English
	Hungarian

Ügyszám: .	310/B/1992
Előadó alkotmánybíró: Lábady Tamás Dr. .

Az indítvány lényege: .

A döntés száma: 23/1993. (IV. 15.) AB határozat .

ABH oldalszáma: 1993/438 .

A döntés kelte: Budapest, 04/07/1993 .

.

.

A döntés szövege (pdf): .

A döntés szövege: .

A döntés szövege:                  A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság  jogszabály alkotmányellenességének utólagos megállapítása  és   megsemmisítése  iránti  indítvány  tárgyában meghozta a következő                           határozatot: Az Alkotmánybíróság  megállapítja,   hogy a  Magyar  Köztársaság Rendőrségének Szolgálati  Szabályzatáról szóló 1/1990.(I.10.) BM rendelet   mellékletének   506.   510.      pontjaiban   foglalt rendelkezései alkotmányellenesek,    ezért  azokat  1993.    évi december hó 31-i hatállyal megsemmisíti. Az Alkotmánybíróság határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.                            Indokolás                                I. 1.   Az indítványozó  álláspontja szerint  az 1/1990.(I.10.)  BM rendelet  mellékleteként   kiadott,     a   Magyar   Köztársaság Rendőrségének Szolgálati  Szabályzata    (    a  továbbiakban  : Szabályzat   )   506. 510.    pontjaiban  foglalt  rendelkezések alkotmányellenesek,  ezért kérte azok megsemmisítését. Az alkotmányossági  kifogás tárgyává  tett szabályzati előírások közül az  506.   pontban foglalt  rendelkezés szerint  a  rendőr házasságkötéséhez   a    hatásköri   lista   alapján   illetékes elöljárójától köteles engedélyt kérni. A  Szabályzat   507.     pontja  előírja,    hogy  amennyiben  a házasságkötés nem történt meg,  a kérelmező köteles az engedélyt az elöljárónak visszaadni. Az 508.   pontban foglalt szabályzati rendelkezés felhatalmazást ad arra,    hogy  az  ún.    "személyzeti  munka  szabályzat"  a házasságkötéssel kapcsolatos részletes előírásokat meghatározza. A Szabályzat  509.  pontja az élettársi kapcsolat létesítésére a házasságkötéshez azonos módon írja elő a parancsnoki engedélyt. Végül az  510.   pontban foglalt  rendelkezés azzal a rendőrrrel szemben,   aki parancsnoki  hozzájárulás nélkül  házastársi vagy élettársi  viszonyt   létesít,     fegyelmi  felelősségrevonást, illetve   -   súlyosabb   esetben   -   a   szolgálati   viszony megszüntetését helyezi kilátásba. 2.     Az  indítványozó  álláspontja  szerint  e  szabályozás  a házassághoz  való  állampolgári  jogot  sérti,    ellentétes  az Alkotmánynak a  házasság intézményének  védelméről szóló 15.  §- ával,   valamint az  Alkotmány 54.   §   (1)  bekezdésével, mert sérti az emberi méltsóghoz való jogot. A  Szabályzat  támadott  előírásai  ugyanakkor  ellentétesek  az Alkotmány 8.   §   (2)  bekezdésében írt rendelkezéssel is, mert eszerint  alapvető jogokra vonatkozó szabályokat csak törvénnyel lehet megállapítani, alapvető jog lényeges tartalmát azonban még törvény sem korlátozhatja.                               II. 1.   Az Alkotmány  15.   §-a szerint a Magyar Köztársaság védi a házasság és  a család  intézményét.   A  házasság  intézményének alkotmányos   védelme   -   miként   azt   az   Alkotmánybíróság 22/1992 (IV.10.)   AB határozatában kifejtette - azt is jelenti, hogy az Alkotmány egyben garantálja a házasságkötés szabadságát. Az Alkotmánybíróság  az emberi  méltósághoz való jog alkotmányos értelmezése során  már több határozatában rámutatott arra,  hogy az emberi méltósághoz való jog,  mint az "általános személyiségi jog" egyik  megfogalmazása,   magába foglalja  az  önrendelkezés szabadságához való  jogot is.  Márpedig az önrendelkezési jognak része a  házasságkötés szabadságához  való jog is,  így ez a jog az Alkotmány 54. §  (1)  bekezdése alapján ugyancsak alkotmányos védelemben részesül.   A  házasságkötés szabadságához  való  jog tehát az  önrendelkezési jog részeként alkotmányos oltalom alatt álló alapjognak minősül. Az   Alkotmány  idézett 8.  §  (2)  bekezdése  szerint  alapvető jog lényeges tartalmát törvény sem korlátozhatja. Az indítvánnyal  támadott szabályzat  vonatkozó pontjai alapvető jogot korlátoznak  akkor,  amikor a szabályozott alanyi körben a házasságkötést   (    az  élettársi  kapcsolat  létesítését    ) előzetes engedély,  hozzájárulás megadásához kötik. Az Alkotmánybíróság  hivatkozott határozatában  rámutatott arra, hogy bizonyos házasságkötési feltételeknek illetőleg korlátoknak alkalmaztatási,   foglalkoztatási követelményként  való előírása alkotmányosan megengedhető.    Ebben  az  esetben  ugyanis  csak valamely foglalkozás  vagy hivatás  gyakorlásának vethető alá az alkotmányos jog  korlátozása és  a  házasságkötés  szabadságához való alapjog  csak ebben  az összefüggésben  érinthető,  azaz az önrendelkezési  jognak   ez  a  vonatkozása  kizárólag  valamely hivatáshoz kapcsolódó  összeférhetetlenségi okként korlátozható. Ilyen   korlátozást  indokolhatnak - egyebek  között - a rendőri ( fegyveres testületi ) életformával járó speciális helyzetek és körülmények,   így az  állami- és  szolgálati titok  megóvásához fűződő rendekívüli  érdekek,   a  fegyveres  testület  tagjaival szemben támasztott fokozott erkölcsi követelmények stb. Az Alkotmánybíróság azonban határozatában rámutatott arra,  hogy az ilyen  korlátozásnak is  meg kell felelnie az Alkotmány 8.  § (2)  bekezdésében   írt   feltételeknek,  tehát az alkotmányosan -  egyebek   között  -  csak  törvényhozási  úton  és  megfelelő garanciák kiépítésével engedhető meg. A  belügyminiszter   rendeletének   mellékleteként   kibocsátott szolgálati szabályzat  olyan,    törvénynél  alacsonyabb  szintű jogszabály,  amellyel alkotmányos alapjog nem korlátozható akkor sem,   ha a korlátozás az alapjog lényeges tartalmát nem érinti. A támadott rendelkezések tehát ellentétesek az Alkotmány 15.  §- ával,  54.  §  (1)  bekezdésében  foglaltakkal,  továbbá a  8. § (2)  bekezdésében írt alkotmányi  rendelkezésekkel,  ezért  azok alkotmányellenességét az Alkotmánybíróság megállapította. 2. Az Alkotmánybíróságról  szóló 1989.  évi XXXII.  törvény (  a továbbiakban  :   ABtv  )  43.  §  (1)   bekezdése    értelmében azt a  jogszabályt,   amelyet az  Alkotmánybíróság határozatában megsemmisít,   az erről  szóló határozatnak  a hivatalos  lapban való közzététele  napjától nem lehet  alkalmazni. A 43.  §   (4) bekezdése   értelmében   azonban   az   Alkotmánybíróság   ettől eltérően is  rendelkezhet,   ha ezt  a jogbiztonság követelménye indokolja.   Figyelemmel arra,    hogy  a  fegyveres  testületek tagjainak    házasságkötésével     kapcsolatos     engedélyezési eljáráshoz,   elöljárói jogokhoz  fontos közérdek  fűződik,   az Alkotmánybíróság az  alkotmányellenesnek ítélt rendelkezéseket a jövőre nézve,   1993.   évi december 31-i hatállyal semmisítette meg.     A  rendelkezésre   álló  idő   alatt  az  alkotmányosan megengedhető korlátozás törvényi úton szabályozható. A határozat  közzétételére vonatkozó rendelkezés az ABtv 41.  §- án alapszik.                         Dr. Lábady Tamás                       előadó alkotmánybíró         Dr. Ádám Antal           Dr. Tersztyánszky Ödön          alkotmánybíró                   alkotmánybíró .

English:
English: .
Petition filed: .
Subject of the case: .	Police service
Number of the Decision: .	23/1993. (IV. 15.)
Date of the decision: .	04/07/1993
Summary: The laws regulating the police service are published in Hungary as a supplement to a ministerial decree. The service rules require policemen to request permission from the commander before marriage. The Court declared that the right to marriage is protected by the Constitution as a part of the general right to personality. The protection of marriage provided by the Constitution comprises the freedom of marriage too. This right can be restricted, especially under the special conditions of military service, but only by the legislature. The supplement of a ministerial decree is not a constitutional way to limit a basic right, therefore the Court abolished the challenged provisions.
. CODICES summary: http://www.codices.coe.int/NXT/gateway.dll/CODICES/precis/eng/eur/hun/hun-1993-2-009
.