Az indítvány lényege:
Az indítványozók - az Abtv. 27. §-a alapján - a Kúria Gfv.VII.30.211/2019/15. számú kiegészítő ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérték az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozók deviza alapú kölcsönszerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indítottak pert az alperes hitelintézet ellen. Az elsőfokú bíróság a keresetnek a jogalap tekintetében közbenső ítéletével helyt adott, a másodfokú bíróság az elsőfokú közbenső ítéletet helybenhagyta. Az alperes felülvizsgálati indítványa nyomán eljárt Kúria ítéletével a jogerős közbenső ítéletet hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét megváltoztatta, és a keresetet elutasította. Az indítványozók a Kúria ítélete ellen alkotmányjogi panaszt terjesztettek elő (IV/1328/2020.), melyben kifogásolták, hogy a Kúria nem döntött az előzetes döntéshozatal iránti kérelmükről, valamint az alperes előkészítő iratára tett felperesi észrevételekről. A Kúria ezt követően kiegészítő ítéletet hozott, melyet az indítványozók jelen alkotmányjogi panasz keretében sérelmeznek.
Az indítványozók szerint a Kúria kiegészítő ítélete sérti a tisztességes eljáráshoz való jogukat, mert tisztességtelenül mellőzte, és nem adta valójában indokát annak, hogy milyen okból nem indította meg az előzetes döntéshozatali eljárást. A kiegészítő ítéletet azért is sérti az indítványozók tisztességes eljáráshoz való jogát, mert a Kúria az előzetes döntéshozatali eljárás megindítását a rPp. 275. § (2) bekezdésében foglalt korlátra tekintettel utasította el, és nem vette figyelembe, hogy az indítványozó felperesek pernyertesek lettek, így nem volt okuk felülvizsgálati kérelem előterjesztésére. Az indítványozók szerint az uniós jog tényleges érvényesülésében akadályt jelentő nemzeti jogszabályt figyelmen kívül kellett volna hagynia a Kúriának. Az indítványozók szerint sérült az indokolt bírói döntéshez való joguk, mert a Kúria kiegészítő ítéletében döntésének indokait nem tárta fel kellő részletességgel.
. |