A döntés szövege:
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság Sándor Árpád lenti lakosnak
jogszabály alkotmányosságának felülvizsgálata iránti
indítványa és alkotmányjogi panasza tárgyában meghozta a
következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az 1957. évi IV.
törvény módosításáról és egységes szövegéről rendelkező
1981. évi I. törvény 72. § (1) bekezdése és a 63/1981.
( XII. 5. ) MT rendelet a módosításokkal együtt
alkotmányellenes, ezért azokat 1991. március 31-i
hatállyal megsemmisíti. Mulasztásban megnyilvánuló
alkotmány ellenesség a közigazgatási határozatok bírósági
felülvizsgálatára vonatkozó törvényi szabályozás
elmulasztása, ezért felhívja a Kormányt, hogy 1991.
január 31-ig terjesszen az Országgyűlés elé olyan
törvényjavaslatot, amely a közigazgatási határozatok
törvényességének bírósági ellenőrzését az Alkotmánynak
megfelelően szabályozza.
Megállapítja, hogy Sándor Árpád indítványozó panaszolt
ügyében a megsemmisítés visszamenőleges hatályú, ezért a
megsemmisített jogszabályok nem képezik hatásköri
akadályát a bélbaltavári Községi Közös Tanács VB.
szakigazgatási Szerve által 469-6/1989.szám alatt hozott
és Vas Megye Tanácsa VB Igazgatási Osztálya által
7174-7/1989. szám alatt helybenhagyott államigazgatási
határozat törvényessége bírósági felülvizsgálatának.
Az Alkotmánybíróság elrendeli határozatának a Magyar
Közlönyben való közzétételét.
Indokolás
Az indítványozó előadása szerint sorozatos földrengések a
családi házát úgy megrongálták, hogy az építési hatóság
annak lebontását rendelte el. A lakásügyi hatóság
családjával együtt egy tanácsi kezelésben levő,
szolgálati célra fenntartott lakásba költöztette, ennek
állapota azonban a rendeltetésszerű használatot nem teszi
lehetővé, és egyébként a kiutalás is bármikor
visszavonható ideiglenes jellegű. A kiutaló határozat
felülvizsgálata iránti kérelmét a városi bíróság
elutasította, mivel a 63/1981.( XII. 5. ) MT rendelet
1. §-ának (1) bekezdése annak bírósági felülvizsgálatát
nem teszi lehetővé. Az indítványozó álláspontja szerint
alkotmányellenes a bíróság által felülvizsgálható
államigazgatási határozatok körének a hivatkozott
minisztertanácsi rendelet szerinti szűkítése, emiatt
alkotmányjogi panaszt is előterjesztett.
Az Alkotmánybíróság a fent ismertetett tartalom alapján
az indítványt az 1989. évi XXXII. tv. 1. §-ának b ), d )
és e ) pontja szerint vizsgálta, és ennek keretében az
Igazságügyi Minisztérium államtitkárának észrevételeit is
beszerezte. E szerint az 1989. évi XXXI. tv. 30. §-a az
Alkotmány 50. §-át újraszabályozta, és ennek (2)
bekezdése kimondja, hogy a bíróság ellenőrzi a
közigazgatási határozatok törvényességét. Ezen
alkotmányos rendelkezéssel valóban ellentétben áll a
63/1981. ( XII. 5. ) MT rendelet, de ezt az ellentétet a
közigazgatási bíráskodásról szóló törvényjavaslat meg
fogja szüntetni, és a jogszerű állapotot meg fogja
teremteni.
A fentiek alapján az Alkotmánybíróság a következőket
állapította meg:
Az államigazgatási határozatok bírósági
felülvizsgálatáról rendelkező 63/1981. ( XII. 5. ) MT
rendelet a megalkotásakor nem ütközött az akkor hatályos
Alkotmány rendelkezéseibe, de alkotmányellenessé vált az
az 1989. évi XXXI. tv. 30. §-a folytán, amely az
Alkotmány jelenlegi 50. §-ának szövegét meghatározta.
Az Alkotmány 50. §-ának (2) bekezdése általánossá teszi
a bíróságnak a közigazgatási határozatok törvényességének
ellenőrzésére vonatkozó jogát. A 63/1981. ( XII. 5. )
MT számú rendeletnek egyes - a bírósági felülvizsgálatot
lehetővé tevő - rendelkezései tartalmukban nem
alkotmányellenesek ugyan, de alkotmányellenes az, hogy a
felülvizsgálatot csak e jogszabály által felsorolt
államigazgatási határozatok esetében teszi lehetővé. Ezt
az alkotmányellenességet az 1987. évi XI. törvény
3. §-ának g / pontjára tekintettel csak olyan új törvény
megalkotásával lehet megszüntetni, amely a bírósági
felülvizsgálat lehetőségét alkotmányossá teszi.
