Hungarian

Ügyszám: .	1452/B/1991
Előadó alkotmánybíró: Kilényi Géza Dr. .

Az indítvány lényege: .

A döntés száma: 25/1992. (IV. 30.) AB határozat .

ABH oldalszáma: 1992/131 .

A döntés kelte: Budapest, 04/22/1992 .

.

A döntés szövege: .

A döntés szövege:               A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az  Alkotmánybíróság  jogszabály  alkotmányellenességének utólagos  vizsgálatára   és   megsemmisítésére   irányuló indítvány ügyében meghozta az alábbi                       határozatot: Az Alkotmánybíróság a Magyar Köztársaság 1991. évi állami költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1991. évi szabályairól szóló  1990. évi CIV. törvény 69. §-ának azt a rendelkezését, amely elrendelte a törvény 64-68. §-ában foglalt rendelkezéseknek 1991. január 1. napjától történő alkalmazását, az  1991. január  1.  napjától  január  13. napjáig terjedő  időszakra vonatkozóan  megsemmisíti.   E határozat  nem   érinti  a  közzététele  előtt  létrejött / módosult,  megszűnt /   jogviszonyokat,  s   a  belőlük származó jogokat és kötelezettségeket. Az  Alkotmánybíróság   határozatát  a  Magyar  Közlönyben közzéteszi.                         Indokolás Az indítványozó  szerint az  1990. évi  CIV. törvénynek a visszamenőleges  hatályra   vonatkozó   rendelkezései   a jogalkotásról  szóló   1987.  évi  XI.  törvény  12. §-át sértik,  mert   ennek   (3)    bekezdése  előírja,   hogy jogszabály a  kihirdetését megelőző  időre nem állapíthat meg kötelezettségeket. A   Magyar    Köztársaság    költségvetéséről    és    az államháztartás  viteléről   szóló  tv.  ezzel  szemben  a 69. §-ában  úgy   rendelkezik,   hogy   " e   törvény   a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban a 23. §  (1)   bekezdés és  a 60-63. §-ok kivételével 1991. január 1.  napjától kell  alkalmazni."   Ilyen  módon  az 1991. január  1. napjától alkalmazandó rendelkezések közé került a  lakáscélú  kölcsönök  kamatainak  felemeléséről szóló  64-68. §   is.    Az  indítványozó  bizonyítékként indítványához csatolta  a Miniszterelnöki  Hivatal  hozzá intézett 956-VIII/1991.  számú levelét,  amely szerint az 1990. évi  CIV. törvényt  tartalmazó Magyar Közlöny 1991. január  14.  napján  vált  a  nyílt  árusítási  boltokban bármely állampolgár  számára hozzáférhetővé, illetőleg az Alkotmánybíróság is  e napon  vette át  a Magyar  Közlöny említett számát.  Csatolta továbbá a Hirlapelőfizetési és Lapellátási Iroda 202-228/1991. számú levelét arról, hogy a Magyar  Közlöny szóban  forgó - 1991. évi 1. - számának az előfizetők részére történt kiküldését 1991. január 17- én fejezték be. Az Alkotmány  2. §  (1)   bekezdése értelmében  a  Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam. A jogállamiság  egyik fontos  alkotóeleme a jogbiztonság, amely egyebek között megköveteli, hogy - az  állampolgárok jogait  és kötelességeit a törvényben megszabott   módon    kihirdetett   és    bárki   számára hozzáférhető jogszabályok szabályozzák, - meglegyen a tényleges lehetőség arra, hogy a jogalanyok magatartásukat a jog előírásaihoz tudják igazítani, ennek érdekében a  jogszabályok a kihirdetésüket megelőző időre nézve  ne  állapítsanak  meg  kötelezettséget,  illetőleg valamely jogszerű  magatartást visszamenőleges  érvénnyel ne minősítsenek jogellenesnek. A  jogbiztonság   e  két   alapvető  követelménye   közül bármelyiknek     a      figyelmen      kívül      hagyása összeegyeztethetetlen     az    Alkotmány    2. §     (1) bekezdésével,   s   így   alkotmányellenes.      Teljesen nyilvánvaló ugyanis,  hogy  egy  jogállamban  senkit  sem lehet  felelősségre  vonni  olyan  jogszabály  megsértése miatt, amelyet  az érintett  személy nem ismert és nem is ismerhetett, mivel  azt vagy egyáltalán nem hirdették ki, vagy utólag  hirdették ki  és  visszamenőleges  érvénnyel léptették hatályba.   Ugyanez  értelemszerűen irányadó  a kötelezettségek utólagos megállapítására is. Az országos  érvényű jogszabályok  kihirdetése  a  Magyar Köztársaság  hivatalos   lapjában,  a  Magyar  Közlönyben történik.   A kifejtettekből  következik, hogy  a  Magyar Közlönyben közzétett  jogszabály akkor  válik törvényesen kihirdetetté, ha  bármely állampolgárnak  módjában áll  a Magyar Közlöny  szóban forgó számát megvásárolni és a reá irányadó jogszabály  rendelkezéseit megismerni.    