Hungarian

Ügyszám: .	988/H/2005
Előadó alkotmánybíró: Harmathy Attila Dr. .

Az indítvány lényege: .

A döntés száma: 6/2006. (II. 15.) AB határozat .

ABH oldalszáma: 2006/175 .

A döntés kelte: Budapest, 02/13/2006 .

.

A döntés szövege: .

A döntés szövege:                  A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!         Az  Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság által országos   népi   kezdeményezésre  irányuló  aláírásgyűjtő   ív mintapéldánya,   és   az  azon  szereplő  kérdés   hitelesítése tárgyában  hozott határozat ellen benyújtott kifogások  alapján meghozta az alábbi                          határozatot:     Az   Alkotmánybíróság  az  Országos  Választási   Bizottság 34/2005. (X. 20.) számú határozatát helybenhagyja.     Az  Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar  Közlönyben közzéteszi.                            Indokolás                               I.     1.  Az  Országos  Választási Bizottsághoz (a  továbbiakban: OVB)   országos   népi   kezdeményezés   aláírásgyűjtő   ívének hitelesítés céljából benyújtott mintapéldánya az alábbi kérdést tartalmazza:   „Egyetért-e  Ön  azzal,  hogy   a   privatizáció korlátozása    érdekében   az   Országgyűlés    a    képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott törvényben határozza  meg a tartós állami tulajdon körét?”     Az   OVB   a   34/2005.   (X.  20.)   számú   határozatában megállapította,   hogy  az  aláírásgyűjtő   ív   a   törvényben meghatározott  formai,  valamint a feltett  kérdésre  vonatkozó tartalmi  követelményeknek eleget tesz, ezért az  aláírásgyűjtő ív   mintapéldányát   hitelesítette.   Az   OVB   határozatának indokolása szerint a döntés az országos népszavazásról és  népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a  továbbiakban: Nsztv.)  2.  §-án és 17. §-án, valamint a választási eljárásról szóló  1997.  évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 117.  §-ának (1) bekezdésén, 130. § (1) bekezdésén és 131. §-án alapul.     A  határozat  a  Magyar Közlöny 2005.  évi  142.  számában, 2005. október 27-i dátummal jelent meg. Az OVB határozata ellen a   törvényes  határidőn  belül  három  kifogás  érkezett.   Az Alkotmánybíróság   az   ügyeket   –   tartalmi    azonosságukra tekintettel  –  az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről  és annak  közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt  3/2001.  (XII.  3.)  Tü.  határozat  28.  §-ának   (1) bekezdése alapján egyesítette, és egy eljárásban, a Ve. 130.  § (3)  bekezdésében foglaltaknak megfelelően soron kívül  bírálta el.     2.  Az  indítványozók több kifogást terjesztettek  elő.  Az egyik   indítványozó   nem   vette   figyelembe,   hogy    népi kezdeményezésről  van szó és kifogásait a népszavazásról  szóló szabályok alapján fogalmazta meg.     Az indítványozók a következőket kifogásolták: –  „a kérdés elemei nincsenek összhangban” egymással, nem lehet tehát igennel vagy nemmel választ adni, – a kérdés csúsztatással már eleve befolyásolni akar, – a kérdés bizonytalansági elemeket tartalmaz, „nem felel meg a konkrét kérdés törvényi fogalmának”, –  a  kérdés  megtévesztő tartalmú, mert  „az  állami  tulajdon körébe  tartozó vagyonelemek gyakorlatilag forgalomképtelenek”, a népszavazás után a korlátozás tovább nem fokozható, –  a  kérdés  nem  pontos: a „kérdés nem annak az  Országgyűlés napirendjére való tűzésére irányul, hanem a választópolgárokhoz címzett eldöntendő kérdést tartalmaz”, –   „az   Országgyűlés   már   döntött   az   állami   tulajdon privatizálásáról,  ennek korlátozása ebben a formában  törvény- és Alkotmányellenes”, – az Alkotmány népszavazás útján nem módosítható; a kérdés arra irányul,  hogy  az  állam tulajdonában álló vállalkozói  vagyon felsorolását  a  jövőben  csak minősített  többséggel  lehessen módosítani, „ilyen eljárási szabályt azonban az Alkotmány 24. § (3) bekezdése szerint csak maga az Alkotmány határozhat meg”, –  az  állami  vagyon  vállalkozói és  forgalomképtelen  részét egyszerű  többséggel megalkotott törvény határozza  meg,  ennek minősített többséggel történő megváltoztatása nem tekinthető az ország sorsát érintő legfontosabb kérdésnek, így nem felel  meg az Nsztv. előírásának.                               II.     Az   Alkotmánybíróság   határozatának   meghozatalánál    a következő jogszabályokat vette alapul:     1. Az Alkotmány rendelkezései: „28/B.  § (1) Országos népszavazás és népi kezdeményezés tárgya az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdés lehet.” „28/D.   §  Országos  népi  kezdeményezést  legalább   50   000 választópolgár nyújthat be. Az országos népi kezdeményezés arra irányulhat, hogy az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdést az Országgyűlés   tűzze   a   napirendjére.   Az   országos   népi kezdeményezésben megfogalmazott kérdést az Országgyűlés köteles megtárgyalni.”     2. Az Nsztv. rendelkezései: „2.  §  Az  aláírásgyűjtő ívek mintapéldányát az aláírásgyűjtés megkezdése  előtt – hitelesítés céljából – be kell nyújtani  az Országos Választási Bizottsághoz.” „4.  §  (1)  Az  Országos  Választási Bizottság  gondoskodik  a népszavazás  kitűzésére  irányuló  állampolgári  kezdeményezés, illetőleg a népi kezdeményezés aláírásainak ellenőrzéséről.” „13.  §  (1) A népszavazásra feltett konkrét kérdést  úgy  kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni.”   „17.  §  A  népi  kezdeményezésnek pontosan  és  egyértelműen tartalmaznia kell a megtárgyalásra javasolt kérdést.” „18.  §  Az Országos Választási Bizottság akkor tagadja meg  az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, ha a) a kérdés nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe, b)  a  kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek, c)  az  aláírásgyűjtő ív nem felel meg a választási  eljárásról szóló törvényben foglalt követelményeknek.”     3.  A  Ve.-nek  az  országos népi kezdeményezésre  irányuló aláírásgyűjtő ív hitelesítésére vonatkozó szabályai:   „117.  §  (1) Az Országos Választási Bizottság a  jogszabályi feltételeknek megfelelő aláírásgyűjtő ívet, illetőleg kérdést a benyújtástól számított harminc napon belül hitelesíti.” „130.   §   (1)   Az   Országos  Választási   Bizottságnak   az aláírásgyűjtő  ív,  illetőleg a konkrét kérdés  hitelesítésével kapcsolatos  döntése  elleni kifogást a határozat  közzétételét követő  tizenöt  napon  belül lehet  –  az  Alkotmánybírósághoz címezve – az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani. (…) (3)  Az Alkotmánybíróság a kifogást soron kívül bírálja el.  Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság, illetőleg az Országgyűlés  határozatát helybenhagyja, vagy azt megsemmisíti, és   az   Országos   Választási   Bizottságot,   illetőleg   az Országgyűlést új eljárásra utasítja.” „131. § Az országos népi kezdeményezés során a 117-121. § és  a 130.  § (1) és (3) bekezdésének rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.”                              III.     1.  Az  Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII.  törvény (a   továbbiakban:  Abtv.)  1.  §-ának  h)  pontja  szerint  az Alkotmánybíróság olyan ügyekben is eljár, amelyeket  törvény  a hatáskörébe utal. Így az Alkotmánybíróság hatáskörébe  tartozik a  Ve. 130. §-a szerint az OVB határozatával szemben benyújtott kifogás    elbírálása.   A   Ve.-ben   meghatározott    kifogás jogorvoslatnak minősül, és ennek megfelelően jár el ezekben  az ügyekben  az  Alkotmánybíróság. Az  állandó  gyakorlat  szerint azonban  az  Alkotmánybíróság jogállásával  és  rendeltetésével összhangban  látja  el  a  feladatát azokban  az  ügyekben  is, amelyekben  hatáskörét  nem közvetlenül  az  Abtv.,  hanem  más törvény  határozza  meg [1220/H/1992. AB határozat,  ABH  1992, 630,  631.;  25/1999. (VII. 7.) AB határozat,  ABH  1999,  251, 256.].       Az   Alkotmánybíróság  a  jelen  ügyben  –   az   eljárás jogorvoslati természetének megfelelően – azt vizsgálta, hogy az OVB  az  Nsztv.  18.  §-a  alapján  köteles  lett  volna-e   az aláírásgyűjtő  ív  hitelesítésének megtagadására;  a  vizsgálat kiterjedt arra is, alkotmányellenes-e a hitelesítés.     2.  Az  Alkotmánybíróság  először azt  vizsgálta,  hogy  az Nsztv.  18.  §-ának a) pontja szerint a jelen  esetben  a  népi kezdeményezés  az  Országgyűlés  hatáskörébe  tartozó  kérdésre vonatkozik-e.  Ennek  során  az  Alkotmány  28/B.  §-ának   (1) bekezdését és 28/D. §-át vette alapul.     Az  Alkotmány  28/B.  §-ának  (1)  bekezdése  szerint  népi kezdeményezés tárgya olyan kérdés lehet, amely az  Országgyűlés hatáskörébe  tartozik. Az Alkotmány 10. §-a  szerint  a  magyar állam   tulajdona   nemzeti  vagyon,   az   állam   kizárólagos tulajdonának körét törvény határozza meg. Az Alkotmány  25.  §- ának  (2)  bekezdése  kimondja, hogy  a  törvényhozás  joga  az Országgyűlést illeti meg.     