A döntés szövege:
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !
Az Alkotmánybíróság Fazekas Klára budapesti ( XIV., Varga
Gyula András park 14/a. ) lakos jogszabály részleges
alkotmányellenessége utólagos vizsgálata iránt benyújtott
indítványa tárgyában meghozta az alábbi
határozatot:
Az Alkotmánybíróság az országgyűlési képviselők
választásáról szóló 1989. évi XXXIV. tv. 9. § (2)
bekezdésének második mondata alkotmányellenességének
megállapítására vonatkozó indítványt és megsemmisítésére
irányuló kérelmet elutasítja.
Ezt a határozatát az Alkotmánybíróság a Magyar Közlönyben
közzéteszi.
Indokolás
I.
Indítványozó az 1989. évi XXXIV. tv. ( a továbbiakban:
Vjtv. ) 9. § (2) bekezdésében szereplő, általa
sérelmezett jogszabályi előírás alkotmányellenességének
megállapítását arra hivatkozással kérte, hogy az
ellentétes az Alkotmány 70/A. §-ában foglalt
rendelkezésekkel.
Kifogásolta, hogy az országgyűlési képviselők választása
során - az eljárás alá vont törvényi rendelkezés alapján
- a mandátumszerzés szempontjából nem vehetők figyelembe
annak a pártnak a szavazatai, amelynek területi listáira
leadott és országosan összesített szavazatai nem haladják
meg a valamennyi párt területi listáira leadott és
országosan összesített szavazatok 4 %-át.
Diszkriminatív rendelkezésnek tekintette, hogy ily módon
érvényes szavazatokat nem vesznek figyelembe a mandátumok
szétosztásánál, s a " kis pártokat " támogatók szavazata
kevesebbet ér a " nagy pártokra " szavazókénál.
Az indítványozó szerint nem érvényesül az esélyegyenlőség
elve, ha az általa sérelmezett előírás alapján
megkülönböztetett politikai csoportok nem kapnak
lehetőséget a parlamentben való részvételre.
2. Az Alkotmánybíróság felkérésére kifejtett
állásfoglalásában a Belügyminisztérium közigazgatási
államtitkára a sérelmezett rendelkezést nem tartotta
alkotmányellenesnek. Rámutatott arra, hogy az
indítvánnyal támadott rendelkezés nem sérti a választójog
egyenlőségének elvét, csupán a parlamenti
döntéshozatalból zárja ki a csekély társadalmi
támogatást, illetve kevés szavazatot kapott pártokat.
II.
Az Alkotmánybíróság álláspontja kialakítása során a
következőkre volt tekintettel:
Az Alkotmány az általános rendelkezések között, a 2. §
(2) bekezdésében kimondja, hogy " a Magyar
Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a
népszuverenítást választott képviselői útján, valamint
közvetlenül gyakorolja ". Az alapvető jogok és
kötelességek között a 70. § (1) bekezdése előírja:
" Minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz,
hogy - ha állandó lakóhelye Magyarországon van - az
országgyűlési és a helyi önkormányzati választásokon
választható és - ha a választás napján az ország
területén tartózkodik - választó legyen ".
A választások alapelveiről szóló fejezetben pedig, a
71. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az
országgyűlési képviselőket a választópolgárok általános
és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos
szavazással választják.
A Vjtv. a választási eredmény megállapítására, s a
mandátumszerzésre az egyéni választókerületben, valamint
a területi és az országos lista vonatkozásában eltérő
szabályokat állapít meg.
A területi listákon induló pártok a reájuk leadott
szavazatok arányában jutnak mandátumhoz. A párt
jelöltjei az elért szavazatok számának függvényében, a
párt által bejelentett sorrendben kapnak mandátumot.
A Vjtv. korlátot állít a listákon történő
mandátumszerzéshez. A 8. § (5) bekezdésének
megfelelően a törvényben előírt feltételek teljesítése
esetében sem szerzi meg a mandátumot " a területi lista
jelöltje, ha a mandátum megszerzéséhez az adott
választókerületben szükséges számú szavazat több mint
kétharmadát, illetőleg ha a területi listákra leadott
országosan összesített érvényes szavazatok több mint négy
százalékát nem érte el ".
Az országos listák vonatkozásában eltérő szabályozás
érvényesül; a 9. § (1) bekezdése a következőket írja
elő:
" Az országos listákon a jelöltek az országosan
összesített töredékszavazatok arányában, a bejelentés
sorrendjében jutnak mandátumhoz ". A töredékszavazatok
pozitív meghatározását e § (1) bekezdése, negatív
meghatározását pedig a (2) bekezdése tartalmazza.
