English
	Hungarian

Ügyszám: .	36/B/2000
Előadó alkotmánybíró: Bihari Mihály Dr. .

Az indítvány lényege: .

A döntés száma: 36/B/2000. AB határozat .

ABH oldalszáma: 2004/1400 .

A döntés kelte: Budapest, 03/09/2004 .

.

.

A döntés szövege (pdf): .

A döntés szövege: .

A döntés szövege:                 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az    Alkotmánybíróság   jogszabály   alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő                         határozatot: 1.   Az  Alkotmánybíróság  a  rendőrségről  szóló  1994.  évi XXXIV. törvény 68. § (1) bekezdésének "az egészségügyi  és  a hozzá   kapcsolódó   adatot  kezelő   szervtől"   szövegrésze alkotmányellenességének megállapítására  és  megsemmisítésére vonatkozó indítványt elutasítja. 2.   Az   Alkotmánybíróság  az  egészségügyi  és  a  hozzájuk kapcsolódó  személyes adatok kezeléséről és védelméről  szóló 1997. évi XLVII. törvény 23. § (3) bekezdése, valamint 24.  § (1)  és (4) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére vonatkozó indítványt elutasítja.                           Indokolás                              I. Az  Alkotmánybírósághoz  indítvány  érkezett  a  rendőrségről szóló  1994.  évi XXXIV. törvény (továbbiakban: Rtv.)  68.  § (1)  bekezdésében  "az  egészségügyi és  a  hozzá  kapcsolódó adatot  kezelő szervtől" szövegrész, valamint az egészségügyi és  a  hozzájuk  kapcsolódó személyes adatok  kezeléséről  és védelméről  szóló  1997.  évi XLVII.  törvény  (továbbiakban: Eüatv.)    23.   §   (3)   bekezdése,   illetve    24.    §-a alkotmányellenességének megállapítására, és megsemmisítésére. Az  indítványozó  álláspontja szerint a  kifogásolt  törvényi rendelkezések  sértik  az  Alkotmány  54.  §  (1)   bekezdése szerinti  élethez  való jogot, az 59. § (1)  bekezdése  által garantált  magántitok és a személyes adatok  védelméhez  való jogot, továbbá a 70/D. §-a szerinti egészséghez való jogot. A   támadott   törvényi  rendelkezésekkel   kapcsolatban   az indítványozó   kifogásolta,   hogy   azok   az   egészségügyi szolgáltatókat alkotmányellenes adatszolgáltatásra kötelezik. A    támadott   rendelkezések   eredményeként   a   rendőrség "bűnfelderítésre hivatkozva még a büntetőeljárás  megindítása előtt"  olyan  betegek egészségügyi és személyes  adatait  is kezelheti,  akikkel szemben "nincs alapos gyanú bűncselekmény elkövetésére". Nem garantált tehát, hogy a rendőrség csak  az eljárás  lefolytatásához  nélkülözhetetlen  adatokat  ismerje meg. Az adattovábbításra vonatkozó rendelkezések - az indítványozó szerint  -  sértik az "orvosi titoktartás követelményét"  is, illetve összeegyeztethetetlenek "az orvosi hivatással",  mert az  orvost  "a  gyógyítás mellett bűnüldöző feladatokkal"  is felruházzák.  A betegek pedig "nem mernek orvoshoz  fordulni" az adataik kiszolgáltatása, illetve az annak nyomán meginduló rendőrségi  eljárás miatt. Ezáltal a szabályozás a  betegeket az  "életük  veszélyeztetésére kényszeríti". Erre figyelemmel az  indítványozó az Alkotmány 54. §-a szerinti  élethez  való jog, illetve 70/D. §-a szerinti egészséghez való jog sérelmét is látja a kifogásolt szabályozásban. Egyebekben az indítványozó utalt arra is, hogy az Rtv. 68.  § (1)  bekezdése  a  törvény  80. §-ával,  illetve  a  támadott rendelkezések  az  adatvédelmi  biztos  több  ajánlásával  is ellentétesek. Az   indítvány   benyújtását   követően   az   Rtv.   68.   § (1)   bekezdését   a   devizakorlátozások   megszüntetéséről, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 6. § (1) bekezdés t) pontja 2002. január 1- jei hatállyal módosította. Az Eüatv. 24. §-át pedig az egyes, az  egészségügyet és a társadalombiztosítást érintő törvények módosításáról  szóló  2002.  évi  LVIII.  törvény   43.   §-a módosította   2003.  január  1-jei  hatállyal.   A   törvényi rendelkezéseknek  az  indítványozó által  kifogásolt  eredeti tartalma azonban a módosítást követően is hatályos maradt.  A módosítás  eredményeként az Eüatv.  24.  §-a  további  két  - indítvánnyal  nem  érintett  - bekezdéssel  egészült  ki.  Az Eüatv.    24.   §-ának   az   indítványozó   által   támadott rendelkezései  ugyanakkor  az  (1),  illetve   (4)   bekezdés tartalmaként  lettek feltüntetve, s így az  alkotmánybírósági vizsgálat   is   erre   irányult.  Az   Alkotmánybíróság   az elbíráláskor hatályos normaszöveg alkotmányossági vizsgálatát végezte el. Az  Alkotmánybíróság  az indítványt - álláspontjuk  kifejtése érdekében  -  megküldte a belügyminiszternek, az egészségügyi miniszternek és az igazságügy-miniszternek.                              II. 1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései: "54.   §   (1)   A  Magyar  Köztársaságban  minden   embernek veleszületett  joga van az élethez és az emberi  méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani." "59.  §  (1)  A  Magyar Köztársaságban mindenkit  megillet  a jóhírnévhez,  a  magánlakás sérthetetlenségéhez,  valamint  a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog." "70/D. § (1) A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez." 2.  A  személyes  adatok  védelméről és  a  közérdekű  adatok nyilvánosságáról    szóló   1992.    évi    LXIII.    törvény (továbbiakban: Avtv.) vizsgálat alá vont rendelkezései: "2. § E törvény alkalmazása során 1.  személyes  adat: bármely meghatározott (azonosított  vagy azonosítható)   természetes   személlyel   (a   továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható,  az érintettre  vonatkozó  következtetés.  A  személyes  adat  az adatkezelés   során  mindaddig  megőrzi  e  minőségét,   amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. A személy különösen akkor  tekinthető  azonosíthatónak, ha őt - közvetlenül  vagy közvetve  -  név,  azonosító jel, illetőleg  egy  vagy  több, fizikai,  fiziológiai, mentális, gazdasági,  kulturális  vagy szociális  azonosságára jellemző tényező alapján  azonosítani lehet; 2. különleges adat: a)  a  faji  eredetre,  a  nemzeti  és  etnikai  kisebbséghez tartozásra,  a  politikai  véleményre  vagy  pártállásra,   a vallásos  vagy  más  világnézeti  meggyőződésre,  az   érdek- képviseleti szervezeti tagságra, b)  az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre, a szexuális életre vonatkozó adat, valamint a bűnügyi személyes adat; 3.  bűnügyi személyes adat: a büntetőeljárás során  vagy  azt megelőzően   a   bűncselekménnyel  vagy  a  büntetőeljárással összefüggésben, a büntetőeljárás lefolytatására, illetőleg  a bűncselekmények felderítésére jogosult szerveknél, továbbá  a büntetés-végrehajtás szervezeténél keletkezett, az érintettel kapcsolatba hozható, valamint a büntetett előéletre vonatkozó személyes adat; (...)." "3.  §  (3) Kötelező adatkezelés esetén az adatkezelés célját és    feltételeit,    a    kezelendő    adatok    körét    és megismerhetőségét,  az adatkezelés időtartamát,  valamint  az adatkezelő  személyét az adatkezelést elrendelő törvény  vagy önkormányzati rendelet határozza meg." "5.  §  (2)  Csak  olyan személyes adat kezelhető,  amely  az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a  cél elérésére  alkalmas,  csak  a cél megvalósulásához  szükséges mértékben és ideig." 3. Az Rtv. érintett rendelkezései: "68.   §   (1)   A   Rendőrség   titkos   információgyűjtésre felhatalmazott   nyomozó   szervének   vezetője   az   ügyész jóváhagyásával     a    kétévi    vagy    ennél     súlyosabb szabadságvesztéssel   büntetendő,   szándékos   bűncselekmény felderítése    érdekében   az   üggyel   összefüggő    adatok szolgáltatását igényelheti az adóhatóságtól, a  szolgáltatást nyújtó  távközlési szervezettől, az egészségügyi és  a  hozzá kapcsolódó  adatot kezelő szervtől, továbbá  a  banktitoknak, értékpapírtitoknak, pénztártitoknak és egyéb üzleti  titoknak minősülő   adatot  kezelő  szervtől.  A  nyomozó   szerv   az adatszolgáltatás  teljesítésére határidőt  jelölhet  meg.  Az adatszolgáltatás ingyenes és nem tagadható meg. Az így kapott információ csak a megjelölt célra használható fel. (2) Halaszthatatlan intézkedésként, ha a késedelem veszéllyel jár  és  az  ügy  kábítószer-kereskedelemmel, terrorizmussal, illegális    fegyverkereskedelemmel,    pénzmosással     vagy szervezett  bűnözéssel  függ  össze,  az  adatigényléshez  az ügyész  előzetes jóváhagyása nem kell, és azt  haladéktalanul teljesíteni  kell. Ez esetben a megkeresést  "halaszthatatlan intézkedés"  jelzéssel  kell ellátni. Az  ügyész  jóváhagyása iránt  a  megkereséssel egyidejűleg intézkedni  kell.  Ha  az ügyész   a  jóváhagyását  megtagadja,  a  Rendőrség  az   így beszerzett adatokat haladéktalanul megsemmisíti." "77.  §  (2)  A Rendőrség más szervek által kezelt  személyes adatokhoz   bűnüldözési   feladatai   ellátása   céljából   - törvényben  meghatározottak szerint - hozzáférhet,  az  ilyen módon   szerzett  adatot  bűnüldözési  céltól  eltérően   nem használhatja fel, és nem továbbíthatja." "79.  §  (1)  A  rendőrségi adatot kezelő szerv  az  érintett természetes  személyazonosító adatait - külföldi  állampolgár esetében  annak  állampolgárságát is -, lakcímét,  továbbá  a bűnüldözési    célú   adatkezelésekben   a   bűncselekményhez kapcsolódó  kriminalisztikai jellegű adatait kezeli.  Törvény rendelkezése alapján azonosító kódokat használhat." "80.  §  (1)  A rendőrségi adatot kezelő szerv - a  büntetett előéletre vonatkozó, valamint a külön törvényben szabályozott államigazgatási    feladatköréhez   kapcsolódóan    az    ott meghatározott   adatok  kivételével   -   különleges   adatot kizárólag  a  84. § i)-n) pontjában felsorolt bűncselekmények elkövetésével gyanúsított személy esetében kezelhet. (2)   A   különleges   adat  csak  a  konkrét   cselekménnyel közvetlenül összefüggően kezelhető." "84.  §  A  Rendőrség a törvényben meghatározott  bűnüldözési feladatainak   ellátása  érdekében  kezelheti,   illetve   az adatkezelésre  feljogosított  más  szervek  nyilvántartásából átveheti (...) i)  a  73. § (3) bekezdése alá tartozók kivételével a  titkos információgyűjtés alkalmazásával érintett személyek adatait - beleértve   a  Rendőrséggel  együttműködőket  és   a   fedett nyomozókat   is   -   és   az   alkalmazás   eredményét,   ha büntetőeljárás   nem   indul,  a   titkos   információgyűjtés lezárását    követő   legfeljebb   2   évig,   büntetőeljárás lefolytatása  esetén  a  büntethetőség elévüléséig,  elítélés esetén   a   büntetett  előélethez  fűződő  hátrányok   alóli mentesítésig,  illetőleg legfeljebb 20  évig,  együttműködők, illetőleg  fedett nyomozók esetén az együttműködés, illetőleg a  fedett  nyomozói  tevékenység megszűnésétől  számított  20 évig. j) súlyos bűncselekmény esetén, vagy ha a bűncselekmény 1. a nemzetközi bűnözéssel kapcsolatba hozható, 2. nemi erkölcs elleni erőszakkal valósul meg, 3. gyermekkorú ellen irányul, 4. sorozatban vagy szervezett elkövetéssel valósul meg, 5.   kábítószerrel   vagy  kábítószernek  minősülő   anyaggal kapcsolatos, 6. pénz- vagy értékpapír-hamisítással kapcsolatos, 7. fegyveres elkövetéssel valósul meg, vagy 8. a közbiztonságot súlyosan megzavarja, a   bűncselekmény  elkövetésével  gyanúsított  személyek   és kapcsolataik  adatait,  kriminalisztikai  szempontból  fontos jellemzőit      20      évig,     vagy      a      nemzetközi kötelezettségvállalásban meghatározott ideig; k)   a   nemzetközi  kötelezettségvállalás  alapján  mindazon személyek,   cselekményeik,  kapcsolataik  adatait,   akikkel szemben    nemzetközi    bűnüldözési   intézkedéseket    kell foganatosítani,   a   büntethetőség   elévüléséig,   vagy   a nemzetközi kötelezettségvállalásban meghatározott ideig; l)   a   szervezett  bűnözésre  utaló  cselekményekben   vagy tényállásokban  érintett személyek, kapcsolataik  adatait  és kriminalisztikai  szempontból fontos jellemzőit  az  érintett személyre  vonatkozóan keletkezett utolsó  adatot  követő  20 évig; m)  a  bűnmegelőzési ellenőrzés alá vont személy adatait,  az ellenőrzés     szempontjait     és     megállapításait      a szabadságvesztésből szabadulás napjától számított 1 évig; n) az egyes bűncselekmények nyomozása során a felderítés és a bizonyítás kapcsán keletkező iratokban szereplő személyekről, azok  kapcsolatairól, eljárási helyzetéről,  a  hozzá  fűződő nyomozási adatokról az ügyben hozott jogerős ítéletig, vagy a nyomozás     megszüntetése     esetén     a     bűncselekmény büntethetőségének elévüléséig; (...)" 4. Az Eüatv. érintett rendelkezései: "3. § E törvény alkalmazásában a)  egészségügyi  adat: az érintett testi, értelmi  és  lelki állapotára,  kóros  szenvedélyére, valamint  a  megbetegedés, illetve   az   elhalálozás  körülményeire,  a   halál   okára vonatkozó, általa vagy róla más személy által közölt, illetve az  egészségügyi ellátóhálózat által észlelt, vizsgált, mért, leképzett  vagy  származtatott adat;  továbbá  az  előzőekkel kapcsolatba  hozható, az azokat befolyásoló  mindennemű  adat (pl. magatartás, környezet, foglalkozás); b) személyazonosító adat: a családi és utónév, leánykori név, a  nem, a születési hely és idő, az anya leánykori családi és utóneve,    a    lakóhely,    a    tartózkodási    hely,    a társadalombiztosítási  azonosító  jel  (a  továbbiakban:  TAJ szám)   együttesen  vagy  ezek  közül  bármelyik,  amennyiben alkalmas vagy alkalmas lehet az érintett azonosítására;" "4.   §   (1)   Az  egészségügyi  és  személyazonosító   adat kezelésének célja: a) az egészség megőrzésének, fenntartásának előmozdítása, b)  a  betegellátó  eredményes gyógykezelési  tevékenységének elősegítése, c) az érintett egészségi állapotának nyomon követése, d) a közegészségügyi és járványügyi érdekből szükségessé váló intézkedések megtétele." (2)   Egészségügyi   és  személyazonosító   adatot   az   (1) bekezdésben  meghatározottakon túl - törvényben meghatározott esetekben - az alábbi célból lehet kezelni: (...) g)  bűnüldözés, továbbá a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvényben   meghatározott   feladatok   ellátására    kapott felhatalmazás körében bűnmegelőzés, (...). (3)  Az  (1)-(2) bekezdésekben meghatározott céloktól  eltérő célra   is   lehet   az  érintett,  illetve  törvényes   vagy meghatalmazott képviselője (a továbbiakban együtt:  törvényes képviselő)  -  megfelelő tájékoztatáson  alapuló  -  írásbeli hozzájárulásával  egészségügyi  és  személyazonosító   adatot kezelni. (4)  Az (1)-(2) bekezdések szerinti adatkezelési célokra csak annyi  és  olyan egészségügyi, illetve személyazonosító  adat kezelhető,   amely   az  adatkezelési  cél   megvalósításához elengedhetetlenül szükséges." "7.   §  (1)  Az  adatkezelő  -  a  (2)  bekezdésben  foglalt kivétellel  -,  továbbá az adatfeldolgozó  az  orvosi  titkot köteles megtartani. (2) Az adatkezelő mentesül a titoktartási kötelezettség alól, ha a)  az egészségügyi és személyazonosító adat továbbítására az érintett,  illetve törvényes képviselője írásban hozzájárult, az abban foglalt korlátozásokon belül, valamint b)  az  egészségügyi  és  személyazonosító  adat  továbbítása törvény előírásai szerint kötelező." "9.  §  (1)  Az  egészségügyi adatok felvétele a gyógykezelés része.  A  kezelést végző orvos, illetve a tisztiorvos  dönti el,  hogy  a  szakmai szabályoknak megfelelően - a kötelezően felveendő  adatokon kívül - mely egészségügyi adat  felvétele szükséges a 4. § (1) bekezdése szerinti célból." "12. § (1) Az egészségügyi és a személyazonosító adatoknak az érintett  részéről  történő szolgáltatása -  az  egészségügyi ellátás  igénybevételéhez kötelezően előírt  személyazonosító adatok és a 13. §-ban foglaltak kivételével - önkéntes." "13.   §  Az  érintett  (törvényes  képviselője)  köteles   a betegellátó   felhívására  egészségügyi  és  személyazonosító adatait átadni, (...) e)  ha  az  adatszolgáltatásra a magzat,  illetve  a  kiskorú gyermek  gyógykezelése, egészségi állapotának megőrzése  vagy védelme érdekében van szükség, f)  ha bűnüldözés, bűnmegelőzés céljából, továbbá ügyészségi, bírósági  eljárás, illetve szabálysértési vagy  közigazgatási hatósági  eljárás  során  az illetékes  szerv  a  vizsgálatot elrendelte, (...)." "23.  §  (1)  A  következő szervek írásbeli  megkeresésére  a kezelést   végző   orvos   az   érintett   egészségügyi    és személyazonosító  adatait  átadja  a  megkereső  szervnek.  A megkeresésben  a 4. § (4) bekezdésének megfelelően  fel  kell tüntetni a megismerni kívánt egészségügyi és személyazonosító adatokat: a)  büntetőügyben a nyomozó hatóság, az ügyészség, a bíróság, az igazságügyi orvosszakértő, polgári és közigazgatási ügyben az ügyészség, a bíróság, az igazságügyi orvosszakértő, b)   szabálysértési  eljárás  során  az  eljárást  lefolytató szervek, c)   hadköteles  személy  esetén  az  illetékes   jegyző,   a hadkiegészítő  parancsnokság, illetve a katonai  egészségügyi alkalmasságot megállapító bizottság, d)   a   nemzetbiztonsági  szolgálatok,  a   nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvényben meghatározott feladatok  ellátása érdekében, az abban kapott  felhatalmazás körében. (2)  A  megkeresésben az adatkezelés pontos célját és a  kért adatok körét meg kell jelölni. (3)   A   kezelést   végző  orvos  a  nyomozó   hatóságot   a "halaszthatatlan   intézkedés"  jelzéssel   ellátott,   külön jogszabályban    előírt    ügyészi   jóváhagyást    nélkülöző megkeresésére  is köteles tájékoztatni az általa  kezelt,  az adott  üggyel  összefüggő  egészségügyi  és  személyazonosító adatokról." "24. § (1) Az érintett első ízben történő orvosi ellátásakor, ha az érintett 8 napon túl gyógyuló sérülést szenvedett és  a sérülés    feltehetően   bűncselekmény    következménye,    a kezelőorvos   a  rendőrségnek  haladéktalanul  bejelenti   az érintett személyazonosító adatait. (...) (4)   Az  (1)-(3)  bekezdés  szerinti  adattovábbításhoz   az érintett,   illetve   az   adattal  kapcsolatosan   egyébként rendelkezésre jogosult beleegyezése nem szükséges."                             III. Az indítvány nem megalapozott. 1.  Az  Alkotmánybíróság  az indítvány  alapján  először  azt vizsgálta,  hogy a támadott rendelkezések a magántitok  és  a személyes  adatok  védelméhez  való  alapjoggal  ellentétesen állapítják-e  meg  az  egészségügyi és más  személyes  adatok kiszolgáltatását. 1.1.  Az Alkotmánybíróság az alkotmányossági vizsgálat elején áttekintette az Alkotmány 59. § (1) bekezdésével  kapcsolatos ítélkezési gyakorlatát. A  magántitok és a személyes adatok védelméhez való jogot  az Alkotmány   59.  §  (1)  bekezdése  alkotmányos   alapjogként garantálja.    A    jelen    alapjoggal    kapcsolatban    az Alkotmánybíróság 56/2000. (XII. 19.) AB határozata rámutatott arra, hogy: "Az   Alkotmánybíróság  gyakorlatában  a   személyes   adatok védelméhez  való jog tartalma, hogy mindenki maga rendelkezik személyes   adatainak   feltárásáról   és   felhasználásáról. Személyes  adatot  felvenni és felhasználni  tehát  általában csakis  az érintett beleegyezésével szabad; mindenki  számára követhetővé  és ellenőrizhetővé kell tenni az adatfeldolgozás egész  útját,  vagyis mindenkinek joga van  tudni,  ki,  hol, mikor,  milyen  célra  használja fel az ő  személyes  adatát. Kivételesen  törvény  elrendelheti  személyes  adat  kötelező kiszolgáltatását, és előírhatja a felhasználás módját is.  Az ilyen   törvény   korlátozza  az  információs   önrendelkezés alapvető   jogát,  és  akkor  alkotmányos,  ha  megfelel   az Alkotmány 8. §-ában megkövetelt feltételeknek. [15/1991. (IV. 13.)  AB határozat, ABH 1991, 40, 42., 46/1995. (VI. 30.)  AB határozat,  ABH  1995,  219,  221.,  24/1998.  (VI.  9.)   AB határozat, ABH 1998, 191, 194.]" (ABH 2000, 527, 531.) Az  alkotmányos alapjog korlátozhatóságára az Alkotmány 8.  § (2)  bekezdése irányadó. Eszerint a Magyar Köztársaságban  az alapvető  jogokra  és  kötelességekre  vonatkozó  szabályokat törvény   állapítja  meg,  alapvető  jog  lényeges  tartalmát azonban nem korlátozhatja. Az  Alkotmánybíróság - az Alkotmány 8. § (2) bekezdése nyomán -   az  alapjog  lényeges  tartalmát  nem  érintő  korlátozás alkotmányosságának megítéléséhez az alapjogi (az  úgynevezett szükségesség-arányosság)     tesztet      alkalmazza.      Az Alkotmánybíróság  gyakorlatában  éppen  az  Alkotmány  59.  § (1)  bekezdésével kapcsolatban került sor először az alapjog- korlátozás  alkotmányosságának  az  alapjogi  teszt   alapján történő   megítélésére.   Ebben   a   korai   döntésében   az Alkotmánybíróság megállapította: "A  törvényalkotó  (...)  kényszerítő ok nélkül  korlátozta  az Alkotmány 59. §-ában biztosított jogokat, és ezzel az alapjog lényeges tartalmát korlátozta. A rendelkezés nem felel meg az alapjogot  korlátozó normákkal szemben támasztott  arányosság feltételeinek  sem. Ez ugyanis megköveteli,  hogy  az  elérni kívánt  cél fontossága és az ennek érdekében okozott alapjog- sérelem  súlya összhangban legyen egymással. A törvényhozó  a korlátozás  során  köteles az adott  cél  elérésére  alkalmas legenyhébb eszközt kiválasztani. Ha az alkalmazott korlátozás a    cél    elérésére   alkalmatlan,   az   alapjog   sérelme megállapítható."  [20/1990. (X. 4.) AB határozat,  ABH  1990, 69, 71.] Az  Alkotmánybíróság az alapjogi tesztet az Alkotmány  59.  § (1) bekezdésével kapcsolatban azóta is már több határozatában alkalmazta.  Az  Alkotmánybíróság egy  későbbi  határozatában kifejtette: "Az   Alkotmány  8.  §  (2)  bekezdése  értelmében  a  Magyar Köztársaságban   az   alapvető  jogokra   és   kötelességekre vonatkozó  szabályokat törvény állapítja  meg,  alapvető  jog lényeges  tartalmát  azonban törvény sem  korlátozhatja.  (...) annak  meg  kell  felelnie az alapjogi korlátozás  mindenkori alkotmányos   feltételeinek,   azaz   az   Alkotmány   8.   § (2)  bekezdésében foglalt követelményeknek. Ez  azt  jelenti, hogy az információs önrendelkezési jogot, az Alkotmány 59.  § (1)  bekezdésében biztosított szabadságjogot  mint  alapjogot csak  elkerülhetetlen esetben lehet alkotmányosan korlátozni, akkor,  ha a korlátozás elkerülhetetlenül szükséges és  az  a korlátozással elérni kívánt célhoz képest arányos." [46/1995. (VI. 30.) AB határozat, ABH 1995, 219, 222-223.] Ezen    túlmenően   az   Alkotmánybíróság   az    adatkezelés "célhozkötöttségét" hangsúlyozva azt is kifejtette, hogy:  "a meghatározott   cél   nélküli,   "készletre",    előre    nem meghatározott jövőbeni felhasználásra való adatgyűjtés  és  - tárolás  alkotmányellenes." [15/1991. (IV. 13.) AB határozat, ABH 1991, 40, 42.] Az   Alkotmány  59.  §  (1)  bekezdésében  garantált  alapjog védelmének   részletszabályait  az  59.  §  (2)  bekezdésének felhatalmazásán alapuló Avtv. - az Alkotmánybíróság  15/1991. (IV.  13.)  AB  határozatában  (ABH  1991,  40.)  foglaltakat követve  - határozta meg. Az Avtv. 5. § (2) bekezdése szerint csak  olyan  személyes adat kezelhető, amely  az  adatkezelés céljának  megvalósulásához elengedhetetlen, a  cél  elérésére alkalmas,  s  az  adatkezelésre csak a  cél  megvalósulásához szükséges  mértékben és ideig kerülhet sor. Az adatkezeléssel szemben  támasztott alkotmányos követelményeket  ismétli  meg továbbá az Eüatv. 4. § (4) bekezdése is. A  jogalkotó  a személyes adatok kezelését tehát  csak  akkor rendelheti   el,   ha   az  adatkezelés  lehetővé   tételével egyidejűleg  meghatározza az adatkezelés pontos  feltételeit, azaz  az Alkotmány 59. § (1) bekezdésében garantált személyes adatokhoz     való     alapjog     korlátozásának     konkrét részletszabályait. 1.2.  Az  Eüatv.  9. § (1) bekezdése szerint az  egészségügyi adatok  felvétele  a  gyógykezelés része.  A  kezelést  végző orvos,   illetve  a  tisztiorvos  -  a  kötelezően  felveendő adatokon  kívül  -  a  szakmai szabályok  figyelembevételével dönti  el,  hogy mely egészségügyi adat felvétele  szükséges. Bár az Eüatv. 12. § (1) bekezdése szerint az adatszolgáltatás alapvetően  önkéntes, azonban az Eüatv. 13. §-ában  felsorolt esetekben   az   érintett  köteles  az  egészségügyi   adatai közlésére.  Az  érintett  tehát  a  kezelőorvos  által   kért adatainak  kiszolgáltatása nélkül nem is  részesülhet  orvosi kezelésben. A   személyes  adatok  védelméhez  való  alkotmányos  alapjog érvényesülését   szolgálják  az  egészségügyi   adatkezelésre vonatkozó  speciális  adatvédelmi rendelkezések.  Ezek  közül alapvető szabálynak minősül az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV.  törvénynek  az orvosi titoktartáshoz  való  jog  címet viselő 25. §-a. Ennek (1) bekezdése határozza meg azt, hogy a "beteg jogosult arra, hogy az egészségügyi ellátásában  részt vevő   személyek   az   ellátása  során  tudomásukra   jutott egészségügyi  és  személyes adatait (a  továbbiakban:  orvosi titok)   csak  az  arra  jogosulttal  közöljék,   és   azokat bizalmasan kezeljék." Ehhez hasonlóan rendelkezik továbbá  az Eüatv.   