Hungarian
Ügyszám:
.
IV/01757/2016
Első irat érkezett: 10/17/2016
.
Az ügy tárgya: a Kúria Kvk.VI.37.942/2016/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (népszavazás, betelepítési kvóta)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (27. §) (Nsztv. 79. § (3) bekezdés -- országos népszavazási eljárásban a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés ellen)
Soron kívüli eljárás.
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíró: Juhász Imre Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. §-a, a Ve. 233. § (1) bekezdése és az Nsztv. 1. § (1) bekezdése és 79. § (3) bekezdése alapján - a Kúria Kvk.VI.37.942/2016/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozó előadta, hogy a Nemzeti Választási Bizottság 118/2016. számú határozatában azt állapította meg, hogy az indítványozó azzal, hogy a "Szavazz érvénytelenül App" mobiltelefon applikációján keresztül az országos népszavazás szavazólapjának lefényképezésére és az applikáción keresztül történő megosztásra hívta fel a választópolgárokat, megsértette a választás tisztaságának elvét, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét és az Alaptörvény 2. cikk (1) bekezdésében deklarált választások titkosságának alapelvét, ezért az indítványozót a további jogszabálysértéstől eltiltotta.
A Kúria a sérelmezett végzésében az indítványozó felülvizsgálati kérelme alapján a NVB határozatát akként változtatta meg, hogy az indítványozó magatartása a választások titkossága alapelvének megsértésére, továbá a választás tisztasága elvének megsértésére nem alkalmas, olyan körülmény pedig nem merült fel, amely az indítványozó jóhiszeműségét kétségbe vonná. A Kúria ugyanakkor fenntartotta az NVB határozatának azon megállapítását, hogy az indítványozó a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott rendeltetésszerű joggyakorlás elvét megsértette.
Az indítványozó álláspontja szerint a Kúria jogértelmezése - amely szerint a szavazólap lefényképezése nem rendeltetésszerű joggyakorlás, így az az indítványozói magatartás, amely a szavazólap lefényképezésére és az applikációval való megosztására irányul, sérti a rendeltetésszerű joggyakorlás elvét - megsértette az Aalptörvény IX. cikk (1) bekezdésében foglalt véleménynyilvánításhoz való jogát.
.
Támadott jogi aktus:
    Kúria Kvk.VI.37.942/2016/2. számú végzése
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
IX. cikk (1) bekezdés
.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_1757_0_2016_indítvány.pdfIV_1757_0_2016_indítvány.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A határozat száma: 3226/2016. (XI. 14.) AB végzés
    .
    Az ABH 2016 tárgymutatója: párt érintettsége; rendeltetésszerű joggyakorlás; szólásszabadság; véleménynyilvánítási szabadság
    .
    A határozat kelte: Budapest, 10/24/2016
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2016.10.24 11:00:00 1. öttagú tanács
    2016.10.24 16:00:00 1. öttagú tanács

    .
    A határozat szövege (pdf):
    3226_2016 AB végzés.pdf3226_2016 AB végzés.pdf
    .
    A határozat szövege:
    .
    A határozat szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában – dr. Czine Ágnes és dr. Sulyok Tamás alkotmánybírók különvéleményével – meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Kúria Kvk.VI.37.942/2016/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
      I n d o k o l á s

      [1] 1. A Magyar Kétfarkú Kutyapárt indítványozó (cím: 1075 Budapest, Rumbach Sebestyén u. 7. I/28.) jogi képviselője útján az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Ve.) 233. §-a és a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 1. § (1) bekezdése és 79. §-a alapján alkotmányjogi panaszt nyújtott be a Kúria Kvk.VI.37.942/2016/2. számú végzése ellen.

