Hungarian
Ügyszám:
.
IV/01807/2014
Első irat érkezett: 11/03/2014
.
Az ügy tárgya: a Győri Ítélőtábla Pk.II.25.896/2014/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (választási alapelvek megsértése - Veszprém)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § ) (Ve. 233. § -- választási ügyben a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés ellen)
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíró: Juhász Imre Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - a Ve. 233. §-a alapján - alkotmányjogi panaszt nyújtott be a Győri Ítélőtábla Pk.II.25.896/2014/2. számú végzése ellen.
Az ügy előzményeként az indítványozó kifogást terjesztett elő a választási alapelvek megsértése miatt, amelyet a Veszprémi Helyi Választási Bizottság 141/2014. (X. 12.) HVB határozatával érdemi vizsgálat nélkül elutasított. A Veszprém Megyei Területi Választási Bizottság 46/2014. (X. 17.) számú határozatával a helyi választási bizottsági döntéssel szembeni fellebbezést elutasította. A Győri Ítélőtábla a határozatok elleni felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasította, mivel az érdemi vizsgálatra alkalmatlan volt.
Az indítványozó alkotmányjogi panaszában az Ítélőtábla jogértelmezését kifogásolja..
.
Támadott jogi aktus:
    a Győri Ítélőtábla Pk.II.25.896/2014/2. számú végzése
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_1807_0_2014_inditvany.anonim.pdfIV_1807_0_2014_inditvany.anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A határozat száma: 3282/2014. (XI. 11.) AB végzés
    .
    ABH oldalszáma: 2014/2775
    .
    A határozat kelte: Budapest, 11/04/2014
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2014.11.04 14:00:00 1. öttagú tanács
    .
    A határozat szövege:
    .
    A határozat szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Győri Ítélőtábla Pk.II.25.896/2014/2. számú végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
      I n d o k o l á s