Ez utóbbi törvényi rendelkezésre tekintettel
alkotmányellenes az 1957. évi IV. tv. módosításáról és
egységes szövegéről rendelkező 1981. évi I. tv.
72. §-ának (1) bekezdése is, mert a büntető, a polgári
és az államigazgatási eljárást törvénynek kell
szabályoznia, tehát kizárt annak a lehetősége, hogy
törvényi felhatalmazás alapján e tárgykörben alacsonyabb
szintű jogszabály rendelkezzen.
A Minisztertanács a 63/1981. ( XII. 5. ) MT rendeletet
az 1981. évi I. tv. 72. §-ának (1) bekezdésében kapott
felhatalmazásra hivatkozással alkotta meg, ezért az
Alkotmánybíróság a vizsgálatot e törvényi rendelkezésre
is kiterjesztetve az alkotmányellenességet e
vonatkozásban is megállapította.
Végső következtetésként tehát megállapítható volt, hogy
az Alkotmány 50. §-ának az 1989. évi XXXI. tv. 30. §-ával
történt módosításával a jogszabályalkotás a mulasztás
állapotába került. Ezt a mulasztásban megnyilvánuló
alkotmányellenességet az 1989. évi XXXII. tv. 1. §-ának
e ) pontja alapján meg kellett szüntetni. Az új
törvényjavaslat előterjesztése és országgyűlési vitája
azonban időt igényel, ezért az Alkotmánybíróság az 1989.
évi XXXII. tv. 43. §-a (4) bekezdésének alkalmazásával
a 40. § alapján megsemmisítette az alkotmányellenes
jogszabályt, és 1991. január 31-ben állapította meg azt a
határidőt amely elegendő a kialakult alkotmányellenes
állapot megszüntetéséhez.
Az új jogszabály esetleges késedelmes megalkotásáig az
Alkotmány rendelkezései szerint kell az államigazgatási
határozatok bírósági felülvizsgálatának kérdésében
eljárni. Ez azt jelenti, hogy egyelőre nem lesz a bírói
felülvizsgálatnak azon ügyekben sem törvényes korlátja,
ahol a korlátozásnak az Alkotmány 70/K. §-a szerint nincs
akadálya.
Az Alkotmánybíróság vizsgálta a panaszos konkrét ügyben
előterjesztett egyéni alkotmányjogi panaszát. A panaszos
a vele szemben hozott II. fokon is elutasító
államigazgatási határozatot bíróság előtt megtámadta,
keresetét a Szombathelyi Városi Bíróság - hatáskör
hiányában - idézés kibocsátása nélkül elutasította. Az
elutasító végzés 1990. III. 7-én kelt. Panaszos
alkotmányjogi panasza 1990. IV. 12-én - az AB tv. 48. §
(2) bekezdése szerinti határidőn belül - érkezett az
Alkotmánybírósághoz.
A panasz benyújtója a 48. § (1) bekezdése szerint
fordult az Alkotmánybírósághoz, miután az adott
időpontban jogorvoslati lehetőségét kimerítette, és a
Bíróság végzése szerint a bírói út jogorvoslati
lehetősége számára nem állott nyitva.
Az Alkotmánybíróság az 1989. évi XXXII. tv. 1. § d )
alapján benyújtott panasz esetében - a 43. § 4 ) szerint
az alkotmányellenes jogszabály konkrét esetben történő
alkalmazhatóságát a 43. § 1 ) pontjában írt ex nunc
hatálytól eltérően is szabályozhatja, ha ezt ...az
eljárást kezdeményező különösen fontos érdeke indokolja.
Az Alkotmánybíróság úgy ítéli, hogy a panaszt benyújtónak
ügye bírósági felülvizsgálatához fontos - Alkotmányban is
biztosított - érdeke fűződik. Ezért az adott panasz
érdemi bírói felülvizsgálatát lehetővé kívánta tenni.
Igy rendelkezik tehát, hogy adott ügyben a hatályon kivül
helyezett alkotmánysértő jogszabályok nem alkalmazhatók.
Ezzel az Alkotmánybíróság határozata rendelkező részében
a jogorvoslati lehetőséget a panaszolt jogszabályok adott
ügyre vonatkozó ex tunc megsemmisítésével a panaszos
részére külön megnyitja.
Az Alkotmánybíróság e határozatát az indítványozónak, a
miniszterelnöknek, a belügyminiszternek és az
igazságügyminiszternek küldi meg és a Magyar Közlönyben
teszi közzé. ( AB tv. 41. § )
Dr. Sólyom László
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Ádám Antal Dr. Herczegh Géza
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Kilényi Géza Dr. Lábady Tamás
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Schmidt Péter Dr. Szabó András
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszky Ödön Dr. Vörös Imre
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Zlinszky János
előadó alkotmánybíró
. |