Töredékszavazatnak minősülnek:
a ) egyéni választókerületben a választás első érvényes
fordulójában az olyan pártjelöltekre leadott szavazatok,
amelyekkel a választás egyik fordulójában sem szereztek
mandátumot;
b ) területi választókerületben - a választás érvényes
fordulójában - a listákra leadott olyan szavazatok,
amelyek mandátum megszerzéséhez nem voltak elegendőek,
illetőleg amelyek mandátum megszerzéséhez felhasznált
szavazatszámot meghaladták."
A (2) bekezdés pedig így rendelkezik: " Nem minősülnek
az (1) bekezdés szerinti töredékszavazatnak és ezért az
országos listán történő mandátumszerzés szempontjából nem
vehetők figyelembe az érvénytelen választási fordulóban
leadott szavazatok. Nem minősülnek töredékszavazatnak
annak a pártnak a területi listáira leadott szavazatai
sem, amelynek a területi listáira leadott és országosan
összesített szavazatai nem haladják meg a valamennyi párt
területi listáira leadott országosan összesített
szavazatok négy százalékát."
III.
Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a kifogásolt
szabályozás nem alkotmányellenes. Az indítványozó az
Alkotmány 70/A §. sérelmére hivatkozott. Ez a
rendelkezés a következőket írja elő:
" (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén
tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az
állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés,
nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy
más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni,
születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel
nélkül.
(2) Az embereknek az (1) bekezdés szerinti bármilyen
hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti.
(3) A Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósulását
az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó
intézkedésekkel is segíti."
Az Alkotmánybíróság a mandátumszerzésnek a Vjtv-ben
szabályozott módját és - az ugyancsak ott meghatározott -
korlátait nem tekinti a politikai vélemény szerinti
hátrányos megkülönböztetésnek. A Vjtv-nek a választási
eredmények megállapítására vonatkozó rendelkezései nem
tesznek hátrányos megkülönböztetést a választópolgárok
között szavazataik politikai tartalma szerint, hanem a
szavazatok számarányához fűznek jogkövetkezményeket. A
választópolgárok politikai véleményalkotásának szabadsága
és választójoguk szabad elhatározásból fakadó gyakorlása
- a Vjtv. előírásainak alkalmazása folytán -
természetesen hatást gyakorol a pártok parlamenti
képviseltségére és erőviszonyaira. A választási
rendszernek ez jellegzetes rendeltetése és következménye.
Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az eljárás alá
vont rendelkezés az Alkotmányba foglalt parlamentáris
berendezkedés működőképességét szolgálja. Ha ugyanis a
választási rendszer a legkisebb, a legcsekélyebb
társadalmi támogatást elért pártokat is mandátumhoz
juttatná, akkor ez veszélyeztetné mind a parlament
döntéshozatali képességét, mind pedig a kormányzás
stabilitását.
A választójog egyenlősége nem jelenti és nem is
jelentheti a választáskor kifejezett politikai akaratok
csorbítatlanul egyenlő érvényesülését. Bár az Alkotmány
kinyilvánítja a választójog egyenlőségét, az állampolgári
politikai akarat képviselők útján való, azaz közvetett
érvényesülése természetszerűleg aránytalanságot
eredményez. A választópolgár valamely párt politikai
orientáltságának elfogadásával és támogatásával vállalja
a választás előre pontosan meg nem állapítható
következményeit.
Nem tekintette az Alkotmánybíróság a kifogásolt
rendelkezést a jogegyenlőség megvalósulását célzó, az
esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölésére irányuló állami
intézkedési kötelezettség megsértésének sem. Az
esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölésének kötelezettsége
ugyanis a választójogi törvény szempontjából azt jelenti,
hogy az állam azonos feltételeket köteles biztosítani
azoknak, akik el kivánnak indulni a választásokon. Az
esélynek tehát a választásokat megelőzően kell egyenlőnek
lennie. A négy százalékos szavazatarány előírása pedig a
szavazás után alkalmazandó számítási szabályt jelent. A
választás eredményének megállapítására vonatkozó megoldás
- amely számos ország gyakorlatának és a
többpártrendszerű magyarországi hagyományoknak is
megfelel - a Vjtv. miniszteri indokolása szerint azt a
célt szolgálja, hogy a törvényhozásban csak tényleges
társadalmi támogatással rendelkező politikai erők
vegyenek részt. Azzal, hogy a választásra jogosult
polgár szavazatát valamely párt listájára adja, vállalja
annak kockázatát, hogy a szavazatával támogatott párt -
az értékelés szabályai szerint - parlamenti párt lesz,
avagy nem kerül be az országgyűlésbe.
Az Alkotmánybíróság tehát nem állapította meg az
Alkotmány 70/A. §-ában védett jogok sérelmét, ezért a
rendelkező részben foglaltaknak megfelelően határozott.
Dr. Sólyom László
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Ádám Antal
előadó alkotmánybíró
Dr. Herczegh Géza
alkotmánybíró
Dr. Kilényi Géza Dr. Lábady Tamás
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Schmidt Péter Dr. Szabó András
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszky Ödön
alkotmánybíró
. |