| A döntés szövege:    Az   Alkotmánybíróság  állami  irányítás  egyéb  jogi  eszközealkotmányellenességének utólagos vizsgálata tárgyában  meghozta
 a következő
 
 végzést:
 
 Az Alkotmánybíróság a Koszovói Köztársaság elismeréséről és  a
 diplomáciai  kapcsolatok felvételéről  szóló  2034/2008.  (III.
 19.) Korm. határozat alkotmányellenességének megállapítására és
 megsemmisítésére irányuló indítványt visszautasítja.
                            Indokolás
 I.
 
 Az  indítványozó  a  Koszovói Köztársaság elismeréséről  és  a
 diplomáciai  kapcsolatok felvételéről  szóló  2034/2008.  (III.
 19.)   Korm.   határozat  (a  továbbiakban:  Korm.   határozat)
 alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését  kéri
 az Alkotmánybíróságtól.
 
 A   kifogásolt   határozat  a  következőket  tartalmazza:   „A
 Kormány,  figyelemmel  az  Európai Unió  Tanácsának  Koszovóról
 szóló,    2008.    február   18-i   Tanácsi   Következtetésében
 foglaltakra,
 a) a Koszovói Köztársaságot független államnak ismeri el,
 b)  felhívja a külügyminisztert, hogy tegyen előterjesztést  a
 köztársasági   elnök   részére   a   diplomáciai    kapcsolatok
 felvételéről,
 c)   felhívja   a   külügyminisztert,  hogy  az   a)   pontban
 foglaltakról diplomáciai úton tájékoztassa a koszovói felet.”
 
 Indokolásul   előadja,  hogy  Koszovóra  az  ENSZ   Biztonsági
 Tanácsának 1244. számú határozata irányadó, mely többek  között
 elismeri  Jugoszlávia,  „melynek  Szerbia  jogutódja”  területi
 integritását, illetve e határozat 18. pontja a régió országaira
 nézve   együttműködési  kötelezettséget  ír  elő  a   határozat
 végrehajtásában.   Az   indítványozó   szerint   e    határozat
 megsértését  jelenti  a Koszovói Köztársaság  elismerése,  mert
 Koszovó  kiválására sem a szerb törvények, sem  pedig  az  ENSZ
 Biztonsági Tanácsa határozata szerint nincsen lehetőség.
 
 Koszovó elismerése sérti továbbá az ENSZ Közgyűlése 1974.  évi
 3314 (XXIX.) határozat 3. cikke e) pontját is, mivel szerinte a
 szerb  hatóságok  részben  a „magyar csapatok  jelenléte  miatt
 vannak    akadályoztatva   szuverenitásuk    védelmében”.    Az
 indítványozó szerint a fenti határozatok következtében a magyar
 államnak  tartózkodnia  kellene  minden  olyan  lépéssel,   ami
 ezekkel a garanciákkal ellentétes.
 
 Álláspontja  szerint tehát a fentiek miatt a  Korm.  határozat
 ellentétes  az  Alkotmány 6. § (1) és 7.  §  (1)  bekezdésével,
 mivel nem biztosítja a nemzetközi és a belső jog összhangját.
 
 II.
 
 Az   Alkotmánybíróságnak  az  indítvány   elbírálására   nincs
 hatásköre.
 
