English

Hungarian
Ügyszám:
.
36/B/2000
Előadó alkotmánybíró: Bihari Mihály Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
A döntés száma: 36/B/2000. AB határozat
.
ABH oldalszáma: 2004/1400
.
A döntés kelte: Budapest, 03/09/2004
.
.

.
A döntés szövege (pdf):
    .
    A döntés szövege:
    .
    A döntés szövege:
                      A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

      Az    Alkotmánybíróság   jogszabály   alkotmányellenességének
      utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a
      következő

                              határozatot:

      1.   Az  Alkotmánybíróság  a  rendőrségről  szóló  1994.  évi
      XXXIV. törvény 68. § (1) bekezdésének "az egészségügyi  és  a
      hozzá   kapcsolódó   adatot  kezelő   szervtől"   szövegrésze
      alkotmányellenességének megállapítására  és  megsemmisítésére
      vonatkozó indítványt elutasítja.

      2.   Az   Alkotmánybíróság  az  egészségügyi  és  a  hozzájuk
      kapcsolódó  személyes adatok kezeléséről és védelméről  szóló
      1997. évi XLVII. törvény 23. § (3) bekezdése, valamint 24.  §
      (1)  és (4) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására
      és megsemmisítésére vonatkozó indítványt elutasítja.
                                  Indokolás

                                     I.

        Az  Alkotmánybírósághoz  indítvány  érkezett  a  rendőrségről
        szóló  1994.  évi XXXIV. törvény (továbbiakban: Rtv.)  68.  §
        (1)  bekezdésében  "az  egészségügyi és  a  hozzá  kapcsolódó
        adatot  kezelő szervtől" szövegrész, valamint az egészségügyi
        és  a  hozzájuk  kapcsolódó személyes adatok  kezeléséről  és
        védelméről  szóló  1997.  évi XLVII.  törvény  (továbbiakban:
        Eüatv.)    23.   §   (3)   bekezdése,   illetve    24.    §-a
        alkotmányellenességének megállapítására, és megsemmisítésére.
        Az  indítványozó  álláspontja szerint a  kifogásolt  törvényi
        rendelkezések  sértik  az  Alkotmány  54.  §  (1)   bekezdése
        szerinti  élethez  való jogot, az 59. § (1)  bekezdése  által
        garantált  magántitok és a személyes adatok  védelméhez  való
        jogot, továbbá a 70/D. §-a szerinti egészséghez való jogot.

        A   támadott   törvényi  rendelkezésekkel   kapcsolatban   az
        indítványozó   kifogásolta,   hogy   azok   az   egészségügyi
        szolgáltatókat alkotmányellenes adatszolgáltatásra kötelezik.
        A    támadott   rendelkezések   eredményeként   a   rendőrség
        "bűnfelderítésre hivatkozva még a büntetőeljárás  megindítása
        előtt"  olyan  betegek egészségügyi és személyes  adatait  is
        kezelheti,  akikkel szemben "nincs alapos gyanú bűncselekmény
        elkövetésére". Nem garantált tehát, hogy a rendőrség csak  az
        eljárás  lefolytatásához  nélkülözhetetlen  adatokat  ismerje
        meg.

        Az adattovábbításra vonatkozó rendelkezések - az indítványozó
        szerint  -  sértik az "orvosi titoktartás követelményét"  is,
        illetve összeegyeztethetetlenek "az orvosi hivatással",  mert
        az  orvost  "a  gyógyítás mellett bűnüldöző feladatokkal"  is
        felruházzák.  A betegek pedig "nem mernek orvoshoz  fordulni"
        az adataik kiszolgáltatása, illetve az annak nyomán meginduló
        rendőrségi  eljárás miatt. Ezáltal a szabályozás a  betegeket
        az  "életük  veszélyeztetésére kényszeríti". Erre figyelemmel
        az  indítványozó az Alkotmány 54. §-a szerinti  élethez  való
        jog, illetve 70/D. §-a szerinti egészséghez való jog sérelmét
        is látja a kifogásolt szabályozásban.

        Egyebekben az indítványozó utalt arra is, hogy az Rtv. 68.  §
        (1)  bekezdése  a  törvény  80. §-ával,  illetve  a  támadott
        rendelkezések  az  adatvédelmi  biztos  több  ajánlásával  is
        ellentétesek.

        Az   indítvány   benyújtását   követően   az   Rtv.   68.   §
        (1)   bekezdését   a   devizakorlátozások   megszüntetéséről,
        valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2001.
        évi XCIII. törvény 6. § (1) bekezdés t) pontja 2002. január 1-
        jei hatállyal módosította. Az Eüatv. 24. §-át pedig az egyes,
        az  egészségügyet és a társadalombiztosítást érintő törvények
        módosításáról  szóló  2002.  évi  LVIII.  törvény   43.   §-a
        módosította   2003.  január  1-jei  hatállyal.   A   törvényi
        rendelkezéseknek  az  indítványozó által  kifogásolt  eredeti
        tartalma azonban a módosítást követően is hatályos maradt.  A
        módosítás  eredményeként az Eüatv.  24.  §-a  további  két  -
        indítvánnyal  nem  érintett  - bekezdéssel  egészült  ki.  Az
        Eüatv.    24.   §-ának   az   indítványozó   által   támadott
        rendelkezései  ugyanakkor  az  (1),  illetve   (4)   bekezdés
        tartalmaként  lettek feltüntetve, s így az  alkotmánybírósági
        vizsgálat   is   erre   irányult.  Az   Alkotmánybíróság   az
        elbíráláskor hatályos normaszöveg alkotmányossági vizsgálatát
        végezte el.

        Az  Alkotmánybíróság  az indítványt - álláspontjuk  kifejtése
        érdekében  -  megküldte a belügyminiszternek, az egészségügyi
        miniszternek és az igazságügy-miniszternek.

                                     II.

        1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései:

        "54.   §   (1)   A  Magyar  Köztársaságban  minden   embernek
        veleszületett  joga van az élethez és az emberi  méltósághoz,
        amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani."

        "59.  §  (1)  A  Magyar Köztársaságban mindenkit  megillet  a
        jóhírnévhez,  a  magánlakás sérthetetlenségéhez,  valamint  a
        magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog."

        "70/D. § (1) A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van
        a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez."

