Hungarian
Ügyszám:
.
141/B/1993
Előadó alkotmánybíró: Tersztyánszky Ödön Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
A döntés száma: 141/B/1993. AB határozat
.
ABH oldalszáma: 1994/584
.
A döntés kelte: Budapest, 02/21/1994
.
.
A döntés szövege:
.
A döntés szövege:
                   A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

    Az   Alkotmánybíróság   jogszabály   alkotmányellenességének
    utólagos vizsgálata tárgyában meghozta az alábbi

                           határozatot :

    Az Alkotmánybíróság  a Polgári  perrendtartásról szóló 1952.
    évi    III.     törvény     272.     §     (3)     bekezdése
    alkotmányellenességének megállapítására  és megsemmisítésére
    irányuló indítványokat elutasítja.
                               Indokolás

                                   I.

      1. Több  indítványozó kérte a Polgári perrendtartásról szóló
      1952. évi  III.  törvény  (  a  továbbiakban  :    Pp.  )  -
      felülvizsgálati eljárásban előírt - kötelező jogi képviselet
      jogintézményének alkotmányossági  vizsgálatát.  Álláspontjuk
      szerint  az  a  szabály,   hogy  a  felülvizsgálati  kérelem
      ( csatlakozó  felülvizsgálati   kérelem ) előterjesztője  az
      eljárásban  jogi  képviselővel  köteles  eljárni,  sérti  az
      Alkotmánynak

      - a jogképességre ( 56. § ) ,
      - a bíróság előtti egyenlőségre ( 57. § (1) bekezdés ) ,
      - a jogorvoslati jogosultságra ( 57. § (5) bekezdés ) ,
      - a panaszjogra ( 64. § ) , valamint
      - a  hátrányos   megkülönböztetés  tilalmára  (  70/A.  §  )
        vonatkozó rendelkezéseit.

      2. A törvényességi óvás helyébe lépő felülvizsgálatot, amely
      jogerős  határozatok  ellen  jogszabálysértésre  alapítottan
      igénybevehető rendkívüli  perorvoslat, az  1992. évi LXVIII.
      törvény emelte a Pp. szabályai közé.

      A Pp.  ( módosított  ) 272.  § (3)  bekezdése az alábbiakról
      rendelkezik :    "A  felülvizsgálati  eljárásban  a  kérelem
      előterjesztője  jogi   képviselővel   köteles   eljárni.   A
      felülvizsgálati kérelemhez - ha arra korábban nem került sor
      -  csatolni   kell  a  jogi  képviselő  meghatalmazását  is.
      Ügyvédjelölt (  jogi előadó ) a Legfelsőbb Bíróság előtt nem
      járhat el. "

      Ugyanez a  szabály  irányadó  a  csatlakozó  felülvizsgálati
      kérelem előterjesztésére ( 274. § (2) bekezdés ) .

                                  II.

      Az indítványok nem megalapozottak.

      A perbeli  képviselet  lényege  a  képviselet  polgári  jogi
      intézményére  vezethető  vissza.  A  képviselő  a  képviselt
      helyett és  nevében jár  el; a képviselő cselekménye által a
      képviselt válik jogosítottá, illetve kötelezetté ( Ptk. 219.
      § ) .

      A  Pp.  49.  §-a  értelmében,  mint  fél,  személyesen  vagy
      meghatalmazottja  útján   járhat  el   az,  akinek   perbeli
      cselekvőképessége van.  Ha  pedig  nincs  cselekvőképessége,
      illetve a jogi személy (és további, meghatározott esetekben)
      nevében   törvényes  képviselője  (  illetőleg  a  kirendelt
      ügygondnok  )   jár  el.   A  törvényes  képviseletre  külön
      jogszabályok irányadók.

      A perbeli képviselet lényeges szabályairól a Pp. V. fejezete
      szól.
      A Pp.  66. §  (1) bekezdése  szerint, amennyiben  a  törvény
      egyes perbeli  cselekményekre másként nem rendelkezik, a fél
      helyett az  általa, illetőleg  törvényes  képviselője  által
      választott meghatalmazott is eljárhat.

      A   67.    §   (1)   bekezdés   c   )   pontja   szerint   :
      meghatalmazottként járhat  el az ügyvéd és az ügyvédi iroda.
      A (2)  bekezdés szerint  :   a vállalati jogtanácsost ( jogi
      előadót )  az ügyvéd  jogállása illeti  meg. A  jogtanácsosi
      tevékenységről szóló 1983. évi 3. tvr - meghatározott körben
      - "jogi képviselet" ellátását a jogtanácsos feladatai között
      sorolja fel.

      A Pp.  67.  §  (3)  bekezdésének  -  az  1992.  évi  LXVIII.
      törvénnyel módosított  - szövege  szerint :   "Ha  e törvény
      másként   nem   rendelkezik,   a   törvényben   szabályozott
      eljárásokban a jogi képviselet nem kötelező".

