English
Hungarian
Ügyszám:
.
455/B/1995
Előadó alkotmánybíró: Kilényi Géza Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
A döntés száma: 42/1995. (VI. 30.) AB határozat
.
ABH oldalszáma: 1995/185
.
A döntés kelte: Budapest, 06/30/1995
.
.

.
A döntés szövege (pdf):
    .
    A döntés szövege:
    .
    A döntés szövege:
                    A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

      Az  Alkotmánybíróság  jogszabály  alkotmányellenességének
      utólagos  megállapítására  és  megsemmisítésére  irányuló
      indítvány alapján meghozta a következő

                            határozatot :

      Az Alkotmánybíróság  elutasítja azokat  az indítványokat,
      amelyek  a   gazdasági   stabilizációt   szolgáló   egyes
      törvénymódosításokról szóló 1995. évi XLVIII. törvény ( a
      továbbiakban :  Gst. )  egészének törvényszerkesztési  és
      törvényelőkészítési   fogyatékosságok    miatt    történő
      megsemmisítésére irányulnak.

      Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben
      közzéteszi.
                                Indokolás

        Az Alkotmánybírósághoz eddig beérkezett indítványok közül
        kettő arra irányul, hogy a testület - törvényszerkesztési
        és törvényelőkészítési  fogyatékosságok miatt - a Gst. -t
        teljes egészében  semmisítse meg.  Egyik indítványozó sem
        jelölte meg  az Alkotmány  ama rendelkezését,  amellyel a
        Gst. tartalma  vagy előterjesztési  módja ellentétes.  Az
        egyik   indítvány    általános   utalást   tartalmaz   az
        Országgyűlés Házszabályára  ( 46/1994. ( IX.  30.  )  OGY
        határozat ) , míg  a másik konkrétan is utal a Házszabály
        85. §-ának (3) bekezdésére.

        Az  indítványozók  szerint  "a  stabilizációs  törvénynek
        nevezett  anyag   nem  egységes   jogalkotás,   hanem   a
        törvénymódosítások laza  halmaza.  Az  anyagban  szereplő
        törvénymódosításoknak  gyakran   tartalmi   összefüggésük
        sincs egymással.  Más esetekben a csomagban nem szereplő,
        attól elkülönítve tárgyalt törvényekkel viszont van ilyen
        összefüggés. Alkotmányos  szempontból  külön  vizsgálandó
        tehát, hogy  összhangban van-e  a Házszabállyal a törvény
        egésze, lehet-e  felelős döntéseket  várni a  módosítások
        laza halmazát tanulmányozó képviselőktől. "

        Megfogalmazódott az  indítványokban  olyan  vélemény  is,
        amely szerint  "valamely törvény átfogó módosítására csak
        önálló  törvény-javaslatban  kerülhet  sor.  Ha  nem  így
        lenne, az  összes hatályos  törvény módosítására egyetlen
        törvényhozási eljárásban sor kerülhetne. "

        Az Alkotmánybíróság  a  Gst.  egészének  megsemmisítésére
        irányuló  indítványokat  a  következő  okokból utasította
        el : Az  Alkotmány nem  szabályozza  részletekbemenően  a
        törvényalkotást, csupán  az e  tevékenységgel kapcsolatos
        legalapvetőbb rendelkezéseket.

        -  pl.   a  törvénykezdeményezésre   jogosultak   körének
        meghatározását,   a    törvény   kihirdetési    rendjének
        szabályozását -  foglalja magában.  Egyebekben kimondja :
        "az Országgyűlés  a  jelenlévő  országgyűlési  képviselők
        kétharmadának   szavazatával   elfogadott   Házszabályban
        állapítja  meg   működésének  szabályait   és  tárgyalási
        rendjét. "  Hasonló jellegű szabályt tartalmaz a 7. § (1)
        bekezdése is, amelynek értelmében : "a jogalkotás rendjét
        törvény szabályozza,  amelynek elfogadásához  a jelenlévő
        országgyűlési    képviselők    kétharmadának    szavazata
        szükséges. "

        Az  idézett   rendelkezések  -   minden  további   érdemi
        vizsgálat nélkül  -  elegendő  alapot  nyújtanak  a  Gst.
        egészének    megsemmisítésére     irányuló    indítványok
        elutasítására.  Az   Alkotmánybíróság  ugyanis   valamely
        törvényt kizárólag  alkotmányellenesség miatt semmisíthet
        meg. Amennyiben  a  sérelmezett  törvény  az  alaptörvény
        egyetlen rendelkezésével sem ellentétes, megsemmisítésére
        nincs törvényes  lehetőség. A  Gst.  -hez  képest  sem  a
        jogalkotásról   szóló   1987.   évi   XI.   törvény   ( a
        továbbiakban :  Jat. ) ,  sem a  Házszabály  nem  minősül
        olyan  magasabb   szintű  jogszabálynak,   amellyel  való
        esetleges    ellentét     alapot    nyújtana    a    Gst.
        megsemmisítésére.  Valamely  jogszabálynak  a  jogforrási
        hierarchiában  elfoglalt   helyét  ugyanis   általában  a
        jogalkotó  szervnek   az   állami   szervek   rangsorában
        elfoglalt helye  határozza meg.  Mivel a  Jat. és  a Gst.
        egyaránt   törvény,    a   Házszabály    pedig   normatív
        országgyűlési határozat,  az  említett  normatív  aktusok
        között   nincs    olyan   hierarchikus   viszony,   amely
        bármelyiket is  a másik  fölé  helyezné.  Ezen  túlmenően
        azonban a  Gst. valamint  a Jat.  és a  Házszabály között
        tartalmi  ellentét  sem  állapítható  meg.  A  Jat.  -nak
        egyetlen  olyan  rendelkezése  sincs,  amely  a  vizsgált
        indítványok elbírálása szempontjából releváns lenne.