      [2] 1.1. A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) egy magánszemély által benyújtott kifogásnak helyt adva a 118/2016. számú határozatával megállapította, hogy a Magyar Kétfarkú Kutyapárt azzal, hogy a „Szavazz Érvénytelenül App” mobiltelefon applikációján keresztül az országos népszavazás szavazólapjának lefényképezésére és az applikáción keresztül történő közzétételére (megosztásra) hívja fel a választópolgárokat, megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti választás tisztaságának az elvét, a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét, és ezzel az Alaptörvény 2. cikk (1) bekezdésében deklarált, a választások titkosságának alapelvét. Erre tekintettel az NVB az indítványozót a további jogsértéstől eltiltotta.
      [3] Az NVB indokolásában kifejtette, hogy a kifogás mellékleteként csatolt bizonyítékok alapján egyértelműen arra lehetett következtetni: „az indítványozó arra buzdítja a választópolgárokat, hogy fényképezzék le az érvényes vagy érvénytelen szavazólapjukat és azt az applikáción keresztül tegyék közzé, ezzel üzenve a Kormánynak.” Az NVB hivatkozott arra is: „az indítványozó felhívásában az is szerepel, hogy jelezzék az applikáción keresztül a választópolgárok azt is, hogy érvényesen vagy érvénytelenül szavaztak, így – közleményük szerint – kevésbé kell aggódni, hogy elcsalják a választásokat.”
      [4] Az NVB a megállapított tényállás alapján hangsúlyozta határozatában, hogy az applikációban elérhető funkciók – különösen a fényképfelvételek feltöltése, üzenetek küldése, szavazáson való részvétel választópolgári jelzése – nyíltan a választások, és a népszavazás Alaptörvény 2. cikk (1) bekezdésében deklarált titkosságának megsértésére irányul.
      [5] Az NVB álláspontja szerint sérti a jóhiszeműség és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét és a választások tisztaságát az, ha a választópolgár a szavazólapot sajátjaként kezeli, és azt a szavazóhelyiségből kiviszi vagy arról annak borítékba, illetve urnába helyezése előtt felvételt készít. Az NVB szerint a szavazólapnak a szavazóhelyiségből való elvitele, illetve arról – távközlési, digitális vagy más információtechnológiai eszköz útján való – felvétel készítése alkalmat adhat választási csalás elkövetésére is. Ennek megakadályozása a választások tisztaságához fűződő közérdek.

      [6] 1.2. Az indítványozó felülvizsgálati kérelme alapján eljárt Kúria az NVB határozatát megváltoztatta. A Kúria megállapította: az indítványozó azzal, hogy a „Szavazz Érvénytelenül App” mobiltelefon applikációján keresztül az országos népszavazás szavazólapjának lefényképezésére és az applikáción keresztül történő közzétételére (megosztásra) hívja fel a választópolgárokat, megsértette az Nsztv. 1. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó, a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott rendeltetésszerű joggyakorlás elvét.
      [7] A Kúria döntésének indokolásában mindenekelőtt arra mutatott rá, hogy az NVB helyesen állapította meg azt a tényt, amely szerint az applikáció a 2016. október 2-ára kiírt országos népszavazáshoz kapcsolódóan tesz lehetővé adatfeltöltést.
      [8] A Kúria nem értett egyet a támadott határozat azon okfejtésével, mely szerint az applikáció és az abban elérhető funkciók – különösen a fényképfelvételek feltöltése, üzenetek küldése, szavazáson való részvétel jelzése, választópolgári jelzések – nyíltan a választások és a népszavazás titkosságának megsértésére irányulnak. Az applikáció nem ad lehetőséget arra, hogy az azt felhasználók személyes adataihoz hozzáférjenek, így az alkalmazással nem lehet adott szavazatot az azt leadó személyhez kötni. A Kúria álláspontja szerint nem sérti a választás, szavazás tikosságát az se, ha a választópolgár a szavazólapról a szavazófülkében fényképfelvételt készít. Nincs ugyanis olyan jogszabályi rendelkezés, amely tiltaná a szavazólapról való, említett módon történő felvétel készítését.
      [9] A Kúria szerint az ügyben az eldöntendő következő kérdés az volt, hogy az a felhívás, miszerint a választópolgár a szavazólapról készített fotót töltse fel az alkalmazásra, és ehhez a megfelelő applikáció biztosítása sérti-e a választás tisztasága, a jóhiszemű joggyakorlás, illetve a rendeltetésszerű joggyakorlás elvét. Ezzel összefüggésben a Kúria hangsúlyozta, hogy a rendeltetésszerű joggyakorlás a joggal való visszaélés törvényi tilalmát rögzítő polgári jogi szabályozásból kiindulva az egész jogrendszert átható követelmény. Ez azt jelenti, hogy a jogintézményekkel célhoz és tartalomhoz kötötten élhetnek annak címzettjei. Csak az a joggyakorlás élvez törvényi védelmet és elismerést, amelyben a jogosultság formális előírásain túl annak valódi tartalma is felismerhető. A Kúria utalt az Alkotmánybíróság 18/2008. (III. 12.) AB. határozatában foglaltakra, és erre alapítottan rámutatott, hogy a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme több a jogsértés megállapíthatóságánál: abban felismerhetően meg kell nyilvánulnia annak a szándéknak, amely a formális jogkövetés égisze alatt a jogintézményben rejlő tartalom kihasználására irányul.
      [10] A Kúria meghatározó jelentőséget tulajdonított a szavazólap választási rendszerben elfoglalt szerepének és felhasználhatóságának. A szavazólap egyértelműen arra szolgál, hogy a szavazásra feltett kérdésben a választópolgár véleményt nyilvánítson, ezzel ellentétes felhasználása a rendeltetésszerű joggyakorlás elvébe ütközik. A Kúria szerint ellentétes a szavazólap fentiekben megjelölt céljával az, ha az arról a véleménynyilvánítást követően készített fényképfelvételt a perbeli applikációra feltöltik, ezzel közzéteszik. Ebből következően szintén a rendeltetésszerű joggyakorlás elvébe ütközik maga az ilyen felvételek feltöltésére alkalmas perbeli applikáció és az, hogy a kérelmező az országos népszavazás szavazólapjának lefényképezésére és az applikáción keresztül történő közzétételre hívja fel a választópolgárokat. A Kúria hangsúlyozta továbbá azt is, hogy a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelmére vonatkozó okfejtés nem korlátozza a választópolgárok véleménynyilvánítási szabadságát.