      [1] 1. Az indítványozó 2014. október 25. napján a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 233. § (1) bekezdése alapján, az Alkotmánybírósághoz címezve alkotmányjogi panaszt nyújtott be a Győri Ítélőtáblához, a Győri Ítélőtábla Pk.II.25.896/2014/2. számú végzése ellen.
      [2] Az indítvánnyal támadott végzés szerint az indítványozó 2014. október 11. napján kifogást nyújtott be a Veszprémi Helyi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: HVB) a Ve. 209. § (2) bekezdése szerinti folyamatosan fennálló jogszabálysértésre hivatkozva a jelöltek és jelölőszervezetek közötti esélyegyenlőség alapelvének [Ve. 2. § (1) bekezdés c) pont] megsértése miatt. Kifogásában kérte a panaszos a jogszabálysértés tényének megállapítását és a jogsértők – a Pannon Lapok Társasága Kiadói Kft., illetve a Balaton Média Kft. – eltiltását a további jogszabálysértéstől, valamint a választás eredményének megsemmisítését. A HVB 141/2014. (X. 12.) HVB számú határozatával a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította a Ve. 212. § (2) bekezdése szerinti tartalmi kellékei – így a Ve. 212. § (2) bekezdés b) pontja szerinti, a jogszabálysértés bizonyítékainak megjelölésére vonatkozó előírás teljesülésének – hiányára tekintettel. A panaszos a határozat ellen fellebbezéssel élt, arra hivatkozva, hogy kifogásában egyértelművé tette, hogy mely időintervallumokban, mely sajtótermékek sértették az esélyegyenlőség alapelvét. Rámutatott fellebbezésében a panaszos arra is, hogy a Ve. 151. § (1) bekezdése alapján a kifogás elbírálására egyébként sem a helyi, hanem a területi választási bizottság rendelkezett volna hatáskörrel, ezért a helyi választási bizottságnak a kifogás áttételéről kellett volna határoznia.
      [3] A Veszprém Megyei Területi Választási Bizottság (a továbbiakban: TVB) 46/2014. (X. 17.) számú határozatával a helyi választási bizottság határozata ellen előterjesztett fellebbezést – a Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja alapján – érdemi vizsgálat nélkül elutasította, rámutatva arra, hogy a HVB a Ve. 213. § (3) bekezdése alapján eljárhatott az ügyben, azonban a panaszos a Ve. 223. § (3) bekezdése a) pontjának előírása ellenére sem jelölte meg, hogy mely, a választásra irányadó jogszabályt sértett a HVB határozata, ezért a fellebbezést – mint érdemi felülbírálatra alkalmatlant – elutasította.
      [4] A panaszos a TVB határozata ellen bírósági felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, melyben arra hivatkozott, hogy a bírói gyakorlat szerint a jogszabálysértésre hivatkozásnak nem az felel meg, ha a fellebbező szövegesen magát a Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontját jelöli meg, hanem az, ha tartalma szerint azonosíthatóan megjelöli, hogy a határozat a Ve. mely rendelkezését és miért sérti. Utalt a panaszos arra is, hogy az általa megjelölt jogsértésekkel elkövetett befolyásolás kihatott valamennyi választókerületre, s ha ez csak egyetlen választót is megtévesztett – a szavazategyenlőség okán – ez kihatott a választás eredményére.
      [5] A Győri Ítélőtábla hivatkozott végzésében megállapította, hogy a panaszos felülvizsgálati kérelme érdemi vizsgálatra nem alkalmas. A végzés szerint a Ve. 222. § (1) bekezdése értelmében a választási bizottság másodfokú határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be, azonban a Ve. 231. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha azt nem a Ve. 221. § (1) bekezdés, illetve a Ve. 222. § (1) bekezdés szerinti jogosult nyújtotta be. A végzés megállapítása szerint a panaszost terhelte az a kötelezettség, hogy felülvizsgálati kérelmét valamennyi formai és tartalmi kelléknek eleget téve terjessze elő, s ezen belül, amennyiben lehetséges igazolja – egyéb esetekben legalábbis valószínűsítse azt –, hogy a felülvizsgálati kérelem előterjesztésére jogosult érintettnek minősül. A végzés szerint a korábbi szabályozással ellentétben a Ve. által kialakított – egyfokú rendes és bírósági jogorvoslattal megerősített – jogorvoslati rendszer a korábbitól eltérően határozza meg a jogorvoslati jogosultság alanyi körét, mert amíg a fellebbviteli fórum előtt a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, a jelölt, a jelölőszervezet, továbbá az ügyben érintett természetes személy és jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli szervezet jogosult fellebbezést benyújtani, addig a bírósági felülvizsgálat előterjesztésére a Ve. 222. § (1) bekezdése értelmében csak az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet jogosult.
      [6] Ennek alapján a felülvizsgálati kérelem befogadásának feltétele – egyéb feltételek mellett – az is, hogy a kérelmező (a konkrét ügyben a panaszos) az ügyben érintett legyen, márpedig az érintettség akkor állapítható meg, ha a hivatkozott jogsérelem a kérelmező saját jogaira és/vagy kötelezettségeire közvetlenül kihat. A végzés szerint a kifogás elutasítása önmagában az ügy érdemével kapcsolatos érintettséget nem alapoz meg, és a panaszos a konkrét ügyben saját érintettségére nem hivatkozott, továbbá olyan tényt, körülményt, adatot nem jelölt meg, amelyből közvetlen érintettségére következtetni lehetne, s ilyen az ügy irataiból sem volt megállapítható. Mivel választási ügyben kezdeményezett bírósági felülvizsgálati eljárásban hiánypótlásnak és hivatalból történő bizonyításnak nincs helye, így a panaszost terhelte az a kötelezettség, hogy valamennyi törvényi követelménynek feleljen meg, és így érintettsége már a kérelemben igazolásra, vagy valószínűsítésre kerüljön. A konkrét esetben a közvetlen érintettséget nem alapozta meg azon hivatkozás, hogy a sérelmezett cselekmények kihathattak a választás eredményére. Mindezek alapján az ítélőtábla a panaszos felülvizsgálat iránti kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasította.

