Az indítvány lényege:
Az indítványozók - az Abtv. 27. §-a alapján - a Kúria Pfv.III.20.140/2022/6. számú rész- és közbenső ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérték az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozók keresetükben sérelemdíj és kártérítés megfizetésére kérték kötelezni az alperes kórházat, mert a felperesek kiskorú gyermeke veleszületett fejlődési rendellenességben szenved, és álláspontjuk szerint az édesanya terhesgondozását végző alperesi kórház részéről elvárható lett volna ezen rendellenesség kiszűrése, illetve diagnosztizálása a terhesség 20. vagy 24. hetéig. A felperesek érvelése szerint az alperesi kórház által nyújtott elégtelen szakmai ellátás az édesanyát megfosztott az önrendelkezés jogától, melyet a magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény 6. § (3) bekezdése biztosít számára.
Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. A másodfokú bíróság - megismételt eljárásban rész-és közbenső ítéletével - az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és megállapította, hogy az alperes megsértette az édesanya önrendelkezési és családtervezéshez, valamint a teljes, egészséges családban éléshez fűződő személyiségi jogát, valamint az édesapa családtervezéshez, és a teljes, egész és egészséges családban éléshez fűződő személyiségi jogát; az alperes felelősséggel tartozik a felperesek abból eredő káráért és nem vagyoni sérelméért, hogy gyermekük egészségkárosodottan született. A Kúria rész- és közbenső ítéletével a jogerős rész- és közbenső ítéletet azzal a pontosítással hagyta helyben, hogy az alperes felelősséggel tartozik a gyermek egészségkárosodásával összefüggésben a felpereseket ért károkért és nem vagyoni sérelemért.
Az indítványozók álláspontja szerint sérti a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot, hogy a Kúria nem adta indokát, miért változtatta meg a kárkört, leszűkítve azt egészségkárosodásból eredő károkra, és kizárva abból az alapnevelésből eredő károkért való felelősséget. Nézetük szerint a Kúria rész- és közbenső ítélete azért is sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot és a jogorvoslathoz való jogot, mert a Kúria olyan jogegységi határozat alapján hozta meg döntését, mely a jogerős ítélet meghozatalakor még meg sem született, és annak alapján valójában nem pontosította, hanem megváltoztatta a jogerős ítéletet, továbbá annak során önkényesen figyelmen kívül hagyta az eljárásjogi szabályokat..
. |