        2.  A  személyes  adatok  védelméről és  a  közérdekű  adatok
        nyilvánosságáról    szóló   1992.    évi    LXIII.    törvény
        (továbbiakban: Avtv.) vizsgálat alá vont rendelkezései:

        "2. § E törvény alkalmazása során
        1.  személyes  adat: bármely meghatározott (azonosított  vagy
        azonosítható)   természetes   személlyel   (a   továbbiakban:
        érintett) kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható,  az
        érintettre  vonatkozó  következtetés.  A  személyes  adat  az
        adatkezelés   során  mindaddig  megőrzi  e  minőségét,   amíg
        kapcsolata az érintettel helyreállítható. A személy különösen
        akkor  tekinthető  azonosíthatónak, ha őt - közvetlenül  vagy
        közvetve  -  név,  azonosító jel, illetőleg  egy  vagy  több,
        fizikai,  fiziológiai, mentális, gazdasági,  kulturális  vagy
        szociális  azonosságára jellemző tényező alapján  azonosítani
        lehet;
        2. különleges adat:
        a)  a  faji  eredetre,  a  nemzeti  és  etnikai  kisebbséghez
        tartozásra,  a  politikai  véleményre  vagy  pártállásra,   a
        vallásos  vagy  más  világnézeti  meggyőződésre,  az   érdek-
        képviseleti szervezeti tagságra,
        b)  az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre, a szexuális
        életre vonatkozó adat, valamint a bűnügyi személyes adat;
        3.  bűnügyi személyes adat: a büntetőeljárás során  vagy  azt
        megelőzően   a   bűncselekménnyel  vagy  a  büntetőeljárással
        összefüggésben, a büntetőeljárás lefolytatására, illetőleg  a
        bűncselekmények felderítésére jogosult szerveknél, továbbá  a
        büntetés-végrehajtás szervezeténél keletkezett, az érintettel
        kapcsolatba hozható, valamint a büntetett előéletre vonatkozó
        személyes adat;
        (...)."

        "3.  §  (3) Kötelező adatkezelés esetén az adatkezelés célját
        és    feltételeit,    a    kezelendő    adatok    körét    és
        megismerhetőségét,  az adatkezelés időtartamát,  valamint  az
        adatkezelő  személyét az adatkezelést elrendelő törvény  vagy
        önkormányzati rendelet határozza meg."

        "5.  §  (2)  Csak  olyan személyes adat kezelhető,  amely  az
        adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a  cél
        elérésére  alkalmas,  csak  a cél megvalósulásához  szükséges
        mértékben és ideig."

        3. Az Rtv. érintett rendelkezései:

        "68.   §   (1)   A   Rendőrség   titkos   információgyűjtésre
        felhatalmazott   nyomozó   szervének   vezetője   az   ügyész
        jóváhagyásával     a    kétévi    vagy    ennél     súlyosabb
        szabadságvesztéssel   büntetendő,   szándékos   bűncselekmény
        felderítése    érdekében   az   üggyel   összefüggő    adatok
        szolgáltatását igényelheti az adóhatóságtól, a  szolgáltatást
        nyújtó  távközlési szervezettől, az egészségügyi és  a  hozzá
        kapcsolódó  adatot kezelő szervtől, továbbá  a  banktitoknak,
        értékpapírtitoknak, pénztártitoknak és egyéb üzleti  titoknak
        minősülő   adatot  kezelő  szervtől.  A  nyomozó   szerv   az
        adatszolgáltatás  teljesítésére határidőt  jelölhet  meg.  Az
        adatszolgáltatás ingyenes és nem tagadható meg. Az így kapott
        információ csak a megjelölt célra használható fel.
        (2) Halaszthatatlan intézkedésként, ha a késedelem veszéllyel
        jár  és  az  ügy  kábítószer-kereskedelemmel, terrorizmussal,
        illegális    fegyverkereskedelemmel,    pénzmosással     vagy
        szervezett  bűnözéssel  függ  össze,  az  adatigényléshez  az
        ügyész  előzetes jóváhagyása nem kell, és azt  haladéktalanul
        teljesíteni  kell. Ez esetben a megkeresést  "halaszthatatlan
        intézkedés"  jelzéssel  kell ellátni. Az  ügyész  jóváhagyása
        iránt  a  megkereséssel egyidejűleg intézkedni  kell.  Ha  az
        ügyész   a  jóváhagyását  megtagadja,  a  Rendőrség  az   így
        beszerzett adatokat haladéktalanul megsemmisíti."

        "77.  §  (2)  A Rendőrség más szervek által kezelt  személyes
        adatokhoz   bűnüldözési   feladatai   ellátása   céljából   -
        törvényben  meghatározottak szerint - hozzáférhet,  az  ilyen
        módon   szerzett  adatot  bűnüldözési  céltól  eltérően   nem
        használhatja fel, és nem továbbíthatja."

        "79.  §  (1)  A  rendőrségi adatot kezelő szerv  az  érintett
        természetes  személyazonosító adatait - külföldi  állampolgár
        esetében  annak  állampolgárságát is -, lakcímét,  továbbá  a
        bűnüldözési    célú   adatkezelésekben   a   bűncselekményhez
        kapcsolódó  kriminalisztikai jellegű adatait kezeli.  Törvény
        rendelkezése alapján azonosító kódokat használhat."

        "80.  §  (1)  A rendőrségi adatot kezelő szerv - a  büntetett
        előéletre vonatkozó, valamint a külön törvényben szabályozott
        államigazgatási    feladatköréhez   kapcsolódóan    az    ott
        meghatározott   adatok  kivételével   -   különleges   adatot
        kizárólag  a  84. § i)-n) pontjában felsorolt bűncselekmények
        elkövetésével gyanúsított személy esetében kezelhet.
        (2)   A   különleges   adat  csak  a  konkrét   cselekménnyel
        közvetlenül összefüggően kezelhető."