Az  Alkotmánybíróság  53/2001. (XI. 29.)  AB  határozatában rámutatott   arra,  hogy  az  Országgyűlésnek  az  Alkotmányban biztosított   jogalkotói  hatásköre   teljes,   a   kizárólagos törvényhozási  tárgyak  Alkotmányban történt  felsorolása  csak példálódzó, azokban az esetekben pedig, amelyekben már  törvény határozott meg szabályokat, változtatást csak törvény írhat elő (ABH 2001, 414, 417.)      A  jelen  ügyben az aláírásgyűjtő íven szereplő  kérdés  a privatizáció  törvénnyel  történő  korlátozására,   az   állami tulajdon  elidegenítésének  Országgyűlés  által  meghatározandó határaira vonatkozik.     Az    állam    tulajdonában   lévő    vállalkozói    vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény  8.  §-ának  (1) bekezdése  szerint  az Országgyűlés törvényben  rendelkezik  az állami tulajdoni részesedéssel működő gazdasági társaságoknak a tartós  állami  tulajdon  körébe való  sorolásáról,  az  állami részesedés   mértékéről,  illetve  a  tartós  állami   tulajdon megszüntetéséről.  A  tartós  állami  tulajdon  köréről   tehát jelenleg is az Országgyűlés dönt, döntését törvény tartalmazza.     A  kétharmados  szavazással elfogadandó törvénnyel  szemben tett  kifogás  tekintetében  pedig  az  elbírálás  alapját   az Alkotmány  28/C. §-ának (3) bekezdése jelenti,  amely  csak  az országos   népszavazásra  határozza  meg  azokat  a  tárgyakat, amelyek tiltottak. Ennek alapján mondta ki a 42/2002. (X.  11.) AB   határozat,  hogy  népi  kezdeményezésnél  nincs  tárgyköri korlát, hiszen eredményes népi kezdeményezés sem keletkeztet az Országgyűlés  számára  több  kötelezettséget,  mint  a   kérdés napirendre tűzését és megvitatását (ABH 2002, 316, 318.).     Az   aláírásgyűjtő  íven  szereplő  kérdés  tehát  sem   az Alkotmánnyal,  sem  az  Nsztv.  18.  §-ának  a)  pontjával  nem ellentétes.     3.   Az  Alkotmánybíróság  megvizsgálta  azt  is,  hogy  az aláírásgyűjtő   ív   mintapéldányán   megfogalmazott   és    az indítványozók által kifogásolt kérdés megfelel-e az Nsztv.  18. §-ának   b)   pontja   szerint   a   törvényben   meghatározott követelményeknek. Az Nsztv. 17. §-a azt írja elő, hogy  a  népi kezdeményezésnek pontosan és egyértelműen tartalmaznia  kell  a megtárgyalásra javasolt kérdést.     A   népi   kezdeményezés   aláírásgyűjtő   íve   kérdésének értelmezésére is irányadók azok az elvek, amelyek az Nsztv. 13. §-ának   (1)   bekezdése  alapján  a  népszavazás  tekintetében alakultak  ki [52/2001. (XI. 29.) AB határozat, ABH 2001,  399, 403.].  Tekintettel  azonban arra, hogy  a  népi  kezdeményezés alapján az Országgyűlést nem terheli jogalkotási kötelezettség, az Alkotmánybíróság nem vizsgálta a népszavazással kapcsolatban jelentkező    jogalkotási   feladatnak   az    Alkotmánybíróság határozataiban kifejtett szempontjait.     Az  51/2001. (XI. 29.) AB határozat megállapította, hogy  a kérdésnek   meg   kell  felelnie  az  egyértelműség   nyelvtani értelemben  vett  követelményeinek, a  kizárólag  egyféleképpen értelmezhető  eldöntendő  kérdésre  igen  vagy  nem   válasszal lehessen felelni (ABH 2001, 392, 396.).     A    jelen    ügyben   az   országos   népi   kezdeményezés aláírásgyűjtő  ívének kérdése egyértelmű, arra  igen  vagy  nem válasszal  lehet  felelni, tehát a törvény által  meghatározott követelménynek eleget tesz.     A  fentiek alapján az Alkotmánybíróság a 34/2005. (X.  20.) OVB határozatot helybenhagyta.     Az  OVB  határozata  a  Magyar Közlönyben  megjelent.  Erre tekintettel  rendelte el az Alkotmánybíróság az OVB  határozata ellen  benyújtott  kifogások tárgyában hozott  határozatának  a Magyar Közlönyben való közzétételét.                        Dr. Bihari Mihály                   az Alkotmánybíróság elnöke                                      Dr. Bagi István                     Dr. Balogh Elemér      alkotmánybíró                           alkotmánybíró                                      Dr. Bragyova András                   Dr. Erdei Árpád      alkotmánybíró                           alkotmánybíró                                      Dr. Harmathy Attila                  Dr. Holló András      előadó alkotmánybíró                    alkotmánybíró                                      Dr. Kiss László    Dr. Tersztyánszkyné Dr. Vasadi Éva      alkotmánybíró                           alkotmánybíró .

English: .
Petition filed: .
.
Number of the Decision: .	6/2006. (II. 15.)
Date of the decision: .	02/13/2006
.
.