      [7] 2. A panaszos alkotmányjogi panaszában előadta, hogy az általa kifogásolt megyei és városi terjesztésű sajtótermékek valótlan tartalmú közleményeikkel befolyásolták a választásra jogosultakat, amellyel nemcsak a Ve. esélyegyenlőségi alapelvét sértették, hanem bűncselekményt is elkövettek. Ennek ellenére „nem sikerült elérnie” azt, hogy beadványa érdemi elbírálásra kerüljön, ugyanis mind a HVB, mind a TVB azt állapította meg, hogy az nem felel meg a törvényi követelményeknek. A Győri Ítélőtábla pedig arra a következtetésre jutott, hogy a Ve. 222. § (1) bekezdése csak az ügyben érintett személynek ad felülvizsgálati lehetőséget, így a panaszos kérelmét a bíróság ugyancsak érdemi vizsgálat nélkül utasította el. A panaszos alkotmányjogi panaszában arra hivatkozik, hogy az általa felvetett probléma 47.653 személyt – azaz mindenkit, akit a Veszprém megyei választói névjegyzékbe felvettek – érint, és ez megalapozza a panaszos érintettségét is. A panaszos, hivatkozva a támadott végzés azon megállapítására, mely szerint a törvénymódosítás a korábbitól eltérően – panaszosi minősítés szerint „szűkítően” – határozza meg a jogorvoslati jogosultság alanyi körét, indítványozza a kérelme érdemi elbírálását akadályozó szabályozás alkotmányossági felülvizsgálatát.

      [8] 3. A Ve. 233. § (1) bekezdése szerint az e törvény alapján, a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panasz a sérelmezett döntés közlésétől számított három napon belül nyújtható be. A (2) bekezdés kimondja, hogy az Alkotmánybíróság az e törvény alapján, a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panaszról az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 56. §-a szerint a beérkezésétől számított három munkanapon belül, a befogadott alkotmányjogi panaszról további három munkanapon belül dönt. A jelen ügyben az alkotmányjogi panasz a TVB határozata ellen benyújtott felülvizsgálati kérelem elbírálásáról szóló végzést támadja.

      [9] 4. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a törvényes határidőn belül előterjesztett alkotmányjogi panasz a befogadhatóság egyéb feltételeinek nem felel meg, mert az indítványozó az alábbi követelményeknek nem tett eleget.
      [10] Az Abtv. 52. § (1) bekezdés értelmében az indítványnak határozott kérelmet kell tartalmaznia. Ezzel szemben a panaszos nem jelölte meg azt az alaptörvényi, illetve törvényi rendelkezést, amely megállapítja az Alkotmánybíróság hatáskörét indítványa elbírálására, továbbá azt sem, amely indítványozói jogosultságát megalapozza. Az Alaptörvényben biztosított jog sérelme lényegének kifejtése, továbbá a kérelem részletes indokolása úgyszintén része a határozott kérelemmel szemben meghatározott követelményeknek. Az alkotmányjogi panaszos ezzel szemben nem fejti ki az Alaptörvényben biztosított jogának sérelmét, és kérelme nem tartalmaz alkotmányjogi relevanciával bíró indokolást sem. Az indítványozó nem állította a Győri Ítélőtábla Pk.II.25.896/2014/2. számú végzésének alaptörvény-ellenességét, nem kérte a bírói döntés megsemmisítését sem, az indítvány lényegében a panaszosnak az ügyben benyújtott kérelme felülvizsgálatát akadályozó, pontosan meg nem határozott jogszabályi rendelkezések alkotmányossági felülvizsgálatára és korábbi kérelme érdemi elbírálására irányul.

      [11] 5. A fentiekben kifejtettekre tekintettel az Alkotmánybíróság tanácsa az alkotmányjogi panasz befogadását az Abtv. 56. § (2) és (3) bekezdése, valamint az Ügyrend 30. § (2) bekezdés h) pontjai alapján visszautasította.
          Dr. Kiss László s. k.,
          tanácsvezető alkotmánybíró
          .
          Dr. Balsai István s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Paczolay Péter s. k.,
          alkotmánybíró
          Dr. Juhász Imre s. k.,
          előadó alkotmánybíró

          Dr. Sulyok Tamás s. k.,
          alkotmánybíró

          .
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          11/03/2014
          .
          Number of the Decision:
          .
          3282/2014. (XI. 11.)
          Date of the decision:
          .
          11/04/2014
          .
          .