Hungarian

Ügyszám: .	62/B/1990
Előadó alkotmánybíró: Tersztyánszky Ödön Dr. .

Az indítvány lényege: .

A döntés száma: 51/1991. (X. 19.) AB határozat .

ABH oldalszáma: 1991/258 .

A döntés kelte: Budapest, 10/14/1991 .

.

A döntés szövege: .

A döntés szövege:              A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! Az  Alkotmánybíróság  jogszabály  alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára  irányuló indítvány  tárgyában, Dr. Ádám  Antal,  Dr.  Kilényi  Géza,  Dr.  Vörös  Imre,  Dr. Zlinszky János  alkotmánybíráknak -  a 841., 842. ponttal kapcsolatos - különvéleményével, meghozta a következő                       határozatot: Az   Alkotmánybíróság    megállapítja,hogy    a    Magyar Köztársaság fegyveres  erőinek a  6/1987.  ( X. 15. )  HM rendelettel kiadott  szolgálati szabályzata 10/A. - 10/E. pontjaiban foglalt  rendelkezések  alkotmányellenesek;  a szolgálati  szabályzat  e  pontjait  1992.  március  31-i hatállyal megsemmisíti. A   szolgálati    szabályzat   841.    -   842.   pontjai alkotmányellenességének        megállapítására         és megsemmisítésére irányuló  indítványt az Alkotmánybíróság elutasítja. A   Minisztertanács    kinevezési   jogköréről    kiadott 1053/1977.  ( XII. 31. )   MT  határozat   és  az   ennek módosításáról szóló  1147/1989. ( XII. 5. )  MT határozat vizsgálata tekintetében  az Alkotmánybíróság  az eljárást megszünteti. E határozatát  az Alkotmánybíróság  a  Magyar  Közlönyben közzéteszi.                         Indokolás                            I. A   fegyveres    erők   szolgálati    szabályzatát    ( a továbbiakban : Szabályzat ) - figyelemmel a honvédelemről szóló  1976.   évi  I.   tv.   11.    §    (2)   bekezdés rendelkezésére - a honvédelmi miniszter adta ki a 6/1987. ( X. 15. ) HM  rendelettel.  A  Szabályzatot  azóta  több ízben módosították,  egyebek között a 7/1989. ( XI. 10. ) HM rendelettel ( R ), amelynek az 1. § - a a Szabályzatot az alábbi 10/A. - 10/E. pontokkal egészitette ki:              "Az egyesülési jog gyakorlása. 10/A. A  katona a  szolgálati helyen az egyesülési jogról szóló törvény  hatálya alá  tartozó politikai  vagy egyéb célú társadalmi  szervezetet ( a továbbiakban: társadalmi szervezet ) nem  alakíthat, illetőleg  már  működő  ilyen szervezet alapszervezetét  vagy más  szervezeti  egységét nem hozhatja  létre. A  szolgálati helyen  párt vagy  más társadalmi szervezet politikai állásfoglalása vagy nézete sem szóban, sem írásban nem terjeszthető. 10/B. A  katona  a  szolgálati  helyen  kívül  társadalmi szervezetet  alakíthat,  illetőleg  társadalmi  szervezet tevékenységében szolgálati  időn kívül részt vehet. Ennek keretében   azonban    az    elöljáró    döntésével    és magatartásával,  a  szolgálati  viszonnyal,  illetőleg  a katonai   szolgálat    teljesítésével   bármilyen   módon összefüggő  vagy   annak  társadalmi   megítélését  célzó nyilatkozatot sem  szóban sem  írásban nem  tehet.  Ilyen kérdések megtárgyalását  nem kezdeményezheti  vagy  abban nem vehet részt. 10/C. A  katona  felhatalmazás  nélkül  egyik  társadalmi szervezet számára  sem végezhet  politikai  vagy  katonai szakértői tevékenységet. 10/D. A  10/B. pontban  emlitett  társadalmi  tevékenység során  a   katona  egyenruhában  nem  jelenhet  meg,  nem keltheti azt  a látszatot,  hogy véleménye, nyilatkozata, állásfoglalása  vagy   bármilyen  más  megnyilatkozása  a fegyveres erők  vagy annak  személyi állománya véleményét vagy állásfoglalását  tükrözi. A  katona vagy  katonákból álló  szervezet   a  szolgálati  előljáró  felhatalmazása nélkül a  Magyar Honvédség  tevékenységét  vagy  személyi állományát érintő  nyilatkozatot sajtó  útján  nem  tehet közzé. 10/E.  