Az indítvány lényege:
Az indítványozó országgyűlési képviselők egynegyede - az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés e) pontja és az Abtv. 24. § (1) bekezdése, valamint 32. §-a alapján - a közigazgatási bíróságokról szóló 2018. évi CXXX. törvény 25. § (2) bekezdés e) és f) pontja, 28. § (1) bekezdése, V. fejezet 7. címe, 34. § (4)-(6) bekezdése, V. fejezet 12. címe, 51. § (2) bekezdése, 57. § (1)-(2) bekezdése, 61. § (2), (4)-(5) bekezdése, 67. §-a, 70. § (7)-(8) bekezdése, 71. §-a, 72. §-a, 73. § (3) bekezdése, V. fejezet 31. és 32. címe és 83. § (1)bekezdése, valamint a közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépéséről és egyes átmeneti szabályokról szóló 2018. évi CXXXI. törvény 11. § (6) bekezdése, 12. §-a, 13. §-a, 14. § (3) bekezdése és 15. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérték az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozók kérték továbbá, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg, hogy a fenti törvényi rendelkezések az elfogadásuk körülményeire tekintettel közjogilag érvénytelenek, így azokat a hatálybalépésükre visszamenőleg kérték megsemmisíteni.
Az indítványozók előadták, hogy az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény (Ogytv.) 5. § (2) bekezdése szerint az Országgyűlés ülésén egyidejűleg két jegyző teljesít szolgálatot, akik közül lehetőleg egy kormánypárti országgyűlési képviselőcsoporthoz, illetve egy ellenzéki országgyűlési képviselőcsoporthoz tartozik. 2018. december 12-én, a T/3353. számú és T/3354. számú törvényjavaslatok elfogadására vonatkozó szavazások napján, az elnöki feladatokat ellátó alelnök nem vezette szabályosan az ülést, mert nem ült az elnöki emelvényen, és nem voltak mellette a munkáját segítő jegyzők sem.
Az indítványozók álláspontja szerint szintén alkotmányos aggályokat vet fel ezen túl, hogy a szavazógépek nem működtek megfelelően, hiszen - a képviselők jelzése alapján - akkor is lehetett szavazni, ha nem volt bent a képviselő szavazókártyája. Ez azt jelenti, hogy technikailag akár más is szavazhatott helyette.
Az indítványozók érvelése szerint azzal, hogy a levezető elnök a két törvény elfogadása során nem az Ogytv. rendelkezései szerint biztosította az Országgyűlés tárgyalásának rendjét, sérült az Alaptörvény 5. cikk (7) bekezdése, amely a jogsértő eljárásban elfogadott törvény közjogi érvénytelenségét eredményezi.
Az indítványozók előadták továbbá, hogy a közig. bír tv. bár 2020. január 1-jén lép csak hatályba, az ezt megállapító és a végleges szabályozásnak megágyazó, szervezeti változásokat bevezető hatályba léptető tv. már 2019. február 1-jén. A két törvény előkészítési eljárásának időbeli rövidségére tekintettel felmerül az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében foglalt alapelv sérelme. Jelen ügyben ugyanis a bírósági szervezet kerül teljes átalakításra. Magának a közig. bír. tv.-nek az előkészítését nem előzte meg széleskörű szakmai előkészítés. Aggályosnak tekinthető jogállamisági szempontból, mivel felveti a jogbiztonság sérelmét is, miszerint a folyamatban lévő közigazgatási tárgyú jogegységi eljárások 2019. december 31. napján a törvény erejénél fogva megszűnnek, továbbá hogy 2020. január 1-jét követően közigazgatási elvi bírósági határozat és elvi bírósági döntés nem tehető közzé, és a korábban közzétettek nem alkalmazhatóak.
Az indítványozók álláspontja szerint a sérelmezett jogszabályi rendelkezések olyan jogköröket biztosítanak a miniszternek - a végrehajtó hatalmi ág részeseként -, amely alkalmas a törvényhozó hatalmi ág feletti olyan ellenőrzésre, hogy a miniszter egyes aktusai megtétele nélkül a (közigazgatási) bírósági ág működésképtelen lenne. Az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti független és pártatlan bíróság, továbbá az ítélkezési tevékenységben történő utasíthatóság kiküszöbölését előíró 26. cikk (1) bekezdése sérül ezáltal, az indítványozók álláspontja szerint..
. |
Támadott jogi aktus:
a közigazgatási bíróságokról szóló 2018. évi CXXX. törvény 25. § (2) bekezdés e) és f) pontjam 28. § (1) bekezdése, V. fejezet 7. címe, 34. § (4)-(6) bekezdése, V. fejezet 12. címe, 51. § (2) bekezdése, 57. § (1)-(2) bekezdsée, 61. § (2), (4)-(5) bekezdése, 67. §-a, 70. § (7)-(8) bekezdése, 71. §-a, 72. §-a, 73. § (3) bekezdése, V. fejezet 31. és 32. címe és 83. § (1) bekezdése
a közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépéséről és egyes átmeneti szabályokról szóló 2018. évi CXXXI. törvény 11. § (6) bekezdése, 12. §-a, 13. §-a, 14. § (3) bekezdése és 15. §-a
|