Hungarian
Ügyszám:
.
IV/00089/2013
Első irat érkezett: 01/22/2013
.
Az ügy tárgya: a Kúria Pfv.I.20.236/2012/2. számú végzésével összefüggő alkotmányjogi panasz
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 02/22/2013
.
Előadó alkotmánybíró: Szívós Mária Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. §-a alapján - a Kúria Pfv.20.236/2012/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kéri az Alkotmánybíróságtól.
Indokolásul előadja, hogy a Kúria támadott végzésében felülvizsgálati kérelmét elutasította arra hivatkozással, hogy felülvizsgálatnak nincs helye, mivel a pertárgy értéke 1.000.000.- forint. Az indítványozó álláspontja szerint a pertárgyérték 1.000.000.- forintban történő megállapítása iratellenes, és az Alaptörvény XXVIII. cikkében foglalt tisztességes bírósági eljáráshoz való joggal ütközik, mivel az alapeljárásban a pertárgyérték 1.250.000.- illetve 1.300.000.- forint volt, amely alapján került az eljárási illeték is kiszabásra.
Mindezek alapján kéri a hivatkozott kúriai döntés megsemmisítését, és a Kúria kötelezését a felülvizsgálati kérelme elbírálására..
.
Indítványozó:
    Martis Ferenc
    Martisné Cseke Beáta
Támadott jogi aktus:
    Kúria Pfv.20.236/2012/2. számú végzése
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
XXVIII. cikk (1-7) bekezdés
.
Anonimizált indítvány (pdf):
    .
    Egyéb mellékletek (pdf):
      .
      A határozat száma: 3131/2013. (VI. 24.) AB végzés
      .
      ABH oldalszáma: 2013/1880
      .
      Az ABH 2013 tárgymutatója: alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés (Abtv. 29. §); illeték
      .
      A határozat kelte: Budapest, 06/10/2013
      .
      .
      Testületi ülések napirendjén:
      .
      Testületi ülések napirendjén:
      2013.06.10 11:00:00 2. öttagú tanács
      .
      A határozat szövege:
      .
      A határozat szövege:
        Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
        v é g z é s t:

        Az Alkotmánybíróság a Kúria Pfv.I.20.236/2012/2. számú végzésével szemben előterjesztett alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
        I n d o k o l á s

        [1] Az indítványozók jogi képviselőjük útján alkotmányjogi panasszal fordultak az Alkotmánybírósághoz.

        [2] 1. Az indítványozók – az alapper felperesei – tulajdonjog és telekhatár megállapítása iránti pert indítottak a Szikszói Városi Bíróságon, mely a felperesek keresetét elutasította.
        [3] A tényállás szerint a felperesek és az alperes ingatlanjai telekszomszédságban helyezkednek el. A két ingatlant elválasztó ingatlan-nyilvántartási térképi határ és a használati határ között azonban több, mint 100 m2 eltérést fedeztek fel a felperes ingatlan javára. A felperes jogelődje az érintett területet 1972 és 1987 között sajátjaként háborítatlanul birtokolta, azon fáskamrát, gazdasági épületet, gyümölcsültetvényt létesített. Az elbirtoklás tényéből származó tulajdonszerzést azonban sem a felperes jogelődje, sem pedig – az ingatlan 2006-ban történt megvásárlását követően – a felperes nem jegyeztette be az ingatlan-nyilvántartásba. A felperesek a bíróságtól a tulajdonjog megállapítását kérték, illetve arra az esetre, amennyiben a tulajdonjog megállapítási kereset „eredményre vezet”, a telekhatár megállapítását is.
        [4] A keresetet az elsőfokon eljáró Szikszói Városi Bíróság elutasította.
        [5] A felperesek a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróságnál mint másodfokú bíróságnál fellebbezést terjesztettek elő, melynek során a bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Ezt követően nyújtottak be a felperesek felülvizsgálati kérelmet a Kúriához, melyben a tulajdonszerzés megállapítását, majd ennek megfelelően a két ingatlan közötti telekhatár megállapítását kérték.
        [6] A Kúria a Pfv.I.20.236/2012/2. számú végzésében a felperesek felülvizsgálati kérelmét hivatalból elutasította a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 271. § (2) bekezdése alapján, mert az indokolás szerint a felülvizsgálati kérelemben vitatott érték az egymillió forintot nem haladja meg.
        [7] Az indítványozók az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban Abtv.) 27. §-a alapján alkotmányjogi panaszt nyújtottak be, melyben kérték a Kúria végzésének megsemmisítését, valamint a Kúria felhívását az előterjesztett felülvizsgálati kérelem elbírálására. Indokolásukban előadták, hogy a Kúria iratellenesen utasította el a felülvizsgálati kérelmüket, mivel az alapügy első és másodfokú ítélete a pertárgy értékét 1 250 000 Ft, illetve 1 300 000 Ft-ban rögzítette. Ezáltal a panaszosok szerint a bírói döntés sérti az Alaptörvény XXVIII. cikkének (1) és (7) bekezdését.

