A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság a Kúria Pfv.III.20.334/2012/7. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s
[1] Az indítványozók alkotmányjogi panaszt terjesztettek elő az Alkotmánybíróságnál.
[2] Az indítványozók a Kúria Pfv.III.20.334/2012/7. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és – a Fővárosi Bíróság 56.Pf.636.257/2011/4. számú ítéletére is kiható hatállyal történő – megsemmisítését kérték.
[3] A panaszosok szerint a kifogásolt ítélet az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdését, az R) cikk (1)–(2) bekezdéseit, a T) cikk (3) bekezdését, az V. cikket, valamint a XV. cikk (1) bekezdését sérti.
[4] Az alkotmányjogi panasz nem fogadható be, mert nem felel meg az indítvánnyal szemben támasztott, az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a szerinti alkotmányjogi panasszal szemben támasztott törvényi követelményeknek.
[5] A 2012. július 20. napján kelt beadványukban az indítványozók nem állították Alaptörvényben biztosított joguk sérelmét, mivel a támadott bírói ítéletet az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésébe, az R) cikk (1)–(2) bekezdéseibe és a T) cikk (3) bekezdésébe ütközés miatt kérték megsemmisíteni. A felhívott rendelkezések közül az Alkotmánybíróság az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése szerinti jogállamiság elvén alapuló jogbiztonság sérelmére alapozott alkotmányjogi panaszt ugyan vizsgálja, de azt is csak kivételes esetekben: a visszaható hatályú jogalkotásra és a felkészülési idő hiányára alapított indítványok esetében [lásd 3062/2012. (VII. 26.) AB határozat]. Ez a két kivételes esetkör ugyanakkor a jogalkotás számára fogalmaz meg alkotmányos követelményeket, ezért az Abtv. 27. §-ára alapított alkotmányjogi panasz esetében ezek sérelme elvi szinten sem merülhet fel. Az Abtv. 27. §-ára alapított alkotmányjogi panasz esetében ugyanis az Alkotmánybíróság nem az ügyben folytatott bírósági eljárásban alkalmazott jogszabály alaptörvény-ellenességét vizsgálja.
[6] Az indítványozók 2012. szeptember 25. napján kelt indítvány-kiegészítésükben megjelölték még az Alaptörvény V. cikke és a XV. cikk (1) bekezdése sérelmét, ám nem jelölték meg egyértelműen az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének lényegét, az indítvány-kiegészítés továbbra is csupán a jogállamiság elvébe ütközést indokolja. Az Alaptörvény V. cikke és XV. cikk (1) bekezdése rendelkezéseivel összefüggésben hiányzik az indítványozók Alaptörvényben biztosított jogainak sérelme és a támadott bírói döntés közötti összefüggés leírása. Kérelmük valójában a bírói döntés tartalmi kritikája, ezért az indítvány nem felel meg az Abtv. 52. § (1) bekezdés b) és e) pontjaiban foglaltaknak.
[7] Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt az Ügyrend 30. § (2) bekezdésének a) pontja alapján visszautasította.
Dr. Paczolay Péter s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
. |
Dr. Balogh Elemér s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Stumpf István s. k.,
alkotmánybíró | Dr. Pokol Béla s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Szívós Mária s. k.,
alkotmánybíró |
. |