 1.   Az   Alkotmány  32/A.  §  (1)  bekezdése  értelmében   az
 Alkotmánybíróság      felülvizsgálja       a       jogszabályok
 alkotmányosságát,  illetőleg ellátja a  törvénnyel  hatáskörébe
 utalt  feladatokat.  Az  Alkotmánybíróságról  szóló  1989.  évi
 XXXII.  törvény (a továbbiakban: Abtv.) 1. § b) pontja  alapján
 az  Alkotmánybíróság hatásköre jogszabályok, valamint az állami
 irányítás egyéb jogi eszközei alkotmányellenességének  utólagos
 vizsgálatára terjed ki.
 Az   Alkotmánybíróság  az  52/1993.  (X.  7.)  AB   végzésében
 kifejtette,  hogy  „az  állam szerveinek  jogalkotó  hatáskörét
 átfogóan  az Alkotmány és a jogalkotásról szóló 1987.  évi  XI.
 törvény  (a  továbbiakban: Jat.) szabályozza. A Jat.  határozza
 meg  azt  is,  hogy  az  állami szervek  aktusai  közül  melyek
 minősülnek  jogszabálynak és melyek  azok,  amelyek  az  állami
 irányítás  egyéb jogi eszközei közé tartoznak.  Önmagában  véve
 azonban   az,  hogy  valamely  aktust  olyan  elnevezés   alatt
 bocsátanak  ki,  amelyet a Jat. a jogszabályok vagy  az  állami
 irányítás  egyéb jogi eszközei megjelölésére használ,  még  nem
 szükségképpen  alapozza  meg az adott  aktus  felülvizsgálatára
 nézve  az Alkotmánybíróság hatáskörét. A hatáskör vizsgálatánál
 nem  az  aktus  elnevezése, hanem a benne foglalt rendelkezések
 jogi jellege az irányadó” (ABH 1993, 407, 408.).
 Az  Alkotmány  és  a  Jat.  rendelkezései  alapján  a  Kormány
 határozata  nem  tekinthető jogszabálynak. A  Jat.  46.  §  (1)
 bekezdése alapján a Kormány határozatban szabályozza az  általa
 irányított   szervek   feladatait,  a   saját   működését,   és
 határozatban állapítja meg a feladatkörébe tartozó terveket.  A
 Jat.  46.  § (2) bekezdése szerint e rendelkezés nem  érinti  a
 Kormánynak az egyedi határozat meghozatalára vonatkozó jogát. A
 Jat. hivatkozott rendelkezéseit figyelembe véve megállapítható,
 hogy  a  Kormánynak csak azon határozata tekinthető  az  állami
 irányítás egyéb jogi eszközei körébe sorolható aktusnak,  amely
 a Jat. 46. § (1) bekezdésében szabályozott tartalommal bír.
 
 2.  A  Korm.  határozat  nem minősíthető  a  Jat.  46.  §  (1)
 bekezdése alapján az állami irányítás egyéb jogi eszközei  közé
 tartozó   normatív   határozatnak,   amelynek   alkotmányossági
 vizsgálata  az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik.  A  Korm.
 határozat  ugyanis  bár nemzetközi jogi  hatással  jár,  egyedi
 jellegű:    a   Koszovói   Köztársaság   elismeréséről    szóló
 külpolitikai  döntés  végrehajtásával kapcsolatos  —  egyébként
 kiemelkedő diplomáciai jelentőségű — eseti teendőket  határozza
 meg,  ezért  nem tekinthető a Kormány által irányított  szervek
 feladatait,  a  Kormány  saját  működését,  illetve  a  Kormány
 feladatkörébe tartozó tervet meghatározó normatív aktusnak, így
 nem  felel meg azoknak a követelményeknek, amelyeket a Jat. 46.
 §  (1)  bekezdése  az  állami irányítás egyéb  jogi  eszközének
 minősülő kormányhatározatokkal szemben támaszt.
 
 Mindezek  alapján az Alkotmánybíróság megállapította,  hogy  a
 kifogásolt Korm. határozat alkotmányellenességének vizsgálatára
 nincs   hatásköre,  ezért  az  erre  vonatkozó  indítványt   az
 Alkotmánybíróság    ideiglenes    ügyrendjéről     és     annak
 közzétételéről   szóló,  módosított  és  egységes   szerkezetbe
 foglalt  3/2001.  (XII.  3.)  Tü.  határozat  (a  továbbiakban:
 Ügyrend,  ABH  2003,  2065.) 29. § b)  pontjára  figyelemmel  —
 érdemi vizsgálat nélkül — visszautasította.
         Dr. Balogh Elemér           Dr. Bragyova András.alkotmánybíró              előadó alkotmánybíró
 
 Dr. Trócsányi László
 alkotmánybíró
 |