Hungarian
Ügyszám:
.
1452/B/1991
Előadó alkotmánybíró: Kilényi Géza Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
A döntés száma: 25/1992. (IV. 30.) AB határozat
.
ABH oldalszáma: 1992/131
.
A döntés kelte: Budapest, 04/22/1992
.
.
A döntés szövege:
.
A döntés szövege:
                  A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

    Az  Alkotmánybíróság  jogszabály  alkotmányellenességének
    utólagos  vizsgálatára   és   megsemmisítésére   irányuló
    indítvány ügyében meghozta az alábbi

                          határozatot:

    Az Alkotmánybíróság a Magyar Köztársaság 1991. évi állami
    költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1991. évi
    szabályairól szóló  1990. évi CIV. törvény 69. §-ának azt
    a rendelkezését, amely elrendelte a törvény 64-68. §-ában
    foglalt rendelkezéseknek 1991. január 1. napjától történő
    alkalmazását, az  1991. január  1.  napjától  január  13.
    napjáig terjedő  időszakra vonatkozóan  megsemmisíti.   E
    határozat  nem   érinti  a  közzététele  előtt  létrejött
    / módosult,  megszűnt /   jogviszonyokat,  s   a  belőlük
    származó jogokat és kötelezettségeket.

    Az  Alkotmánybíróság   határozatát  a  Magyar  Közlönyben
    közzéteszi.
                              Indokolás

      Az indítványozó  szerint az  1990. évi  CIV. törvénynek a
      visszamenőleges  hatályra   vonatkozó   rendelkezései   a
      jogalkotásról  szóló   1987.  évi  XI.  törvény  12. §-át
      sértik,  mert   ennek   (3)    bekezdése  előírja,   hogy
      jogszabály a  kihirdetését megelőző  időre nem állapíthat
      meg kötelezettségeket.

      A   Magyar    Köztársaság    költségvetéséről    és    az
      államháztartás  viteléről   szóló  tv.  ezzel  szemben  a
      69. §-ában  úgy   rendelkezik,   hogy   " e   törvény   a
      kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban a
      23. §  (1)   bekezdés és  a 60-63. §-ok kivételével 1991.
      január 1.  napjától kell  alkalmazni."   Ilyen  módon  az
      1991. január  1. napjától alkalmazandó rendelkezések közé
      került a  lakáscélú  kölcsönök  kamatainak  felemeléséről
      szóló  64-68. §   is.    Az  indítványozó  bizonyítékként
      indítványához csatolta  a Miniszterelnöki  Hivatal  hozzá
      intézett 956-VIII/1991.  számú levelét,  amely szerint az
      1990. évi  CIV. törvényt  tartalmazó Magyar Közlöny 1991.
      január  14.  napján  vált  a  nyílt  árusítási  boltokban
      bármely állampolgár  számára hozzáférhetővé, illetőleg az
      Alkotmánybíróság is  e napon  vette át  a Magyar  Közlöny
      említett számát.  Csatolta továbbá a Hirlapelőfizetési és
      Lapellátási Iroda 202-228/1991. számú levelét arról, hogy
      a Magyar  Közlöny szóban  forgó - 1991. évi 1. - számának
      az előfizetők részére történt kiküldését 1991. január 17-
      én fejezték be.

      Az Alkotmány  2. §  (1)   bekezdése értelmében  a  Magyar
      Köztársaság független, demokratikus jogállam.

      A jogállamiság  egyik fontos  alkotóeleme a jogbiztonság,
      amely egyebek között megköveteli, hogy

      - az  állampolgárok jogait  és kötelességeit a törvényben
      megszabott   módon    kihirdetett   és    bárki   számára
      hozzáférhető jogszabályok szabályozzák,

      - meglegyen a tényleges lehetőség arra, hogy a jogalanyok
      magatartásukat a jog előírásaihoz tudják igazítani, ennek
      érdekében a  jogszabályok a kihirdetésüket megelőző időre
      nézve  ne  állapítsanak  meg  kötelezettséget,  illetőleg
      valamely jogszerű  magatartást visszamenőleges  érvénnyel
      ne minősítsenek jogellenesnek.

      A  jogbiztonság   e  két   alapvető  követelménye   közül
      bármelyiknek     a      figyelmen      kívül      hagyása
      összeegyeztethetetlen     az    Alkotmány    2. §     (1)
      bekezdésével,   s   így   alkotmányellenes.      Teljesen
      nyilvánvaló ugyanis,  hogy  egy  jogállamban  senkit  sem
      lehet  felelősségre  vonni  olyan  jogszabály  megsértése
      miatt, amelyet  az érintett  személy nem ismert és nem is
      ismerhetett, mivel  azt vagy egyáltalán nem hirdették ki,
      vagy utólag  hirdették ki  és  visszamenőleges  érvénnyel
      léptették hatályba.   Ugyanez  értelemszerűen irányadó  a
      kötelezettségek utólagos megállapítására is.