      [11] 1.3. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában a Kúria Kvk.VI.37.942/2016/2. számú végzése alaptörvény-­ellenességnek a megállapítását és megsemmisítését kérte. Álláspontja szerint a Kúria végzése sérti az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésében elismert alapvető jogát, mert „alkotmányos indok nélkül korlátozza a választópolgár véleménynyilvánítási szabadságán keresztül az indítványozónak a véleménynyilvánítás szabadsága vé­delmi körébe tartozó magatartását”.
      [12] Az indítványozó érvelése szerint „[a]z a választópolgári magatartás, amely a szavazólapról fényképet készít és azt mások számára hozzáférhetővé teszi, a választópolgár által egy közügyben elfoglalt álláspont másokkal való közlésére irányul, ezért az a véleménynyilvánítás szabadságának, ezen belül is annak leginkább védett aspektusa, a közügyek megvitatásának védelmi körébe tartozó magatartás.”
      [13] Az indítványozó álláspontja szerint „a fényképfelvétel készítésének és másokkal való megosztásának mint a véleménynyilvánítási szabadság megnyilvánulási formáinak nem lehet alkotmányosan igazolható korlátozása a fényképen szereplő tárgy rendeltetése, mivel arra nem legitim indokkal kerül sor, illetve az adott cél eléréséhez a korlátozás nem elengedhetetlenül szükséges”. Az indítvány szerint ugyanis „[e]gy fényképen szereplő tárgy rendeltetése az indítványozó szerint eleve nem minősül alapvető jognak vagy alkotmányos értéknek, így az nem lehet az alapjog-korlátozás legitim indoka, vagyis nem elégíti ki az alapjog korlátozásával szemben támasztott szükségességi feltételt”.

      [14] 2. Az Abtv. 56. § (1) bekezdése értelmében az Alkotmánybíróság az ügyrendjében meghatározottak szerinti tanácsban eljárva dönt az alkotmányjogi panasz befogadásáról. A tanács mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt formai és tartalmi feltételeit, különösen a 26–27. § szerinti érintettséget, a jogorvoslat kimerítését, valamint a 29–31. § szerinti feltételeket.

