képviseletet hivatásszerűen ellátó
személyek fokozott szakmai felelősségére vonatkozó
szabályok.
Mindezek előrebocsátása után az Alkotmánybíróság
megállapította :
- a jogi képviselet, ezen belül a kötelező jogi képviselet
szabályainak semmiféle hatása nincs az Alkotmány 56. §-ában
biztosított jogképességre;
- nem érinti a rendelkezés a bíróság előtti egyenlőségnek
Alkotmányban biztosított alapjogát ( Alkotmány 57. § (1)
bekezdés ) ; és nem hozható jogilag értékelhető
összefüggésbe a jogorvoslathoz ( 57. § (5) bekezdés ) ,
illetőleg a panasz előterjesztéséhez ( 64. § ) fűződő
alapvető joggal sem.
Az a körülmény, hogy a rendkívüli perorvoslat jogának
gyakorlásához a jogi képviselet kötelező, a felsorolt jogok
egyikét sem korlátozza.
Nem ütközik a rendelkezés a személyek hátrányos
megkülönböztetését tilalmazó szabályba sem ( Alkotmány 70/A.
§ ) .
Az a körülmény, hogy a jogi képviselet költséggel jár, nem
szükségszerűen rekeszti ki a személyeknek valamilyen
meghatározott körét, pl. bizonyos, szűkös vagyoni helyzetben
lévőkét, a felülvizsgálati kérelem előterjesztésének
jogából.
A Pp. 275/B. § értelmében a felülvizsgálati eljárásban a
Legfelsőbb Bíróság a polgári peres eljárás általános
szabályainak megfelelő alkalmazásával jár el. Ebből
következően, ha a pártfogó ügyvéd kirendelésének általános
feltételei fennállnak, erre a felülvizsgálati eljárásban is
lehetőség van éppen a vagyoni helyzettel kapcsolatos hátrány
kiküszöbölésére.
Nem állapítható meg hátrányos megkülönböztetés a "hivatásos
jogi képviseletet ellátók" körében azért, mert a jogszabály
elzárja őket "saját maguk képviseletének" jogától.
Nem következik az Alkotmányból annak szükségszerűsége sem,
hogy bárki az összehasonlítható helyzetben lévő személyek (
az előterjesztők ) körében, valamely megfontolásból,
kivételben részesüljön. Az a célszerűségi szempont, hogy a
képzettségénél vagy hivatásánál fogva mások jogi
képviseletére egyébként alkalmas, illetve ennek ellátására
elvben feljogosított személyre - ha az eljárásban félként
vesz részt - a képviselet kötelező volta ne terjedjen ki,
nem alkotmányossági, hanem a jogalkotó belátására tartozó
kérdés.
Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság az alaptalan
indítványokat elutasította.
Dr. Sólyom László
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Ádám Antal Dr. Kilényi Géza
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Lábady Tamás Dr. Schmidt Péter
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Szabó András
alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszky Ödön
előadó alkotmánybíró
Dr. Vörös Imre Dr. Zlinszky János
alkotmánybíró alkotmánybíró
. |