        "84.  §  A  Rendőrség a törvényben meghatározott  bűnüldözési
        feladatainak   ellátása  érdekében  kezelheti,   illetve   az
        adatkezelésre  feljogosított  más  szervek  nyilvántartásából
        átveheti
        (...)
        i)  a  73. § (3) bekezdése alá tartozók kivételével a  titkos
        információgyűjtés alkalmazásával érintett személyek adatait -
        beleértve   a  Rendőrséggel  együttműködőket  és   a   fedett
        nyomozókat   is   -   és   az   alkalmazás   eredményét,   ha
        büntetőeljárás   nem   indul,  a   titkos   információgyűjtés
        lezárását    követő   legfeljebb   2   évig,   büntetőeljárás
        lefolytatása  esetén  a  büntethetőség elévüléséig,  elítélés
        esetén   a   büntetett  előélethez  fűződő  hátrányok   alóli
        mentesítésig,  illetőleg legfeljebb 20  évig,  együttműködők,
        illetőleg  fedett nyomozók esetén az együttműködés, illetőleg
        a  fedett  nyomozói  tevékenység megszűnésétől  számított  20
        évig.
        j) súlyos bűncselekmény esetén, vagy ha a bűncselekmény
        1. a nemzetközi bűnözéssel kapcsolatba hozható,
        2. nemi erkölcs elleni erőszakkal valósul meg,
        3. gyermekkorú ellen irányul,
        4. sorozatban vagy szervezett elkövetéssel valósul meg,
        5.   kábítószerrel   vagy  kábítószernek  minősülő   anyaggal
        kapcsolatos,
        6. pénz- vagy értékpapír-hamisítással kapcsolatos,
        7. fegyveres elkövetéssel valósul meg, vagy
        8. a közbiztonságot súlyosan megzavarja,
        a   bűncselekmény  elkövetésével  gyanúsított  személyek   és
        kapcsolataik  adatait,  kriminalisztikai  szempontból  fontos
        jellemzőit      20      évig,     vagy      a      nemzetközi
        kötelezettségvállalásban meghatározott ideig;
        k)   a   nemzetközi  kötelezettségvállalás  alapján  mindazon
        személyek,   cselekményeik,  kapcsolataik  adatait,   akikkel
        szemben    nemzetközi    bűnüldözési   intézkedéseket    kell
        foganatosítani,   a   büntethetőség   elévüléséig,   vagy   a
        nemzetközi kötelezettségvállalásban meghatározott ideig;
        l)   a   szervezett  bűnözésre  utaló  cselekményekben   vagy
        tényállásokban  érintett személyek, kapcsolataik  adatait  és
        kriminalisztikai  szempontból fontos jellemzőit  az  érintett
        személyre  vonatkozóan keletkezett utolsó  adatot  követő  20
        évig;
        m)  a  bűnmegelőzési ellenőrzés alá vont személy adatait,  az
        ellenőrzés     szempontjait     és     megállapításait      a
        szabadságvesztésből szabadulás napjától számított 1 évig;
        n) az egyes bűncselekmények nyomozása során a felderítés és a
        bizonyítás kapcsán keletkező iratokban szereplő személyekről,
        azok  kapcsolatairól, eljárási helyzetéről,  a  hozzá  fűződő
        nyomozási adatokról az ügyben hozott jogerős ítéletig, vagy a
        nyomozás     megszüntetése     esetén     a     bűncselekmény
        büntethetőségének elévüléséig;
        (...)"
        4. Az Eüatv. érintett rendelkezései:

        "3. § E törvény alkalmazásában
        a)  egészségügyi  adat: az érintett testi, értelmi  és  lelki
        állapotára,  kóros  szenvedélyére, valamint  a  megbetegedés,
        illetve   az   elhalálozás  körülményeire,  a   halál   okára
        vonatkozó, általa vagy róla más személy által közölt, illetve
        az  egészségügyi ellátóhálózat által észlelt, vizsgált, mért,
        leképzett  vagy  származtatott adat;  továbbá  az  előzőekkel
        kapcsolatba  hozható, az azokat befolyásoló  mindennemű  adat
        (pl. magatartás, környezet, foglalkozás);
        b) személyazonosító adat: a családi és utónév, leánykori név,
        a  nem, a születési hely és idő, az anya leánykori családi és
        utóneve,    a    lakóhely,    a    tartózkodási    hely,    a
        társadalombiztosítási  azonosító  jel  (a  továbbiakban:  TAJ
        szám)   együttesen  vagy  ezek  közül  bármelyik,  amennyiben
        alkalmas vagy alkalmas lehet az érintett azonosítására;"

        "4.   §   (1)   Az  egészségügyi  és  személyazonosító   adat
        kezelésének célja:
        a) az egészség megőrzésének, fenntartásának előmozdítása,
        b)  a  betegellátó  eredményes gyógykezelési  tevékenységének
        elősegítése,
        c) az érintett egészségi állapotának nyomon követése,
        d) a közegészségügyi és járványügyi érdekből szükségessé váló
        intézkedések megtétele."
        (2)   Egészségügyi   és  személyazonosító   adatot   az   (1)
        bekezdésben  meghatározottakon túl - törvényben meghatározott
        esetekben - az alábbi célból lehet kezelni:
        (...)
        g)  bűnüldözés, továbbá a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV.
        törvényben   meghatározott   feladatok   ellátására    kapott
        felhatalmazás körében bűnmegelőzés,
        (...).
        (3)  Az  (1)-(2) bekezdésekben meghatározott céloktól  eltérő
        célra   is   lehet   az  érintett,  illetve  törvényes   vagy
        meghatalmazott képviselője (a továbbiakban együtt:  törvényes
        képviselő)  -  megfelelő tájékoztatáson  alapuló  -  írásbeli
        hozzájárulásával  egészségügyi  és  személyazonosító   adatot
        kezelni.
        (4)  Az (1)-(2) bekezdések szerinti adatkezelési célokra csak
        annyi  és  olyan egészségügyi, illetve személyazonosító  adat
        kezelhető,   amely   az  adatkezelési  cél   megvalósításához
        elengedhetetlenül szükséges."

        "7.   §  (1)  Az  adatkezelő  -  a  (2)  bekezdésben  foglalt
        kivétellel  -,  továbbá az adatfeldolgozó  az  orvosi  titkot
        köteles megtartani.
        (2) Az adatkezelő mentesül a titoktartási kötelezettség alól,
        ha
        a)  az egészségügyi és személyazonosító adat továbbítására az
        érintett,  illetve törvényes képviselője írásban hozzájárult,
        az abban foglalt korlátozásokon belül, valamint
        b)  az  egészségügyi  és  személyazonosító  adat  továbbítása
        törvény előírásai szerint kötelező."