      [15] 2.1. Az Alkotmánybíróság elsőként azt vizsgálta, hogy a panasz eleget tesz-e a formai feltételeknek.
      [16] Az indítványozó határidőben benyújtott alkotmányjogi panasza határozott kérelmet tartalmaz [Abtv. 30. § (1) bekezdés, 51. § (1) bekezdés, 52. § (1) bekezdés]. Az indítványozó ugyanis egyértelműen megjelölte
      a) azt a törvényi rendelkezést [Abtv. 27. §, Ve. 233. § (1) bekezdés, Nsztv. 79. § (3) bekezdés), amely megállapítja az Alkotmánybíróság hatáskörét az indítvány elbírálására, és amely az indítványozó jogosultságát megala­pozza;
      b) az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének lényegét;
      c) az Alkotmánybíróság által vizsgálandó bírói döntést [Kúria Kvk.VI.37.942/2016/2. számú végzés];
      d) az Alaptörvény általa megsértettnek vélt rendelkezését [Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdés];
      e) az indokolást arra nézve, hogy a sérelmezett bírói döntés miért ellentétes az Alaptörvény megjelölt rendelkezésével, valamint
      f) a kifejezett kérelmet a bírói döntések megsemmisítésére [Abtv. 52. § (1b) bekezdés].

      [17] 2.2. Az indítványozó a 2016. október 10-én kelt kúriai végzés ellen 2016. október 15-én terjesztette elő az alkotmányjogi panaszt, amely ezért az Nsztv. 79. § (1) bekezdésében foglalt határidőben benyújtottnak minősül.

