Hungarian
Ügyszám:
.
199/H/2000
Előadó alkotmánybíró: Kiss László Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
A határozat száma: 23/2001. (VI. 29.) AB határozat
.
ABH oldalszáma: 2001/629
.
A határozat kelte: Budapest, 06/27/2001
.
.
A határozat szövege:
.
A határozat szövege:
                    A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

    Az   Alkotmánybíróság  önkormányzati  rendeleti   szabályozás
    alkotmányellenességének   utólagos   vizsgálatára    irányuló
    indítványok tárgyában meghozta a következő

                            határozatot:
                                 
    Az  Alkotmánybíróság  megállapítja, hogy  Püspökladány  Város
    Önkormányzatának   a  Püspökladány  Város  Önkormányzata   és
    szervei  Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/1998.
    (XI.   27.)   sz.   rendelete  3.  §  (3)  bekezdésének   “az
    alpolgármester közreműködésével” szövegrésze,  a  17.  §  (2)
    bekezdésének    “különös   tekintettel    a    közművelődési,
    vállalkozásfejlesztési,  helyi sajtó-irányítási  feladatokra”
    szövegrésze és a 17. § (3) bekezdése alkotmányellenes,  ezért
    e rendelkezéseket megsemmisíti.
    A   3.   §  (3)  bekezdése  és  a  17.  §  (2)  bekezdése   a
    megsemmisítést követően az alábbi szöveggel marad hatályban:
    “3. § (3) Az üléstervet a polgármester készíti elő, aki
    napirendi javaslatot kér a képviselőktől, az önkormányzati
    intézmények, a közszolgáltatást nyújtó szervezetek, civil
    szerveződések vezetőitől.”
    “17.  §  (2)  Az  alpolgármester a polgármester irányításával
    látja el feladatait.”

    Az   Alkotmánybíróság  e  határozatát  a  Magyar   Közlönyben
    közzéteszi.
                                Indokolás
                                   
                                   I.
                                   
      Az  egyik  indítványozó, a Hajdú-Bihar  Megyei  Közigazgatási
      Hivatal  vezetője a helyi önkormányzatokról szóló  1990.  évi
      LXV.  törvény  (a továbbiakban: Ötv.) 99. § (2)  bekezdés  a)
      pontja  alapján  indítvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz,
      amelyben   kérte   Püspökladány  Város   Önkormányzatának   a
      Püspökladány  Város  Önkormányzata és szervei  Szervezeti  és
      Működési   Szabályzatáról  szóló  13/1998.  (XI.   27.)   sz.
      rendelete (a továbbiakban: SZMSZ) 3. § (3) bekezdése,  17.  §
      (2)-(3) bekezdései alkotmányellenességének megállapítását  és
      megsemmisítését.  Az  indítványozó  álláspontja  szerint   az
      alpolgármester a képviselő-testületnek nem szerve,  ezért  az
      alpolgármesterre  az SZMSZ támadott rendelkezéseiben  történő
      hatáskör,  illetőleg képviseleti jog átruházás  törvénysértő,
      szűkíti  a polgármester irányítási jogkörének teljességét.  E
      rendelkezések – véleménye szerint – sértik az Ötv. 9.  §  (2)
      és (3) bekezdésének, a 34. § rendelkezéseit, s ezen keresztül
      az   Alkotmány   44/A.  §  (2)  bekezdésének  a   jogszabályi
      hierarchiára vonatkozó rendelkezését.

      A másik indítványozó – aki önkormányzati képviselő – az SZMSZ
      17.   §   (2)   és   (3)  bekezdései  alkotmányellenességének
      megállapítását      és     megsemmisítését      kérte      az
      Alkotmánybíróságtól.   Álláspontja   szerint    a    támadott
      rendelkezések  az  alpolgármester hatáskörét  a  polgármester
      hatáskörének  elvonásával szabályozzák és  ez  ellentétes  az
      Ötv.  9. § (1) bekezdése, 10. § (1) bekezdés b) pontja  és  a
      34.  § rendelkezéseivel, amely sérti az Alkotmány 44/A. § (2)
      bekezdését.  Az  indítványozó szerint  az  SZMSZ  17.  §  (2)
      bekezdésében  a “különös tekintettel” szóhasználat  önmagában
      is  jogbizonytalanságot okoz, hiszen az Alkotmánybíróság  már
      korábbi    határozataiban   elvi   jellegű   megállapításként
      hangsúlyozta,   hogy  a  világos,  érthető   és   megfelelően
      értelmezhető    normatartalom   a   normaszöveggel    szemben
      alkotmányos követelmény.

      Az  Alkotmánybíróság az indítványokat tartalmi  azonosságukra
      tekintettel egyesítette és azokat egy eljárásban bírálta el.

                                   II.
                                   