        "9.  §  (1)  Az  egészségügyi adatok felvétele a gyógykezelés
        része.  A  kezelést végző orvos, illetve a tisztiorvos  dönti
        el,  hogy  a  szakmai szabályoknak megfelelően - a kötelezően
        felveendő  adatokon kívül - mely egészségügyi adat  felvétele
        szükséges a 4. § (1) bekezdése szerinti célból."

        "12. § (1) Az egészségügyi és a személyazonosító adatoknak az
        érintett  részéről  történő szolgáltatása -  az  egészségügyi
        ellátás  igénybevételéhez kötelezően előírt  személyazonosító
        adatok és a 13. §-ban foglaltak kivételével - önkéntes."

        "13.   §  Az  érintett  (törvényes  képviselője)  köteles   a
        betegellátó   felhívására  egészségügyi  és  személyazonosító
        adatait átadni,
        (...)
        e)  ha  az  adatszolgáltatásra a magzat,  illetve  a  kiskorú
        gyermek  gyógykezelése, egészségi állapotának megőrzése  vagy
        védelme érdekében van szükség,
        f)  ha bűnüldözés, bűnmegelőzés céljából, továbbá ügyészségi,
        bírósági  eljárás, illetve szabálysértési vagy  közigazgatási
        hatósági  eljárás  során  az illetékes  szerv  a  vizsgálatot
        elrendelte,
        (...)."

        "23.  §  (1)  A  következő szervek írásbeli  megkeresésére  a
        kezelést   végző   orvos   az   érintett   egészségügyi    és
        személyazonosító  adatait  átadja  a  megkereső  szervnek.  A
        megkeresésben  a 4. § (4) bekezdésének megfelelően  fel  kell
        tüntetni a megismerni kívánt egészségügyi és személyazonosító
        adatokat:
        a)  büntetőügyben a nyomozó hatóság, az ügyészség, a bíróság,
        az igazságügyi orvosszakértő, polgári és közigazgatási ügyben
        az ügyészség, a bíróság, az igazságügyi orvosszakértő,
        b)   szabálysértési  eljárás  során  az  eljárást  lefolytató
        szervek,
        c)   hadköteles  személy  esetén  az  illetékes   jegyző,   a
        hadkiegészítő  parancsnokság, illetve a katonai  egészségügyi
        alkalmasságot megállapító bizottság,
        d)   a   nemzetbiztonsági  szolgálatok,  a   nemzetbiztonsági
        szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvényben meghatározott
        feladatok  ellátása érdekében, az abban kapott  felhatalmazás
        körében.
        (2)  A  megkeresésben az adatkezelés pontos célját és a  kért
        adatok körét meg kell jelölni.
        (3)   A   kezelést   végző  orvos  a  nyomozó   hatóságot   a
        "halaszthatatlan   intézkedés"  jelzéssel   ellátott,   külön
        jogszabályban    előírt    ügyészi   jóváhagyást    nélkülöző
        megkeresésére  is köteles tájékoztatni az általa  kezelt,  az
        adott  üggyel  összefüggő  egészségügyi  és  személyazonosító
        adatokról."

        "24. § (1) Az érintett első ízben történő orvosi ellátásakor,
        ha az érintett 8 napon túl gyógyuló sérülést szenvedett és  a
        sérülés    feltehetően   bűncselekmény    következménye,    a
        kezelőorvos   a  rendőrségnek  haladéktalanul  bejelenti   az
        érintett személyazonosító adatait.
        (...)
        (4)   Az  (1)-(3)  bekezdés  szerinti  adattovábbításhoz   az
        érintett,   illetve   az   adattal  kapcsolatosan   egyébként
        rendelkezésre jogosult beleegyezése nem szükséges."

                                    III.

        Az indítvány nem megalapozott.

        1.  Az  Alkotmánybíróság  az indítvány  alapján  először  azt
        vizsgálta,  hogy a támadott rendelkezések a magántitok  és  a
        személyes  adatok  védelméhez  való  alapjoggal  ellentétesen
        állapítják-e  meg  az  egészségügyi és más  személyes  adatok
        kiszolgáltatását.

        1.1.  Az Alkotmánybíróság az alkotmányossági vizsgálat elején
        áttekintette az Alkotmány 59. § (1) bekezdésével  kapcsolatos
        ítélkezési gyakorlatát.

        A  magántitok és a személyes adatok védelméhez való jogot  az
        Alkotmány   59.  §  (1)  bekezdése  alkotmányos   alapjogként
        garantálja.    A    jelen    alapjoggal    kapcsolatban    az
        Alkotmánybíróság 56/2000. (XII. 19.) AB határozata rámutatott
        arra, hogy:
        "Az   Alkotmánybíróság  gyakorlatában  a   személyes   adatok
        védelméhez  való jog tartalma, hogy mindenki maga rendelkezik
        személyes   adatainak   feltárásáról   és   felhasználásáról.
        Személyes  adatot  felvenni és felhasználni  tehát  általában
        csakis  az érintett beleegyezésével szabad; mindenki  számára
        követhetővé  és ellenőrizhetővé kell tenni az adatfeldolgozás
        egész  útját,  vagyis mindenkinek joga van  tudni,  ki,  hol,
        mikor,  milyen  célra  használja fel az ő  személyes  adatát.
        Kivételesen  törvény  elrendelheti  személyes  adat  kötelező
        kiszolgáltatását, és előírhatja a felhasználás módját is.  Az
        ilyen   törvény   korlátozza  az  információs   önrendelkezés
        alapvető   jogát,  és  akkor  alkotmányos,  ha  megfelel   az
        Alkotmány 8. §-ában megkövetelt feltételeknek. [15/1991. (IV.
        13.)  AB határozat, ABH 1991, 40, 42., 46/1995. (VI. 30.)  AB
        határozat,  ABH  1995,  219,  221.,  24/1998.  (VI.  9.)   AB
        határozat, ABH 1998, 191, 194.]" (ABH 2000, 527, 531.)

        Az  alkotmányos alapjog korlátozhatóságára az Alkotmány 8.  §
        (2)  bekezdése irányadó. Eszerint a Magyar Köztársaságban  az
        alapvető  jogokra  és  kötelességekre  vonatkozó  szabályokat
        törvény   állapítja  meg,  alapvető  jog  lényeges  tartalmát
        azonban nem korlátozhatja.

