Hungarian

Ügyszám: .	676/D/2004
Előadó alkotmánybíró: Kovács Péter Dr. .

Az indítvány lényege: .

A döntés száma: 676/D/2004. AB határozat .

ABH oldalszáma: 2007/1652 .

A döntés kelte: Budapest, 06/11/2007 .

.

A döntés szövege: .

A döntés szövege:                  A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az  Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta  a következő                                                          határozatot:                                 1.  Az  Alkotmánybíróság a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi  III.  törvény 2002. január 1-jétől 2005.  december  31-éig hatályban   volt   275.  §  (4)  bekezdésének  utolsó   mondata alkotmányellenessége   megállapítására   és    megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt elutasítja. 2.   Az   Alkotmánybíróság  a  Gyermekek  Jogellenes  Külföldre Vitelének Polgári Jogi Vonatkozásairól szóló, Hágában az  1980. évi  október  25.  napján kelt szerződés  kihirdetéséről  szóló 1986.  évi  14. törvényerejű rendelet 2. § 3. Cikk a) pontjának „szokásos  tartózkodási helye” szövegrésze alkotmányellenessége megállapítására  és  megsemmisítésére  irányuló   alkotmányjogi panaszt visszautasítja.                            Indokolás                               I. 1.  Az  indítványozó  a Fővárosi Bíróság 50.Pkfv.22448/2004/19. számú   jogerős   határozatával   befejezett   ügyben   fordult alkotmányjogi  panasszal  az Alkotmánybírósághoz.  A  Gyermekek Jogellenes  Külföldre  Vitelének Polgári  Jogi  Vonatkozásairól szóló,  Hágában az 1980. évi október 25. napján kelt  szerződés kihirdetéséről  szóló  1986. évi 14. törvényerejű  rendelet  (a továbbiakban:  Tvr.)  2.  §  3.  Cikk  a)  pontjának  „szokásos tartózkodási  helye” szövegrésze és a polgári  perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 2002. január 1-jétől  2005.  december  31-éig  hatályban  volt  275.  §  (4) bekezdésének utolsó mondata alkotmányellenessége megállapítását és   megsemmisítését,  valamint  az  ügyében  való   alkalmazás tilalmának kimondását kezdeményezte. Indítványában  kifejtette,  hogy gyermek  jogellenes  külföldre vitele   miatt  ellene  indított  perben  az  eljáró  bíróságok eltérően   állapították  meg  gyermeke  szokásos   tartózkodási helyét,  ezért  álláspontja szerint a Tvr. 2.  §  3.  Cikke  a) pontjának  a  „szokásos  tartózkodási helye”  szövegrésze  „nem felel meg a normavilágoság alkotmányi követelményének”, így  az Alkotmány  2.  §  (1)  bekezdésével  ellentétes.  A  kifogásolt fogalom  alkotmányellenessége alátámasztásaként az indítványozó hivatkozott   az  Alkotmánybíróság  64/2003.  (XII.   18.)   AB határozatában (ABH 2003, 698.) kifejtett álláspontjára is. Az  indítványozó  szerint az Alkotmány 57. §  (5)  bekezdésében foglalt  jogorvoslathoz  való jogot sérti  a  Pp.  275.  §  (4) bekezdésének   azon  rendelkezése,  amely  „a   felülvizsgálati bíróság  mérlegelésétől  teszi  függővé  azt,  hogy  a  konkrét esetben mely bíróságot (első vagy másodfokú bíróságot) utasítja az  új  eljárás  lefolytatására”, mivel a  korábban  másodfokon eljárt bíróság megismételt másodfokú eljárásában hozott érdemi, jogerős   határozatával   szemben  „már   nem   vehető   rendes jogorvoslat igénybe”. 2.   Az   Alkotmánybíróság  elsőként  az  alkotmányjogi  panasz elbírálhatósága     kérdésében     foglalt      állást.      Az Alkotmánybíróságról   szóló  1989.  évi   XXXII.   törvény   (a továbbiakban: Abtv.) 48. §-a értelmében alkotmányjogi panasszal a jogerős határozat kézbesítésétől számított hatvan napon belül az  fordulhat  az Alkotmánybírósághoz, akinek a  jogsérelme  az alkotmányellenes jogszabály alkalmazása folytán következett be, és  egyéb  jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, illetőleg más   jogorvoslati  lehetőség  nincs  számára  biztosítva.   