      [18] 2.3. Az Alkotmánybíróság ezt követően azt vizsgálta, hogy a panasz eleget tesz-e az Abtv. 27. §-a, valamint 29. §-a szerinti tartalmi feltételeknek.
      [19] Az Abtv. 27. §-a szerint az alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés sérti az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát és az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség eleve nincs a számára biztosítva.
      [20] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz nem felel meg az Abtv. 27. § a) pontjában foglalt feltételnek, azaz a sérelmezett bírói döntés nem az indítványozó alapjogát érinti.
      [21] Az indítványozó alkotmányjogi panaszát arra alapozta, hogy a Kúria támadott végzése „alkotmányos indok nélkül korlátozza a választópolgár véleménynyilvánítási szabadságán keresztül az indítványozónak a véleménynyilvánítás szabadsága védelmi körébe tartozó magatartását”.
      [22] Az Alaptörvény VIII. cikk (3) bekezdése szerint a pártok sajátos alkotmányos feladata, hogy közreműködjenek a nép akaratának kialakításában és kinyilvánításában, ez pedig különös súlyt ad a pártok szólásszabadságának {1/2013. (I. 7.) AB határozat, Indokolás [94]}.
      [23] A politikai pártok tehát fontos szerepet töltenek be, amikor terepet adnak a polgárok számára a közügyek megvitatásához, becsatornázzák az ezekkel összefüggő véleményeket, így segítve a népakarat kialakítását és kinyilvánítását, és végső soron ezzel befolyásolják a politikai döntéseket.
      [24] A jelen esetben tehát azt kellett eldöntenie az Alkotmánybíróságnak, hogy az indítványozó –, mint politikai párt – által készítetett „Szavazz Érvénytelenül App” elnevezésű mobil applikáció működtetésének jogszabályba ütközését megállapító és a jogsértő tevékenységtől eltiltó bírósági döntés érintette-e az indítványozó – fentiekben részletezett – véleménynyilvánítási szabadságát.
      [25] Az Alkotmánybíróság rögzíti, hogy a Kúria Kvk.VI.37.942/2016/2. számú végzése azt állapította meg, hogy az indítványozó magatartása a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti rendeltetésellenes joggyakorlást valósította meg. A Kúria végzése szerint a rendeltetésszerű joggyakorlással kapcsolatos okfejtés azonban nem korlátozta a választópolgárok véleménynyilvánítási szabadságát. A Kúria megállapította, hogy: „[a] konkrét tényállást vizsgálva a választópolgár véleménynyilvánítási szabadsága a választáshoz kapcsolódóan kétirányú. Egyrészt a választásra feltett kérdésben szavazatával véleményt nyilváníthat, másrészt lehetősége van arra, hogy szavazatának tartalmát szóban, írásban vagy más módon – például közösségi vagy más internetes oldalon – másokkal megossza. A Kúria az applikációban foglaltakat és az arra való feltöltésre való biztatást nem azért tartja a rendeltetésszerű joggyakorlásba ütközőnek, mert az applikáció lehetőséget ad a választópolgároknak – személyes visszakövetés nélkül – a szavazatuk tartalmának közlésére, hanem annak módja – a szavazólapokról készült fényképfelvételek és ezek feltöltése – miatt” {Kúria Kvk.VI.37.942/2016/2. számú végzése, Indokolás [22]}.
      [26] Az Alkotmánybíróság osztja a Kúria álláspontját a tekintetben, hogy az ügy a választópolgárok véleménynyilvánítási szabadságát érinti. Az Alkotmánybíróság szerint ez azonban nem jelenti azt, hogy az indítványozó véleménynyilvánítási joga is a bírósági eljárás tárgya lett volna.
      [27] Az Alkotmánybíróság megítélése szerint ugyanis az indítványozó a mobil applikációval csak lehetőséget adott arra, hogy a választópolgárok – véleménynyilvánítási szabadságukkal élve – megosszák egymással a szavazólapról készült fényképfelvételeket, illetve jelezzék távolmaradásukat a népszavazásról. Az indítványozó tehát csak megteremtette azt a közeget, felületet, ahol ezek a vélemények megjelenhettek, de ez önmagában nem jelenti azt, hogy az indítványozó maga is véleményt nyilvánított volna.
      [28] Az indítványozó is csak azt állította, hogy a választópolgárok véleménynyilvánítási szabadságát korlátozta a Kúria sérelmezett döntése, és álláspontja szerint ez egyben érintette az ő tevékenységét is, amely ugyancsak a „véleménynyilvánítás szabadságának védelmi körébe” tartozik. Az indítványozó tehát véleménynyilvánítási szabadságának csak egyfajta áttételes sérelmére hivatkozott, azaz arra, hogy a választópolgárok vélemény­nyilvánítási szabadságának vélt korlátozása egyben az ő véleménynyilvánítási szabadságát is sértette.
      [29] Az Alkotmánybíróság – a fentiekben kifejtettek szerint – úgy ítélte meg, hogy az indítványozó nem a saját, hanem mások alapjogának sérelmére hivatkozva kérte a Kúria sérelmezett végzésének megsemmisítését, ezért az indítvány nem felel meg az Abtv. 27. § a) pontja szerinti feltételnek.
      [30] A fentiekben foglaltakra tekintettel az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt az Abtv. 56. § (1)–(2) bekezdése, valamint az Ügyrend 30. § (2) bekezdés h) pontja alapján – a rendelkező részben foglaltak szerint – visszautasította.
          Dr. Juhász Imre s. k.,
          tanácsvezető,
          előadó alkotmánybíró
          .
          Dr. Balsai István s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Salamon László s. k.,
          alkotmánybíró
          Dr. Czine Ágnes s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Sulyok Tamás s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Czine Ágnes alkotmánybíró különvéleménye

          [31] Nem értek egyet az alkotmányjogi panasz visszautasításával az alábbi indokok miatt.
          [32] Álláspontom szerint az adott ügyben az alkotmányjogi panasz befogadásának tartalmi feltételei – így az Abtv. 27. §-a és 29. §-a szerinti feltételek – fennállnak, mert a véleménynyilvánítás szabadságával, és a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti alapelvvel („rendeltetésszerű joggyakorlás”) kapcsolatban előadott alkotmányossági indokok egyaránt felvetik a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség kételyét és az alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés vizsgálatának szükségét.

