Hungarian

Ügyszám: .	199/H/2000
Előadó alkotmánybíró: Kiss László Dr. .

Az indítvány lényege: .

A döntés száma: 23/2001. (VI. 29.) AB határozat .

ABH oldalszáma: 2001/629 .

A döntés kelte: Budapest, 06/27/2001 .

.

A döntés szövege: .

A döntés szövege:                 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az   Alkotmánybíróság  önkormányzati  rendeleti   szabályozás alkotmányellenességének   utólagos   vizsgálatára    irányuló indítványok tárgyában meghozta a következő                         határozatot:                               Az  Alkotmánybíróság  megállapítja, hogy  Püspökladány  Város Önkormányzatának   a  Püspökladány  Város  Önkormányzata   és szervei  Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/1998. (XI.   27.)   sz.   rendelete  3.  §  (3)  bekezdésének   “az alpolgármester közreműködésével” szövegrésze,  a  17.  §  (2) bekezdésének    “különös   tekintettel    a    közművelődési, vállalkozásfejlesztési,  helyi sajtó-irányítási  feladatokra” szövegrésze és a 17. § (3) bekezdése alkotmányellenes,  ezért e rendelkezéseket megsemmisíti. A   3.   §  (3)  bekezdése  és  a  17.  §  (2)  bekezdése   a megsemmisítést követően az alábbi szöveggel marad hatályban: “3. § (3) Az üléstervet a polgármester készíti elő, aki napirendi javaslatot kér a képviselőktől, az önkormányzati intézmények, a közszolgáltatást nyújtó szervezetek, civil szerveződések vezetőitől.” “17.  §  (2)  Az  alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.” Az   Alkotmánybíróság  e  határozatát  a  Magyar   Közlönyben közzéteszi.                           Indokolás                                                            I.                               Az  egyik  indítványozó, a Hajdú-Bihar  Megyei  Közigazgatási Hivatal  vezetője a helyi önkormányzatokról szóló  1990.  évi LXV.  törvény  (a továbbiakban: Ötv.) 99. § (2)  bekezdés  a) pontja  alapján  indítvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz, amelyben   kérte   Püspökladány  Város   Önkormányzatának   a Püspökladány  Város  Önkormányzata és szervei  Szervezeti  és Működési   Szabályzatáról  szóló  13/1998.  (XI.   27.)   sz. rendelete (a továbbiakban: SZMSZ) 3. § (3) bekezdése,  17.  § (2)-(3) bekezdései alkotmányellenességének megállapítását  és megsemmisítését.  Az  indítványozó  álláspontja  szerint   az alpolgármester a képviselő-testületnek nem szerve,  ezért  az alpolgármesterre  az SZMSZ támadott rendelkezéseiben  történő hatáskör,  illetőleg képviseleti jog átruházás  törvénysértő, szűkíti  a polgármester irányítási jogkörének teljességét.  E rendelkezések – véleménye szerint – sértik az Ötv. 9.  §  (2) és (3) bekezdésének, a 34. § rendelkezéseit, s ezen keresztül az   Alkotmány   44/A.  §  (2)  bekezdésének  a   jogszabályi hierarchiára vonatkozó rendelkezését. A másik indítványozó – aki önkormányzati képviselő – az SZMSZ 17.   §   (2)   és   (3)  bekezdései  alkotmányellenességének megállapítását      és     megsemmisítését      kérte      az Alkotmánybíróságtól.   Álláspontja   szerint    a    támadott rendelkezések  az  alpolgármester hatáskörét  a  polgármester hatáskörének  elvonásával szabályozzák és  ez  ellentétes  az Ötv.  9. § (1) bekezdése, 10. § (1) bekezdés b) pontja  és  a 34.  § rendelkezéseivel, amely sérti az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését.  Az  indítványozó szerint  az  SZMSZ  17.  §  (2) bekezdésében  a “különös tekintettel” szóhasználat  önmagában is  jogbizonytalanságot okoz, hiszen az Alkotmánybíróság  már korábbi    határozataiban   elvi   jellegű   megállapításként hangsúlyozta,   hogy  a  világos,  érthető   és   megfelelően értelmezhető    normatartalom   a   normaszöveggel    szemben alkotmányos követelmény. Az  Alkotmánybíróság az indítványokat tartalmi  azonosságukra tekintettel egyesítette és azokat egy eljárásban bírálta el.                              II.                               