7.   §   (1)  bekezdése  is,  mely  szintén   orvosi titoktartási  kötelezettséget állapít meg.  Az  Eüatv.  7.  § (2) bekezdése ugyanakkor kivételesen lehetővé teszi, hogy  az érintett     által     kiszolgáltatott    egészségügyi     és személyazonosító  adatokat az érintett akarata  ellenében  is továbbítsák.  Ennek  értelmében  mentesül  az  adatkezelő  "a titoktartási  kötelezettség  alól,  ha  az  egészségügyi   és személyazonosító  adat továbbítása törvény előírásai  szerint kötelező". Az   indítványozó   az  orvosi  titoktartás   alól   kivételt megállapító   törvényi   rendelkezések  alkotmányellenességét állította,  mert  álláspontja szerint ezek a rendelkezések  a magántitok  és a személyes adatok védelméhez való alkotmányos joggal ellentétes adatszolgáltatást tesznek kötelezővé. Az  Alkotmánybíróság  az indítványozó  által  kifogásolt,  az orvosi   titoktartási  kötelezettséget   korlátozó   törvényi rendelkezésekre     vonatkozóan     az     alapjog-korlátozás alkotmányosságának  megítélésére  irányuló   vizsgálatot   az alábbiak szerint végezte el. 1.2.1.  Az  indítványozó az Rtv. 68. § (1)  bekezdésének  "az egészségügyi  és  a hozzá kapcsolódó adatot kezelő  szervtől" szövegrésze  alkotmányellenességét  kérte  megállapítani.  Az Rtv.   vizsgált  rendelkezése  szerint  a  rendőrség   titkos információgyűjtésre felhatalmazott nyomozó szervének vezetője -  az  ügyész  jóváhagyásával - az egészségügyi  és  a  hozzá kapcsolódó  adatot  kezelő  szervtől  a  kétévi  vagy   ennél súlyosabb     szabadságvesztéssel    büntetendő,    szándékos bűncselekmény  felderítése  érdekében  az  üggyel  összefüggő adatok szolgáltatását kérheti. Az Rtv. támadott rendelkezése a rendőrségi adatkezelést, azaz a  kért  adatok  körét  a  meghatározott  "üggyel  összefüggő adatokra" korlátozza, de nem határozza meg konkrétan, hogy  a rendőrség  milyen adatokat kérhet az adatkezelő  szervtől.  A rendőrség  tehát a meghatározott bűncselekmények  felderítése érdekében   az   üggyel  kapcsolatosan  minden   olyan   adat szolgáltatását indítványozhatja, amellyel az egészségügyi  és a  hozzá  kapcsolódó  adatot kezelő szerv rendelkezik.  Ennek értelmében  a  rendőrség az Eüatv. 3. §  a)  pontja  szerinti egészségügyi,  illetve  az Eüatv. 3.  §  b)  pontja  szerinti személyazonosító   adat  szolgáltatását  kezdeményezheti   az egészségügyi és a hozzá kapcsolódó adatot kezelő szervnél. Az Eüatv.  3. § a) pontja szerinti egészségügyi adatok az  Avtv. 2.  §  2. b) pontja alapján különleges adatnak, a természetes személyekkel kapcsolatba hozható egyéb adatok pedig az  Avtv. 2.  § 1. pontja szerint személyes adatnak minősülnek. Ezeknek az  adatoknak a kezelésére mindazonáltal alkalmazni  kell  az Rtv.-nek  "A  Rendőrség adatkezelése" című VIII.  fejezetében foglalt megfelelő rendelkezéseket is. Amennyiben a rendőrség az Rtv. 68. § (1) bekezdése alapján  a különleges  adatnak minősülő egészségügyi adat szolgáltatását kezdeményezi,  akkor az adatkezelésre  az  Rtv.  80.  §-a  is irányadó.  Az Rtv. 80. § (1) bekezdése meghatározza,  hogy  a rendőrség  különleges  adatnak minősülő  egészségügyi  adatot "kizárólag  a 84. § i)-n) pontjában felsorolt bűncselekmények elkövetésével gyanúsított személy esetében kezelhet". Az Rtv. 68.  § (1) bekezdése szerint csak az "üggyel összefüggő" adat kezelhető.  Az  Rtv. 80. § (2) bekezdése  szerint  továbbá  a különleges  adat  csak  a  konkrét cselekménnyel  közvetlenül összefüggően  kezelhető.  Az Rtv.  84.  §-a  megállapítja  az adatkezelés   célját:  az  adatok  kezelésére   a   rendőrség "törvényben  meghatározott bűnüldözési feladatainak  ellátása érdekében", konkrétabban az Rtv. 68. § (1) bekezdése  szerint "a    kétévi   vagy   ennél   súlyosabb   szabadságvesztéssel büntetendő,  szándékos  bűncselekmény felderítése  érdekében" kerülhet  sor.  Az adatkezelés időtartamát pedig  szintén  az Rtv.  84.  §  i)-n) pontjai határozzák meg. Mindezek  alapján megállapítható,  hogy az egészségügyi, illetve  a  különleges adatoknak  az  Rtv.  68.  §  (1)  bekezdése  alapján  történő kezelésére   csak   a   törvényben   pontosan   meghatározott feltételekkel, szigorúan célhozkötötten kerülhet sor. Amennyiben  a  rendőrség az Rtv. 68. § (1) bekezdése  alapján nem  különleges adatoknak minősülő személyes adatokat kér  az egészségügyi  adatot kezelő szervtől, akkor az  adatkezelésre az  Rtv. 77. § (2) bekezdése, illetve 79. § (1) bekezdése  is irányadó.  Az  Rtv.  68.  §  (1)  bekezdése  meghatározza  az adatkezelés célját, miszerint: "a kétévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel   büntetendő,   szándékos   bűncselekmény felderítése érdekében" kerülhet sor az adatszolgáltatásra. Az Rtv.  79.  §  (1)  bekezdése határozza meg a rendőrség  által kezelhető   személyes   adatok   körét.   Az   Rtv.   79.   § (1)  bekezdése,  illetve  68. § (1) bekezdése  értelmében  az adatszolgáltatás csak a meghatározott, "az üggyel összefüggő" személyes  adatokra  vonatkozhat.  Az  ilyen  módon  szerzett személyes  adat az Rtv. 68. § (1) bekezdése szerint  csak  "a megjelölt célra használható fel", s a rendőrség az Rtv. 77. § (2)  bekezdése  értelmében  a  "szerzett  adatot  bűnüldözési céltól  eltérően nem használhatja fel, és nem továbbíthatja". Az  Rtv.  68. § (1) bekezdése tehát a különleges adatnak  nem minősülő   személyes   adatokra  vonatkozó   adatszolgáltatás esetében is pontosan meghatározta az adatkezelés feltételeit, az  adatkezelés  célját és rögzítette,  hogy  a  rendőrség  a személyes  adatokat  csak a törvényben  meghatározott  célhoz kötötten használhatja fel. Az  Rtv.  68.  §  (1) bekezdése tehát nem sérti  a  személyes adatok  védelméhez való jogot, mert az csak  célhozkötött,  a cél  eléréséhez szükséges, illetve azzal arányos adatkezelést tesz lehetővé. 1.2.2.  Az  Eüatv.  23.  § (3) bekezdésével  kapcsolatban  is kifogásolta  az  indítványozó a személyes  adatok  védelméhez való  jog  sérelmét, mert a kezelést végző  orvos  köteles  a nyomozó  hatóságot tájékoztatni az általa  kezelt,  az  adott üggyel összefüggő egészségügyi és személyazonosító adatokról. Az  Eüatv.  23.  § (3) bekezdése az Rtv. 68. § (2)  bekezdése nyomán  rendelkezik arról, hogy az orvos a nyomozó hatóságnak az  ügyészi  jóváhagyást  nélkülöző  megkeresése  alapján  is köteles az adatszolgáltatásra. Az  Eüatv.  23.  §  (3)  bekezdése szerinti  adatszolgáltatás esetében az (1) és (2) bekezdésben meghatározott feltételeket is  alkalmazni  kell.  Az  Eüatv.  23.  §  (1)-(2)  bekezdése határozza  meg azokat a feltételeket, amelyeket  a  megkereső szerveknek  teljesíteniük kell akkor,  ha  a  kezelést  végző orvostól   adatszolgáltatást  kérnek.   Az   Eüatv.   23.   § (1)   bekezdése   szerint   az  adatszolgáltatásra   irányuló megkeresésben az Eüatv. 4. § (4) bekezdésének megfelelően fel kell   tüntetni   a   megismerni   kívánt   egészségügyi   és személyazonosító  adatokat. Az  Eüatv.  4.  §  (4)  bekezdése értelmében   csak   annyi  és  olyan  egészségügyi,   illetve személyazonosító  adat kezelhető, amely az  adatkezelési  cél megvalósításához elengedhetetlenül szükséges. Az Eüatv. 23. § (2)  bekezdése szerint a megkeresésben az adatkezelés  pontos célját  és  a kért adatok körét meg kell jelölni.  Az  Eüatv. 23.  §-ának  egésze  állapítja  meg  tehát  az  adatkezelésre jogosult  szervek körét, illetve az adatkezelés célját  és  a kért  adatok körét, s az adatkezelés célhozkötöttségét.  Ezen túlmenően az Eüatv. 23. § (3) bekezdése szerinti adatkezelést korlátozza, hogy arra az Rtv. 68. § (2) bekezdése nyomán csak akkor kerülhet sor, ha "a késedelem veszéllyel jár és az  ügy kábítószer-kereskedelemmel,     terrorizmussal,     illegális fegyverkereskedelemmel,    pénzmosással    vagy    szervezett bűnözéssel   függ  össze".  Az  Rtv.  68.  §  (2)  bekezdésén túlmenően  az Rtv. adatkezelésre vonatkozó egyéb  garanciális rendelkezései  is  alkalmazandóak akkor, amikor  a  rendőrség mint  nyomozó hatóság egészségügyi és ahhoz kapcsolódó adatok szolgáltatását   kezdeményezi  a  kezelést  végző   orvosnál, illetve  az  orvos  a  kezdeményezés alapján  az  adatokat  a nyomozóhatóságnak  kiszolgáltatja. Mindebből  következően  az Eüatv.  23. § (3) bekezdése értelmében adatszolgáltatás  csak akkor végezhető, ha annak során a személyes adatok védelméhez való  alapjogból eredő, az alkotmányos adatkezeléssel szemben támasztott  követelményeket betartják.  Erre  tekintettel  az Eüatv.  23. § (3) bekezdése nem ellentétes a személyes adatok védelméhez való joggal. 1.2.3.  Az indítványozó kifogásolta továbbá az Eüatv.  24.  § (1)    bekezdését,   amely   a   kezelőorvosnak   bejelentési kötelezettséget  állapít  meg, ha az  érintett  8  napon  túl gyógyuló   sérülést  szenvedett  és  a  sérülés   feltehetően bűncselekmény   következménye.  A   kezelőorvos   bejelentési kötelezettsége   az   érintett   személyazonosító    adataira vonatkozik, s a rendőrség felé irányul. Az  Eüatv.  4.  §-a határozza meg az Eüatv.  által  elrendelt adatkezelés célját. Az Eüatv. 4. § (2) bekezdés g)  pontjának megfelelően  az  egészségügyi és  személyazonosító  adatot  - törvényben meghatározott esetekben - bűnüldözési, továbbá  az Rtv.-ben    meghatározott   feladatok    ellátására    kapott felhatalmazás körében bűnmegelőzési célból lehet kezelni.  Az Eüatv.   a   24.   §  (1)  bekezdése  szerinti   kezelőorvosi adatszolgáltatás is az Eüatv. 4. § (2) bekezdés g)  pontjában meghatározott bűnüldözési célt szolgálja. A kezelőorvos által végzett    adatszolgáltatás   nélkülözhetetlen   a   sérülést eredményező   bűncselekmény   felderítéséhez.   