          [33] 1. Az adott ügyben a Kúria a támadott döntésének indokolásában arra mutatott rá, hogy „[a] felülvizsgálati bíróság meghatározó jelentőséget tulajdonít a szavazólapnak a választás rendszerében elfoglalt szerepének és felhasználhatóságának. A szavazólap egyértelműen arra szolgál, hogy a szavazásra feltett kérdésben a választópolgár véleményt nyilvánítson, ezzel ellentétes felhasználása a rendeltetésszerű joggyakorlás elvébe ütközik. Ellentétes a szavazólap fentiekben megjelölt céljával az, ha az arról a véleménynyilvánítást követően készített fényképfelvételt a perbeli applikációra feltöltik, ezzel közzéteszik. Ebből következően szintén a rendeltetésszerű joggyakorlás elvébe ütközik maga az ilyen felvételek feltöltésére alkalmas perbeli applikáció és az, hogy a kérelmező az országos népszavazás szavazólapjának lefényképezésére és az applikáción keresztül történő közzétételre hívja fel a választópolgárokat.”
          [34] Ezzel szemben az indítványozó érvelése szerint „a fényképfelvétel készítésének és másokkal való megosztásának mint a véleménynyilvánítási szabadság megnyilvánulási formáinak nem lehet alkotmányosan igazolható korlátozása a fényképen szereplő tárgy rendeltetése, mivel arra nem legitim indokkal kerül sor, illetve az adott cél eléréséhez a korlátozás nem elengedhetetlenül szükséges”.

          [35] 2. Az Alkotmánybíróság már korai gyakorlatában hangsúlyozta, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága „különleges védelmet követel akkor, amikor közügyeket és a közhatalom gyakorlását, a közfeladatot ellátó, illetve a közéletben szerepet vállaló személyek tevékenységét érinti. […] A demokratikus társadalom létezésének és fejlődésének nélkülözhetetlen eleme a közügyek vitatása, amely feltételezi a különböző politikai nézetek, vélemények kinyilvánítását, a közhatalom működésének bírálatát.” [36/1994. (III. 7.) AB határozat, ABH 1994, 219, 228.]
          [36] Az Alkotmánybíróság a 30/1992. (V. 26.) AB határozatában kiemelte, hogy „[é]ppen ezért a véleménynyilvánítás szabadságának kitüntetett szerepe van az alkotmányos alapjogok között, tulajdonképpen »anyajoga« többféle szabadságjognak, az ún. »kommunikációs« alapjogoknak. (ABH 1992, 167, 171.) A kommunikációs alapjogok meghatározásának jelentősége abban áll, hogy az „Alkotmánybíróság állandó gyakorlata a »kommu­nikációs alapjogokat« a többi jog fölé helyezi annyiban, hogy »a véleményszabadságot korlátozó törvényeket megszorítóan kell értelmezni«” [21/1996. (V. 17.) AB határozat, ABH 1996, 74, 75.].
          [37] Az Alkotmánybíróság az 1/2013. (I. 7.) AB határozatban rámutatott, hogy a pártok szólásszabadságának különös súlyt ad az is, hogy az Alaptörvény VIII. cikke szerint a pártok sajátos alkotmányos feladata, hogy közreműködjenek a nép akaratának kialakításában és kinyilvánításában. Az Alkotmánybíróság a korábban hatályban volt Alkotmány azonos szabályát értelmezve kifejtette, hogy „[a] pártok népakarat kialakításában betöltött szerepéhez hozzátartozik az, hogy tevékenységét nyilvános hirdetés útján ismertesse és népszerűsítse.” [44/2008. (IV. 17.) AB határozat, ABH 2008, 459, 463.] Az Alkotmánybíróság megjegyezte azt is, hogy „a politikai reklámok közzétételének kérdése kapcsolatban áll az információszabadság alapjogával, azon belül a választópolgárok tájékozódáshoz való jogával is.” {1/2013. (I. 7.) AB határozat, Indokolás [94}.

          [38] 3. Az adott esetben az NVB a becsatolt bizonyítékok alapján megállapította, hogy az indítványozó „arra buzdította a választópolgárokat, hogy az országos népszavazáshoz kapcsolódóan fényképezzék le az érvényes vagy érvénytelen szavazólapokat és azt az applikáción keresztül tegyék közzé, ezzel üzenve a Kormánynak.”
          [39] Az indítványozó alkotmányjogi panaszában egyértelműen rámutatott, hogy „az alkalmazás elérhetővé tételével éppen annak a lehetőségét kívánta biztosítani a választópolgárok számára, hogy a szavazólapról (vagy éppen a szavazástól távolmaradók által a szavazáson való részvétel helyett folytatott tevékenységről) készített fénykép és az ahhoz fűzött, a fényképre »ráégetett« üzenet anonim megosztásával […] gyakorolhassák a vélemény­nyilvánításhoz való jogukat”. Az indítványozó szerint az ilyen választópolgári véleménynyilvánítást lehetővé tevő tevékenység az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésének védelme alatt áll.