        [8] 2. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az alkotmányjogi panasz az alábbiak szerint nem fogadható be.

        [9] 2.1. Az Abtv. 29. §-a alapján az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be. Az indítvánnyal támadott ítéletben azonban ilyen, az ügyet érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség nincs, illetve alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést az indítvány nem vet fel. Az indítvány tartalma a Kúria ténykérdésben való felülvizsgálatára és megváltoztatására irányul. Az indítvány azt célozza, hogy az Alkotmánybíróság a Kúria által megállapított ténykérdést a pertárgy értékéről vizsgálja felül és a Kúria álláspontjától eltérően értékelje.

        [10] 2.2. Az indítványozó által aggályosnak tartott kérdéssel összefüggésben az Alkotmánybíróság a következőket jegyzi meg: Az első fokon hozott ítélet tartalmazza, hogy tulajdonjog megszerzésével összefüggő kereseti kérelemhez igazodó illeték alapja a felperesek által megjelölt és alperesek által vitássá nem tett 1 000 000 Ft pertárgyérték. A felperesek által másodlagosan (amennyiben a tulajdon megállapítása iránti kereset „eredményre vezet”) kért telekhatár megállapítására irányuló követelés értékét az elsőfokú bíróság az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 39. § (3) bekezdés a) pontja alapján rögzítette. Ezen szakasz arról rendelkezik, hogy amennyiben az eljárás tárgyának értéke nem állapítható meg, akkor mely összeget kell az illetékszámítás alapjának tekinteni. Az alapügyben eljáró bíróságok tehát a perköltség számításakor az illeték alapja tekintetében állapították meg az 1 000 000 Ft pertárgy értéken felül a telekhatár megállapítására vonatkozó követelés értékeként elsőfokon 250 000 Ft-ot, illetve másodfokon 300 000 Ft-ot. Ez az összeg azonban nem a pertárgy értéke, hanem az illeték mértékének megállapításakor az illeték alapjául szolgáló összeg.

        [11] 3. Mivel a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Pfv.I.20.236/2012/2. számú végzésével összefüggésben az Abtv. 29. §-ában meghatározott, bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés nem állapítható meg, ezért az Alkotmánybíróság tanácsa az Abtv 47. § (1) bekezdése és az Ügyrend 5. § (1) bekezdése alapján eljárva az alkotmányjogi panaszt az Abtv. 29. §-a, továbbá az 56. § (2) és (3) bekezdése, valamint az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján visszautasította.
            Dr. Balogh Elemér s. k.,
            tanácsvezető alkotmánybíró
            .
            Dr. Paczolay Péter s. k.,
            alkotmánybíró

            Dr. Stumpf István s. k.,
            alkotmánybíró
            Dr. Pokol Béla s. k.,
            alkotmánybíró

            Dr. Szívós Mária s. k.,
            előadó alkotmánybíró

            .
            English:
            .
            Petition filed:
            .
            01/22/2013
            .
            Number of the Decision:
            .
            3131/2013. (VI. 24.)
            Date of the decision:
            .
            06/10/2013
            .
            .