      Az  Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglalt döntését  a
      következő jogszabályi rendelkezésekre alapozta.

      1.  Az  Alkotmány  indítványokkal  érintett  rendelkezései  a
      következők:
      “2.  §  (1)  A  Magyar  Köztársaság  független,  demokratikus
      jogállam.”
      “44/A. § (1) A helyi képviselőtestület:
      e)  törvény keretei között önállóan alakítja ki a szervezetét
      és működési rendjét,”
      “44/A.  §  (2)  A  helyi képviselőtestület  a  feladatkörében
      rendeletet  alkothat, amely nem lehet ellentétes  a  magasabb
      szintű jogszabállyal.”

      2. Az Ötv. indítványokkal érintett rendelkezései a
      következők:
      “9.  §  (1)  Az  önkormányzat jogi személy. Az  önkormányzati
      feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg.  A
      képviselő-testületet a polgármester képviseli.
      (2)  Az  önkormányzati  feladatokat a  képviselő-testület  és
      szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai,  a
      részönkormányzat  testülete,  a  képviselő-testület  hivatala
      látják el.
      (3)  A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre,
      a  bizottságaira,  a  részönkormányzat testületére,  a  helyi
      kisebbségi      önkormányzat     testületére,      törvényben
      meghatározottak  szerint társulására ruházhatja.  E  hatáskör
      gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. Az
      átruházott hatáskör tovább nem ruházható.”
      “10.  §  (1) A képviselő-testület hatásköréből nem  ruházható
      át:
      b)  szervezetének  kialakítása és működésének  meghatározása,
      továbbá   a   törvény  által  hatáskörébe  utalt   választás,
      kinevezés, megbízás;”
      “16.   §  (1)  A  képviselő-testület  a  törvény  által   nem
      szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére,  továbbá
      törvény    felhatalmazása   alapján,   annak   végrehajtására
      önkormányzati rendeletet alkot.”
      “34.  §  (1) A képviselő-testület – a saját tagjai  közül,  a
      polgármester javaslatára, titkos szavazással – a polgármester
      helyettesítésére,  munkájának  a  segítésére  alpolgármestert
      választ,  alpolgármestereket  választhat.  Az  alpolgármester
      megbízatása  a  megválasztásával kezdődik  és  amennyiben  az
      önkormányzati     választáson     települési     képviselőnek
      megválasztották,  akkor  az  új  képviselő-testület   alakuló
      üléséig   tart.   Ha  az  alpolgármestert  az   önkormányzati
      választáson  települési képviselőnek  nem  választották  meg,
      akkor  az  alpolgármesteri megbízatása a  választás  napjával
      megszűnik.
      (2)  Az alpolgármester a polgármester irányításával látja  el
      feladatait.”

      3. Az SZMSZ indítványokkal támadott rendelkezései:
      “3. § (3) Az üléstervet az alpolgármester közreműködésével  a
      polgármester  készíti  elő, aki napirendi  javaslatot  kér  a
      képviselőktől,     az    önkormányzati     intézmények,     a
      közszolgáltatást  nyújtó  szervezetek,  civil   szerveződések
      vezetőitől.”
      “17.  §  (2)  Az  alpolgármester a polgármester irányításával
      látja  el  feladatait, különös tekintettel  a  közművelődési,
      vállalkozásfejlesztési, helyi sajtó-irányítási feladatokra.
      (3)   Ezen   feladatai   ellátása   érdekében   jogosult   az
      önkormányzat valamennyi szervezetétől közvetlenül információt
      kérni, az önkormányzat nevében tárgyalni, nyilatkozni.”

                                  III.
                                   
      Az indítványok megalapozottak.

      1.  Az  Ötv. 9. § (1) bekezdése alapján az önkormányzat  jogi
      személy, az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-
      testületet   illetik   meg,  és  a   képviselő-testületet   a
      polgármester képviseli. Az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdés  e)
      pontja  alapján  a helyi képviselő-testület  törvény  keretei
      között  önállóan alakítja ki szervezetét és működési rendjét.
      Az  Ötv.  10.  § (1) bekezdés b) pontja alapján a  képviselő-
      testület   hatásköréből   nem  ruházható   át   szervezetének
      kialakítása és működésének meghatározása, amely az Ötv. 10. §
      (1)   bekezdés   a)  pontjában  megfogalmazott  önkormányzati
      rendeletalkotással     történik.     A     képviselő-testület
      szervezetalakítási szabadságának azonban korlátja az Ötv.  9.
      §   (3)   bekezdése,  amely  taxatíve  felsorolja  azokat   a
      szerveket,  amelyekre a képviselő-testület egyes  hatásköreit
      átruházhatja, illetőleg az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésében
      meghatározott   alkotmányos   korlát,   amely   szerint    az
      önkormányzati rendelet nem lehet ellentétes a magasabb szintű
      jogszabállyal.   Ezzel  kapcsolatosan   az   Alkotmánybíróság
      korábbi   határozatában  megállapította,  hogy  a  képviselő-
      testület   (közgyűlés)   “széles   autonómiával   rendelkezik
      szervezeti   és   működési  rendjének  meghatározása   során.
      Szervezetalakítási autonómiájának egyetlen korlátja van, hogy
      a   szervezeti   és  működési  szabályzatában   megállapított
      szervezeti  szabályok  nem lehetnek  ellentétesek  a  törvény
      rendelkezéseivel.” (1285/H/1993. AB határozat ABH 1994, 801.)