Az  Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglalt döntését  a következő jogszabályi rendelkezésekre alapozta. 1.  Az  Alkotmány  indítványokkal  érintett  rendelkezései  a következők: “2.  §  (1)  A  Magyar  Köztársaság  független,  demokratikus jogállam.” “44/A. § (1) A helyi képviselőtestület: e)  törvény keretei között önállóan alakítja ki a szervezetét és működési rendjét,” “44/A.  §  (2)  A  helyi képviselőtestület  a  feladatkörében rendeletet  alkothat, amely nem lehet ellentétes  a  magasabb szintű jogszabállyal.” 2. Az Ötv. indítványokkal érintett rendelkezései a következők: “9.  §  (1)  Az  önkormányzat jogi személy. Az  önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg.  A képviselő-testületet a polgármester képviseli. (2)  Az  önkormányzati  feladatokat a  képviselő-testület  és szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai,  a részönkormányzat  testülete,  a  képviselő-testület  hivatala látják el. (3)  A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a  bizottságaira,  a  részönkormányzat testületére,  a  helyi kisebbségi      önkormányzat     testületére,      törvényben meghatározottak  szerint társulására ruházhatja.  E  hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.” “10.  §  (1) A képviselő-testület hatásköréből nem  ruházható át: b)  szervezetének  kialakítása és működésének  meghatározása, továbbá   a   törvény  által  hatáskörébe  utalt   választás, kinevezés, megbízás;” “16.   §  (1)  A  képviselő-testület  a  törvény  által   nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére,  továbbá törvény    felhatalmazása   alapján,   annak   végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.” “34.  §  (1) A képviselő-testület – a saját tagjai  közül,  a polgármester javaslatára, titkos szavazással – a polgármester helyettesítésére,  munkájának  a  segítésére  alpolgármestert választ,  alpolgármestereket  választhat.  Az  alpolgármester megbízatása  a  megválasztásával kezdődik  és  amennyiben  az önkormányzati     választáson     települési     képviselőnek megválasztották,  akkor  az  új  képviselő-testület   alakuló üléséig   tart.   Ha  az  alpolgármestert  az   önkormányzati választáson  települési képviselőnek  nem  választották  meg, akkor  az  alpolgármesteri megbízatása a  választás  napjával megszűnik. (2)  Az alpolgármester a polgármester irányításával látja  el feladatait.” 3. Az SZMSZ indítványokkal támadott rendelkezései: “3. § (3) Az üléstervet az alpolgármester közreműködésével  a polgármester  készíti  elő, aki napirendi  javaslatot  kér  a képviselőktől,     az    önkormányzati     intézmények,     a közszolgáltatást  nyújtó  szervezetek,  civil   szerveződések vezetőitől.” “17.  §  (2)  Az  alpolgármester a polgármester irányításával látja  el  feladatait, különös tekintettel  a  közművelődési, vállalkozásfejlesztési, helyi sajtó-irányítási feladatokra. (3)   Ezen   feladatai   ellátása   érdekében   jogosult   az önkormányzat valamennyi szervezetétől közvetlenül információt kérni, az önkormányzat nevében tárgyalni, nyilatkozni.”                             III.                               Az indítványok megalapozottak. 1.  Az  Ötv. 9. § (1) bekezdése alapján az önkormányzat  jogi személy, az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő- testületet   illetik   meg,  és  a   képviselő-testületet   a polgármester képviseli. Az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdés  e) pontja  alapján  a helyi képviselő-testület  törvény  keretei között  önállóan alakítja ki szervezetét és működési rendjét. Az  Ötv.  10.  § (1) bekezdés b) pontja alapján a  képviselő- testület   hatásköréből   nem  ruházható   át   szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, amely az Ötv. 10. § (1)   bekezdés   a)  pontjában  megfogalmazott  önkormányzati rendeletalkotással     történik.     