Az   érintett személyazonosító  adatainak  bejelentésével  azonban  csak  a bűnüldözési  cél  eléréséhez szükséges  mértékben  kerül  sor adatszolgáltatásra.    A    bejelentési    kötelezettség    a kezelőorvost  nem  ruházza  fel "bűnüldöző  feladatokkal".  A bűnüldözés   megindítása,  a  bűncselekmény   felderítése   a személyazonosító  adatok  bejelentése  nyomán   a   rendőrség feladata.   A   kezelőorvos   ebben   nem   vesz   részt,   a személyazonosító adatokon kívül más adat szolgáltatására  nem köteles. Nem jár tehát az orvosi titoktartás sérelmével, ha a kezelőorvos a feltehetően bűncselekményből származó, 8  napon túl   gyógyuló   sérülés   esetén   a   sérülést   szenvedett személyazonosító   adatait  bejelenti   a   rendőrségnek.   A kezelőorvosi   adatszolgáltatás  a  cél   elérése   érdekében szükséges,     azzal    arányban    áll,    az    adatkezelés célhozkötöttsége miatt megfelel a személyes adatok védelméhez való jogból eredő alkotmányos követelményeknek. 1.2.4.  Az  indítványozó a személyes adatok  védelméhez  való jogra   tekintettel   az   Eüatv.   24.   §   (4)   bekezdése alkotmányellenességének megállapítását is kezdeményezte. Ez a rendelkezés  kiegészíti az Eüatv. 24. § (1)-(3)  bekezdésében foglaltakat, azokhoz kapcsolódóan teszi lehetővé az  érintett hozzájárulása nélküli adatkezelést. Tekintettel arra, hogy az Eüatv.  24. § (1) bekezdése szerinti adatkezelés nem sérti  a személyes adatok védelméhez való jogot, s a (4) bekezdés csak az  (1)  bekezdéssel összhangban lévő rendelkezést tartalmaz, ezért az utóbbi rendelkezés sem ellentétes a személyes adatok védelméhez való alapjoggal. 2.  Az  indítványozó a személyes adatokra vonatkozó, a  fenti törvényi rendelkezések által lehetővé tett, adatszolgáltatást ellentétesnek  tartotta  még az Alkotmány  54.  §-a  szerinti élethez,  illetve 70/D. §-a szerinti egészséghez való  joggal is. Az  56/2000.  (XII. 19.) AB határozatban az  Alkotmánybíróság valóban  rámutatott  arra,  hogy:  "az  egészségügyi   adatok különleges  védelmét nemcsak a magántitokhoz és  a  személyes adatok védelméhez fűződő jog, hanem az állam intézményes élet- és egészségvédelmi kötelessége is indokolja. Az állampolgárok csak  abban  az esetben fordulhatnak bizalommal orvoshoz,  ha nem  kell  attól  tartaniuk, hogy az  egészségi  állapotukkal kapcsolatos   magántitkaikat  mások  is   megismerik.   Ebből következően  az  állam köteles megteremteni  az  egészségügyi adatok  védelmének  törvényi feltételeit."  (ABH  2000,  527, 532.) A  támadott törvényi rendelkezések alapvetően az egészségügyi adatoknak    nem   minősülő   személyes   adatok   kezelését, továbbítását  teszik lehetővé. Az egészségügyi adatoknak  nem minősülő   személyes  adatokra  vonatkozó   adatszolgáltatási kötelezettség   és   az   állam  élet-   és   egészségvédelmi kötelessége   között   azonban  értékelhető   alkotmányossági kapcsolat  nincs. A személyes adatokra vonatkozó  adatkezelés önmagában  nem  korlátozza sem az élethez, sem a  legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való alkotmányos jogot. A  támadott  rendelkezések alapján ugyanakkor  lehetőség  van egészségügyi adatok továbbítására is. Az egészségügyi  adatok kezelésére azonban a fentiekben kifejtettek szerint kizárólag szigorúan indokolt esetben, s csak az adatkezeléssel  szemben támasztott  alkotmányos követelmények  betartásával  kerülhet sor.   Ennek   eredményeként   az   ilyen   adatszolgáltatási kötelezettség  előírása  sem ellentétes  az  állam  élet-  és egészségvédelmi kötelességével. Mindezek   alapján  az  Alkotmánybíróság  az   Rtv.   68.   § (1) bekezdése, az Eüatv. 23. § (3) bekezdése, valamint 24.  § (1)  és (4) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére vonatkozó indítványt elutasította.                       Dr. Holló András                  az Alkotmánybíróság elnöke                                  Dr. Bihari Mihály                        Dr. Czúcz Ottó    előadó alkotmánybíró                      alkotmánybíró                                  Dr. Erdei Árpád                     Dr. Harmathy Attila    alkotmánybíró                             alkotmánybíró                                  Dr. Kiss László                    Dr. Kukorelli István    alkotmánybíró                             alkotmánybíró                                  Dr. Strausz János    Dr. Tersztyánszkyné Dr. Vasadi Éva    alkotmánybíró                             alkotmánybíró .

English:
English: .
Petition filed: .
Subject of the case: .	The text “from organisations handling medical and related data” in Section 68 para. (1) of Act XXXIV of 1994 on the Police and Section 23 para. (3) and Section 24 paras (1) and (4) of Act XLVII of 1997 on the Handling and Protection of Medical and Related Personal Data
Number of the Decision: .	36/B/2000
Date of the decision: .	03/09/2004
.
. en_0036_b_2000_ab.pdf