        Ugyanez állapítható  meg a Házszabályról. A Házszabálynak
        az  egyik   indítványozó  által   megjelölt  rendelkezése
        mindössze annyit mond ki : "ha a törvényjavaslat törvényt
        kíván módosítani  vagy hatályon  kívül helyezni, a címben
        ezt jelezni  kell. " Ebből a szabályból kellő alappal nem
        lehet olyan  következtetésre jutni,  hogy minden  törvény
        csak egyetlen  korábbi törvényt  módosíthat. Előfordulhat
        ugyanis, hogy  a korábbi  széttagolt szabályozás  helyébe
        egy  átfogó,   kódex  jellegű   törvény   lép.   Ilyenkor
        elkerülhetetlen a  korábbi törvények  egész  sorának  egy
        törvényben való módosítása vagy hatályon kívül helyezése.
        Hasonló a  helyzet az  olyan törvények ( un. deregulációs
        törvények ) esetében,  amelyek különböző  szakterületeken
        az   állam   korábbi   szerepvállalásának   korlátozására
        irányulnak.

        Mindazonáltal az  Alkotmánybíróság nyomatékosan rámutat :
        a jogállamiság  nem merül  ki bizonyos szervezeti keretek
        létrehozásában,  hanem   magában  foglalja   a  különböző
        szervek -  így egyebek  között az Országgyűlés - hatékony
        működésének  követelményét,   amely  elképzelhetetlen   a
        törvényszerkesztés   és    törvényelőkészítés    egyfajta
        racionális  rendje   nélkül.  Kétségtelen,  hogy  a  Gst.
        jelentős számú  törvényt módosít, egyeseket mélyrehatóan,
        másokat  mindössze   egyetlen  bekezdés   erejéig.   Nagy
        mértékben    nehezíti     az    egyes    képviselők    és
        képviselőcsoportok      alapos      felkészülését      és
        felelősségteljes döntését, hogy :

        - a   módosításokkal  érintett   szakterületek  rendkívül
        szerteágazóak és  azokat esetenként semmiféle kimutatható
        logikai kötelék nem kapcsolja egybe, továbbá

        - a  módosítások jogtechnikai módja szerfölött nehézzé és
        időigényessé teszi  a változások lényegének megismerését,
        illetőleg  a  módosítások  nyomán  keletkező  normaszöveg
        megállapítását  és   a  különböző  rendelkezések  közötti
        összefüggések feltárását.

        E nehézségek  hatványozódnak, ha  a  szóbanforgó  törvény
        megtárgyalására  igen   rövid  idő   áll   rendelkezésre.
        Mindezek  a  gondok  fokozott  mértékben  jelentkeznek  a
        jogszabály "címzettjeinél"  :  a  különböző  jogalkalmazó
        szerveknél és az állampolgárok körében. A jogbiztonság és
        az önkéntes  jogkövetés érdekében  tehát  elengedhetetlen
        ama jogszabályok  hatályos szövegének  mielőbbi, egységes
        szerkezetben   való   közzététele,   amelyeket   a   Gst.
        mélyreható módon megváltoztatott.

        Annak  hangsúlyozása   mellett  tehát,   hogy  a   vázolt
        problémák  nem  nyújtanak  alapot  a  Gst.  -nek  a  maga
        egészében való  megsemmisítésére, kétségtelen  : a Gst. a
        törvényalkotásban   ritkán   előforduló,   kényszerszülte
        kivétel lehet  csupán, nem pedig a törvényalkotás körében
        szélesebb körben alkalmazott "modell".

        A  kifejtettekre   figyelemmel  az   Alkotmánybíróság  az
        indítványokat elutasította.
                                Dr. Sólyom László
                            az Alkotmánybíróság elnöke

                                Dr. Kilényi Géza
                              előadó alkotmánybíró

                                Dr. Ádám Antal
                                alkotmánybíró


                       Dr. Lábady Tamás      Dr. Schmidt Péter
                         alkotmánybíró       alkotmánybíró

                      Dr. Szabó András      Dr. Tersztyánszky Ödön
                       alkotmánybíró              alkotmánybíró

                                Dr. Zlinszky János
                                  alkotmánybíró

          .
          English:
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          Subject of the case:
          .
          The government's austerity plan passed by the legislature as Act 48 of 1995 on the Amendment of Certain Laws to promote Economic Stabilisation
          Number of the Decision:
          .
          42/1995. (VI. 30.)
          Date of the decision:
          .
          06/30/1995
          .
          CODICES summary:
          http://www.codices.coe.int/NXT/gateway.dll/CODICES/precis/eng/eur/hun/hun-1995-2-003?fn=document-frameset.htm$f=templates$3.0
          .