      Az  Ötv.  9.  §  (2)  bekezdése alapján az  alpolgármester  a
      képviselő-testületnek nem szerve, ezért a  képviselő-testület
      hatáskört  az  alpolgármesterre  nem  is  ruházhat   át.   Az
      alpolgármester  az  Ötv. 34. § (2) bekezdése  alapján  teljes
      egészében a polgármester irányításával látja el feladatát.  A
      polgármester  irányítási jogkörébe beletartozik  a  megfelelő
      munkamegosztás,  az alpolgármester feladatának  meghatározása
      is,  illetőleg több alpolgármester esetén az őt  helyettesítő
      alpolgármester személyének kijelölése. Ugyanakkor a képviselő-
      testület  az  irányítási jogkör szűkítésével  a  polgármester
      hatáskörét  vonta  el  az  SZMSZ 3. §  (3)  bekezdésében  írt
      rendelkezéssel,  amely  meghatározza a polgármester  részére,
      hogy az üléstervet az alpolgármester közreműködésével készíti
      elő,  illetőleg  az  SZMSZ  17. §  (2)  bekezdésének  második
      fordulata, amely az alpolgármester feladatai között állapítja
      meg  a  közművelődési, vállalkozásfejlesztési,  helyi  sajtó-
      irányítási  feladatokat. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság
      az   SZMSZ   3.   §   (3)  bekezdésének  “az   alpolgármester
      közreműködésével”  szövegrészét, a  17.  §  (2)  bekezdésének
      “különös tekintettel a közművelődési, vállalkozásfejlesztési,
      helyi  sajtó-irányítási  feladatokra”  szövegrészét  –   mint
      törvényellenes szabályozást, melyek sértik az Alkotmány 44/A.
      § (2) bekezdés rendelkezését – a rendelkező részben foglaltak
      szerint megsemmisítette.

      2.  A  polgármester  jogállását  az  Alkotmány  44/B.  §  (1)
      bekezdése  alapozza  meg,  amikor  kinyilvánítja:  “A   helyi
      képviselő-testület  elnöke  a polgármester.”  A  polgármester
      ezáltal  olyan  önkormányzati vezető, akinek az  Alkotmányban
      meghatározott közjogi pozícióját és funkcióját a jogalkotó is
      köteles figyelembe venni.
      “Az  Ötv.  9.  § (1) bekezdése szerint "az önkormányzat  jogi
      személy".  E  törvényi  rendelkezés folytán  az  önkormányzat
      polgári  jogi  személyiséggel rendelkezik. Az önkormányzatnak
      az Alkotmányból és a vonatkozó törvényekből fakadó közhatalmi
      jogosítványai     külön     kinyilvánítás      nélkül      is
      kétségbevonhatatlanul kifejezésre juttatják  az  önkormányzat
      közjogi jogi személyiségének tényét és sajátosságait. Az Ötv.
      9.  §  (1)  bekezdésének az a rendelkezése, amely szerint  "a
      képviselő-testületet    a    polgármester    képviseli",    a
      polgármestert  egyaránt  felruházza az  önkormányzat  polgári
      jogi és közjogi képviseletének jogával. A kétféle képviseleti
      jog  a  közös  vonások mellett természetesen több tekintetben
      különbözik  egymástól.  Mindkét  képviselet  lényeges   közös
      vonása   ered  az  Ötv.  9.  §  (2)  bekezdésének   abból   a
      megállapításából,  amelyből kitűnik, hogy  a  polgármester  a
      képviselő-testület  egyik szerve. A polgármester  tehát  mint
      egyszemélyes  önkormányzati szerv  törvényi  előírás  alapján
      jogosult   képviselni  az  önkormányzati   jogok   elsődleges
      letéteményesét,   a  több  választott  tagból   álló,   tehát
      kollegiális  jellegű képviselő-testületet.”  (961/B/1993.  AB
      határozat ABH 1994, 624-625.)