        Az  Alkotmánybíróság - az Alkotmány 8. § (2) bekezdése nyomán
        -   az  alapjog  lényeges  tartalmát  nem  érintő  korlátozás
        alkotmányosságának megítéléséhez az alapjogi (az  úgynevezett
        szükségesség-arányosság)     tesztet      alkalmazza.      Az
        Alkotmánybíróság  gyakorlatában  éppen  az  Alkotmány  59.  §
        (1)  bekezdésével kapcsolatban került sor először az alapjog-
        korlátozás  alkotmányosságának  az  alapjogi  teszt   alapján
        történő   megítélésére.   Ebben   a   korai   döntésében   az
        Alkotmánybíróság megállapította:
        "A  törvényalkotó  (...)  kényszerítő ok nélkül  korlátozta  az
        Alkotmány 59. §-ában biztosított jogokat, és ezzel az alapjog
        lényeges tartalmát korlátozta. A rendelkezés nem felel meg az
        alapjogot  korlátozó normákkal szemben támasztott  arányosság
        feltételeinek  sem. Ez ugyanis megköveteli,  hogy  az  elérni
        kívánt  cél fontossága és az ennek érdekében okozott alapjog-
        sérelem  súlya összhangban legyen egymással. A törvényhozó  a
        korlátozás  során  köteles az adott  cél  elérésére  alkalmas
        legenyhébb eszközt kiválasztani. Ha az alkalmazott korlátozás
        a    cél    elérésére   alkalmatlan,   az   alapjog   sérelme
        megállapítható."  [20/1990. (X. 4.) AB határozat,  ABH  1990,
        69, 71.]

        Az  Alkotmánybíróság az alapjogi tesztet az Alkotmány  59.  §
        (1) bekezdésével kapcsolatban azóta is már több határozatában
        alkalmazta.  Az  Alkotmánybíróság egy  későbbi  határozatában
        kifejtette:
        "Az   Alkotmány  8.  §  (2)  bekezdése  értelmében  a  Magyar
        Köztársaságban   az   alapvető  jogokra   és   kötelességekre
        vonatkozó  szabályokat törvény állapítja  meg,  alapvető  jog
        lényeges  tartalmát  azonban törvény sem  korlátozhatja.  (...)
        annak  meg  kell  felelnie az alapjogi korlátozás  mindenkori
        alkotmányos   feltételeinek,   azaz   az   Alkotmány   8.   §
        (2)  bekezdésében foglalt követelményeknek. Ez  azt  jelenti,
        hogy az információs önrendelkezési jogot, az Alkotmány 59.  §
        (1)  bekezdésében biztosított szabadságjogot  mint  alapjogot
        csak  elkerülhetetlen esetben lehet alkotmányosan korlátozni,
        akkor,  ha a korlátozás elkerülhetetlenül szükséges és  az  a
        korlátozással elérni kívánt célhoz képest arányos." [46/1995.
        (VI. 30.) AB határozat, ABH 1995, 219, 222-223.]

        Ezen    túlmenően   az   Alkotmánybíróság   az    adatkezelés
        "célhozkötöttségét" hangsúlyozva azt is kifejtette, hogy:  "a
        meghatározott   cél   nélküli,   "készletre",    előre    nem
        meghatározott jövőbeni felhasználásra való adatgyűjtés  és  -
        tárolás  alkotmányellenes." [15/1991. (IV. 13.) AB határozat,
        ABH 1991, 40, 42.]

        Az   Alkotmány  59.  §  (1)  bekezdésében  garantált  alapjog
        védelmének   részletszabályait  az  59.  §  (2)  bekezdésének
        felhatalmazásán alapuló Avtv. - az Alkotmánybíróság  15/1991.
        (IV.  13.)  AB  határozatában  (ABH  1991,  40.)  foglaltakat
        követve  - határozta meg. Az Avtv. 5. § (2) bekezdése szerint
        csak  olyan  személyes adat kezelhető, amely  az  adatkezelés
        céljának  megvalósulásához elengedhetetlen, a  cél  elérésére
        alkalmas,  s  az  adatkezelésre csak a  cél  megvalósulásához
        szükséges  mértékben és ideig kerülhet sor. Az adatkezeléssel
        szemben  támasztott alkotmányos követelményeket  ismétli  meg
        továbbá az Eüatv. 4. § (4) bekezdése is.

        A  jogalkotó  a személyes adatok kezelését tehát  csak  akkor
        rendelheti   el,   ha   az  adatkezelés  lehetővé   tételével
        egyidejűleg  meghatározza az adatkezelés pontos  feltételeit,
        azaz  az Alkotmány 59. § (1) bekezdésében garantált személyes
        adatokhoz     való     alapjog     korlátozásának     konkrét
        részletszabályait.

        1.2.  Az  Eüatv.  9. § (1) bekezdése szerint az  egészségügyi
        adatok  felvétele  a  gyógykezelés része.  A  kezelést  végző
        orvos,   illetve  a  tisztiorvos  -  a  kötelezően  felveendő
        adatokon  kívül  -  a  szakmai szabályok  figyelembevételével
        dönti  el,  hogy mely egészségügyi adat felvétele  szükséges.
        Bár az Eüatv. 12. § (1) bekezdése szerint az adatszolgáltatás
        alapvetően  önkéntes, azonban az Eüatv. 13. §-ában  felsorolt
        esetekben   az   érintett  köteles  az  egészségügyi   adatai
        közlésére.  Az  érintett  tehát  a  kezelőorvos  által   kért
        adatainak  kiszolgáltatása nélkül nem is  részesülhet  orvosi
        kezelésben.