A   katonai  szervezetek   parancsnoka  társadalmi szevezettel  a   10/B.   pontban   említett   kérdésekkel összefüggő tárgyalásba  nem  bocsátkozhat,  a  társadalmi szervezet  ilyen  kezdeményezését  el  kell  hárítani.  A tevékenységét és  a szolgálat teljesítésének körülményeit illetően csak  társadalmi szervezet legfelsőbb szervével, a  külön   rendelkezésben  erre  felhatamazott  személyek folytathatnak." 2.   A    Szabályzatnak    a    panaszokról,    közérdekű bejelentésekről és  javaslatokról szóló  XII. fejezete  - egyebek között - a következő rendelkezéseket tartalmazza: " 841.  A katona  - a  szolgálati viszonyával  összefüggő rendelkezésekben meghatározott, vagy a személyét érintő - egyéni jog-,  vagy érdeksérelmének  megszüntetése  végett panaszt tehet.  A katona  személyesen  és  csak  a  saját nevében tehet  panaszt. Ha  többeket ért  ugyanaz a  jog- vagy  érdeksérelem,   minden  érdekelt   egyénileg  élhet panaszjogával. A panaszjog törvényes gyakorlásában senkit sem szabad korlátozni. 842 . Tilos panaszt tenni :  - csoportosan,   más,   illetve   mások   nevében   vagy    küldöttség útján;  -  alakzatban, őrségben, ügyeleti szolgálatban és kötött foglalkozások alatt.      Tilos a panasz előterjesztésére összebeszélni. Nincs helye panasznak továbbá :  - a  honvédelmi   miniszter  által   személyesen  hozott    döntések ellen;  - a honvédelmi  igazgatás  körében  hozott  nem  jogerős    határozatok, valamint a bírósági úton felülvizsgálható    határozatok ellen;  - ha  a   panaszra  okot   adó   sérelemnek   a   panasz    benyújtására jogosult  tudomására  jutásától  számitva    egy év eltelt;  - az egyszer  már elbírált  panasz felülvizsgálata során    hozott   előljáró    parancsnoki   döntés,   illetőleg    intézkedés ellen."                            II. Az inditványozók  a Szabályzat fent idézett rendelkezései alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérték. Azzal  érveltek,   hogy  az  Alkotmány  alapvető  jogként deklarálja a  véleménynyilvánítás ( 61. § ), az egyesülés ( 63. § ),  a petició benyújtásának ( 64. § ), illetve az érdekvédelem megszervezésének  ( 70/C. § ) a szabadságát. E jogok érvényesülésének garanciájaként az Alkotmány 8. § (2) bekezdése kimondja, hogy  alapvető  jogokra vonatkozó szabályt csak  törvény állapíthat  meg, de a jog lényeges tartalmát még a törvény sem korlátozhatja. A   felsorolt   rendelkezések   miniszteri   rendeletként szabályoznak alapvető  jogokat és ezért - alaki okokból - alkotmányellenesek. Tartalmában is  alkotmányellenesek e  rendelkezések, mert az alkotmányosan  védett alapjogokat  - az  indítványozók álláspontja szerint - tartalmukban sértve korlátozzák.                           III. A honvédelmi  miniszter -  az  Alkotmánybíróság  zártkörű tárgyalásán képviselője útján is felszólalva - elismerte, hogy a Szabályzat, az indítványokkal érintetteken túl is, számos rendelkezést  tartalmaz, amelyek  alapvető jogokat szabályoznak   illetőleg    korlátoznak.    A    hatályos alkotmányos rendelkezések  értelmében  ez  nem  történhet rendeleti szinten. Egyebek között emiatt is új szolgálati szabályzat megalkotása szükséges, amelynél a jogalkotásra vonatkozó    alkotmányos     és    egyéb    rendelkezések figyelembevételével, törvényi  szinten fogják rendezni az arra tartozó kérdéseket.  Álláspontja szerint az alapjogoknak a Szabályzat 10/A. - 10/E. pontjában  foglalt korlátozásai  a  fegyveres  erők különleges szolgálati  viszonyai által  indokolt mértéket nem lépik  túl. A  841. és  842. pontban szabályozott un. panaszjog pedig  az indítványokban  felhozott alkotmányos alapjogokat nem sérti.                            IV. 1 .  Az Alkotmánybíróságról  szóló 1989.  évi XXXII.  tv. (  AB tv.  ) 20.  § -a  értelmében az Alkotmánybíróság az indítvány alapján  jár el  .  Az  indítványozók  közölték azokat a  jogszabályokat - a kérelem alapjául szolgáló ok megjelölése mellett - , amelyeknek vizsgálatát kérték. Az alkotmányellenesség  vizsgálata   ennek   megfelelően   a szolgálati  szabályzatnak   az   indítványban   megjelölt rendelkezéseire szorítkozott. 2  .  A  Szabályzatot  módosító  10/A  -  10/E.  pontjait beiktató R.  1. §-a  a katonai  szolgálattal kapcsolatban olyan jogviszonyokat szabályoz, amelyekre az inditványban idézett alkotmányos  alapvetö jog közvetlenül vonatkozik. E rendelkezések  meghozatalakor  ( 1989.  XI.  10. )  már hatályban  volt   az  Alkotmánynak  az  1989.  évi  XXXI. törvénnyel   megállapított  8.  §  (2)  bekezdése,  amely szerint az  alapvető jogokra  és kötelességekre vonatkozó szabályokat kizárólag  törvény állapíthat  meg. Az  R. 1. §-a és  az általa  a Szabályzatba  iktatott pontok  ezért alaki okból alkotmányellenesek. Vizsgálni kellett  azt is, hogy a kérdéses jogszabálynak, az    alaki     okokon    túl     tartalmi     ( anyagi ) alkotmányellenessége megállapítható-e. Az Alkotmánynak az 1990. évi XL. törvénnyel módosított - jelenleg hatályos - 8. § (2) bekezdése  szerint  törvény sem korlátozhatja az alapvető jog lényeges tartalmát. Az  1976.  évi  8.  tvr  -  rel  kihirdetett  Polgári  és Politikai Jogok  Nemzetközi Egyezségokmányának  22. cikke szerint: "1  .   Mindenkinek  joga  van  a  másokkal  való  szabad társulásra, ideértve  azt a  jogot, hogy  érdekei védelme céljából  szakszervezeteket  alakítson,  illetve  azokhoz csatlakozzon. 2. E  jog gyakorlását  csak  a  törvényben  megállapított olyan  korlátozásoknak   lehet  alávetni,   amelyek   egy demokratikus  társadalomban   az  állam   biztonsága,   a közbiztonság és  a közrend,  illetőleg a  közegészség,  a közerkölcs,  vagy  mások  jogai  és  szabadságai  védelme érdekében szükségesek.  E cikk  nem akadályozza,  hogy  e jognak a  fegyveres erők  és  a  rendőrség  tagjai  által történő gyakorlását törvényes korlátozásnak vessék alá." Az egyesülési  jogról  szóló  1989. évi II. tv. 25. § (1) bekezdése  szerint  :  "A  fegyveres  erők  és  fegyveres testületek  tagjaira   vonatkozóan  az   egyesülési   jog gyakorlásának  feltételeit   és   módját   a   szolgálati szabályzat határozza meg." Helytállóan hivatkoznak  az indítványozók  arra,  hogy  a fegyveres erők körében az egyesülési jognak a fokozott és kiemelt korlátozási  lehetősége nem  vezethet odáig, hogy az alapvető jog lényeges tartalma sérüljön. Az R. 1. §- ával beiktatott szabálynak az a szövegezése : amely "  politikai vagy  egyéb célú társadalmi szervezet" alakításának  kivételt   sem  engedő,   teljes   tilalmát jelenti,  olyan  mérvü  korlátozás,  amelynek  az  elérni kívánt céllal való arányossága, elkerülhetetlen volta nem igazolható és  ezért az  alapvető jog  lényeges tartalmát sérti. A   vizsgált    rendelekezések   tehát    alaki   jellegű alkotmánysértésen túl  tartalmi alkotmányellenességet  is megvalósítanak. 3.  Nem   állapítható  meg   alkotmányellenesség  az  ún: " panaszjoggal " kapcsolatos kifogásolt rendelkezésekben. (  Szabályzat 841. - 842. pont ) Az  Alkotmány   az  1989.   évi  XXXI.   törvénnyel  való módosítása óta  - alapvető  jogként -  tartalmazza azt  a rendelkezést,  hogy  "...a  törvényekben  meghatározottak szerint mindenki  jogorvoslattal élhet  az  olyan  bírói, államigazgatási vagy  más hatósági  döntés  ellen,  amely jogát  vagy  jogos érdekét sérti" ( 57. § (5) bekezdés ), illetve azt,  hogy "...mindenkinek  joga van  arra,  hogy egyedül vagy  másokkal együttesen  írásban kérelmet  vagy panaszt  terjesszen   az  illetékes   állami  szerv  elé" ( 64. § ). A Szabályzat 841. pontjában megfogalmazott "panaszjog", a Szabályzat  egyéb   rendelkezéseivel,  de   különösen   a "Panaszok, közérdekű  bejelentések és  javaslatok" -  ról szóló   XII.    fejezet    szabályaival    összefüggésben értelmezve,  a   katonának   a   szolgálati   viszonyával kapcsolatos   jogorvoslati    és    panasztételi    jogát tartalmazza. A 842.  