Miután azonban elviselhetetlen  terhet hárítana  a  jogalkalmazó szervekre és  teljes jogbizonytalanságot teremtene, ha az egyes ügyekben  külön-külön kellene  vizsgálni: az  adott megyébe vagy  az érintett előfizetőkhöz mikor jutott el a Magyar Közlöny,  vélelem szól  amellett, hogy a tényleges kihirdetés  időpontja   megegyezik   a   Magyar   Közlöny megjelenési dátumával.  A Kormány kötelessége gondoskodni arról, hogy  a Magyar  Közlönyön feltüntetett  napig vagy legkésőbb  azon  a  napon  mind  a  hivatalos  lapnak  az előfizetők   részére    történő   kézbesítése,   mind   a nyiltárúsítású    hírlapboltokba     való     eljuttatása megtörténjék.   Ehhez képest a jogalkalmazó szervek - így egyebek  között   az  Alkotmánybíróság   -  általában  az említett  vélelemből   indulnak  ki   és  nem  folytatnak tényfeltáró bizonyítási  eljárást az  egyes  jogszabályok tényleges kihirdetési időpontjának megállapítása végett. Az indítványban  megjelölt ügyben  a  rendelkezésre  álló bizonyítékokból kétséget  kizáró módon  megállapítható  a visszadátumozás ténye,  illetőleg az,  hogy az  1990. évi CIV. törvény  a tényleges  kihirdetéséhez képest  mintegy kétheti időtartamra  visszamenőleges érvénnyel határozott meg  kötelezettséget.     Ezért   az  Alkotmánybíróság  a határozat   rendelkező    részében   foglaltak    szerint határozott az alkotmányellenesség megszüntetéséről. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény ( a továbbiakban: AB  tv. )  43. §  (1)  bekezdése szerint az Alkotmánybíróság   által    megsemmisített    jogszabályt általában  a   megsemmisítésről  szóló  alkotmánybírósági határozatnak a hivatalos lapban való közzététele napjától nem lehet alkalmazni. A jelen  esetben a  jövőre vonatkozó  megsemmisítés szóba sem   jöhetett,    mivel   az   alkotmányellenességet   a kihirdetést    megelőző     időszakra     visszamenőleges kötelezettség-megállapítás jelenti, s időközben a törvény előírásszerű   kihirdetése   megtörtént.      Csak   arra kerülhetett sor, hogy az Alkotmánybíróság az 1991. január 1.  napja   és  a   tényleges  kihirdetés  napja  közötti időszakra nézve  semmisítse meg az 1990. évi CIV. törvény 69. §-ának sérelmezett rendelkezését. Az Alkotmánybíróságnak  az AB  tv. 43. §   (4)  bekezdése alapján arról  is  döntenie  kellett,  hogy  -  mivel  az alkotmányellenes rendelkezést  nem a  jövőre nézve, hanem visszamenőleges érvénnyel,  egy rövid  időszak  tartamára semmisítette  meg   -  határozatának  legyen-e  közvetlen kihatása azokra  a jogviszonyokra, amelyek az átmenetileg fennállott    alkotmányellenesség    miatt    módosultak, illetőleg szüntek  meg.   Ennek eldöntésénél a testület - az AB  tv. 43. §   (4)  bekezdésében foglaltak figyelembe vételével -  kiemelt figyelmet  fordított a  jogbiztonság érvényre   juttatására.       Ezért    döntött   úgy   az Alkotmánybíróság, hogy a megsemmisítéshez az AB tv. 43. § (2)  bekezdésében  meghatározott  jogkövetkezményt  fűzi, azaz a  jelen határozat  nem érinti  a közzététele  előtt létrejött /módosult,  megszünt/ jogviszonyokat, illetőleg a belőlük származó jogokat és kötelezettségeket.  Mivel a sérelmezett   rendelkezés   hosszú   lejáratú   kamatokat érintett, a  két hetes időtartamnak az adós szempontjából nincs különösen  súlyos következménye.   Figyelemmel arra is, hogy  jelentős számban  került sor  a hitelek  teljes visszafizetésére, illetőleg  a hitelszerződésnek az 1990. évi CIV.  törvényben foglaltak  szerinti  módosulására  a hozzávetőlegesen   két    heti   időtartam   tekintetében végrehajtott  utólagos   korrekció  az   okozott  sérelem súlyával arányban  nem álló adminisztratív munkatöbbletet idézne elő  és nagyobb  jogbizonytalanságot okozna,  mint annak idején  az alkotmányellenes rendelkezés alkalmazása okozott.                        Dr. Sólyom László                   az Alkotmánybíróság elnöke        Dr. Ádám Antal                   Dr. Herczegh Géza        alkotmánybíró                      alkotmánybíró                        Dr. Kilényi Géza                      előadó alkotmánybíró                        Dr. Lábady Tamás                          alkotmánybíró          Dr. Schmidt Péter          Dr. Szabó András           alkotmánybíró               alkotmánybíró     Dr. Tersztyánszky Ödön               Dr. Vörös Imre         alkotmánybíró                    alkotmánybíró                       Dr. Zlinszky János                          alkotmánybíró .

English: .
Petition filed: .
.
Number of the Decision: .	25/1992. (IV. 30.)
Date of the decision: .	04/22/1992
.
.