Hungarian
Ügyszám:
.
III/00960/2014
Első irat érkezett: 07/23/2013
.
Az ügy tárgya: a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvénnyel összefüggő egyedi normakontroll
.
Eljárás típusa: Bírói kezdeményezés (egyedi normakontroll eljárás)
.
Indítványozók típusa:bíró
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 05/14/2014
.
Előadó alkotmánybíró: Lenkovics Barnabás Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó bíró - az Abtv. 25. § alapján - a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Törvény), valamint a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését indítványozta.
Előadja, hogy az Alaptörvény VIII. cikk (2) bekezdésében biztosított egyesülési jogot sérti, hogy bár a Törvény rögzíti a kilépés jogát, a 3. § (3) bekezdése a hitelintézet működési engedélye fenntartásának feltételéül az integrációs szervezeti tagság fenntartását írja elő, valamint a 3. § (2) bekezdése a működési engedély kiadásának feltételéül szabja többek között az integrációs szervezet felé a csatlakozási szándék kinyilatkoztatását és ennek az integrációs szervezet általi visszaigazolását. Ugyanezen indokok alapján alaptörvény-ellenes a Hpt. 216. § (1a) bekezdése.
Az indítványozó bíró szerint az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdésében biztosított tulajdonhoz való jogot és az M) cikk (1) bekezdésében foglalt vállalkozás szabadságát sérti az integrációs szervezet és a Takarékbank Zrt. szervezeti és működési modelljének a Törvényben lefektetett szabályozása. Kifejti továbbá, hogy a szövetkezeti hitelintézetek működésének a Törvény 19. § (3) bekezdés c) pontjában, és a Hpt. 216. § (5) bekezdésében foglalt szabályozása az egyesüléshez való jog és a tulajdonhoz való jog sérelmét veti fel a hitelintézetek és a tagság vonatkozásában. Az indítványozó bíró álláspontja szerint a diszkrimináció tilalmába ütközik, hogy tulajdonszerzési korlátozást csak bizonyos tagokkal szemben ír elő a Hpt., illetve a tagdíjfizetés alól egy tagot felment a Törvény. A jogbiztonság követelményével ellentétes az önrendelkezési joggal bíró szervezetek működésének jogszabály általi túlszabályozása..
.
Támadott jogi aktus:
    a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény 3. § (1), (2), (3) bekezdés, 19. § (3) bekezdés c) pont, 15. § (11)-(12) bekezdés, 4. § (3) bekezdés
    a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 216. § (1a) bekezdés, 216. § (3) bekezdés, 216. § (5) bekezdés
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
B) cikk (1) bekezdés
I. cikk (3) bekezdés
VIII. cikk (2) bekezdés
VIII. cikk (5) bekezdés
XIII. cikk (1) bekezdés
XV. cikk (1) bekezdés
XV. cikk (2) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
III_960_0_2014_inditvany.anonim.pdfIII_960_0_2014_inditvany.anonim.pdf
.
A döntés száma: 3166/2014. (VI. 3.) AB végzés
.
ABH oldalszáma: 2014/2053
.
A döntés kelte: Budapest, 05/27/2014
.
.
Testületi ülések napirendjén:
.
Testületi ülések napirendjén:
2014.05.27 9:00:00 Teljes ülés
.
A döntés szövege:
.
A döntés szövege:
    Az Alkotmánybíróság teljes ülése jogszabály alaptörvény-ellenességének utólagos vizsgálatára irányuló bírói kezdeményezés tárgyában meghozta a következő
    v é g z é s t:

    Az Alkotmánybíróság a Veszprémi Törvényszék Cégbírósága által a Cg.19-02-000337., Cg.19-02-000338. és Cg.19-02-000339. számú ügyekben a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvénnyel, valamint a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 2013. november 29-ig hatályos 216. § (1a) bekezdésével, (3) bekezdésével és (5) bekezdésének első mondatával összefüggésben benyújtott bírói kezdeményezés tárgyában indult eljárást megszünteti.
    I n d o k o l á s

    [1] 1. Az Veszprémi Törvényszék Cégbíróságának takarékszövetkezeti alapszabály-módosítások bejegyzése tárgyában eljáró bírája az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 25. § (1) bekezdése alapján egyedi normakontroll eljárást kezdeményezett. A bíró kifejtette, hogy a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Tv.) kötelező integrációt hoz létre [Tv. 3. § (2)–(3) bekezdés, valamint a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 216. § (1a) bekezdés], ami „az egyesülési jogra vonatkozó alaptörvényi rendelkezés, illetve az abból folyó önrendelkezés, a szövetkezeti törvényben külön is nevesített demokratikus önszerveződés sérelmét jelenti”.