pont részben  a  jog  tartalmát,  részben  a  jog gyakorlásának a feltételeit korlátozza. A Szabályzatnak  e pontjai  megalkotásakor még nem voltak hatályban az  Alkotmánynak az  idézett  rendelkezései;  a megalkotással tehát  alaki  jellegű  alkotmánysértés  nem történt. Az indítványozók  szerint  a  hatályos  Alkotmányban  írt alapjog  sérelmét   az  jelenti,   hogy  a  Szabályzat  a panaszjog együttes  ( csoportos )  és  más  nevében  való gyakorlását tiltja, a gyakorlásra való előkészületekre is kiterjedően   (    "Tilos   a   panasz   előterjesztésére összebeszélni"  )  ; továbbá  az  is,  hogy  a  miniszter döntése ellen a panaszt kizárja.          Az indítvány e körben nem megalapozott. A  szóban   lévő  alkotmányos   alapjogok  -   a  fentebb kifejtettek szerint - nem korlátozhatatlanok. A szolgálati  rend megtartásához  fűződő érdek  a sajátos katonai   függelmi    viszonyok   közepette    tilalmakat indokolhat, amelyek  a  katonának  a  szervezeten  belüli közösségi   magatartására   vonatkoznak.   Éppen   emiatt bizonyos  magatartások  csoportos  tanusítása  a  katonai bűncselekmények  körében   súlyosabb   minősítésű   ( pl. parancs  iránti   engedetlenség,  zendülés,  stb.   ).  A speciális  katonai   életviszonyok  körében   e  fokozott veszélyt jelentő  magatartások megelőzése  is  indokolhat korlátozó szabályokat.  A katonai  szolgálati rend  és  a függelmi  viszonyok   elleni   csoportos   szembeszegülés kizárására és  megelőzésére rendelt  tilalmak azonban nem terjedhetnek  odáig,   hogy  az   érintett  jog  alapvető rendeltetésének érvényrejutását  meggátolják, mert  ez az alapjog lényeges tartalmának korlátozása lenne. A  megvizsgált   jogintézmény  lényeges   tartalma  az  a jogorvoslat,   illetőleg   panasztételi   jog,   amelynek alapvető rendeltetése  a szolgálati viszonnyal összefüggő jogsérelem  elhárítása,   orvoslása.  Ennek   eszköze   a speciálisan     hagyományos      elnevezésű      "panasz" előterjesztése. A csoportos, illetőleg a más nevében való előterjesztés lehetőségének megvonása nem zárja ki sem az orvoslás  kiterjedését   az  érintett   személyek  teljes körére, sem  magának az előterjesztésnek a lehetőségét. E korlátozás az eszközre vonatkozik, ez pedig - figyelemmel a  vele   szembeállítható  érdekekkel  -  alkotmányossági szempontból elfogadható,  az alapjog  lényeges  tartalmát nem érintő korlátozás. A jogorvoslati  jog, az Alkotmány 57. § (5) értelmében, "a törvényekben  meghatározottak szerint"  illeti  meg  a személyeket. Az a szabály, hogy a miniszter döntése ellen nincs  panasznak   helye,  a   jogorvoslati   jognak   az államigazgatási eljárás  szabályaival összhangban  hozott rendelkezés;  alkotmányellenes  korlátozást  nem  valósít meg. A  Szabályzat   841.,  842.  pontjainak  megsemmisítésére irányuló indítvány ezért alaptalan.                            V. Ha az Alkotmánybíróság a jogszabály alkotmányellenességét állapítja  meg,   a  jogszabályt  teljesen  vagy  részben megsemmisíti   ( AB tv  40. § ).  Az  ABtv.  43.  §.  (4) bekezdése   szerint    a  42.   §  (1)  bekezdésében  írt ( azonnali ) időponttól  eltérően  is  meghatározható  az alkotmányellenes jogszabály  hatályon kívül helyezése, ha ezt    a    jogbiztonság    indokolja.    A    Szabályzat alkotmányellenes  rendekezéseket   tartalmazó  viszonylag jelentős terjedelmű  részének azonnali  megsemmisítése  a fegyveres erők  működését  és  ezáltal  a  jogbiztonságot veszélyeztetné.   