Hungarian
Ügyszám:
.
IV/02170/2015
Első irat érkezett: 07/14/2015
.
Az ügy tárgya: a Székesfehérvári Törvényszék 2.Mf.21.554/2014/6. számú ítélete és a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 6.M.151/2014/6. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (bírói kinevezés módosítása)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 08/31/2015
.
Előadó alkotmánybíró: Szívós Mária Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. §-a alapján - a Székesfehérvári Törvényszék 2.Mf.21.554/2014/6. számú ítélete és a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 6.M.151/2014/6. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
Álláspontja szerint sérült az Alaptörvény 26. § (1) bekezdésében foglalt, a bírói függetlenségre vonatkozó joga azáltal, hogy a bíróságok az általa indított eljárásban a bíró elmozdíthatatlanságát, mint a bírói függetlenség lényeges tartalmi elemét nem a 26. § (1) bekezdésével összhangban értelmezték. E tekintetben utal a 4/2014. (I.30.) AB határozatra, amelyben az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a bírói függetlenség - bár nem alapjog, de - a bírói tisztséget viselő személy Alaptörvényben biztosított joga, ezért arra alkotmányjogi panaszban hivatkozni lehet. Hivatkozik a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (Bjt.) 26. §-ára, amely a bírói beosztás fogalmát tágabb és szűkebb értelmeben is használja, azt részben önmagával definiálja. Az indítványozó értelmezése szerint a szűkebb értelemben vett beosztás és a szolgálati hely megváltoztatásával a munkáltató egyoldalúan módosította az indítványozó tágabb értelemben vett beosztását is, ezért a munkáltatói intézkedés jogellenes volt. Nézete szerint az ítéletek a Bjt. 26. § (1)-(2) és (4) bekezdéseibe ütköznek, azokat a bíróságok tévesen értelmezték, ami az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogának sérelmére vezetett..
.
Támadott jogi aktus:
    a Székesfehérvári Törvényszék 2.Mf.21.554/2014/6. számú ítélete és a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 6.M.151/2014/6. számú ítélete
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
XXVIII. cikk (1) bekezdés
26. cikk (1) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_2170_0_2015_inditvany_anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A határozat száma: 3028/2017. (II. 17.) AB végzés
    .
    A határozat kelte: Budapest, 02/07/2017
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2017.01.24 15:00:00 2. öttagú tanács
    2017.01.31 15:00:00 2. öttagú tanács

    .
    A határozat szövege (pdf):
    3028_2017 AB végzés.pdf3028_2017 AB végzés.pdf
    .
    A határozat szövege:
    .
    A határozat szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Székesfehérvári Törvényszék 2.Mf.21.554/2014/6. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz alapján indult eljárást megszünteti.
      I n d o k o l á s

      [1] 1. Az indítványozó jogi képviselője útján az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja és az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz.
      [2] Az indítványozó alkotmányjogi panaszában a Székesfehérvári Törvényszék 2.Mf.21.554/2014/6. számú ítélete, valamint a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 6.M.151/2014/6. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte, mert ellentétesnek tartotta az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésével, 26. cikk (1) bekezdésével, valamint 28. cikkével.

      [3] 2. Az indítványozó előadása, valamint a bírósági ítéletekben megállapított tényállás szerint az indítványozót (a bírósági eljárás felperesét) 2000. július 1. napjától a Fővárosi Bíróság elnöke a Fővárosi Bíróság Cégbíróságához osztotta be fővárosi bírósági bírónak (jelenleg: Fővárosi Törvényszék, illetőleg törvényszéki bíró).

      [4] 2.1. A Fővárosi Törvényszék elnöke 1993.El.VI.D.17/30. számú intézkedésével (2014. január 29.) határozatlan időre az indítványozó bíró szolgálati helyéül a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiumát jelölte ki. Az intézkedés jogalapjaként a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Bjt.) 26. § (1)–(2) bekezdését jelölte meg. Az indítványozó bíró a Bjt. 26. § (4) bekezdésre hivatkozva az intézkedéshez nem járult hozzá. Az intézkedés következtében az indítványozó bíró ítélkezési tevékenysége megváltozott: korábban cégbírósági bíróként nemperes ügyeket látott el, az intézkedés óta gazdasági peres ügyszakban ítélkezik.
      [5] A Fővárosi Törvényszék elnöke 1993.El.VI.D.17/33. számú tájékoztatásában intézkedését a szolgálati hely módosításának minősítette, mely álláspontja szerint nem érintette a bíró beosztását, így ahhoz a bíró hozzájárulását sem tartotta szükségesnek.