      A kötelező  jogi képviseletet  a felülvizsgálati  eljárásban
      írja elő  a törvény.  A törvényjavaslathoz fűzött miniszteri
      indokolás szerint  a kötelező  jogi képviselet  biztosítja a
      felülvizsgálati kérelmek  szakszerűségét és  azt, hogy  csak
      valóban indokolt  esetben kerüljön  sor a Legfelsőbb Bíróság
      előtti    rendkívüli    perorvoslat    igénybevételére.    A
      felülvizsgálati   eljárásban   kötelezően   résztvevő   jogi
      képviselőtől elvárható, hogy csak a törvényadta esetekben és
      csak  az  arra  jogosultak  képviseletében  kezdeményezze  a
      felülvizsgálati eljárást.

      A    szakszerűség     és    a     felülvizsgálati    kérelem
      megalapozottságának  igényét   juttatja  kifejezésre   az  a
      rendelkezés  is,   amely  ügyvédjelölt   (  jogi   előadó  )
      felülvizsgálati eljárásban  való  részvételének  lehetőségét
      kizárja.

      A   kötelező    jogi   képviselet   intézménye   a   perbeli
      képviseletnek  azt   a  lényegi   vonását  erősíti,  hogy  a
      képviselőnek -  különösen pedig  a  jogi  képviselőnek  -  a
      szerepe nem csupán a képviselt személy helyettesítése, hanem
      a képviselt  érdekeinek védelme, jogai érvényre juttatásának
      elősegítése. Az  eljárásban ezért  önálló perbeli  jogai  és
      kötelezettségei  is  vannak.  Ezzel  függnek  össze  a  jogi
      képviselők, illetőleg  a képviseletet  hivatásszerűen ellátó
      személyek   fokozott    szakmai   felelősségére    vonatkozó
      szabályok.

      Mindezek    előrebocsátása    után    az    Alkotmánybíróság
      megállapította :

      - a  jogi képviselet,  ezen belül a kötelező jogi képviselet
      szabályainak semmiféle  hatása nincs az Alkotmány 56. §-ában
      biztosított jogképességre;

      - nem  érinti a  rendelkezés a  bíróság előtti egyenlőségnek
      Alkotmányban biztosított  alapjogát (  Alkotmány 57.  §  (1)
      bekezdés  )   ;   és   nem   hozható   jogilag   értékelhető
      összefüggésbe a  jogorvoslathoz (  57. §  (5) bekezdés  )  ,
      illetőleg a  panasz  előterjesztéséhez  (  64.  §  )  fűződő
      alapvető joggal sem.

      Az  a  körülmény,  hogy  a  rendkívüli  perorvoslat  jogának
      gyakorlásához a  jogi képviselet kötelező, a felsorolt jogok
      egyikét sem korlátozza.

      Nem   ütközik    a   rendelkezés   a   személyek   hátrányos
      megkülönböztetését tilalmazó szabályba sem ( Alkotmány 70/A.
      § ) .

      Az a  körülmény, hogy  a jogi képviselet költséggel jár, nem
      szükségszerűen  rekeszti   ki  a   személyeknek   valamilyen
      meghatározott körét, pl. bizonyos, szűkös vagyoni helyzetben
      lévőkét,   a   felülvizsgálati   kérelem   előterjesztésének
      jogából.

      A Pp.  275/B. §  értelmében a  felülvizsgálati eljárásban  a
      Legfelsőbb  Bíróság   a  polgári   peres  eljárás  általános
      szabályainak  megfelelő   alkalmazásával   jár   el.   Ebből
      következően, ha  a pártfogó  ügyvéd kirendelésének általános
      feltételei fennállnak,  erre a felülvizsgálati eljárásban is
      lehetőség van éppen a vagyoni helyzettel kapcsolatos hátrány
      kiküszöbölésére.

      Nem állapítható  meg hátrányos megkülönböztetés a "hivatásos
      jogi képviseletet  ellátók" körében azért, mert a jogszabály
      elzárja őket "saját maguk képviseletének" jogától.

      Nem következik  az Alkotmányból  annak szükségszerűsége sem,
      hogy bárki  az összehasonlítható helyzetben lévő személyek (
      az  előterjesztők   )  körében,   valamely   megfontolásból,
      kivételben részesüljön.  Az a  célszerűségi szempont, hogy a
      képzettségénél   vagy    hivatásánál   fogva    mások   jogi
      képviseletére egyébként  alkalmas, illetve  ennek ellátására
      elvben feljogosított  személyre -  ha az  eljárásban félként
      vesz részt  - a  képviselet kötelező  volta ne terjedjen ki,
      nem alkotmányossági,  hanem a  jogalkotó belátására  tartozó
      kérdés.

      Mindezekre  tekintettel  az  Alkotmánybíróság  az  alaptalan
      indítványokat elutasította.
                             Dr. Sólyom László
                         az Alkotmánybíróság elnöke

                 Dr. Ádám Antal           Dr. Kilényi Géza
                  alkotmánybíró            alkotmánybíró

                 Dr. Lábady Tamás         Dr. Schmidt Péter
                  alkotmánybíró             alkotmánybíró

                              Dr. Szabó András
                               alkotmánybíró

                           Dr. Tersztyánszky Ödön
                            előadó alkotmánybíró

                  Dr. Vörös Imre           Dr. Zlinszky János
                  alkotmánybíró              alkotmánybíró

        .
        English:
        .
        Petition filed:
        .
        .
        Number of the Decision:
        .
        141/B/1993
        Date of the decision:
        .
        02/21/1994
        .
        .