A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXXIII. törvény 3. §-a, továbbá a Debreceni Járásbíróság 45.B.627/2010/26. számú végzése, valamint a Debreceni Törvényszék 3.Beüf.194/ 2015/4. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s
[1] 1. Az indítványozó fogvatartott – jogi képviselő nélkül eljárva − 2015. május 29-én a Debreceni Járásbírósághoz alkotmányjogi panasz indítványt nyújtott be, amelyet hiánypótlási felhívás alapján kiegészített.
[2] 1.1. A 2015. május 29-én benyújtott és az Alkotmánybírósághoz 2015. július 3-án érkezett indítvány, valamint a 2015. november 10-én az Alkotmánybírósághoz érkezett indítvány-kiegészítés (a továbbiakban együtt: indítvány) az Abtv. 26. § (1) bekezdése alapján a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXXIII. törvény (a továbbiakban: Btkátm.) 3. §-a, továbbá az Abtv. 27. §-a alapján a Debreceni Járásbíróság 45.B.627/2010/26. számú végzése, valamint a Debreceni Törvényszék 3.Beüf.194/2015/4. számú végzése alaptörvény-ellenességének a megállapítására és a megsemmisítésére irányul.
[3] 1.2. Az indítványozó kérelmet nyújtott be a vele szemben kiszabott két végrehajtandó szabadságvesztés összbüntetésbe foglalása iránt, amelyből az egyik ítélet a 2012. évi C. törvény hatályba lépése után emelkedett jogerőre.
[4] A Debreceni Városi Bíróság 45.B.627/2010/26. számú végzésével a kérelmet elutasította, mert a Btkátm. 3. §-a nem enged mérlegelést a jogalkalmazó számára abban a tekintetben, hogy ilyen esetben a 2012. évi C. törvénynek az indítványozóra egyébként kedvezőtlenebb szabályát kell alkalmazni, amely szerint összbüntetésbe foglalásnak helye nincs.
[5] A Debreceni Törvényszék mint másodfokú bíróság 3.Beüf.194/2015/4. számú végzésével az első fokú bíróság végzését helyben hagyta.
[6] 1.3. Az indítványozó az Abtv. 26. § (1) bekezdése alapján alkotmányjogi panaszt nyújtott be a Btkátm. 3. §-a ellen és kérte a jogszabályhely alaptörvény-ellenességének a megállapítását, illetve a megsemmisítését, valamint annak megállapítását, hogy ügyében ez a rendelkezés nem alkalmazható. A Btkátm. 3. §-a ugyanis álláspontja szerint sérti a Nemzeti Hitvallást, a szabadsághoz és személyi biztonsághoz [Alaptörvény IV. cikk (2) bekezdés], a jogegyenlőséghez [Alaptörvény XV. cikk (1) bekezdés] és a tisztességes eljáráshoz [Alaptörvény XXVIII. cikk (1), bekezdés] és a jogorvoslathoz [Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdés] fűződő jogát, valamint az ártatlanság vélelmét [Alaptörvény XXVIII. cikk (2) bekezdés], továbbá a jogállamiság elvét [B) cikk (1) bekezdés], a nemzetközi jog és a magyar jog összhangjának követelményét [Q) cikk (2) és (3) bekezdés] és a jogforrási hierarchiát [T) cikk (3) bekezdés].
[7] Az Alkotmánybíróság 2015. október 20. napján kelt végzésében az indítványozót tájékoztatta arról, hogy a jelen ügyet az előtte folyamatban lévő IV/717/2015. számú – az összbüntetéssel érintett egyik ítélettel összefüggő – ügytől elkülönítve tárgyalja, valamint arról, hogy az Abtv. 52. § (1) bekezdése szerint az indítványnak határozott kérelmet kell tartalmaznia. A kérelem akkor határozott, ha – többek között – indokolást tartalmaz arra nézve, hogy a sérelmezett jogszabályi rendelkezés, illetve bírói döntések miért ellentétesek az Alaptörvény megjelölt cikkeivel. Az Alkotmánybíróság az indítványozót hiánypótlás keretében felhívta arra, hogy az általa hivatkozott alaptörvényi rendelkezések vonatkozásában alapjogsérelmet alátámasztó indokolást terjesszen elő.
[8] Az indítványozó 2015. november 9-én postára adott és az Alkotmánybírósághoz 2015. november 10-én érkezett indítvány-kiegészítésében kifejtette, hogy mindkét jogerős elítéléséhez alapul szolgáló bűncselekményt a 2012. évi C. törvény hatályba lépése előtt követte el, de az ügyekben született ítéletek közül az egyik csak a hatályba lépést követőn emelkedett jogerőre, mert az eljárás neki fel nem róható okból elhúzódott (elmaradtak tárgyalások, bíróváltás történt). Kifogásolta továbbá, hogy az összbüntetéssel kapcsolatos jogszabályváltozásról az eljáró bíróság őt nem tájékoztatta.
[9] 2. Az Abtv. 56. § (1) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság elsődlegesen az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának a formai feltételeit vizsgálta.
[10] Az Abtv. 30. § (1) bekezdése értelmében az Abtv. 26. § (1) bekezdése és a 27. § alapján alkotmányjogi panaszt a sérelmezett bírói döntés kézbesítésétől számított hatvan napon belül lehet benyújtani az ügyben első fokon eljárt bírósághoz címezve. Az indítványozó a Debreceni Törvényszék 3.Beüf.194/2015/4. számú végzését 2015. április 15-én vette át, az alkotmányjogi panaszt pedig 2015. május 29-én nyújtotta be az első fokú bírósághoz, eszerint az előírt határidőt megtartotta.
[11] A panasz azonban csak részben felel meg az Abtv. 52. § (1), illetve (1b) bekezdésében foglalt, az indítványokkal szemben támasztott további formai követelményeknek, mivel nem jelöli meg a támadott bírói döntések vonatkozásában az Alaptörvény megsértett cikkeit és az alaptörvény-ellenesség indokait.
[12] Az indítvány a Btkátm. 3. §-a vonatkozásában az Alaptörvény sérülni vélt rendelkezéseit ugyan megjelöli [Nemzeti Hitvallás, B) cikk, Q) cikk, T) cikk, IV. cikk (2) bekezdés, XV. cikk (1) bekezdés, XXVIII. cikk (1), (2) és (7) bekezdések], de alkotmányjogilag értékelhető indokolást nem tartalmaz. Az Alkotmánybíróság töretlen gyakorlata szerint ilyen indokolás hiányában a kérelem nem felel meg a határozottság – az Abtv. 52. § (1b) bekezdésében rögzített – követelményének, így annak elbírálására nincs lehetőség. {Legutóbb: 3215/2015. (XI. 10.) AB végzés, Indokolás [8], valamint pl. 3199/2015. (X. 14.) AB végzés, Indokolás [22], 3192/2015. (X. 7.) AB végzés, Indokolás [23], 34/2014. (XI. 14.) AB határozat, Indokolás [212]}
[13] Az Alkotmánybíróság mindezek alapján az alkotmányjogi panaszt az Abtv. 52. § (1b) bekezdésének b) és e) pontjaiban foglalt feltételek hiánya miatt, az Alkotmánybíróság Ügyrendje 30. § (2) bekezdés h) pontja alapján, figyelemmel az Abtv. 56. § (3) bekezdésében előírtakra is, visszautasította.
Dr. Sulyok Tamás s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
. |
Dr. Balsai István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Juhász Imre s. k.,
alkotmánybíró | Dr. Czine Ágnes s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró |
. |