        A   személyes  adatok  védelméhez  való  alkotmányos  alapjog
        érvényesülését   szolgálják  az  egészségügyi   adatkezelésre
        vonatkozó  speciális  adatvédelmi rendelkezések.  Ezek  közül
        alapvető szabálynak minősül az egészségügyről szóló 1997. évi
        CLIV.  törvénynek  az orvosi titoktartáshoz  való  jog  címet
        viselő 25. §-a. Ennek (1) bekezdése határozza meg azt, hogy a
        "beteg jogosult arra, hogy az egészségügyi ellátásában  részt
        vevő   személyek   az   ellátása  során  tudomásukra   jutott
        egészségügyi  és  személyes adatait (a  továbbiakban:  orvosi
        titok)   csak  az  arra  jogosulttal  közöljék,   és   azokat
        bizalmasan kezeljék." Ehhez hasonlóan rendelkezik továbbá  az
        Eüatv.   7.   §   (1)  bekezdése  is,  mely  szintén   orvosi
        titoktartási  kötelezettséget állapít meg.  Az  Eüatv.  7.  §
        (2) bekezdése ugyanakkor kivételesen lehetővé teszi, hogy  az
        érintett     által     kiszolgáltatott    egészségügyi     és
        személyazonosító  adatokat az érintett akarata  ellenében  is
        továbbítsák.  Ennek  értelmében  mentesül  az  adatkezelő  "a
        titoktartási  kötelezettség  alól,  ha  az  egészségügyi   és
        személyazonosító  adat továbbítása törvény előírásai  szerint
        kötelező".
        Az   indítványozó   az  orvosi  titoktartás   alól   kivételt
        megállapító   törvényi   rendelkezések  alkotmányellenességét
        állította,  mert  álláspontja szerint ezek a rendelkezések  a
        magántitok  és a személyes adatok védelméhez való alkotmányos
        joggal ellentétes adatszolgáltatást tesznek kötelezővé.

        Az  Alkotmánybíróság  az indítványozó  által  kifogásolt,  az
        orvosi   titoktartási  kötelezettséget   korlátozó   törvényi
        rendelkezésekre     vonatkozóan     az     alapjog-korlátozás
        alkotmányosságának  megítélésére  irányuló   vizsgálatot   az
        alábbiak szerint végezte el.

        1.2.1.  Az  indítványozó az Rtv. 68. § (1)  bekezdésének  "az
        egészségügyi  és  a hozzá kapcsolódó adatot kezelő  szervtől"
        szövegrésze  alkotmányellenességét  kérte  megállapítani.  Az
        Rtv.   vizsgált  rendelkezése  szerint  a  rendőrség   titkos
        információgyűjtésre felhatalmazott nyomozó szervének vezetője
        -  az  ügyész  jóváhagyásával - az egészségügyi  és  a  hozzá
        kapcsolódó  adatot  kezelő  szervtől  a  kétévi  vagy   ennél
        súlyosabb     szabadságvesztéssel    büntetendő,    szándékos
        bűncselekmény  felderítése  érdekében  az  üggyel  összefüggő
        adatok szolgáltatását kérheti.

        Az Rtv. támadott rendelkezése a rendőrségi adatkezelést, azaz
        a  kért  adatok  körét  a  meghatározott  "üggyel  összefüggő
        adatokra" korlátozza, de nem határozza meg konkrétan, hogy  a
        rendőrség  milyen adatokat kérhet az adatkezelő  szervtől.  A
        rendőrség  tehát a meghatározott bűncselekmények  felderítése
        érdekében   az   üggyel  kapcsolatosan  minden   olyan   adat
        szolgáltatását indítványozhatja, amellyel az egészségügyi  és
        a  hozzá  kapcsolódó  adatot kezelő szerv rendelkezik.  Ennek
        értelmében  a  rendőrség az Eüatv. 3. §  a)  pontja  szerinti
        egészségügyi,  illetve  az Eüatv. 3.  §  b)  pontja  szerinti
        személyazonosító   adat  szolgáltatását  kezdeményezheti   az
        egészségügyi és a hozzá kapcsolódó adatot kezelő szervnél. Az
        Eüatv.  3. § a) pontja szerinti egészségügyi adatok az  Avtv.
        2.  §  2. b) pontja alapján különleges adatnak, a természetes
        személyekkel kapcsolatba hozható egyéb adatok pedig az  Avtv.
        2.  § 1. pontja szerint személyes adatnak minősülnek. Ezeknek
        az  adatoknak a kezelésére mindazonáltal alkalmazni  kell  az
        Rtv.-nek  "A  Rendőrség adatkezelése" című VIII.  fejezetében
        foglalt megfelelő rendelkezéseket is.

        Amennyiben a rendőrség az Rtv. 68. § (1) bekezdése alapján  a
        különleges  adatnak minősülő egészségügyi adat szolgáltatását
        kezdeményezi,  akkor az adatkezelésre  az  Rtv.  80.  §-a  is
        irányadó.  Az Rtv. 80. § (1) bekezdése meghatározza,  hogy  a
        rendőrség  különleges  adatnak minősülő  egészségügyi  adatot
        "kizárólag  a 84. § i)-n) pontjában felsorolt bűncselekmények
        elkövetésével gyanúsított személy esetében kezelhet". Az Rtv.
        68.  § (1) bekezdése szerint csak az "üggyel összefüggő" adat
        kezelhető.  Az  Rtv. 80. § (2) bekezdése  szerint  továbbá  a
        különleges  adat  csak  a  konkrét cselekménnyel  közvetlenül
        összefüggően  kezelhető.  Az Rtv.  84.  §-a  megállapítja  az
        adatkezelés   célját:  az  adatok  kezelésére   a   rendőrség
        "törvényben  meghatározott bűnüldözési feladatainak  ellátása
        érdekében", konkrétabban az Rtv. 68. § (1) bekezdése  szerint
        "a    kétévi   vagy   ennél   súlyosabb   szabadságvesztéssel
        büntetendő,  szándékos  bűncselekmény felderítése  érdekében"
        kerülhet  sor.  Az adatkezelés időtartamát pedig  szintén  az
        Rtv.  84.  §  i)-n) pontjai határozzák meg. Mindezek  alapján
        megállapítható,  hogy az egészségügyi, illetve  a  különleges
        adatoknak  az  Rtv.  68.  §  (1)  bekezdése  alapján  történő
        kezelésére   csak   a   törvényben   pontosan   meghatározott
        feltételekkel, szigorúan célhozkötötten kerülhet sor.

