A döntés szövege:
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendelet
alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére
irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság Dunavecse Nagyközség Önkormányzata
Képviselőtestületének a közterületek tisztántartásáról a
települési szilárd hulladékok gyűjtéséről és elszállításáról
szóló 7/1996. (VII. 1.) számú rendelete 9. § (2) bekezdése
alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére
irányuló indítványt elutasítja.
Indokolás
I.
Az indítványozó Dunavecse Nagyközség Önkormányzata
Képviselőtestületének a közterületek tisztántartásáról a
települési szilárd hulladékok gyűjtéséről és elszállításáról
szóló 7/1996. (VII. 1.) számú rendelete (a továbbiakban: Ör.)
9. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítását és
megsemmisítését kérte.
A kifogásolt rendelkezés szerint a szemétszállítási díj
megfizetése az ingatlan tulajdonosára nézve akkor is
kötelező, ha a szemétszállítást nem veszi igénybe.
Az indítványozó szerint ez a rendelkezés ellentétes a Magyar
Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV.
törvény (a továbbiakban: Ptk.) 201. § (1) bekezdésében
megfogalmazott szolgáltatás és ellenszolgáltatás
arányosságának elvével, ezért sérti az Alkotmány 44/A. § (2)
bekezdését.
II.
Az indítványban megjelölt jogszabályok:
1. Alkotmány:
„44/A. § (2) A helyi képviselőtestület a feladatkörében
rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes magasabb
szintű jogszabállyal.”
2. Ptk.:
„201. § (1) A szerződéssel kikötött szolgáltatásért – ha a
szerződésből vagy a körülményekből kifejezetten más nem
következik – ellenszolgáltatás jár.”
3. Ör.:
„9. § (2) A szemétszállítási díj megfizetése az ingatlan
tulajdonosára akkor is kötelező, ha a szemétszállítást nem
veszi igénybe.”
III.
Az indítvány nem megalapozott.
A helyi önkormányzatok jogalkotási hatáskörének terjedelmét
az Alkotmány, illetőleg a helyi önkormányzatokról szóló 1990.
évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) határozza meg. Az
Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a
képviselőtestület feladatkörében rendeletet alkot, amely nem
lehet ellentétes magasabb szintű jogszabállyal. Az Ötv. 16. §
(1) bekezdése szerint a képviselőtestület a törvény által nem
szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá
a törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására
alkothat önkormányzati rendeletet.
Az Ötv. 8. § (1) bekezdése alapján a helyi önkormányzat
feladata a helyi közszolgáltatások körében a
településtisztaság biztosítása. A településen keletkező
szilárd hulladék összegyűjtése, keletkezési helyéről történő
elszállítása hatékonyan intézményesített közszolgáltatás
keretei között valósítható meg. A hulladékgazdálkodásról
szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 21. §
(1) bekezdése szerint a települési önkormányzat kötelezően
ellátandó közszolgáltatásként az ingatlantulajdonosoknál
keletkező települési hulladék kezelésére hulladékkezelési
közszolgáltatást szervez és tart fenn.
A Hgt. 23. §-a alapján a települési önkormányzat
képviselőtestülete önkormányzati rendeletben állapítja meg
többek között a helyi közszolgáltatás tartalmát, módját, a
közszolgáltató és az ingatlantulajdonos ezzel összefüggő
jogait és kötelezettségeit, az elvégzett szolgáltatás alapján
az ingatlantulajdonost terhelő díjfizetési kötelezettséget.
E törvényi felhatalmazások alapján alkotta meg az
önkormányzat képviselőtestülete az Ör.-t, amelynek 9. § (2)
bekezdése alapján a szemétszállítási díj megfizetése az
ingatlan tulajdonosára akkor is kötelező, ha a
szemétszállítást nem veszi igénybe. Az indítványozó szerint
ez a rendelkezés a Ptk. 201. § (1) bekezdésével ellentétes.
A Ptk. 201. § (1) bekezdése szerint a szerződéssel kikötött
szolgáltatásért ellenszolgáltatás jár.
A szemétszállítási szolgáltatást az önkormányzat rendelete
törvényi felhatalmazás alapján kötelezővé tette. Ezt a
szolgáltatást az ingatlantulajdonos köteles igénybe venni. A
Hgt. 20. § (1) bekezdése ugyanis kimondja, hogy az
ingatlantulajdonos köteles az ingatlanán keletkező települési
folyékony és szilárd hulladékot a külön jogszabályban
előírtak szerint gyűjteni, továbbá a hulladékkezelőnek
átadni. A szolgáltató az önkormányzati rendeletben
meghatározott időpontokban rendszeresen köteles megjelenni és
a rendszeresített gyűjtőedényben kitett hulladékot
elszállítani. A települési hulladékkezelési közszolgáltatási
díj megállapításának részletes szakmai szabályairól szóló
242/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. §-a szerint a
települési hulladék kezelésért közszolgálati díjat kell
fizetnie annak, aki a jogszabályok rendelkezései szerint a
települési hulladékgyűjtésre és a közszolgáltatónak való
atadásra kötelezett.
Az Alkotmánybíróság már a – hasonló indítvány alapján hozott
– 506/B/2001. AB határozatában megállapította, hogy az
esetenként előforduló, a szerződött mennyiségnél kevesebb
szemét kibocsátása miatt, vagy „üres” gyűjtőedény alapján
kifizetett szolgáltatási díj a szolgáltatás és
ellenszolgáltatás aránytalanságát nem vonja maga után, mivel
a szolgáltató ilyen esetekben is megjelenik és költségei
merülnek fel. Figyelembe kell venni azt is, hogy az egyedi
mérések alapján történő szemétszállítás technikailag nem
megoldható, vagy csak magas költségráfordítással
biztosítható. Nem életszerű azonban az, hogy a tulajdonos
rendszeresen egyáltalán nem bocsát ki hulladékot, azért – a
környezetvédelmi és közegészségügyi érdekekre is tekintettel
– a legkisebb méretű gyűjtőedény kötelező igénybevételének
előírása a szolgáltatás és ellenszolgáltatás egyenértékűsége
elvének sérelmét az Alkotmánybíróság álláspontja szerint nem
idézi elő. (ABH 2002, 1541, 1545.)
Jelen ügyben – korábbi döntését is figyelembe véve – az
Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör. 9. § (2)
bekezdésének rendelkezése nem ellentétes a Ptk. 201. § (1)
bekezdésével, mivel a közszolgáltatás igénybevételére az
ingatlantulajdonos köteles és ezért a közszolgáltatásért,
amely egyrészt a rendelkezésre állásból, másrészt a szemét
elszállításából áll, díjat kell fizetnie.
Mivel a kifogásolt rendelkezés magasabb jogszabállyal nem
ellentétes, az Alkotmánybíróság az Alkotmány 44/A. § (2)
bekezdésének sérelmét nem állapította meg és az indítványt
ezért elutasította.
Dr. Erdei Árpád Dr. Strausz János
alkotmánybíró előadó alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva
alkotmánybíró
. |