      [6] 2.2. Az indítványozó bíró az intézkedés ellen benyújtott keresetében a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságánál való eredeti beosztása szerinti továbbfoglalkoztatását kérte. Arra hivatkozott, hogy a Bjt. 26. § (4) bekezdésének megfelelően a kifogásolt intézkedéshez a hozzájárulására lett volna szükség, ezt azonban nem adta meg.
      [7] A Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 6.M.151/2014/6. számú ítéletével az indítványozó bíró (az ügy felperese) keresetét elutasította. Az indítványozó fellebbezése folytán eljárt Székesfehérvári Törvényszék 2.Mf.21.554/2014/6. számú ítéletével az elsőfokú döntést helybenhagyta.

      [8] 3. Az indítványozó bíró a fenti ítéletek alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól, mert azokat ellentétesnek tartotta az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésével (jogállamiság elve), 26. cikk (1) bekezdésével (bírói függetlenség), valamint 28. cikkével. Kérelme alátámasztásául a 4/2014. (I. 30.) AB határozatra, valamint a 33/2012. (VII. 17.) AB határozatra is hivatkozott.

      [9] 4. Az indítványozó arról tájékoztatta az Alkotmánybíróságot, hogy az alkotmányjogi panasz benyújtásával egyidejűleg a jogerős ítélettel szemben felülvizsgálati kérelmet is előterjesztett a Kúriához. Az Alkotmánybíróság beszerezte a Kúria döntését.
      [10] A Kúria mint felülvizsgálati bíróság az indítványozó felülvizsgálati kérelmét megalapozottnak találta. Mfv.I.10.491/2015/10. számú ítéletével a Székesfehérvári Törvényszék 2.Mf.21.554/2014/6. számú ítéletét hatályon kívül helyezte, a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 6.M.151/2014/6. számú ítéletét pedig megváltoztatta: kötelezte az alperest (a Fővárosi Törvényszéket), hogy az indítványozót a cégeljárás ügyvitelébe tartozó ügycsoportokat intéző fővárosi törvényszéki bíróként foglalkoztassa tovább. Indokolásában rámutatott arra is, hogy az eljáró bíróságok azt helyesen állapították meg, hogy a cégbíróság a gazdasági kollégium része, azonban szolgálati helynek a Fővárosi Törvényszék tekintendő, az indítványozó beosztása mind a pályázata, mind az alperes beosztásról szóló intézkedése alapján helyesen a cégeljárásba tartozó ügycsoportokat intéző fővárosi törvényszéki bíró.

      [11] 5. Az Abtv. 59. §-a alapján az Alkotmánybíróság – ügyrendjében meghatározottak szerint – kivételesen a nyilvánvalóan okafogyottá váló ügyek esetén az előtte folyamatban lévő eljárást megszüntetheti.
      [12] Az Ügyrend 67. § (1) bekezdése értelmében az Alkotmánybíróság az Abtv. 59. §-a alapján végzésben megszüntetheti az eljárást a nyilvánvalóan okafogyottá váló ügyek esetén, a (2) bekezdés pedig példálózó felsorolását adja, hogy mely esetekben válik az indítvány okafogyottá.
      [13] Az Ügyrend 67. § (2) bekezdés d) pontja kimondja, hogy okafogyottá válik az indítvány különösen, ha rendkívüli jogorvoslat folytán a bíróság a megtámadott bírói döntést hatályon kívül helyezte.
      [14] Tekintettel arra, hogy a Kúria ítélete az alkotmányjogi panasszal támadott jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, az elsőfokú döntést pedig az indítványozó javára, rá nézve kedvezően megváltoztatta, az alkotmányjogi panasz alapján indult eljárás folytatására okot adó körülmény már nem áll fenn.
      [15] Mindezekre figyelemmel az Alkotmánybíróság az Ügyrend 67. § (2) bekezdés d) pontja alapján, figyelemmel az Abtv. 59. §-ára az alkotmányjogi panasz alapján indult eljárást megszüntette.
          Dr. Varga Zs. András s. k.,
          tanácsvezető alkotmánybíró
          .
          Dr. Pokol Béla s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Stumpf István s. k.,
          alkotmánybíró
          Dr. Schanda Balázs s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Szívós Mária s. k.,
          előadó alkotmánybíró

          .
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          07/14/2015
          .
          Number of the Decision:
          .
          3028/2017. (II. 17.)
          Date of the decision:
          .
          02/07/2017
          .
          .