Az Alkotmánybíróság  alkotmányos követelményként  fogalmazta  meg, hogy  ha  a  panaszolt alapjogsérelem nem  a  rendes,  hanem  a rendkívüli   jogorvoslati  eljárásban   következett   be,   „az alkotmányjogi  panasz  benyújtásának határidejét  a  rendkívüli jogorvoslati  eljárásban hozott, vagy — ha új eljárásra  és  új határozat hozatalára kerül sor — az elrendelt új eljárás  során született  jogerős  határozat  kézbesítésétől  kell  számítani” [41/1998.  (X.  2.)  AB határozat, ABH 1998,  306.].  Ebben  az ügyben az indítványozó a megismételt másodfokú eljárásban 2004. május  18-án hozott, az elsőfokú bíróság végzését megváltoztató jogerős  végzés ellen 2004. június 18-án, a törvényi  határidőn belül fordult az Alkotmánybírósághoz, ezért az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt érdemben bírálta el. 3.  Az  alkotmányjogi  panaszban az indítványozó  a  nemzetközi szerződést   kihirdető   jogszabály  alkotmányellenességét   is állította.  Az  Alkotmánybíróság  gyakorlata,  hogy  a   Magyar Közlönyben  kihirdetett  nemzetközi szerződés  alkotmányosságát utólagos  normakontroll eljárásban vizsgálja [4/1997. (I.  22.) AB  határozat,  ABH  1997, 41.; 250/B/1998. AB  határozat,  ABH 2000, 736, 737.]. 4.  Az  Alkotmánybíróság megállapította, hogy Pp.  indítvánnyal támadott   275.   §-át   2006.   január   1-jével   a   Polgári perrendtartásról  szóló  1952. évi III.  törvény  módosításáról szóló   2005.   évi  CXXX.  törvény  14.  §-a  módosította.   A sérelmezett  rendelkezést a hatályos  Pp.  is  tartalmazza,  az Alkotmánybíróság  azonban  az  eddig  kialakított   gyakorlatát követve,   miszerint   az  Abtv.  38.  §-ában   foglalt   bírói kezdeményezés  és  a  48.  §-a  szerinti  alkotmányjogi  panasz eseteiben — ha a jogalkotó időközben a sérelmezett rendelkezést módosította   is   —,  az  indítványban  megjelölt   jogszabály alkotmányellenességét  vizsgálja meg  [10/1992.  (II.  25.)  AB határozat, ABH 1992, 72, 76.], az eljárást a Pp. 2002. január 1- jétől   2005.  december  31-éig  hatályban  volt  275.  §   (4) bekezdésének utolsó mondata tekintetében folytatta le.                               II. 1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései: „2.   §   (1)  A  Magyar  Köztársaság  független,  demokratikus jogállam.” „57. § (5) A Magyar Köztársaságban a törvényben meghatározottak szerint   mindenki  jogorvoslattal  élhet  az  olyan  bírósági, közigazgatási és más hatósági döntés ellen, amely a jogát  vagy jogos  érdekét sérti. A jogorvoslati jogot – a jogviták ésszerű időn  belüli  elbírálásának  érdekében,  azzal  arányosan  –  a jelenlévő  országgyűlési képviselők kétharmadának  szavazatával elfogadott törvény korlátozhatja.” 2. A Tvr. vizsgált rendelkezése: „2. § (…) Egyezmény  a  Gyermekek Jogellenes Külföldre Vitelének  Polgári Jogi Vonatkozásairól (…) 3. Cikk A gyermek elvitele vagy elrejtése jogellenes, ha az a)  sérti  az  azon  Szerződő Állam  jogrendszere  szerint  egy személynek, egy intézménynek vagy bármilyen más szervnek — akár együttesen,  akár  külön-külön — juttatott  felügyeleti  jogot, amelyben  a gyermeknek az elvitelét vagy elrejtését közvetlenül megelőzően a szokásos tartózkodási helye volt; és (…)” 3.  A  Pp. 2002. január 1-jétől 2005. december 31-éig hatályban volt, vizsgált rendelkezése: „275.  §  (4) Ha a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárás lefolytatása  alapján azt állapítja meg, hogy  az  előterjesztő alappal  hivatkozott  a  270. § (2) bekezdésében  meghatározott felülvizsgálati   okra,   emellett   a   megfelelő    határozat meghozatalához  szükséges tények az iratokból megállapíthatóak, a  Legfelsőbb  Bíróság a jogszabályokkal, illetve a  Legfelsőbb Bíróság korábbi döntésével összhangban álló új határozatot hoz. Ha  erre  nincs lehetőség, a jogerős határozatot egészben  vagy részben  hatályon kívül helyezi és az ügyben eljárt  első  vagy másodfokú  bíróságot  új eljárásra és új  határozat  hozatalára utasítja.”                              III. Az alkotmányjogi panasz nem megalapozott. 1.Az  indítványozó a Pp. 275. § (4) bekezdése utolsó mondatának alkotmányellenességét azzal indokolta, hogy  a  felülvizsgálati eljárást követően másodfokon lefolytatott új eljárásban  hozott érdemi   határozat   ellen   nincs   rendes   jogorvoslat.   Az Alkotmánybíróság  megállapította, hogy  az  indítványozó  által említett rendes jogorvoslat (fellebbezés) szabályait a Pp. 233.- 233/A.  §-ai  tartalmazzák.  A  Pp.  275.  §  (4)  bekezdésének kifogásolt   szövegrésze,   amely  a   megismételt   eljárásról rendelkezik  és  az Alkotmány 57. § (5) bekezdésében  deklarált jogorvoslathoz való jog között nincs közvetlen összefüggés.  Az Alkotmánybíróság  gyakorlata szerint az érdemi  alkotmányossági összefüggés   hiánya  az  indítvány  elutasítását   eredményezi [54/1992.   (X.  29.)  AB  határozat,  ABH  1992,  266,   267.; 2043/B/1991. AB határozat, ABH 1992, 543, 544.; 163/B/1991.  AB határozat,  ABH 1993, 544, 546.; 108/B/1992. AB határozat,  ABH 1994,  523,  524.;  141/B/1993. AB határozat,  ABH  1994,  584, 586.]. Erre tekintettel az Alkotmánybíróság a Pp. 2002. január 1-jétől 2005.  december  31-éig hatályban volt 275. § (4)  bekezdésének utolsó   mondata   alkotmányellenessége   megállapítására    és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt elutasította. 2. A Tvr. 2. § 3. Cikk a) pontja vonatkozásában az indítványozó az  Alkotmány  2.  §  (1) bekezdésének sérelmét  állította.  Az Alkotmánybíróság gyakorlata értelmében az „alkotmányjogi panasz —   mint   azt  az  Alkotmánybíróság  57/1991.  (XI.   8.)   AB határozatában  kifejtette — egyedi, jogalkalmazói  aktus  ellen irányuló jogorvoslat, amely alkotmányos alapjog sérelme  esetén vehető  igénybe,  ha  a jogsérelem alkotmányellenes  jogszabály alkalmazása   folytán  következett   be,   és   az   ügyben   a jogorvoslatokat kimerítették, vagy jogorvoslatnak nincs  helye” [65/1992. (XII. 17.) AB határozat, ABH 1992, 289, 291 ]. Mivel   az  indítványozó  nem  jelölte  meg,  hogy  a  támadott rendelkezés  konkrétan mely alapvető jog sérelmét  eredményezi, ezért  az  Alkotmánybíróság az alkotmányjogi  panaszt  ebben  a részében  az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és  annak közzétételéről   szóló,  módosított  és  egységes   szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozata (ABH 2003, 2065.)  29. §   e)   pontja   alapján   —   érdemi   vizsgálat   nélkül   — visszautasította.                        Dr. Bihari Mihály                   az Alkotmánybíróság elnöke                                          Dr. Balogh Elemér         Dr. Bragyova András          alkotmánybíró                   alkotmánybíró                                          Dr. Holló András              Dr. Kiss László          alkotmánybíró                   alkotmánybíró                                          Dr. Kovács Péter         Dr. Kukorelli István          előadó alkotmánybíró            alkotmánybíró                                          Dr. Lenkovics Barnabás       Dr. Lévay Miklós          alkotmánybíró                   alkotmánybíró                                          Dr. Paczolay Péter       Dr. Trócsányi László          alkotmánybíró                   alkotmánybíró .

English: .
Petition filed: .
.
Number of the Decision: .	676/D/2004
Date of the decision: .	06/11/2007
.
.