Ezért   az   Alkotmánybíróság   az   új jogszabály kibocsátásához  szükséges  későbbi  időpontban határozta meg a hatályvesztést.                            VI. Indítványt nyújtottak  be  a  Minisztertanács  kinevezési jogköréről kiadott  1053 / 1977. ( XII.31. ) MT határozat és az  ennek módosításáról  szóló 1147 / 1989. ( XII.5. ) MT határozat alkotmányellenességének vizsgálatára is. Eszerint:  "   A  Magyar   Néphadsereg  parancsnokát   és vezérkari főnökét " a Miniszertanács nevezi ki. Az 1990  április 3- án hatályba lépett 1990. évi XXI. tv. 2. §  -ában foglalt rendelkezés folytán a korábbi szabály hatálya  megszűnt,  a  törvény  ugyanis  a  kinevezés  és felmentés jogkörét  a  köztársasági  elnökre  ruházta.  A tárgytalanná   vált    indítvány   következményeként   az Akotmánybíróság e tekintetben az eljárást megszüntette.                     Dr. Sólyom László                az Alkotmánybíróság elnöke            Dr. Ádám Antal        Dr. Herczegh Géza            alkotmánybíró          alkotmánybíró          Dr. Kilényi Géza         Dr. Lábady Tamás           alkotmánybíró             alkotmánybíró        Dr. Schmidt Péter           Dr. Szabó András          alkotmánybíró               alkotmánybíró                  Dr. Tersztyánszky Ödön                   előadó alkotmánybíró                      Dr. Vörös Imre                       alkotmánybíró                    Dr. Zlinszky János                       alkotmánybíró Dr. Ádám Antal alkotmánybíró Dr. Kilényi Géza alkotmánybíró Dr. Vörös Imre alkotmánybíró és Dr. Zlinszky János alkotmánybíró különvéleménye A határozat  indokolásának IV. fejezet 3. pontja idézi az Alkotmány 64.  § - át, amely szerint mindenkinek joga van arra,  hogy  egyedül  vagy  másokkal  együttesen  írásban kérelmet vagy  panaszt  terjesszen  az  illetékes  állami szerv elé. Az Alkotmánynak  ez a  rendelkezése  egyértelmű  abban  a vonatkozásban,    hogy     a    kérelem    vagy    panasz előterjesztésére   mindenkinek    egyedül   és   másokkal együttesen is joga van. Ezt az  alkotmányos jogot  a Szabályzat  841. pontja  nem korlátozhatja oly módon, hogy a katona csak saját nevében tehet panaszt,  és ha  többeket ér  ugyanez a  jog-  vagy érdeksérelem,  az   érdekeltek  csak  egyénileg  élhetnek panaszjogukkal. A Szabályzat  841. pontja alkotmányellenes a 842. pontnak azzal a  részével együtt,  amely  szerint  tilos  panaszt tenni  csoportosan,   más,  illetve  mások  nevében  vagy küldöttség útján. Ez   az    alkotmányellenes   megkötés   a   gyakorlatban akadályozza -  vagy aránytalanul  nehezíti - az Alkotmány 64. §  - ában biztosított jog gyakorlását. A 841. és 842. pontok  tilalmának   fenntartásával  az  Alkotmánybíróság döntése  logikai   ellentmondást  visz  be  a  Szolgálati Szabályzatba.  A   szervezkedés  lehetővé  tétele  és  az "összebeszélés" tilalma  nem fér  össze. Ha  pedig az  új szabályzat  a   csoportos   panaszt   csak   érdekvédelmi szervezeten belül  engedné meg, ez diszkrimináció lenne a szervezeten kívüli katonák szempontjából. A katonai különleges szempontok biztosítására elégséges a Szolgálati Szabályzat  842. pontjának  második fordulata, amely tiltja  a panaszt  "alakzatban, őrségben,  ügyeleti szolgálatban és  kötött foglalkozások  alatt". A  további korlátozást alkotmányellenesnek tartjuk. Budapest, 1991. október 14.          Dr. Ádám Antal       Dr. Kilényi Géza          alkotmánybíró          alkotmánybíró       Dr. Vörös Imre           Dr. Zlinszky János        alkotmánybíró             alkotmánybíró .

English: .
Petition filed: .
.
Number of the Decision: .	51/1991. (X. 19.)
Date of the decision: .	10/14/1991
.
.