Hungarian
Ügyszám:
.
435/B/1990
Előadó alkotmánybíró: Ádám Antal Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
A döntés száma: 3/1991. (II. 7.) AB határozat
.
ABH oldalszáma: 1991/15
.
A döntés kelte: Budapest, 01/21/1991
.
.
A döntés szövege:
.
A döntés szövege:
                 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

    Az Alkotmánybíróság Fazekas Klára budapesti ( XIV., Varga
    Gyula András  park  14/a. )  lakos  jogszabály  részleges
    alkotmányellenessége utólagos vizsgálata iránt benyújtott
    indítványa tárgyában meghozta az alábbi

                          határozatot:

    Az   Alkotmánybíróság    az   országgyűlési    képviselők
    választásáról  szóló  1989.  évi  XXXIV.  tv.  9. §   (2)
    bekezdésének  második   mondata   alkotmányellenességének
    megállapítására vonatkozó  indítványt és megsemmisítésére
    irányuló kérelmet elutasítja.

    Ezt a határozatát az Alkotmánybíróság a Magyar Közlönyben
    közzéteszi.
                              Indokolás

                                 I.

      Indítványozó az  1989. évi  XXXIV. tv.  ( a továbbiakban:
      Vjtv. )  9. §    (2)    bekezdésében   szereplő,   általa
      sérelmezett jogszabályi  előírás  alkotmányellenességének
      megállapítását  arra   hivatkozással   kérte,   hogy   az
      ellentétes    az     Alkotmány    70/A. §-ában    foglalt
      rendelkezésekkel.

      Kifogásolta, hogy  az országgyűlési képviselők választása
      során -  az eljárás alá vont törvényi rendelkezés alapján
      - a  mandátumszerzés szempontjából nem vehetők figyelembe
      annak a  pártnak a szavazatai, amelynek területi listáira
      leadott és országosan összesített szavazatai nem haladják
      meg  a  valamennyi  párt  területi  listáira  leadott  és
      országosan összesített szavazatok 4 %-át.

      Diszkriminatív rendelkezésnek  tekintette, hogy ily módon
      érvényes szavazatokat nem vesznek figyelembe a mandátumok
      szétosztásánál, s  a " kis pártokat " támogatók szavazata
      kevesebbet ér a " nagy pártokra " szavazókénál.

      Az indítványozó szerint nem érvényesül az esélyegyenlőség
      elve,  ha   az   általa   sérelmezett   előírás   alapján
      megkülönböztetett   politikai    csoportok   nem   kapnak
      lehetőséget a parlamentben való részvételre.

      2.       Az   Alkotmánybíróság    felkérésére   kifejtett
      állásfoglalásában  a   Belügyminisztérium   közigazgatási
      államtitkára  a  sérelmezett  rendelkezést  nem  tartotta
      alkotmányellenesnek.       Rámutatott   arra,   hogy   az
      indítvánnyal támadott rendelkezés nem sérti a választójog
      egyenlőségének     elvét,     csupán     a     parlamenti
      döntéshozatalból   zárja    ki   a   csekély   társadalmi
      támogatást, illetve kevés szavazatot kapott pártokat.

                                 II.

      Az  Alkotmánybíróság   álláspontja  kialakítása  során  a
      következőkre volt tekintettel:

      Az Alkotmány  az általános  rendelkezések között,  a 2. §
      (2)    bekezdésében    kimondja,   hogy    " a     Magyar
      Köztársaságban   minden   hatalom   a   népé,   amely   a
      népszuverenítást választott  képviselői  útján,  valamint
      közvetlenül  gyakorolja ".     Az   alapvető   jogok   és
      kötelességek között a 70. §  (1)  bekezdése előírja:

      " Minden nagykorú  magyar állampolgárnak  joga van ahhoz,
      hogy -  ha állandó  lakóhelye  Magyarországon  van  -  az
      országgyűlési  és  a  helyi  önkormányzati  választásokon
      választható  és   -  ha  a  választás  napján  az  ország
      területén tartózkodik - választó legyen ".

      A választások  alapelveiről  szóló  fejezetben  pedig,  a
      71. §   (1)    bekezdése   úgy   rendelkezik,   hogy   az
      országgyűlési képviselőket  a választópolgárok  általános
      és  egyenlő  választójog  alapján,  közvetlen  és  titkos
      szavazással választják.