    [2] 2. A Tv. rendelkezései alapján [Tv. 3. § (1) bekezdés, 4. § (1) bekezdés, 13. § (1)–(2) bekezdés] a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetében (a továbbiakban: SZHISZ) a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (a továbbiakban: MFB), míg a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.-ben (a továbbiakban: Takarékbank) az MFB és a Magyar Posta Zrt. együttesen olyan meghatározó szerephez jut, mely megkérdőjelezi a szövetkezeti hitelintézeti tagoknak a „döntésekhez való érdemi hozzájárulásának lehetőségét”. Az indítványozó bíró álláspontja szerint emellett az integrációs szervezeti tagságból fakadó jogaikkal [l. Tv. 7. § (1) bekezdés] a szövetkezeti hitelintézeti tagok „nem teljes körűen élhetnek”, mivel a Tv. 2. § (5) bekezdése szerint az SZHISZ első Alapszabályát az igazgatóság fogadja el a Tv. mellékletének megfelelő tartalommal, továbbá az első igazgatóságot az MFB bízza meg. Mindez az integrált szövetkezeti hitelintézetek tulajdonhoz való jogának [Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdés] és a vállalkozás szabadságához való jogának [Alaptörvény M) cikk] sérelmét idézi elő.

    [3] 3. A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 20. § (2) bekezdés h) pontja szerint a szövetkezeti alapszabály módosítása a közgyűlés hatáskörébe tartozik, azonban a Tv. 19. § (3) bekezdés c) pontja – és a Hpt. módosított 216. § (5) bekezdése is – úgy rendelkezik, hogy az integrált hitelintézeteknek új alapszabályt kell elfogadniuk az integrációs szervezet igazgatósága által meghatározott szöveggel. Az indítványozó bíró megítélése szerint az „ilyen, felülről jövő, jogszabály útján történő szabályozás” nem egyeztethető össze az Alaptörvény VIII. cikk (2) bekezdésével és XIII. cikk (1) bekezdésével. A szövetkezetek ugyanis önkéntes alapon létrejövő, demokratikusan irányított szerveződések. A tulajdonhoz való jog sérelme a bíró véleménye szerint a szövetkezeti tagok vonatkozásában is felvethető, hiszen a tag vagyoni hozzájárulást teljesített (részjegy) a szövetkezet felé, ezért „a tagot a tagsági jogviszony tartalmaként jogosítványok illetik meg”, amelyek „mint a tulajdonhoz kapcsolódó jogosítványok az Alaptörvény által védettek kell legyenek”. Szintén alaptörvény-ellenes, hogy a Tv. 15. § (11)–(12) bekezdése szerint bizonyos, a szövetkezet közgyűlése hatáskörébe tartozó döntésekhez (beszámoló elfogadása, vezető tisztségviselők kinevezése) a Takarékbank előzetes jóváhagyása szükséges, mivel ez sem egyeztethető össze a szövetkezeti autonómia alapelvével.

    [4] 4. Az indítványozó bíró diszkriminatívnak [Alaptörvény XV. cikk (1)–(2) bekezdés], illetve szintén az Alaptörvény VIII. cikk (2) bekezdését és XIII. cikk (1) bekezdését sértőnek tartja a Hpt. 216. § (3) bekezdését, mely korlátozza a szövetkezeti hitelintézet jegyzett tőkéjében az egy tulajdonos által megszerezhető tulajdoni hányadot (részesedést), de egyidejűleg úgy rendelkezik, hogy a korlátozás nem vonatkozik a Magyar Államra, az MFB-re, a kötelező intézményvédelmi szervezetre, valamint az Országos Betétbiztosítási Alapra. Szintén diszkriminatívnak és az egyesülés szabadságát sértő előírásnak tartja a bíró, hogy a Tv. 4. § (3) bekezdése értelmében az MFB – eltérően az SZHISZ többi tagjától – nem köteles éves tagdíj fizetésére.

