A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság a Budapest Környéki Törvényszék 105.Kpk.750.041/2024/4. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s
[1] 1. Az indítványozó Sóskút Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: indítványozó) jogi képviselője (dr. Biczó András ügyvéd) útján az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján, a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 57. § (4) bekezdése szerinti eljárásban alkotmányjogi panaszt terjesztett elő,
[2] Az indítványozó által kifogásolt, megtámadott döntés a következő.
[3] A Budapest Környéki Törvényszék 2024. április 2-án meghozott 105.Kpk.750.041/2024/4. számú végzésével a Sóskúti Helyi Választási Bizottság (a továbbiakban: HVB) 1/2024. (II. 12.) helyi választási bizottsági határozatát megváltoztatta, és a népszavazási kérdés hitelesítését megtagadta.
[4] Az alkotmányjogi panaszban kifogásolt ügy a következő.
[5] 1.1. 2024. február 8-án Sóskút Község Önkormányzata Képviselő-testületének öt tagja helyi népszavazásra javasolt kérdést nyújtott be hitelesítés céljából a HVB-hez, ami a következő: ,,Egyetért-e Ön azzal, hogy Sóskút közigazgatási határain belül elem- és akkumulátorgyártó üzem, elem- és akkumulátor újrahasznosító, elem- és akkumulátor hulladékot feldolgozó üzem működjön?”
[6] A HVB a 2024. február 12-én meghozott 1/2024. (II. 12.) helyi választási bizottsági határozatával a helyi népszavazásra javasolt kérdést hitelesítette. A Budapest Környéki Törvényszék 2024. április 2-án meghozott 105.Kpk.750.041/2024/4. számú végzésével a HVB határozatát megváltoztatta, és a népszavazási kérdés hitelesítését megtagadta.
[7] 1.2. Az indítványozó álláspontja szerint a bíróság döntése sérti a sóskúti választópolgárok véleménynyilvánítási szabadságát [Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdés], mert a döntés eredményeképpen nem tudnak véleményt nyilvánítani a tervezett akkumulátorgyár vonatkozásában. Az akkumulátorgyár környezetre gyakorolt kedvezőtlen hatása a helyben lakók egészségére ártalmas lehet, így a gyár megvalósítása esetén a helyben lakók egészséges környezethez és a testi és lelki egészséghez való joga is sérül [Alaptörvény XX. cikk (1) bekezdés, XXI. cikk (1) bekezdés]. Érvelése szerint továbbá a HVB – szemben a bírósági döntésben foglaltakkal – a jogalkotói egyértelműség kérdését is megvizsgálta, a törvényszék ezzel szemben a vonatkozó jogszabályok és kúriai gyakorlat kiterjesztő értelmezésével jutott arra a téves következtetésre, hogy egy érvényes és eredményes népszavazás esetén nem lenne világos a jogalkotó számára, hogy milyen jogforrási formában és hierarchiában teljesítse jogalkotási feladatát.
[8] 2. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 56. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint elsőként az alkotmányjogi panasz befogadhatósága törvényi feltételeinek fennállását vizsgálta meg.
[9] 2.1. Az Abtv. 30. § (1) bekezdése szerint az Abtv. 27. §-a szerinti alkotmányjogi panaszt főszabály szerint a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított hatvan napon belül lehet írásban benyújtani. Az Abtv. 30. § (1) bekezdése főszabályától eltérően az Nsztv. 57. § (4) bekezdése értelmében a törvényszék döntése elleni alkotmányjogi panaszt a törvényszék döntésének a helyi választási iroda honlapján való közzétételét követő nyolc napon belül lehet benyújtani. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a Budapest Környéki Törvényszék végzését a helyi választási iroda 2024. április 9-én tette közzé, melyhez képest az indítványozó az Nsztv. 57. § (4) bekezdése szerinti nyolcnapos határidőn belül, 2024. április 17-én terjesztette elő alkotmányjogi panaszát.
[10] Sóskút Község Önkormányzata Képviselő-testülete 42/2024. (IV. 10.) sz. képviselő-testületi határozatával döntött az alkotmányjogi panasz benyújtásáról és felhatalmazta a polgármestert a szükséges intézkedések megtételére. A polgármester jogi képviselőt hatalmazott meg, a meghatalmazást csatolták.
[11] 2.2. Az indítványozó Abtv. 56. § (2) bekezdése szerinti érintettségét illetően az Alkotmánybíróság az alábbiakat állapítja meg.