      A  Vjtv.  a  választási  eredmény  megállapítására,  s  a
      mandátumszerzésre az  egyéni választókerületben, valamint
      a területi  és az  országos lista  vonatkozásában  eltérő
      szabályokat állapít meg.

      A  területi  listákon  induló  pártok  a  reájuk  leadott
      szavazatok  arányában   jutnak  mandátumhoz.     A   párt
      jelöltjei az  elért szavazatok  számának függvényében,  a
      párt által bejelentett sorrendben kapnak mandátumot.

      A   Vjtv.    korlátot   állít    a    listákon    történő
      mandátumszerzéshez.       A   8. §    (5)    bekezdésének
      megfelelően a  törvényben előírt  feltételek  teljesítése
      esetében sem  szerzi meg  a mandátumot " a területi lista
      jelöltje,  ha   a  mandátum   megszerzéséhez   az   adott
      választókerületben szükséges  számú  szavazat  több  mint
      kétharmadát, illetőleg  ha a  területi  listákra  leadott
      országosan összesített érvényes szavazatok több mint négy
      százalékát nem érte el ".

      Az  országos  listák  vonatkozásában  eltérő  szabályozás
      érvényesül; a  9. §  (1)   bekezdése a  következőket írja
      elő:

      " Az  országos   listákon  a   jelöltek   az   országosan
      összesített  töredékszavazatok  arányában,  a  bejelentés
      sorrendjében jutnak  mandátumhoz ".   A töredékszavazatok
      pozitív  meghatározását  e  §   (1)   bekezdése,  negatív
      meghatározását pedig a  (2)  bekezdése tartalmazza.

      Töredékszavazatnak minősülnek:
      a ) egyéni  választókerületben a  választás első érvényes
      fordulójában az  olyan pártjelöltekre leadott szavazatok,
      amelyekkel a  választás egyik  fordulójában sem szereztek
      mandátumot;

      b ) területi  választókerületben -  a választás  érvényes
      fordulójában  -  a  listákra  leadott  olyan  szavazatok,
      amelyek mandátum  megszerzéséhez nem  voltak  elegendőek,
      illetőleg  amelyek  mandátum  megszerzéséhez  felhasznált
      szavazatszámot meghaladták."

      A  (2)   bekezdés pedig így rendelkezik: " Nem minősülnek
      az  (1)  bekezdés szerinti töredékszavazatnak és ezért az
      országos listán történő mandátumszerzés szempontjából nem
      vehetők figyelembe  az érvénytelen  választási fordulóban
      leadott szavazatok.   Nem  minősülnek  töredékszavazatnak
      annak a  pártnak a  területi listáira  leadott szavazatai
      sem, amelynek  a területi  listáira leadott és országosan
      összesített szavazatai nem haladják meg a valamennyi párt
      területi   listáira    leadott   országosan   összesített
      szavazatok négy százalékát."

                                III.

      Az  Alkotmánybíróság  álláspontja  szerint  a  kifogásolt
      szabályozás nem  alkotmányellenes.   Az  indítványozó  az
      Alkotmány  70/A   §. sérelmére   hivatkozott.      Ez   a
      rendelkezés a következőket írja elő:

      " (1)   A   Magyar  Köztársaság  biztosítja  a  területén
      tartózkodó minden  személy számára  az emberi, illetve az
      állampolgári    jogokat,     bármely    megkülönböztetés,
      nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy
      más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni,
      születési  vagy  egyéb  helyzet  szerinti  különbségtétel
      nélkül.

       (2)  Az  embereknek az  (1)  bekezdés szerinti bármilyen
      hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti.

       (3)  A Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósulását
      az     esélyegyenlőtlenségek     kiküszöbölését     célzó
      intézkedésekkel is segíti."