      Az országos  érvényű jogszabályok  kihirdetése  a  Magyar
      Köztársaság  hivatalos   lapjában,  a  Magyar  Közlönyben
      történik.   A kifejtettekből  következik, hogy  a  Magyar
      Közlönyben közzétett  jogszabály akkor  válik törvényesen
      kihirdetetté, ha  bármely állampolgárnak  módjában áll  a
      Magyar Közlöny  szóban forgó számát megvásárolni és a reá
      irányadó jogszabály  rendelkezéseit megismerni.    Miután
      azonban elviselhetetlen  terhet hárítana  a  jogalkalmazó
      szervekre és  teljes jogbizonytalanságot teremtene, ha az
      egyes ügyekben  külön-külön kellene  vizsgálni: az  adott
      megyébe vagy  az érintett előfizetőkhöz mikor jutott el a
      Magyar Közlöny,  vélelem szól  amellett, hogy a tényleges
      kihirdetés  időpontja   megegyezik   a   Magyar   Közlöny
      megjelenési dátumával.  A Kormány kötelessége gondoskodni
      arról, hogy  a Magyar  Közlönyön feltüntetett  napig vagy
      legkésőbb  azon  a  napon  mind  a  hivatalos  lapnak  az
      előfizetők   részére    történő   kézbesítése,   mind   a
      nyiltárúsítású    hírlapboltokba     való     eljuttatása
      megtörténjék.   Ehhez képest a jogalkalmazó szervek - így
      egyebek  között   az  Alkotmánybíróság   -  általában  az
      említett  vélelemből   indulnak  ki   és  nem  folytatnak
      tényfeltáró bizonyítási  eljárást az  egyes  jogszabályok
      tényleges kihirdetési időpontjának megállapítása végett.

      Az indítványban  megjelölt ügyben  a  rendelkezésre  álló
      bizonyítékokból kétséget  kizáró módon  megállapítható  a
      visszadátumozás ténye,  illetőleg az,  hogy az  1990. évi
      CIV. törvény  a tényleges  kihirdetéséhez képest  mintegy
      kétheti időtartamra  visszamenőleges érvénnyel határozott
      meg  kötelezettséget.     Ezért   az  Alkotmánybíróság  a
      határozat   rendelkező    részében   foglaltak    szerint
      határozott az alkotmányellenesség megszüntetéséről.

      Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény ( a
      továbbiakban: AB  tv. )  43. §  (1)  bekezdése szerint az
      Alkotmánybíróság   által    megsemmisített    jogszabályt
      általában  a   megsemmisítésről  szóló  alkotmánybírósági
      határozatnak a hivatalos lapban való közzététele napjától
      nem lehet alkalmazni.

      A jelen  esetben a  jövőre vonatkozó  megsemmisítés szóba
      sem   jöhetett,    mivel   az   alkotmányellenességet   a
      kihirdetést    megelőző     időszakra     visszamenőleges
      kötelezettség-megállapítás jelenti, s időközben a törvény
      előírásszerű   kihirdetése   megtörtént.      Csak   arra
      kerülhetett sor, hogy az Alkotmánybíróság az 1991. január
      1.  napja   és  a   tényleges  kihirdetés  napja  közötti
      időszakra nézve  semmisítse meg az 1990. évi CIV. törvény
      69. §-ának sérelmezett rendelkezését.

      Az Alkotmánybíróságnak  az AB  tv. 43. §   (4)  bekezdése
      alapján arról  is  döntenie  kellett,  hogy  -  mivel  az
      alkotmányellenes rendelkezést  nem a  jövőre nézve, hanem
      visszamenőleges érvénnyel,  egy rövid  időszak  tartamára
      semmisítette  meg   -  határozatának  legyen-e  közvetlen
      kihatása azokra  a jogviszonyokra, amelyek az átmenetileg
      fennállott    alkotmányellenesség    miatt    módosultak,
      illetőleg szüntek  meg.   Ennek eldöntésénél a testület -
      az AB  tv. 43. §   (4)  bekezdésében foglaltak figyelembe
      vételével -  kiemelt figyelmet  fordított a  jogbiztonság
      érvényre   juttatására.       Ezért    döntött   úgy   az
      Alkotmánybíróság, hogy a megsemmisítéshez az AB tv. 43. §
      (2)  bekezdésében  meghatározott  jogkövetkezményt  fűzi,
      azaz a  jelen határozat  nem érinti  a közzététele  előtt
      létrejött /módosult,  megszünt/ jogviszonyokat, illetőleg
      a belőlük származó jogokat és kötelezettségeket.  Mivel a
      sérelmezett   rendelkezés   hosszú   lejáratú   kamatokat
      érintett, a  két hetes időtartamnak az adós szempontjából
      nincs különösen  súlyos következménye.   Figyelemmel arra
      is, hogy  jelentős számban  került sor  a hitelek  teljes
      visszafizetésére, illetőleg  a hitelszerződésnek az 1990.
      évi CIV.  törvényben foglaltak  szerinti  módosulására  a
      hozzávetőlegesen   két    heti   időtartam   tekintetében
      végrehajtott  utólagos   korrekció  az   okozott  sérelem
      súlyával arányban  nem álló adminisztratív munkatöbbletet
      idézne elő  és nagyobb  jogbizonytalanságot okozna,  mint
      annak idején  az alkotmányellenes rendelkezés alkalmazása
      okozott.
                               Dr. Sólyom László
                          az Alkotmánybíróság elnöke

               Dr. Ádám Antal                   Dr. Herczegh Géza
               alkotmánybíró                      alkotmánybíró

                               Dr. Kilényi Géza
                             előadó alkotmánybíró

                               Dr. Lábady Tamás
                                 alkotmánybíró

                 Dr. Schmidt Péter          Dr. Szabó András
                  alkotmánybíró               alkotmánybíró

            Dr. Tersztyánszky Ödön               Dr. Vörös Imre
                alkotmánybíró                    alkotmánybíró

                              Dr. Zlinszky János
                                 alkotmánybíró

        .
        English:
        .
        Petition filed:
        .
        .
        Number of the Decision:
        .
        25/1992. (IV. 30.)
        Date of the decision:
        .
        04/22/1992
        .
        .