Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 26. § (1) bekezdése és 27. §-a alapján - a Kúria Gfv.VI.30.149/2024/10. számú ítélete, a Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.143/2023/18-II. számú ítélete, a Fővárosi Törvényszék 15.G.40.956/2020/101-I. számú ítélete és a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lakás tv.) 23/A. § (3) és (5) bekezdései ellen nyújtott be alkotmányjogi panaszt.
Az indítványozó jogi személy - az alapul fekvő eljárásban felperes - bérlőként helyiségbérleti szerződést kötött az I. rendű alperessel. Az indítványozó a bérleményt öt évre vette bérbe azzal, hogy a szerződés alapján egyoldalú nyilatkozatával lehetősége volt újabb öt évvel meghosszabbítani a jogviszonyt, amellyel az indítványozó élt is. Ezt követően a Kormány határozatban döntött a Nemzetgazdasági Minisztériumnak (a továbbiakban: NM) a perbeli ingatlanba költöztetéséről, illetve az NM költözését nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította. A költöztetés lebonyolítására a Kormány létrehozott egy állami tulajdonú nonprofit gazdasági társaságot (II. rendű alperes). Az NM beruházás koordinálásáért felelős miniszteri biztosa tájékoztatta az indítványozót a vonatkozó kormánydöntésekről, illetve arról, hogy a döntés végrehajtásáért a II. rendű alperes felelős. Továbbá, felhívta az indítványozó figyelmét, - időpont kitűzése mellett - hogy a megjelölt dátumot követően a közműszolgáltatásokat lekapcsolják a bérleményben. A közművek lekapcsolását követően az ingatlan birtokának átadása megtörtént. Az indítványozó módosított keresetében arra kérte a bíróságot, hogy dátumok alapkán különböző mértékű kártérítések megfizetésére kötelezze az alpereseket mint közös károkozókat. Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította, a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatta, és az I. rendű alperes bizonyos összegű kártérítésre kötelezte, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. A Kúria a felülvizsgálati eljárás eredményeként a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
Az indítványozó álláspontja szerint a támadott döntések és jogszabályi rendelkezések nyomán sérült az Alaptörvény XV. cikk (1) bekezdésében foglalt törvény előtti egyenlőség követelménye azzal, hogy indokolatlan és megalapozatlanul különbségtételre került sor a lakást bérlő és a nem lakás céljára szolháló helyiséget bérlő személyek között. Sérült továbbá az indítványozónak az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdése szerinti tulajdonhoz való joga, illetve a XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes bírósági eljáráshoz, illetve ezen cikk (7) bekezdése szerinti jogorvoslathoz fűződő joga is. Erre tekintettel kéri az Alkotmánybíróságtól a támadott döntések és jogszabályi rendelkezések alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését..
. |