A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság állami irányítás egyéb jogi eszköze
alkotmányellenességének utólagos vizsgálata tárgyában meghozta
a következő
végzést:
Az Alkotmánybíróság a Koszovói Köztársaság elismeréséről és a
diplomáciai kapcsolatok felvételéről szóló 2034/2008. (III.
19.) Korm. határozat alkotmányellenességének megállapítására és
megsemmisítésére irányuló indítványt visszautasítja.
Indokolás
I.
Az indítványozó a Koszovói Köztársaság elismeréséről és a
diplomáciai kapcsolatok felvételéről szóló 2034/2008. (III.
19.) Korm. határozat (a továbbiakban: Korm. határozat)
alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kéri
az Alkotmánybíróságtól.
A kifogásolt határozat a következőket tartalmazza: „A
Kormány, figyelemmel az Európai Unió Tanácsának Koszovóról
szóló, 2008. február 18-i Tanácsi Következtetésében
foglaltakra,
a) a Koszovói Köztársaságot független államnak ismeri el,
b) felhívja a külügyminisztert, hogy tegyen előterjesztést a
köztársasági elnök részére a diplomáciai kapcsolatok
felvételéről,
c) felhívja a külügyminisztert, hogy az a) pontban
foglaltakról diplomáciai úton tájékoztassa a koszovói felet.”
Indokolásul előadja, hogy Koszovóra az ENSZ Biztonsági
Tanácsának 1244. számú határozata irányadó, mely többek között
elismeri Jugoszlávia, „melynek Szerbia jogutódja” területi
integritását, illetve e határozat 18. pontja a régió országaira
nézve együttműködési kötelezettséget ír elő a határozat
végrehajtásában. Az indítványozó szerint e határozat
megsértését jelenti a Koszovói Köztársaság elismerése, mert
Koszovó kiválására sem a szerb törvények, sem pedig az ENSZ
Biztonsági Tanácsa határozata szerint nincsen lehetőség.
Koszovó elismerése sérti továbbá az ENSZ Közgyűlése 1974. évi
3314 (XXIX.) határozat 3. cikke e) pontját is, mivel szerinte a
szerb hatóságok részben a „magyar csapatok jelenléte miatt
vannak akadályoztatva szuverenitásuk védelmében”. Az
indítványozó szerint a fenti határozatok következtében a magyar
államnak tartózkodnia kellene minden olyan lépéssel, ami
ezekkel a garanciákkal ellentétes.
Álláspontja szerint tehát a fentiek miatt a Korm. határozat
ellentétes az Alkotmány 6. § (1) és 7. § (1) bekezdésével,
mivel nem biztosítja a nemzetközi és a belső jog összhangját.
II.
Az Alkotmánybíróságnak az indítvány elbírálására nincs
hatásköre.
1. Az Alkotmány 32/A. § (1) bekezdése értelmében az
Alkotmánybíróság felülvizsgálja a jogszabályok
alkotmányosságát, illetőleg ellátja a törvénnyel hatáskörébe
utalt feladatokat. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi
XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 1. § b) pontja alapján
az Alkotmánybíróság hatásköre jogszabályok, valamint az állami
irányítás egyéb jogi eszközei alkotmányellenességének utólagos
vizsgálatára terjed ki.
Az Alkotmánybíróság az 52/1993. (X. 7.) AB végzésében
kifejtette, hogy „az állam szerveinek jogalkotó hatáskörét
átfogóan az Alkotmány és a jogalkotásról szóló 1987. évi XI.
törvény (a továbbiakban: Jat.) szabályozza. A Jat. határozza
meg azt is, hogy az állami szervek aktusai közül melyek
minősülnek jogszabálynak és melyek azok, amelyek az állami
irányítás egyéb jogi eszközei közé tartoznak. Önmagában véve
azonban az, hogy valamely aktust olyan elnevezés alatt
bocsátanak ki, amelyet a Jat. a jogszabályok vagy az állami
irányítás egyéb jogi eszközei megjelölésére használ, még nem
szükségképpen alapozza meg az adott aktus felülvizsgálatára
nézve az Alkotmánybíróság hatáskörét. A hatáskör vizsgálatánál
nem az aktus elnevezése, hanem a benne foglalt rendelkezések
jogi jellege az irányadó” (ABH 1993, 407, 408.).
Az Alkotmány és a Jat. rendelkezései alapján a Kormány
határozata nem tekinthető jogszabálynak. A Jat. 46. § (1)
bekezdése alapján a Kormány határozatban szabályozza az általa
irányított szervek feladatait, a saját működését, és
határozatban állapítja meg a feladatkörébe tartozó terveket. A
Jat. 46. § (2) bekezdése szerint e rendelkezés nem érinti a
Kormánynak az egyedi határozat meghozatalára vonatkozó jogát. A
Jat. hivatkozott rendelkezéseit figyelembe véve megállapítható,
hogy a Kormánynak csak azon határozata tekinthető az állami
irányítás egyéb jogi eszközei körébe sorolható aktusnak, amely
a Jat. 46. § (1) bekezdésében szabályozott tartalommal bír.
2. A Korm. határozat nem minősíthető a Jat. 46. § (1)
bekezdése alapján az állami irányítás egyéb jogi eszközei közé
tartozó normatív határozatnak, amelynek alkotmányossági
vizsgálata az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik. A Korm.
határozat ugyanis bár nemzetközi jogi hatással jár, egyedi
jellegű: a Koszovói Köztársaság elismeréséről szóló
külpolitikai döntés végrehajtásával kapcsolatos — egyébként
kiemelkedő diplomáciai jelentőségű — eseti teendőket határozza
meg, ezért nem tekinthető a Kormány által irányított szervek
feladatait, a Kormány saját működését, illetve a Kormány
feladatkörébe tartozó tervet meghatározó normatív aktusnak, így
nem felel meg azoknak a követelményeknek, amelyeket a Jat. 46.
§ (1) bekezdése az állami irányítás egyéb jogi eszközének
minősülő kormányhatározatokkal szemben támaszt.
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a
kifogásolt Korm. határozat alkotmányellenességének vizsgálatára
nincs hatásköre, ezért az erre vonatkozó indítványt az
Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak
közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe
foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat (a továbbiakban:
Ügyrend, ABH 2003, 2065.) 29. § b) pontjára figyelemmel —
érdemi vizsgálat nélkül — visszautasította.
Dr. Balogh Elemér Dr. Bragyova András
alkotmánybíró előadó alkotmánybíró
Dr. Trócsányi László
alkotmánybíró
. |