A     képviselő-testület szervezetalakítási szabadságának azonban korlátja az Ötv.  9. §   (3)   bekezdése,  amely  taxatíve  felsorolja  azokat   a szerveket,  amelyekre a képviselő-testület egyes  hatásköreit átruházhatja, illetőleg az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésében meghatározott   alkotmányos   korlát,   amely   szerint    az önkormányzati rendelet nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal.   Ezzel  kapcsolatosan   az   Alkotmánybíróság korábbi   határozatában  megállapította,  hogy  a  képviselő- testület   (közgyűlés)   “széles   autonómiával   rendelkezik szervezeti   és   működési  rendjének  meghatározása   során. Szervezetalakítási autonómiájának egyetlen korlátja van, hogy a   szervezeti   és  működési  szabályzatában   megállapított szervezeti  szabályok  nem lehetnek  ellentétesek  a  törvény rendelkezéseivel.” (1285/H/1993. AB határozat ABH 1994, 801.) Az  Ötv.  9.  §  (2)  bekezdése alapján az  alpolgármester  a képviselő-testületnek nem szerve, ezért a  képviselő-testület hatáskört  az  alpolgármesterre  nem  is  ruházhat   át.   Az alpolgármester  az  Ötv. 34. § (2) bekezdése  alapján  teljes egészében a polgármester irányításával látja el feladatát.  A polgármester  irányítási jogkörébe beletartozik  a  megfelelő munkamegosztás,  az alpolgármester feladatának  meghatározása is,  illetőleg több alpolgármester esetén az őt  helyettesítő alpolgármester személyének kijelölése. Ugyanakkor a képviselő- testület  az  irányítási jogkör szűkítésével  a  polgármester hatáskörét  vonta  el  az  SZMSZ 3. §  (3)  bekezdésében  írt rendelkezéssel,  amely  meghatározza a polgármester  részére, hogy az üléstervet az alpolgármester közreműködésével készíti elő,  illetőleg  az  SZMSZ  17. §  (2)  bekezdésének  második fordulata, amely az alpolgármester feladatai között állapítja meg  a  közművelődési, vállalkozásfejlesztési,  helyi  sajtó- irányítási  feladatokat. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság az   SZMSZ   3.   §   (3)  bekezdésének  “az   alpolgármester közreműködésével”  szövegrészét, a  17.  §  (2)  bekezdésének “különös tekintettel a közművelődési, vállalkozásfejlesztési, helyi  sajtó-irányítási  feladatokra”  szövegrészét  –   mint törvényellenes szabályozást, melyek sértik az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdés rendelkezését – a rendelkező részben foglaltak szerint megsemmisítette. 2.  A  polgármester  jogállását  az  Alkotmány  44/B.  §  (1) bekezdése  alapozza  meg,  amikor  kinyilvánítja:  “A   helyi képviselő-testület  elnöke  a polgármester.”  A  polgármester ezáltal  olyan  önkormányzati vezető, akinek az  Alkotmányban meghatározott közjogi pozícióját és funkcióját a jogalkotó is köteles figyelembe venni. “Az  Ötv.  9.  § (1) bekezdése szerint "az önkormányzat  jogi személy".  E  törvényi  rendelkezés folytán  az  önkormányzat polgári  jogi  személyiséggel rendelkezik. Az önkormányzatnak az Alkotmányból és a vonatkozó törvényekből fakadó közhatalmi jogosítványai     külön     kinyilvánítás      nélkül      is kétségbevonhatatlanul kifejezésre juttatják  az  önkormányzat közjogi jogi személyiségének tényét és sajátosságait. Az Ötv. 9.  §  (1)  bekezdésének az a rendelkezése, amely szerint  "a képviselő-testületet    a    polgármester    képviseli",    a polgármestert  egyaránt  felruházza az  önkormányzat  polgári jogi és közjogi képviseletének jogával. A kétféle képviseleti jog  a  közös  vonások mellett természetesen több tekintetben különbözik  egymástól.  Mindkét  képviselet  lényeges   közös vonása   ered  az  Ötv.  9.  §  (2)  bekezdésének   abból   a megállapításából,  amelyből kitűnik, hogy  a  polgármester  a képviselő-testület  egyik szerve. A polgármester  tehát  mint egyszemélyes  önkormányzati szerv  törvényi  előírás  alapján jogosult   képviselni  az  önkormányzati   jogok   elsődleges letéteményesét,   a  több  választott  tagból   álló,   tehát kollegiális  jellegű képviselő-testületet.”  (961/B/1993.  