Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. §-a alapján - a Kúria Bfv.III.1.522/2021/11. számú végzése, a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 6.Kbf.14/2020/46. számú ítélete és a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa 41.Kb.107/2017/147. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kéri az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozó előadása szerint a bírósági eljárás bizonyítási szakaszának végén megtartott tárgyaláson került sor a vád módosítására, melyet az ügyész a vádbeszéd megtartásakor terjesztett elő, a módosítást tartalmazó ügyészi vádbeszéd írásba foglalt változatát a terheltek és a védőik is csak az ítélethozatalt követően kapták kézhez. A tárgyaláson való jelenlét jogáról lemondó, távollevő terheltnek nem volt lehetősége arra, hogy a vád módosítását és annak indokait az elsőfokú ítélet meghozatala előtt megismerhesse, így a védelemhez való jogai sérültek. Kétségtelen, hogy a tárgyaláshoz való jogról történő lemondás esetén az eljárás befejezése a terhelt távollétében is megtörténhet, de csak olyan cselekmények és vád vonatkozásában, amiről a terheltnek tudomása volt. Ennek megfelelően az indítványozónak érdemi védekezésre nem volt lehetősége. Az eljárás ezen felül 8 évig elhúzódott, mely olyan hosszúságú idő, mely az eljárás tárgyára, a tényállás bonyolultságára és az abban részt vevő személyek számára tisztázandó kérdések bonyolultságára figyelemmel sem tekinthető olyan ésszerű időtartamnak, mely megfelelne a tisztességes eljárásról szóló alapjogokban megfogalmazott, az igazságszolgáltatásban közreműködő hatóságokkal szemben elvárt követelményeknek.
A fentiek alapján állítása szerint+ az Alaptörvény XXVIII. cikkének (1)-(3) bekezdésében foglalt tisztességes eljáráshoz és védekezéshez való joga, továbbá az ésszerű határidőn belüli döntéshozatal követelményét sértik a bírósági döntések. .
. |