      Az  Alkotmánybíróság   a  mandátumszerzésnek  a  Vjtv-ben
      szabályozott módját és - az ugyancsak ott meghatározott -
      korlátait  nem  tekinti  a  politikai  vélemény  szerinti
      hátrányos megkülönböztetésnek.   A  Vjtv-nek a választási
      eredmények megállapítására  vonatkozó  rendelkezései  nem
      tesznek hátrányos  megkülönböztetést  a  választópolgárok
      között szavazataik  politikai tartalma  szerint, hanem  a
      szavazatok számarányához  fűznek jogkövetkezményeket.   A
      választópolgárok politikai véleményalkotásának szabadsága
      és választójoguk  szabad elhatározásból fakadó gyakorlása
      -   a    Vjtv.   előírásainak   alkalmazása   folytán   -
      természetesen  hatást   gyakorol  a   pártok   parlamenti
      képviseltségére  és   erőviszonyaira.      A   választási
      rendszernek ez jellegzetes rendeltetése és következménye.

      Az Alkotmánybíróság  álláspontja szerint  az eljárás  alá
      vont rendelkezés  az  Alkotmányba  foglalt  parlamentáris
      berendezkedés működőképességét  szolgálja.   Ha ugyanis a
      választási  rendszer   a   legkisebb,   a   legcsekélyebb
      társadalmi  támogatást   elért  pártokat  is  mandátumhoz
      juttatná,  akkor   ez  veszélyeztetné  mind  a  parlament
      döntéshozatali  képességét,   mind  pedig   a  kormányzás
      stabilitását.

      A  választójog   egyenlősége  nem   jelenti  és   nem  is
      jelentheti a  választáskor kifejezett  politikai akaratok
      csorbítatlanul egyenlő  érvényesülését.  Bár az Alkotmány
      kinyilvánítja a választójog egyenlőségét, az állampolgári
      politikai akarat  képviselők útján  való, azaz  közvetett
      érvényesülése      természetszerűleg      aránytalanságot
      eredményez.   A választópolgár  valamely  párt  politikai
      orientáltságának elfogadásával  és támogatásával vállalja
      a  választás   előre   pontosan   meg   nem   állapítható
      következményeit.

      Nem   tekintette   az   Alkotmánybíróság   a   kifogásolt
      rendelkezést a  jogegyenlőség  megvalósulását  célzó,  az
      esélyegyenlőtlenségek  kiküszöbölésére   irányuló  állami
      intézkedési  kötelezettség   megsértésének   sem.      Az
      esélyegyenlőtlenségek   kiküszöbölésének   kötelezettsége
      ugyanis a választójogi törvény szempontjából azt jelenti,
      hogy az  állam azonos  feltételeket  köteles  biztosítani
      azoknak, akik  el kivánnak  indulni a  választásokon.  Az
      esélynek tehát a választásokat megelőzően kell egyenlőnek
      lennie.  A négy százalékos szavazatarány előírása pedig a
      szavazás után  alkalmazandó számítási szabályt jelent.  A
      választás eredményének megállapítására vonatkozó megoldás
      -   amely    számos    ország    gyakorlatának    és    a
      többpártrendszerű   magyarországi    hagyományoknak    is
      megfelel -  a Vjtv.  miniszteri indokolása  szerint azt a
      célt szolgálja,  hogy a  törvényhozásban  csak  tényleges
      társadalmi   támogatással   rendelkező   politikai   erők
      vegyenek részt.    Azzal,  hogy  a  választásra  jogosult
      polgár szavazatát  valamely párt listájára adja, vállalja
      annak kockázatát,  hogy a  szavazatával támogatott párt -
      az értékelés  szabályai szerint  - parlamenti  párt lesz,
      avagy nem kerül be az országgyűlésbe.

      Az  Alkotmánybíróság   tehát  nem   állapította  meg   az
      Alkotmány 70/A. §-ában  védett jogok  sérelmét,  ezért  a
      rendelkező részben foglaltaknak megfelelően határozott.
                            Dr. Sólyom László
                       az Alkotmánybíróság elnöke

                             Dr. Ádám Antal
                          előadó alkotmánybíró

                            Dr. Herczegh Géza
                              alkotmánybíró

                 Dr. Kilényi Géza      Dr. Lábady Tamás
                  alkotmánybíró          alkotmánybíró

                Dr. Schmidt Péter        Dr. Szabó András
                 alkotmánybíró            alkotmánybíró

                         Dr. Tersztyánszky Ödön
                              alkotmánybíró

        .
        English:
        .
        Petition filed:
        .
        .
        Number of the Decision:
        .
        3/1991. (II. 7.)
        Date of the decision:
        .
        01/21/1991
        .
        .