          [40] 4. Úgy gondolom, hogy az adott ügyben alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés, hogy az alkotmányjogi panasszal támadott bírói döntés megvalósította-e az indítványozó véleménynyilvánítási szabadságának a korlátozását, illetve, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése értelmében lehet-e alkotmányos indoka a véleménynyilvánítás szabadsága korlátozásának. Erre tekintettel szükségesnek tartottam volna az alkotmányjogi panasz befogadását és az abban foglaltak érdemi vizsgálatát.

          Budapest, 2016. október 24.

          Dr. Czine Ágnes s. k.,
          alkotmánybíró
          Dr. Sulyok Tamás alkotmánybíró különvéleménye

          [41] A határozat rendelkező részét nem támogattam.
          [42] A politikai pártoknak az Alaptörvény VIII. cikk (3) bekezdése alapján kiemelt szerepük van a nép akaratának kialakításában és kinyilvánításában. Az Alaptörvény VIII. cikk (2) bekezdése alapján pedig mindenkinek joga van szervezeteket létrehozni, és joga van szervezetekhez csatlakozni. Mindezek alapján a pártok elemi érdeke, hogy véleményüket kifejezhessék, hiszen csak ezáltal biztosítható, hogy a csatlakozhassanak hozzájuk azok a személyek, akik a párt véleményét (pártprogramját) megismerték és támogatásra érdemesnek találták. Úgy vélem, hogy a konkrét esetben többről van szó, mint egyszerűen arról, hogy az indítványozó párt pusztán felületet biztosított volna mások véleményének kinyilvánítására. Az indítványozó párt a felület létrehozásának aktusával maga is véleményt nyilvánított arról, mit gondol a népszavazásról, és egyúttal lehetővé tette másoknak is, hogy más formában, a szavazócédula feltöltésével kinyilváníthassák véleményüket.
          [43] A fentiek szerint az indítványozó saját, és nem mások alapjogának sérelmére hivatkozva kérte a Kúria sérelmezett végzésének megsemmisítését, ezért az indítvány megfelel az Abtv. 27. § a) pontja szerinti feltételnek.
          [44] Megítélésem szerint az indítvány alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdésként veti fel azt, hogy meddig terjedhet a véleménynyilvánítás szabadságához való jog az országos népszavazás alkotmányos lebonyolítása ellenében.
          [45] A népszavazás mint a közhatalom gyakorlásának kivételes, ám emiatt annál fontosabb megnyilvánulása olyan kiemelt alkotmányos státusszal, illetve alaptörvénybeli védettséggel bír, hogy az Alkotmánybíróságnak érdemben kell foglalkoznia minden olyan cselekménnyel, amely képes ezen intézmény komolyságát aláásni.
          [46] Úgy ítélem meg, hogy egy olyan applikáció, amelynek kinyilvánított célja, hogy az érvénytelen szavazócédulákat nyilvánosságra hozza, nem járul hozzá a véleménynyilvánítás szabadságához való jog megerősítéséhez. Hiszen nem a demokratikus véleményformálást segíti, nem az ahhoz szükséges plurális álláspontok megismerhetőségét szolgálja a demokratikus döntéshozatal érdekében, hanem épp ellenkezőleg, magát a demokratikus döntés­hozatalt használja fel a maga partikuláris véleményének terjesztésére, azzal, hogy a szavazócédulát rendeltetése ellenére véleménye nyilvános hordozójává, eszközévé degradálja.
          [47] A fentiek alapján meglátásom szerint az indítvány befogadásának, és érdemi elbírálást követően, elutasításának lett volna helye.

          Budapest, 2016. október 24.
          Dr. Sulyok Tamás s. k.,
          alkotmánybíró
          .
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          10/17/2016
          .
          Number of the Decision:
          .
          3226/2016. (XI. 14.)
          Date of the decision:
          .
          10/24/2016
          .
          .