AB határozat ABH 1994, 624-625.) Az Ötv. 34. § (1) bekezdése alapján a képviselő-testület –  a saját   tagjai  közül,  a  polgármester  javaslatára,  titkos szavazással  – a polgármester helyettesítésére, munkájának  a segítésére    alpolgármestert   választ,   alpolgármestereket választhat.    Az    alpolgármester    jogállását    tekintve önkormányzati  képviselő, aki az Ötv.  34.  §  (3)  bekezdése alapján a polgármester irányításával látja el feladatait. “Az Ötv.  19.  §  (2)  bekezdés d) pontja  szerint  a  települési képviselő   "megbízás  alapján  képviselheti   a   képviselő- testületet".  A polgármester számára az Ötv.-ben  biztosított általános jellegű képviseleti jog nem korlátozza, illetve nem zárja  ki a települési képviselő képviseleti jogát. Ez a  jog ugyanis  az  Ötv.  rendelkezéseiből fakadóan  nem  általános, hanem  kifejezetten  megbízáshoz kötött. Míg  a  polgármester számára a törvény nem írja elő a megbízás szükségességét, – a képviselet   éppen   a   törvény   előírásán   alapul   –   a képviselőtestület   tagja   –  az   Ötv.   idézett   előírása figyelembevételével  – azonban csak megbízás  alapján  járhat el.”   (961/B/1993.   AB  határozat  ABH   1994,   630.)   Az alpolgármester   –   jogállásából   eredő    -    képviseleti jogosultsága   nem   azonos   a   polgármester    képviseleti jogosultságával. Az Ötv. 19. § (2) bekezdés d) pontja alapján az alpolgármester, mint települési képviselő megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet. Ez a képviselet  azonban eseti  jellegű és minden esetben a képviselő-testület  egyedi határozatán   alapulhat.   Önkormányzati   rendeletben    nem szabályozható részleges képviselet sem. A   püspökladányi  önkormányzat  az  alpolgármester   számára törvényi  felhatalmazás hiányában adott általános képviseleti jogosultságot,   mivel  az  SZMSZ  17.  §  (3)   bekezdésében szabályozott    közvetlen    információkérési,    tárgyalási, nyilatkozattételi  jog  a  képviseleti   jogkör   része.   Az alpolgármester – mivel nem a képviselő-testület  szerve  –  a képviselő-testülettől, mint települési képviselő az Ötv.  19. §  (2)  bekezdés  d)  pontja  alapján  kaphat  eseti  jellegű képviseletre   megbízást,  illetőleg  a   polgármestertől   – alpolgármesteri  tisztségéből adódóan – az  Ötv.  34.  §  (2) bekezdése  alapján  a  polgármester  helyettesítésére  kaphat képviseletre megbízást. A polgármestert irányítási jogkörében illeti   meg   az  a  jog,  hogy  felhatalmazást   adjon   az alpolgármester   számára   tárgyalás   lefolytatására    vagy nyilatkozattételre. Az   Alkotmánybíróság  álláspontja  szerint  a  püspökladányi önkormányzat  az  SZMSZ  17. § (3) bekezdésében  törvénysértő módon  korlátozta  a polgármester Ötv. 9. § (1)  bekezdésében biztosított képviseleti jogát, s ez sérti az Alkotmány  44/A. §  (2)  bekezdésének rendelkezését. Ezért az Alkotmánybíróság megállapította,   hogy  az  SZMSZ   17.   §   (3)   bekezdése alkotmányellenes  és  azt  a  rendelkező  részben   foglaltak szerint megsemmisítette. 3.  Az  Alkotmánybíróság az Alkotmány 2. §  (1)  bekezdésében foglalt jogállamiságból eredő jogbiztonság vonatkozásában  az SZMSZ  17.  § (2) bekezdése “különös tekintettel” szövegrésze alkotmányellenességének utólagos vizsgálatát mellőzte,  mivel a fentiekben az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésére tekintettel oly   mértékű  alkotmányellenességet  állapított  meg,  amely önmagában  is  az  SZMSZ  17.  §  (2)  bekezdésének  “különös tekintettel  a  közművelődési, vállalkozásfejlesztési,  helyi sajtó-irányítási feladatokra” szövegrészének  megsemmisítését eredményezte. A  határozat Magyar Közlönyben történő közzététele  az  Abtv. 41. §-án alapul.   Dr. Holló András                          Dr. Kiss László   alkotmánybíró                        előadó alkotmánybíró                                                   Dr. Kukorelli István                         alkotmánybíró .

English: .
Petition filed: .
.
Number of the Decision: .	23/2001. (VI. 29.)
Date of the decision: .	06/27/2001
.
.