[12] Az Abtv. 27. § (1) bekezdése szerint alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti, és az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.
[13] Az egyes igazságügyi tárgyú törvényeknek a magyar helyreállítási és ellenállóképességi tervhez kapcsolódó módosításáról szóló 2023. évi X. törvény 13. §-a 2023. június 1-jei hatállyal módosította az Abtv. 27. §-át, amelynek következtében a közhatalmi jogkörben eljáró indítványozók indítványozói jogosultsága az Abtv. 27. §-át illetően megszűnt.
[14] Az Abtv. jelenleg hatályos 27. § (2) bekezdése értelmében a 27. § (1) bekezdésében foglaltak (ti. az alkotmányjogi panasz benyújtása) „nem illetik meg a közhatalmat gyakorló indítványozót”.
[15] A módosító törvény jogalkotói indokolása szerint a módosítás „kivezeti a jogrendszerből azt a lehetőséget, hogy a közhatalmat gyakorló szervek (hatóságok) alkotmányjogi panasszal fordulhassanak az Alkotmánybírósághoz.”
[16] A helyi önkormányzatok közhatalmi jellegét az Alaptörvény 31. cikk (1) bekezdése egyértelműen rögzíti, miszerint Magyarországon a helyi közügyek intézése és a helyi közhatalom gyakorlása érdekében helyi önkormányzatok működnek. A 33. cikk (1) bekezdése szerint pedig a helyi önkormányzat feladat- és hatásköreit a képviselő-testület gyakorolja.
[17] Szervezeti oldalát tekintve (intézményi szempontból) mindez azt jelenti, hogy a helyi önkormányzatok részesülnek a közhatalomból, közhatalmat gyakorolnak, ekként – értelemszerűen – közhatalmi szervek. A közhatalom forrása a nép [Alaptörvény B) cikk (3) bekezdés]. A közhatalom gyakorlásának oldaláról tekintve pedig mindez azt jelenti, hogy jogszabályokban meghatározott hatáskörükben döntéseket hoznak, ezek mindenkire kötelezőek és ki is kényszeríthetők. A helyi közügyek ellátásának és a helyi közhatalom gyakorlásának szabályait az Alaptörvény, illetve Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) rögzíti.
[18] Az Alaptörvény és az Mötv. nem határozza meg a helyi közügy és a helyi közhatalom gyakorlásának kimerítő fogalmát, viszont kétségtelen, hogy a helyi népszavazás közvetlen hatalomgyakorlás, célját tekintve pedig olyan önkormányzati feladat- és hatásköröket érint közvetlenül (pl. helyi jogalkotás), mely a helyi önkormányzat közhatalmi jellegének legerősebb sarokköve. Ehhez képest az indítványozó képviselő-testület jelen ügyben való fellépése közvetlen kötődő a közhatalmi jogosítványaihoz.
[19] A helyi önkormányzat jelen indítványa esetében ez – az indítványozói jogosultság vonatkozásában – azt jelenti, hogy a 2023. évi X. törvény 13. §-a szerinti 2023. június 1-jén kezdődő hatályú módosítás nyomán az Abtv. 27. § (2) bekezdésének törvényi szövegével, és annak értelmével valójában ellentétes a jelen indítványozó általi indítvány.
[20] Helyi népszavazás elmaradása, illetve az alkotmányjogi panaszeljárásban hozott jelen végzés – nyilvánvalóan és értelemszerűen – nem jelenti, hogy a helyi önkormányzat nem élhet az Alaptörvényben, illetve az Mötv.-ben biztosított feladat- és hatásköreivel, avagy elzárt lenne attól, hogy megismerje a választópolgárok akaratát.
[21] 3. Ekként az alkotmányjogi panasz nem tett eleget a befogadhatóság Abtv. 27. § (2) bekezdésében, valamint az 56. § (2) bekezdésében foglaltaknak, ezért az Alkotmánybíróság azt az Abtv. 56. § (1)–(3) bekezdése alapján eljárva, az Ügyrend 30. § (2) bekezdés c) pontja alapján visszautasította.
Dr. Czine Ágnes s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
. |
Dr. Handó Tünde s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Márki Zoltán s. k.,
előadó alkotmánybíró
. | Haszonicsné dr. Ádám Mária s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Schanda Balázs s. k.,
alkotmánybíró
. |
. |