      Az Ötv. 34. § (1) bekezdése alapján a képviselő-testület –  a
      saját   tagjai  közül,  a  polgármester  javaslatára,  titkos
      szavazással  – a polgármester helyettesítésére, munkájának  a
      segítésére    alpolgármestert   választ,   alpolgármestereket
      választhat.    Az    alpolgármester    jogállását    tekintve
      önkormányzati  képviselő, aki az Ötv.  34.  §  (3)  bekezdése
      alapján a polgármester irányításával látja el feladatait. “Az
      Ötv.  19.  §  (2)  bekezdés d) pontja  szerint  a  települési
      képviselő   "megbízás  alapján  képviselheti   a   képviselő-
      testületet".  A polgármester számára az Ötv.-ben  biztosított
      általános jellegű képviseleti jog nem korlátozza, illetve nem
      zárja  ki a települési képviselő képviseleti jogát. Ez a  jog
      ugyanis  az  Ötv.  rendelkezéseiből fakadóan  nem  általános,
      hanem  kifejezetten  megbízáshoz kötött. Míg  a  polgármester
      számára a törvény nem írja elő a megbízás szükségességét, – a
      képviselet   éppen   a   törvény   előírásán   alapul   –   a
      képviselőtestület   tagja   –  az   Ötv.   idézett   előírása
      figyelembevételével  – azonban csak megbízás  alapján  járhat
      el.”   (961/B/1993.   AB  határozat  ABH   1994,   630.)   Az
      alpolgármester   –   jogállásából   eredő    -    képviseleti
      jogosultsága   nem   azonos   a   polgármester    képviseleti
      jogosultságával. Az Ötv. 19. § (2) bekezdés d) pontja alapján
      az alpolgármester, mint települési képviselő megbízás alapján
      képviselheti a képviselő-testületet. Ez a képviselet  azonban
      eseti  jellegű és minden esetben a képviselő-testület  egyedi
      határozatán   alapulhat.   Önkormányzati   rendeletben    nem
      szabályozható részleges képviselet sem.

      A   püspökladányi  önkormányzat  az  alpolgármester   számára
      törvényi  felhatalmazás hiányában adott általános képviseleti
      jogosultságot,   mivel  az  SZMSZ  17.  §  (3)   bekezdésében
      szabályozott    közvetlen    információkérési,    tárgyalási,
      nyilatkozattételi  jog  a  képviseleti   jogkör   része.   Az
      alpolgármester – mivel nem a képviselő-testület  szerve  –  a
      képviselő-testülettől, mint települési képviselő az Ötv.  19.
      §  (2)  bekezdés  d)  pontja  alapján  kaphat  eseti  jellegű
      képviseletre   megbízást,  illetőleg  a   polgármestertől   –
      alpolgármesteri  tisztségéből adódóan – az  Ötv.  34.  §  (2)
      bekezdése  alapján  a  polgármester  helyettesítésére  kaphat
      képviseletre megbízást. A polgármestert irányítási jogkörében
      illeti   meg   az  a  jog,  hogy  felhatalmazást   adjon   az
      alpolgármester   számára   tárgyalás   lefolytatására    vagy
      nyilatkozattételre.
      Az   Alkotmánybíróság  álláspontja  szerint  a  püspökladányi
      önkormányzat  az  SZMSZ  17. § (3) bekezdésében  törvénysértő
      módon  korlátozta  a polgármester Ötv. 9. § (1)  bekezdésében
      biztosított képviseleti jogát, s ez sérti az Alkotmány  44/A.
      §  (2)  bekezdésének rendelkezését. Ezért az Alkotmánybíróság
      megállapította,   hogy  az  SZMSZ   17.   §   (3)   bekezdése
      alkotmányellenes  és  azt  a  rendelkező  részben   foglaltak
      szerint megsemmisítette.

      3.  Az  Alkotmánybíróság az Alkotmány 2. §  (1)  bekezdésében
      foglalt jogállamiságból eredő jogbiztonság vonatkozásában  az
      SZMSZ  17.  § (2) bekezdése “különös tekintettel” szövegrésze
      alkotmányellenességének utólagos vizsgálatát mellőzte,  mivel
      a fentiekben az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésére tekintettel
      oly   mértékű  alkotmányellenességet  állapított  meg,  amely
      önmagában  is  az  SZMSZ  17.  §  (2)  bekezdésének  “különös
      tekintettel  a  közművelődési, vállalkozásfejlesztési,  helyi
      sajtó-irányítási feladatokra” szövegrészének  megsemmisítését
      eredményezte.

      A  határozat Magyar Közlönyben történő közzététele  az  Abtv.
      41. §-án alapul.
          Dr. Holló András                          Dr. Kiss László
          alkotmánybíró                        előadó alkotmánybíró
                                     
                            Dr. Kukorelli István
                                alkotmánybíró

        .
        English:
        .
        Petition filed:
        .
        .
        Number of the Decision:
        .
        23/2001. (VI. 29.)
        Date of the decision:
        .
        06/27/2001
        .
        .