    [5] 5. Az indítványozó bíró megítélése szerint az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdéséből levezetett jogbiztonság követelményét, valamint a XXIV. cikkben szabályozott tisztességes hatósági eljáráshoz való jogot sérti, illetve diszkriminatív is a Tv. 15. §-a, mely az integrációs szervezet egyik tagját (a Takarékbankot) a tagsági jogviszonyból eredő jogosultságokon túlmutató jogosítványokkal ruházza fel, lényegében hatósági jogkört biztosít neki a többi taggal (a szövetkezeti hitelintézetekkel) szemben. A Takarékbank döntéseivel szemben jogorvoslat nem áll rendelkezésre, ami az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdését is sérti.
    [6] Mindezek alapján az indítványozó bíró a Tv. egészének a megsemmisítését kérte.

    [7] 6. Az Alkotmánybíróság tudomást szerzett arról, hogy a Veszprémi Törvényszék Cégbírósága a folyamatban lévő ügyek tekintetében az eljárásoknak az egyedi normakontroll eljárás kezdeményezésével egyidejűleg elrendelt felfüggesztéséről szóló végzéseit megváltoztatta (Cg.19-02-000337/163., Cg.19-02-000338/188. és Cg.19-02-000339/147. számú végzések), és az Alkotmánybíróság megkeresésére megküldött végzésekben foglaltak szerint „az eljárás felfüggesztését mellőzte”. A bírói kezdeményezéssel érintett változás-bejegyzési eljárások ezt követően lezárultak.
    [8] Az Abtv. 25. § (1) bekezdése alapján bírói kezdeményezésnek akkor van helye, ha a „bírónak az előtte folyamatban levő egyedi ügy elbírálása során” kell olyan jogszabályt (jogszabályi rendelkezést) alkalmaznia, amelynek alaptörvény-ellenességét észleli. Az Abtv. 25. § (1) bekezdése arról is rendelkezik, hogy az egyedi normakontroll eljárás kezdeményezésének „a bírósági eljárás felfüggesztése mellett” van helye. „Ebből következik, hogy ha nincs olyan folyamatban lévő ügy (kiváltképpen azért, mert a bíróság az alapügyben indult eljárást megszüntette), amelynek elbírálása során az eljáró bírónak az Alkotmánybíróság előtt megtámadott jogszabályt alkalmaznia kellene, akkor az Alkotmánybírósághoz előterjesztett bírói kezdeményezés okafogyottá válik.” {3088/2013. (IV. 19.) AB végzés, Indokolás [6]} Ennek megfelelően, amennyiben a bíró a kezdeményezéssel érintett ügyben folyamatban lévő eljárás felfüggesztését eleve mellőzi vagy a felfüggesztésről szóló döntését utóbb megváltoztatja, az Abtv. 25. §-a szerinti alkotmánybírósági eljárás lefolytatására szintén nincs lehetőség.
    [9] Az Alkotmánybíróság mindezek alapján megállapította, hogy a felfüggesztés megszüntetése és a cégbírósági eljárások lezárulása miatt a Veszprémi Törvényszék Cégbíróságának bírája által kezdeményezett egyedi normakontroll eljárás okafogyottá vált, s ezért az Abtv. 59. §-a, valamint az Ügyrend 67. § (2) bekezdés e) pontja alapján az eljárást megszüntette.
        Dr. Paczolay Péter s. k.,
        az Alkotmánybíróság elnöke
        .
        Dr. Balogh Elemér s. k.,
        alkotmánybíró

        Dr. Bragyova András s. k.,
        alkotmánybíró

        Dr. Juhász Imre s. k.,
        alkotmánybíró

        Dr. Kovács Péter s. k.,
        alkotmánybíró

        Dr Lévay Miklós s. k.,
        alkotmánybíró

        Dr. Salamon László s. k.,
        alkotmánybíró

        Dr. Szalay Péter s. k.,
        alkotmánybíró
        Dr. Balsai István s. k.,
        alkotmánybíró

        Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
        alkotmánybíró

        Dr. Kiss László s. k.,
        alkotmánybíró

        Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,
        előadó alkotmánybíró

        Dr. Pokol Béla s. k.,
        alkotmánybíró

        Dr. Stumpf István s. k.,
        alkotmánybíró

        Dr. Szívós Mária s. k.,
        alkotmánybíró

        .
        English:
        .
        Petition filed:
        .
        07/23/2013
        .
        Number of the Decision:
        .
        3166/2014. (VI. 3.)
        Date of the decision:
        .
        05/27/2014
        .
        .