A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 14. § (1)–(2) bekezdései alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s
[1] 1. Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (2) bekezdésére kifejezetten hivatkozva 2012. augusztus 3-án alkotmányjogi panaszt nyújtott be az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (a továbbiakban: Ütv.) 14. § (1)–(2) bekezdéseivel szemben, azok alaptörvény-ellenessége megállapítását és megsemmisítését kérve. A támadott rendelkezések kötelezővé teszik az ügyvédi kamarai tagság iránti felvételi eljárás felfüggesztését, amennyiben a kérelmező ellen közvádra üldözendő szándékos bűncselekmény miatt indult eljárás, mindaddig, amíg a büntetőeljárás jogerősen le nem zárul. Az indítványozó ismerteti ügyének részleteit, utalva arra, hogy az ellene folyó büntetőeljárást felfüggesztették egy polgári eljárás – az édesapja és annak élettársa közötti házastársi vagyonközösség megosztása iránt immár 10 éve folyó per – jogerős befejezéséig. Az indítványozó érvelése szerint a jogállami jogbiztonságot, a foglalkozás szabad megválasztásának jogát, az ártatlanság vélelmét sértik a rendelkezések, mert ellehetetlenítik az ügyvédi kamarába való felvételt abban az esetben, ha valaki ellen szándékos közvádra üldözendő bűncselekmény miatt indult büntetőeljárás. Az indítványozó rámutat, hogy az ügyvédi kamarából való kizárás, mint jogkövetkezmény csak jogerős elítéléshez fűződhet, ehhez képest a felvétel “késleltetéséhez” akár már a nyomozati eljárás is elegendő. Azt is sérelmezi az indítványozó – saját ügyére utalással – hogy a felvételi eljárás felfüggesztése határozatlan ideig tart, mivel a büntetőeljárás lezárására – különösen is, hogy ügyében azt egy már 10 éve tartó polgári eljárástól tették függővé – nincsen törvényi határidő.
[2] 2. Az alkotmányjogi panasz nem fogadható be, mert nem felel meg sem az Abtv. 30. § (1) bekezdésében, sem az Abtv. 26. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek.
[3] Az indítvány az Abtv. 30. § (1) bekezdése értelmében elkésett, mivel azt csak az alaptörvény-ellenesnek tartott jogszabály hatályba lépésétől számított 180 napon belül lehet benyújtani. Az Ütv. 14. § (1) bekezdése annak 1998. július 1-jei hatálybalépésétől változatlan, (2) bekezdésének hatályos szövege pedig 2009. október 1-je óta van hatályban, ehhez képest a 2012. augusztus 3-án benyújtott alkotmányjogi panasz nyilvánvalóan elkésett.
[4] Az indítvány az Abtv. 26. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek sem tesz eleget. Az Ütv. 14. § (1)–(2) bekezdését az indítványozó tekintetében a Budapesti Ügyvédi Kamara 2011.Eln.470/9/5. számú határozata alkalmazta, amikor az indítványozó felvételi kérelmét elutasította, a támadott jogszabály így nem közvetlenül, hanem a hatósági jogkörben eljárt kamara döntésével hatályosult. Közvetlen hatályosulás hiányában az Abtv. 26. § (2) bekezdése alapján alkotmányjogi panasz nem kezdeményezhető.
[5] Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság az Ütv. 14. § (1)–(2) bekezdései alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt az Ügyrend 30. § (2) bekezdése alapján visszautasította.
Dr. Holló András s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
. |
Dr. Balsai István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
előadó alkotmánybíró | Dr. Bragyova András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kovács Péter s. k.,
alkotmánybíró |
. |