        Amennyiben  a  rendőrség az Rtv. 68. § (1) bekezdése  alapján
        nem  különleges adatoknak minősülő személyes adatokat kér  az
        egészségügyi  adatot kezelő szervtől, akkor az  adatkezelésre
        az  Rtv. 77. § (2) bekezdése, illetve 79. § (1) bekezdése  is
        irányadó.  Az  Rtv.  68.  §  (1)  bekezdése  meghatározza  az
        adatkezelés célját, miszerint: "a kétévi vagy ennél súlyosabb
        szabadságvesztéssel   büntetendő,   szándékos   bűncselekmény
        felderítése érdekében" kerülhet sor az adatszolgáltatásra. Az
        Rtv.  79.  §  (1)  bekezdése határozza meg a rendőrség  által
        kezelhető   személyes   adatok   körét.   Az   Rtv.   79.   §
        (1)  bekezdése,  illetve  68. § (1) bekezdése  értelmében  az
        adatszolgáltatás csak a meghatározott, "az üggyel összefüggő"
        személyes  adatokra  vonatkozhat.  Az  ilyen  módon  szerzett
        személyes  adat az Rtv. 68. § (1) bekezdése szerint  csak  "a
        megjelölt célra használható fel", s a rendőrség az Rtv. 77. §
        (2)  bekezdése  értelmében  a  "szerzett  adatot  bűnüldözési
        céltól  eltérően nem használhatja fel, és nem továbbíthatja".
        Az  Rtv.  68. § (1) bekezdése tehát a különleges adatnak  nem
        minősülő   személyes   adatokra  vonatkozó   adatszolgáltatás
        esetében is pontosan meghatározta az adatkezelés feltételeit,
        az  adatkezelés  célját és rögzítette,  hogy  a  rendőrség  a
        személyes  adatokat  csak a törvényben  meghatározott  célhoz
        kötötten használhatja fel.

        Az  Rtv.  68.  §  (1) bekezdése tehát nem sérti  a  személyes
        adatok  védelméhez való jogot, mert az csak  célhozkötött,  a
        cél  eléréséhez szükséges, illetve azzal arányos adatkezelést
        tesz lehetővé.

        1.2.2.  Az  Eüatv.  23.  § (3) bekezdésével  kapcsolatban  is
        kifogásolta  az  indítványozó a személyes  adatok  védelméhez
        való  jog  sérelmét, mert a kezelést végző  orvos  köteles  a
        nyomozó  hatóságot tájékoztatni az általa  kezelt,  az  adott
        üggyel összefüggő egészségügyi és személyazonosító adatokról.
        Az  Eüatv.  23.  § (3) bekezdése az Rtv. 68. § (2)  bekezdése
        nyomán  rendelkezik arról, hogy az orvos a nyomozó hatóságnak
        az  ügyészi  jóváhagyást  nélkülöző  megkeresése  alapján  is
        köteles az adatszolgáltatásra.

        Az  Eüatv.  23.  §  (3)  bekezdése szerinti  adatszolgáltatás
        esetében az (1) és (2) bekezdésben meghatározott feltételeket
        is  alkalmazni  kell.  Az  Eüatv.  23.  §  (1)-(2)  bekezdése
        határozza  meg azokat a feltételeket, amelyeket  a  megkereső
        szerveknek  teljesíteniük kell akkor,  ha  a  kezelést  végző
        orvostól   adatszolgáltatást  kérnek.   Az   Eüatv.   23.   §
        (1)   bekezdése   szerint   az  adatszolgáltatásra   irányuló
        megkeresésben az Eüatv. 4. § (4) bekezdésének megfelelően fel
        kell   tüntetni   a   megismerni   kívánt   egészségügyi   és
        személyazonosító  adatokat. Az  Eüatv.  4.  §  (4)  bekezdése
        értelmében   csak   annyi  és  olyan  egészségügyi,   illetve
        személyazonosító  adat kezelhető, amely az  adatkezelési  cél
        megvalósításához elengedhetetlenül szükséges. Az Eüatv. 23. §
        (2)  bekezdése szerint a megkeresésben az adatkezelés  pontos
        célját  és  a kért adatok körét meg kell jelölni.  Az  Eüatv.
        23.  §-ának  egésze  állapítja  meg  tehát  az  adatkezelésre
        jogosult  szervek körét, illetve az adatkezelés célját  és  a
        kért  adatok körét, s az adatkezelés célhozkötöttségét.  Ezen
        túlmenően az Eüatv. 23. § (3) bekezdése szerinti adatkezelést
        korlátozza, hogy arra az Rtv. 68. § (2) bekezdése nyomán csak
        akkor kerülhet sor, ha "a késedelem veszéllyel jár és az  ügy
        kábítószer-kereskedelemmel,     terrorizmussal,     illegális
        fegyverkereskedelemmel,    pénzmosással    vagy    szervezett
        bűnözéssel   függ  össze".  Az  Rtv.  68.  §  (2)  bekezdésén
        túlmenően  az Rtv. adatkezelésre vonatkozó egyéb  garanciális
        rendelkezései  is  alkalmazandóak akkor, amikor  a  rendőrség
        mint  nyomozó hatóság egészségügyi és ahhoz kapcsolódó adatok
        szolgáltatását   kezdeményezi  a  kezelést  végző   orvosnál,
        illetve  az  orvos  a  kezdeményezés alapján  az  adatokat  a
        nyomozóhatóságnak  kiszolgáltatja. Mindebből  következően  az
        Eüatv.  23. § (3) bekezdése értelmében adatszolgáltatás  csak
        akkor végezhető, ha annak során a személyes adatok védelméhez
        való  alapjogból eredő, az alkotmányos adatkezeléssel szemben
        támasztott  követelményeket betartják.  Erre  tekintettel  az
        Eüatv.  23. § (3) bekezdése nem ellentétes a személyes adatok
        védelméhez való joggal.

        1.2.3.  Az indítványozó kifogásolta továbbá az Eüatv.  24.  §
        (1)    bekezdését,   amely   a   kezelőorvosnak   bejelentési
        kötelezettséget  állapít  meg, ha az  érintett  8  napon  túl
        gyógyuló   sérülést  szenvedett  és  a  sérülés   feltehetően
        bűncselekmény   következménye.  A   kezelőorvos   bejelentési
        kötelezettsége   az   érintett   személyazonosító    adataira
        vonatkozik, s a rendőrség felé irányul.

