A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság teljes ülése jogszabály alaptörvény-ellenességének utólagos vizsgálatára irányuló bírói kezdeményezés tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság a Veszprémi Törvényszék Cégbírósága által a Cg.19-02-000337., Cg.19-02-000338. és Cg.19-02-000339. számú ügyekben a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvénnyel, valamint a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 2013. november 29-ig hatályos 216. § (1a) bekezdésével, (3) bekezdésével és (5) bekezdésének első mondatával összefüggésben benyújtott bírói kezdeményezés tárgyában indult eljárást megszünteti.
I n d o k o l á s
[1] 1. Az Veszprémi Törvényszék Cégbíróságának takarékszövetkezeti alapszabály-módosítások bejegyzése tárgyában eljáró bírája az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 25. § (1) bekezdése alapján egyedi normakontroll eljárást kezdeményezett. A bíró kifejtette, hogy a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Tv.) kötelező integrációt hoz létre [Tv. 3. § (2)–(3) bekezdés, valamint a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 216. § (1a) bekezdés], ami „az egyesülési jogra vonatkozó alaptörvényi rendelkezés, illetve az abból folyó önrendelkezés, a szövetkezeti törvényben külön is nevesített demokratikus önszerveződés sérelmét jelenti”.
[2] 2. A Tv. rendelkezései alapján [Tv. 3. § (1) bekezdés, 4. § (1) bekezdés, 13. § (1)–(2) bekezdés] a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetében (a továbbiakban: SZHISZ) a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (a továbbiakban: MFB), míg a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.-ben (a továbbiakban: Takarékbank) az MFB és a Magyar Posta Zrt. együttesen olyan meghatározó szerephez jut, mely megkérdőjelezi a szövetkezeti hitelintézeti tagoknak a „döntésekhez való érdemi hozzájárulásának lehetőségét”. Az indítványozó bíró álláspontja szerint emellett az integrációs szervezeti tagságból fakadó jogaikkal [l. Tv. 7. § (1) bekezdés] a szövetkezeti hitelintézeti tagok „nem teljes körűen élhetnek”, mivel a Tv. 2. § (5) bekezdése szerint az SZHISZ első Alapszabályát az igazgatóság fogadja el a Tv. mellékletének megfelelő tartalommal, továbbá az első igazgatóságot az MFB bízza meg. Mindez az integrált szövetkezeti hitelintézetek tulajdonhoz való jogának [Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdés] és a vállalkozás szabadságához való jogának [Alaptörvény M) cikk] sérelmét idézi elő.
[3] 3. A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 20. § (2) bekezdés h) pontja szerint a szövetkezeti alapszabály módosítása a közgyűlés hatáskörébe tartozik, azonban a Tv. 19. § (3) bekezdés c) pontja – és a Hpt. módosított 216. § (5) bekezdése is – úgy rendelkezik, hogy az integrált hitelintézeteknek új alapszabályt kell elfogadniuk az integrációs szervezet igazgatósága által meghatározott szöveggel. Az indítványozó bíró megítélése szerint az „ilyen, felülről jövő, jogszabály útján történő szabályozás” nem egyeztethető össze az Alaptörvény VIII. cikk (2) bekezdésével és XIII. cikk (1) bekezdésével. A szövetkezetek ugyanis önkéntes alapon létrejövő, demokratikusan irányított szerveződések. A tulajdonhoz való jog sérelme a bíró véleménye szerint a szövetkezeti tagok vonatkozásában is felvethető, hiszen a tag vagyoni hozzájárulást teljesített (részjegy) a szövetkezet felé, ezért „a tagot a tagsági jogviszony tartalmaként jogosítványok illetik meg”, amelyek „mint a tulajdonhoz kapcsolódó jogosítványok az Alaptörvény által védettek kell legyenek”. Szintén alaptörvény-ellenes, hogy a Tv. 15. § (11)–(12) bekezdése szerint bizonyos, a szövetkezet közgyűlése hatáskörébe tartozó döntésekhez (beszámoló elfogadása, vezető tisztségviselők kinevezése) a Takarékbank előzetes jóváhagyása szükséges, mivel ez sem egyeztethető össze a szövetkezeti autonómia alapelvével.
