A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság Tihany Község Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi építési szabályzatról szóló 5/2015. (IV. 10.) önkormányzati rendelete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s
[1] 1. Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (2) bekezdése alapján kérte Tihany Község Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi építési szabályzatról szóló 5/2015. (IV. 10.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Ör.) alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését. Az Alkotmánybíróság főtitkára írásban hiánypótlásra hívta fel az indítványozót, aki a hiánypótlási határidőn belül indítványát kiegészítette.
[2] Az alkotmányjogi panasz tárgyát képező tihanyi ingatlan teljes területe felszíni vízminőség-védelmi területbe tartozik a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény 4/11. melléklete alapján, amelynek – az indítványozó megállapítása szerint – megközelítőleg 1/3 részén a támadott Ör. elfogadásával a védelmi övezet megszüntetésre került.
[3] Az indítványozó álláspontja szerint a területátsorolások és a védelmi szint megszüntetése miatt sérült az Alaptörvény XXI. cikk (1) bekezdésébe foglalt egészséges környezethez való alapjog és a XX. cikk (1) és (2) bekezdésébe foglalt testi és lelki egészséghez való jog, mely a környezethez való alapjoggal szorosan kiegészíti egymást, ugyanis amennyiben a környezet védelmi szintje nem megfelelő, a testi és lelki egészséghez való jog is sérül. Továbbá sérült a P) cikk szerinti jog, mely szerint a természeti erőforrások, a termőföld, az erdők és vízkészlet, a biológiai sokféleség, a növény- és állatfajok, és a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, melynek megőrzése az állam és mindenki kötelessége. Az indítványozó álláspontja szerint az Ör. figyelmen kívül hagyta Tihany Község Önkormányzata Képviselő-testületének a társadalmi-partnerségi egyeztetésről szóló 11/2013. (VI. 12.) számú rendeletében foglalt önkormányzati rendelet-tervezetek egyeztetési szabályait, amikor a véleményét nem vette figyelembe a rendelet megalkotásakor. Ezzel a képviselő-testület megsértette a B) cikk (1) bekezdésébe foglalt jogállamiság elvét.
[4] 2. Az Alkotmánybíróság elsőként az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának formai feltételeit vizsgálta, és megállapította, hogy az Ör. hatálybalépésétől számított 180 napon belül, határidőben benyújtott alkotmányjogi panasz határozott kérelmet tartalmaz [Abtv. 30. § (1) bekezdés, 51. § (1) bekezdés, 52. § (1b) bekezdés]. Az indítványozó megjelölte
a) azt a törvényi rendelkezést [Abtv. 26. § (2) bekezdés], amely megállapítja az Alkotmánybíróság hatáskörét az indítvány elbírálására, és amely az indítványozó jogosultságát megalapozza;
b) az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének lényegét;
c) az Alkotmánybíróság által vizsgálandó jogszabályt [Ör.];
d) az Alaptörvény általa megsértettnek vélt rendelkezéseit [az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdés, a P) cikk, a XX. cikk (1)–(2) bekezdés és a XXI. cikk (1) bekezdés];
e) az indokolást arra nézve, hogy a sérelmezett jogszabály (Ör.) miért ellentétes az Alaptörvény megjelölt rendelkezéseivel.
[5] Az indítványozó sem a panaszában, sem a a papíralapon és CD-lemezen elektronikus formátumban benyújtott indítvány-kiegészítésében – a hiánypótlásban szereplő felhívás ellenére – érdemben nem igazolta közvetlen személyes érintettségét a panasz tárgyát képező ingatlan vonatkozásában.
[6] Az indítványozó panaszában az Ör. egészének megsemmisítését kérte, de sem indítványában, sem indítvány-kiegészítésében egyértelműen nem jelölte meg, hogy az Ör. mely rendelkezései ellentétesek az Alaptörvény panaszban felhívott rendelkezéseivel a panasz tárgyát képező ingatlan vonatkozásában és nem fejtette ki konkrétan, mi a sérelem, az Ör. miben sérti a panaszost. Ezért a panasz nem tesz eleget az Abtv. 52. § (1) bekezdése és (1b) bekezdés c) pontja rendelkezésének, amely szerint az indítványnak határozott kérelmet kell tartalmaznia.
[7] A fentiekben kifejtettekre tekintettel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz nem felel meg a befogadhatóság fent említett tartalmi feltételeinek.
[8] Az Alkotmánybíróság az indítvány befogadhatósága tartalmi feltételeinek hiányosságai miatt az Ör. alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt az Ügyrend 30. § (2) bekezdés c) pontja alapján visszautasította.
Dr. Sulyok Tamás s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
. |
Dr. Balsai István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Juhász Imre s. k.,
alkotmánybíró | Dr. Czine Ágnes s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
előadó alkotmánybíró |
. |