        Az  Eüatv.  4.  §-a határozza meg az Eüatv.  által  elrendelt
        adatkezelés célját. Az Eüatv. 4. § (2) bekezdés g)  pontjának
        megfelelően  az  egészségügyi és  személyazonosító  adatot  -
        törvényben meghatározott esetekben - bűnüldözési, továbbá  az
        Rtv.-ben    meghatározott   feladatok    ellátására    kapott
        felhatalmazás körében bűnmegelőzési célból lehet kezelni.  Az
        Eüatv.   a   24.   §  (1)  bekezdése  szerinti   kezelőorvosi
        adatszolgáltatás is az Eüatv. 4. § (2) bekezdés g)  pontjában
        meghatározott bűnüldözési célt szolgálja. A kezelőorvos által
        végzett    adatszolgáltatás   nélkülözhetetlen   a   sérülést
        eredményező   bűncselekmény   felderítéséhez.   Az   érintett
        személyazonosító  adatainak  bejelentésével  azonban  csak  a
        bűnüldözési  cél  eléréséhez szükséges  mértékben  kerül  sor
        adatszolgáltatásra.    A    bejelentési    kötelezettség    a
        kezelőorvost  nem  ruházza  fel "bűnüldöző  feladatokkal".  A
        bűnüldözés   megindítása,  a  bűncselekmény   felderítése   a
        személyazonosító  adatok  bejelentése  nyomán   a   rendőrség
        feladata.   A   kezelőorvos   ebben   nem   vesz   részt,   a
        személyazonosító adatokon kívül más adat szolgáltatására  nem
        köteles. Nem jár tehát az orvosi titoktartás sérelmével, ha a
        kezelőorvos a feltehetően bűncselekményből származó, 8  napon
        túl   gyógyuló   sérülés   esetén   a   sérülést   szenvedett
        személyazonosító   adatait  bejelenti   a   rendőrségnek.   A
        kezelőorvosi   adatszolgáltatás  a  cél   elérése   érdekében
        szükséges,     azzal    arányban    áll,    az    adatkezelés
        célhozkötöttsége miatt megfelel a személyes adatok védelméhez
        való jogból eredő alkotmányos követelményeknek.

        1.2.4.  Az  indítványozó a személyes adatok  védelméhez  való
        jogra   tekintettel   az   Eüatv.   24.   §   (4)   bekezdése
        alkotmányellenességének megállapítását is kezdeményezte. Ez a
        rendelkezés  kiegészíti az Eüatv. 24. § (1)-(3)  bekezdésében
        foglaltakat, azokhoz kapcsolódóan teszi lehetővé az  érintett
        hozzájárulása nélküli adatkezelést. Tekintettel arra, hogy az
        Eüatv.  24. § (1) bekezdése szerinti adatkezelés nem sérti  a
        személyes adatok védelméhez való jogot, s a (4) bekezdés csak
        az  (1)  bekezdéssel összhangban lévő rendelkezést tartalmaz,
        ezért az utóbbi rendelkezés sem ellentétes a személyes adatok
        védelméhez való alapjoggal.

        2.  Az  indítványozó a személyes adatokra vonatkozó, a  fenti
        törvényi rendelkezések által lehetővé tett, adatszolgáltatást
        ellentétesnek  tartotta  még az Alkotmány  54.  §-a  szerinti
        élethez,  illetve 70/D. §-a szerinti egészséghez való  joggal
        is.

        Az  56/2000.  (XII. 19.) AB határozatban az  Alkotmánybíróság
        valóban  rámutatott  arra,  hogy:  "az  egészségügyi   adatok
        különleges  védelmét nemcsak a magántitokhoz és  a  személyes
        adatok védelméhez fűződő jog, hanem az állam intézményes élet-
        és egészségvédelmi kötelessége is indokolja. Az állampolgárok
        csak  abban  az esetben fordulhatnak bizalommal orvoshoz,  ha
        nem  kell  attól  tartaniuk, hogy az  egészségi  állapotukkal
        kapcsolatos   magántitkaikat  mások  is   megismerik.   Ebből
        következően  az  állam köteles megteremteni  az  egészségügyi
        adatok  védelmének  törvényi feltételeit."  (ABH  2000,  527,
        532.)
        A  támadott törvényi rendelkezések alapvetően az egészségügyi
        adatoknak    nem   minősülő   személyes   adatok   kezelését,
        továbbítását  teszik lehetővé. Az egészségügyi adatoknak  nem
        minősülő   személyes  adatokra  vonatkozó   adatszolgáltatási
        kötelezettség   és   az   állam  élet-   és   egészségvédelmi
        kötelessége   között   azonban  értékelhető   alkotmányossági
        kapcsolat  nincs. A személyes adatokra vonatkozó  adatkezelés
        önmagában  nem  korlátozza sem az élethez, sem a  legmagasabb
        szintű testi és lelki egészséghez való alkotmányos jogot.

        A  támadott  rendelkezések alapján ugyanakkor  lehetőség  van
        egészségügyi adatok továbbítására is. Az egészségügyi  adatok
        kezelésére azonban a fentiekben kifejtettek szerint kizárólag
        szigorúan indokolt esetben, s csak az adatkezeléssel  szemben
        támasztott  alkotmányos követelmények  betartásával  kerülhet
        sor.   Ennek   eredményeként   az   ilyen   adatszolgáltatási
        kötelezettség  előírása  sem ellentétes  az  állam  élet-  és
        egészségvédelmi kötelességével.

        Mindezek   alapján  az  Alkotmánybíróság  az   Rtv.   68.   §
        (1) bekezdése, az Eüatv. 23. § (3) bekezdése, valamint 24.  §
        (1)  és (4) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására
        és megsemmisítésére vonatkozó indítványt elutasította.
                                Dr. Holló András
                           az Alkotmánybíróság elnöke
                                       
             Dr. Bihari Mihály                        Dr. Czúcz Ottó
             előadó alkotmánybíró                      alkotmánybíró
                                       
             Dr. Erdei Árpád                     Dr. Harmathy Attila
             alkotmánybíró                             alkotmánybíró
                                       
             Dr. Kiss László                    Dr. Kukorelli István
             alkotmánybíró                             alkotmánybíró
                                       
             Dr. Strausz János    Dr. Tersztyánszkyné Dr. Vasadi Éva
             alkotmánybíró                             alkotmánybíró

          .
          English:
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          Subject of the case:
          .
          The text “from organisations handling medical and related data” in Section 68 para. (1) of Act XXXIV of 1994 on the Police and Section 23 para. (3) and Section 24 paras (1) and (4) of Act XLVII of 1997 on the Handling and Protection of Medical and Related Personal Data
          Number of the Decision:
          .
          36/B/2000
          Date of the decision:
          .
          03/09/2004
          .
          .
          en_0036_b_2000_ab.pdfen_0036_b_2000_ab.pdf