[4] 4. Az indítványozó bíró diszkriminatívnak [Alaptörvény XV. cikk (1)–(2) bekezdés], illetve szintén az Alaptörvény VIII. cikk (2) bekezdését és XIII. cikk (1) bekezdését sértőnek tartja a Hpt. 216. § (3) bekezdését, mely korlátozza a szövetkezeti hitelintézet jegyzett tőkéjében az egy tulajdonos által megszerezhető tulajdoni hányadot (részesedést), de egyidejűleg úgy rendelkezik, hogy a korlátozás nem vonatkozik a Magyar Államra, az MFB-re, a kötelező intézményvédelmi szervezetre, valamint az Országos Betétbiztosítási Alapra. Szintén diszkriminatívnak és az egyesülés szabadságát sértő előírásnak tartja a bíró, hogy a Tv. 4. § (3) bekezdése értelmében az MFB – eltérően az SZHISZ többi tagjától – nem köteles éves tagdíj fizetésére.
[5] 5. Az indítványozó bíró megítélése szerint az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdéséből levezetett jogbiztonság követelményét, valamint a XXIV. cikkben szabályozott tisztességes hatósági eljáráshoz való jogot sérti, illetve diszkriminatív is a Tv. 15. §-a, mely az integrációs szervezet egyik tagját (a Takarékbankot) a tagsági jogviszonyból eredő jogosultságokon túlmutató jogosítványokkal ruházza fel, lényegében hatósági jogkört biztosít neki a többi taggal (a szövetkezeti hitelintézetekkel) szemben. A Takarékbank döntéseivel szemben jogorvoslat nem áll rendelkezésre, ami az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdését is sérti.
[6] Mindezek alapján az indítványozó bíró a Tv. egészének a megsemmisítését kérte.
[7] 6. Az Alkotmánybíróság tudomást szerzett arról, hogy a Veszprémi Törvényszék Cégbírósága a folyamatban lévő ügyek tekintetében az eljárásoknak az egyedi normakontroll eljárás kezdeményezésével egyidejűleg elrendelt felfüggesztéséről szóló végzéseit megváltoztatta (Cg.19-02-000337/163., Cg.19-02-000338/188. és Cg.19-02-000339/147. számú végzések), és az Alkotmánybíróság megkeresésére megküldött végzésekben foglaltak szerint „az eljárás felfüggesztését mellőzte”. A bírói kezdeményezéssel érintett változás-bejegyzési eljárások ezt követően lezárultak.
[8] Az Abtv. 25. § (1) bekezdése alapján bírói kezdeményezésnek akkor van helye, ha a „bírónak az előtte folyamatban levő egyedi ügy elbírálása során” kell olyan jogszabályt (jogszabályi rendelkezést) alkalmaznia, amelynek alaptörvény-ellenességét észleli. Az Abtv. 25. § (1) bekezdése arról is rendelkezik, hogy az egyedi normakontroll eljárás kezdeményezésének „a bírósági eljárás felfüggesztése mellett” van helye. „Ebből következik, hogy ha nincs olyan folyamatban lévő ügy (kiváltképpen azért, mert a bíróság az alapügyben indult eljárást megszüntette), amelynek elbírálása során az eljáró bírónak az Alkotmánybíróság előtt megtámadott jogszabályt alkalmaznia kellene, akkor az Alkotmánybírósághoz előterjesztett bírói kezdeményezés okafogyottá válik.” {3088/2013. (IV. 19.) AB végzés, Indokolás [6]} Ennek megfelelően, amennyiben a bíró a kezdeményezéssel érintett ügyben folyamatban lévő eljárás felfüggesztését eleve mellőzi vagy a felfüggesztésről szóló döntését utóbb megváltoztatja, az Abtv. 25. §-a szerinti alkotmánybírósági eljárás lefolytatására szintén nincs lehetőség.
[9] Az Alkotmánybíróság mindezek alapján megállapította, hogy a felfüggesztés megszüntetése és a cégbírósági eljárások lezárulása miatt a Veszprémi Törvényszék Cégbíróságának bírája által kezdeményezett egyedi normakontroll eljárás okafogyottá vált, s ezért az Abtv. 59. §-a, valamint az Ügyrend 67. § (2) bekezdés e) pontja alapján az eljárást megszüntette.
Dr. Paczolay Péter s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
. |
Dr. Balogh Elemér s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Bragyova András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Juhász Imre s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kovács Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr Lévay Miklós s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Salamon László s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szalay Péter s. k.,
alkotmánybíró | Dr. Balsai István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Pokol Béla s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Stumpf István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szívós Mária s. k.,
alkotmánybíró |
. |