A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság a Székesfehérvári Törvényszék 2.Mf.21.554/2014/6. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz alapján indult eljárást megszünteti.
I n d o k o l á s
[1] 1. Az indítványozó jogi képviselője útján az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja és az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz.
[2] Az indítványozó alkotmányjogi panaszában a Székesfehérvári Törvényszék 2.Mf.21.554/2014/6. számú ítélete, valamint a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 6.M.151/2014/6. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte, mert ellentétesnek tartotta az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésével, 26. cikk (1) bekezdésével, valamint 28. cikkével.
[3] 2. Az indítványozó előadása, valamint a bírósági ítéletekben megállapított tényállás szerint az indítványozót (a bírósági eljárás felperesét) 2000. július 1. napjától a Fővárosi Bíróság elnöke a Fővárosi Bíróság Cégbíróságához osztotta be fővárosi bírósági bírónak (jelenleg: Fővárosi Törvényszék, illetőleg törvényszéki bíró).
[4] 2.1. A Fővárosi Törvényszék elnöke 1993.El.VI.D.17/30. számú intézkedésével (2014. január 29.) határozatlan időre az indítványozó bíró szolgálati helyéül a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiumát jelölte ki. Az intézkedés jogalapjaként a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Bjt.) 26. § (1)–(2) bekezdését jelölte meg. Az indítványozó bíró a Bjt. 26. § (4) bekezdésre hivatkozva az intézkedéshez nem járult hozzá. Az intézkedés következtében az indítványozó bíró ítélkezési tevékenysége megváltozott: korábban cégbírósági bíróként nemperes ügyeket látott el, az intézkedés óta gazdasági peres ügyszakban ítélkezik.
[5] A Fővárosi Törvényszék elnöke 1993.El.VI.D.17/33. számú tájékoztatásában intézkedését a szolgálati hely módosításának minősítette, mely álláspontja szerint nem érintette a bíró beosztását, így ahhoz a bíró hozzájárulását sem tartotta szükségesnek.
[6] 2.2. Az indítványozó bíró az intézkedés ellen benyújtott keresetében a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságánál való eredeti beosztása szerinti továbbfoglalkoztatását kérte. Arra hivatkozott, hogy a Bjt. 26. § (4) bekezdésének megfelelően a kifogásolt intézkedéshez a hozzájárulására lett volna szükség, ezt azonban nem adta meg.
[7] A Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 6.M.151/2014/6. számú ítéletével az indítványozó bíró (az ügy felperese) keresetét elutasította. Az indítványozó fellebbezése folytán eljárt Székesfehérvári Törvényszék 2.Mf.21.554/2014/6. számú ítéletével az elsőfokú döntést helybenhagyta.
[8] 3. Az indítványozó bíró a fenti ítéletek alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól, mert azokat ellentétesnek tartotta az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésével (jogállamiság elve), 26. cikk (1) bekezdésével (bírói függetlenség), valamint 28. cikkével. Kérelme alátámasztásául a 4/2014. (I. 30.) AB határozatra, valamint a 33/2012. (VII. 17.) AB határozatra is hivatkozott.
[9] 4. Az indítványozó arról tájékoztatta az Alkotmánybíróságot, hogy az alkotmányjogi panasz benyújtásával egyidejűleg a jogerős ítélettel szemben felülvizsgálati kérelmet is előterjesztett a Kúriához. Az Alkotmánybíróság beszerezte a Kúria döntését.
[10] A Kúria mint felülvizsgálati bíróság az indítványozó felülvizsgálati kérelmét megalapozottnak találta. Mfv.I.10.491/2015/10. számú ítéletével a Székesfehérvári Törvényszék 2.Mf.21.554/2014/6. számú ítéletét hatályon kívül helyezte, a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 6.M.151/2014/6. számú ítéletét pedig megváltoztatta: kötelezte az alperest (a Fővárosi Törvényszéket), hogy az indítványozót a cégeljárás ügyvitelébe tartozó ügycsoportokat intéző fővárosi törvényszéki bíróként foglalkoztassa tovább. Indokolásában rámutatott arra is, hogy az eljáró bíróságok azt helyesen állapították meg, hogy a cégbíróság a gazdasági kollégium része, azonban szolgálati helynek a Fővárosi Törvényszék tekintendő, az indítványozó beosztása mind a pályázata, mind az alperes beosztásról szóló intézkedése alapján helyesen a cégeljárásba tartozó ügycsoportokat intéző fővárosi törvényszéki bíró.
[11] 5. Az Abtv. 59. §-a alapján az Alkotmánybíróság – ügyrendjében meghatározottak szerint – kivételesen a nyilvánvalóan okafogyottá váló ügyek esetén az előtte folyamatban lévő eljárást megszüntetheti.
[12] Az Ügyrend 67. § (1) bekezdése értelmében az Alkotmánybíróság az Abtv. 59. §-a alapján végzésben megszüntetheti az eljárást a nyilvánvalóan okafogyottá váló ügyek esetén, a (2) bekezdés pedig példálózó felsorolását adja, hogy mely esetekben válik az indítvány okafogyottá.
[13] Az Ügyrend 67. § (2) bekezdés d) pontja kimondja, hogy okafogyottá válik az indítvány különösen, ha rendkívüli jogorvoslat folytán a bíróság a megtámadott bírói döntést hatályon kívül helyezte.
[14] Tekintettel arra, hogy a Kúria ítélete az alkotmányjogi panasszal támadott jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, az elsőfokú döntést pedig az indítványozó javára, rá nézve kedvezően megváltoztatta, az alkotmányjogi panasz alapján indult eljárás folytatására okot adó körülmény már nem áll fenn.
[15] Mindezekre figyelemmel az Alkotmánybíróság az Ügyrend 67. § (2) bekezdés d) pontja alapján, figyelemmel az Abtv. 59. §-ára az alkotmányjogi panasz alapján indult eljárást megszüntette.
Dr. Varga Zs. András s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
. |
Dr. Pokol Béla s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Stumpf István s. k.,
alkotmánybíró | Dr. Schanda Balázs s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szívós Mária s. k.,
előadó alkotmánybíró |
. |