A döntés szövege:
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének
utólagos megállapítására és megsemmisítésére irányuló
indítvány alapján meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság a munkaügyi ellenőrzésről szóló
124/1990. ( XII. 30. ) Korm. rendelet 3. § (2)
bekezdésének első mondatából a " szervezésére "
szövegrészt alkotmányellenesnek mondja ki, és elrendeli e
szövegrész megsemmisítését.
A megsemmisítés után a Korm. rendelet 3. § (2) bekezdés
hatályos szövege a következő:
" (2) A felügyelő jogosult ellenőrizni a munkahelyi
szakszervezetet szervezők és szakszervezeti
tisztségviselők védelmére és a szakszervezet által
kifogásolt intézkedés végrehajtására vonatkozó szabályok
megtartását."
Az Alkotmánybíróság elrendeli határozatának a Magyar
Közlönyben való közzétételét.
Indokolás
Az indítványozó álláspontja az, hogy a munkaügyi
ellenőrzésről szóló 124/1990. ( XII. 30. ) Korm. rendelet
3. § (2) bekezdésének első fordulata, amely szerint:
" A felügyelő jogosult ellenőrizni a munkahelyi
szakszervezet szervezésére... vonatkozó szabályok
megtartását", Alkotmányt sért. Mégpedig azért, mert e
jogszabály megalkotására olymódon került sor, hogy arról
a szakszervezetek véleményét nem kérték ki. Ezzel a
kormány megsértette a jogalkotásról szóló 1987. évi XI.
tv. 27. § c ) pontjában foglalt, illetve az Alkotmány 36.
§-ában megfogalmazott azon kötelezettségét, hogy a
társadalmi, érdekképviseleti szervekkel együttműködjék.
A rendelkezést szakszervezetellenesnek is tartja az
indítványozó, minthogy abban a Kormánynak a
szakszervezetek feletti felügyeletét látja megvalósulni.
Ez sérti az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. tv. 1.
§-ában foglaltakat.
A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. tv. 27. § c )
pontjában foglalt rendelkezés a szakszervezetek és
érdekképviseleti szervek részére véleménnyilvánítási
jogot biztosít. Az Alkotmánybíróság már több korábbi
határozatában rámutatott: önmagában véve az az eljárási
mulasztás, hogy a jogszabályelőkészítés során az érintett
szervektől nem kértek véleményt, a meghozott jogszabályt
nem teszi alkotmányellenessé.
Az Alkotmány 36. §-ának az a megfogalmazása, hogy
" Feladatának ellátása során a Kormány együttműködik az
érdekelt társadalmi szervezetekkel ", a Kormány számára
tevékenysége ellátásához módszerbeli ajánlást jelent. Ez,
az Alkotmánybíróság álláspontja szerint nem azonos a már
hivatkozott, a jogalkotásról szóló törvényben
foglaltakkal. Az alkotmányos ajánlás annál sokkal tágabb
értelmű és általánosabb kötelezettség, minthogy abból
közvetlenül levezethető lenne az indítvánnyal érintett
jogszabály alkotmányellenessége.
Az Alkotmánybíróság az indítvánnyal támadott 124/1990.
( XII. 30. ) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdésének
érintett szövegrészének alkotmányellenességét tehát nem
ebben, hanem abban látja, hogy az egy magasabb szintű
jogszabállyal, nevezetesen az egyesülési jogról szóló
1989. évi II. tv. VI. fejezetében foglalt szabályokkal
ellentétes, és így az Alkotmány 35. § (2) bekezdésébe
ütközőnek tartja. Vagyis, hogy a Kormány rendelete és
határozata törvénnyel nem lehet ellentétes.
Az egyesülési jogról szóló tv. VI. fejezetének
rendelkezései szerint társadalmi szervezet működése
felett az ügyészség a reá irányadó szabályok szerint
gyakorolhat törvényességi felügyeletet. Más szerv
ellenőrzést, felügyeletet gyakorolni nem jogosult. Ez
alól kivételt a 17. § jelent, vagyis " Ha a társadalmi
szervezet olyan tevékenységet végez, amelyet jogszabály
feltételhez köt vagy egyébként szabályoz, e tevékenység
felett a tevékenység szerint hatáskörrel rendelkező
állami szerv a hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályok
alkalmazásával felügyeletet gyakorol.". E szabály tehát
azt feltételezi, hogy a társadalmi szervezet
vállalkozást, szolgáltatást, vagy egyéb hatósági
engedélyhez kötött tevékenységet lát el.
A munkaügyi ellenőrzésről szóló Korm. rendelet 3. § (2)
bekezdésében foglalt szabály nem ilyen hatásköri szabály.
A munkaügyi ellenőrzés a munkáltató és a munkavállaló
tevékenységének felügyeletét jelenti, a rá vonatkozó
Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésben foglaltak
szerint. Nem kaphat azonban a munkaügyi ellenőr önálló
jogosítványt, mint azt a Korm. rendelet 3. § (2)
bekezdése teszi, a szakszervezet szervezésére vonatkozó
szabályok végrehajtásának ellenőrzésére. Ez akkor sem
megengedett önállóan megfogalmazott felügyeleti jogként a
munkaügyi ellenőr számára, ha a szabályozás látszólag a
szakszervezetek védelmét szolgálja. Az azonban már
megengedett, és a feladattal együtt járó lehet, ha az
ellenőr a rá vonatkozó hatósági vizsgálat során olyan
rendellenességet, szabálytalanságot tapasztal, amely a
szakszervezetek jogainak sérelmét jelenti, akkor ehhez
kapcsolódó, járulékos jogosítványként elvégezheti
mindazon jogszabályok végrehajtásának ellenőrzését is,
amelyekre a 124/1990. ( XII. 30. ) Korm. rendelet 3.
§ (2) bekezdése utal ( Azaz mielőtt hatósági
intézkedést tesz a szakszervezeti jogok védelmében,
meggyőződik róla, hogy a szakszervezet legális-e. ). A
munkaügyi ellenőrnek erre vonatkozó felhatalmazását
megfelelő jogszabályi rendelkezéssel szükséges
megteremteni.
Minthogy az egyesülési jogról szóló törvényben
felsoroltakon kívül mást, - így a munkaügyi ellenőrt -,
ellenőrzési, felügyeleti jog a társadalmi szervezetek
felett nem illeti meg, az Alkotmánybíróság
megállapította, hogy a 124/1990. ( XII. 30. )
Korm. rendelet ezzel ellentétes rendelkezést tartalmazó a
3. § (2) bekezdése kiemelt szövege, alkotmányellenes.
Erre figyelemmel rendelte el az Alkotmánybíróság annak
megsemmisítését.
A rendelkezés hatálya a határozatnak a Magyar Közlönyben
való közzététele napján szűnik meg.
Dr. Zlinszky János Dr. Vörös Imre
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Kilényi Géza
előadó alkotmánybíró
. |