Hungarian
Ügyszám:
.
97/B/2002
Előadó alkotmánybíró: Holló András Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
A döntés száma: 97/B/2002. AB végzés
.
ABH oldalszáma: 2003/1883
.
A döntés kelte: Budapest, 11/10/2003
.
.
A döntés szövege:
.
A döntés szövege:
    Az  Alkotmánybíróság nemzetközi jogi kötelezettségből  származó
    jogalkotói  feladat  elmulasztásának  megállapítására,  továbbá
    jogszabály      nemzetközi     kötelezettségbe      ütközésének
    megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány  alapján
    meghozta az alábbi

                               végzést:

    1. Az Alkotmánybíróság a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák
    Szocialista    Köztársaság   között   a    Gabcikovo-Nagymarosi
    Vízlépcsőrendszer    megvalósításáról    és     üzemeltetéséről
    Budapesten,   1977.  évi  szeptember  hó  16.   napján   aláírt
    Szerződést  kihirdető  1978.  évi  17.  törvényerejű  rendelet,
    valamint a Szerződés módosításáról Prágában, 1983. évi  október
    hó  10.  napján  aláírt Jegyzőkönyvet kihirdető  1984.  évi  6.
    törvényerejű rendelet hatályon kívül helyezéséről  szóló  1992.
    évi  XL.  törvény  nemzetközi jogi kötelezettségbe  ütközésének
    megállapítására   és   megsemmisítésére   irányuló   indítványt
    visszautasítja.

    2.  Az Alkotmánybíróság azon indítvány tekintetében, amely arra
    irányul,  hogy  az  Alkotmánybíróság  állapítsa  meg:  a  Hágai
    Nemzetközi  Bíróság  1997. szeptember  25-i,  a  Bős-Nagymarosi
    Vízlépcsőrendszer  ügyében hozott ítélete alapján  mulasztásban
    megnyilvánuló   alkotmányellenesség  áll  fenn,   az   eljárást
    megszünteti.

    3.  Az  Alkotmánybíróság a jogszabály-előkészítéssel összefüggő
    indítványozói kérelmeket visszautasítja.
                                 Indokolás

                                    I.

      Az   indítványozó   több   irányú   kérelmet   terjesztett   az
      Alkotmánybíróság   elé   a  Hágai  Nemzetközi   Bíróság   1997.
      szeptember  25-i,  a  Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer  ügyével
      kapcsolatos döntésének végrehajtásával összefüggésben.
      Az  indítványozó vélekedése szerint a Hágai Nemzetközi  Bíróság
      ítéletéből   az   következik,  hogy  változatlanul   érvényben,
      hatályban   van  a  Magyar  Népköztársaság  és  a   Csehszlovák
      Szocialista    Köztársaság   között   a    Gabcikovo-Nagymarosi
      Vízlépcsőrendszer    megvalósításáról    és     üzemeltetéséről
      Budapesten,   1977.  évi  szeptember  hó  16.   napján   aláírt
      Szerződést  kihirdető  1978.  évi  17.  törvényerejű  rendelet,
      valamint a Szerződés módosításáról Prágában, 1983. évi  október
      hó  10.  napján  aláírt Jegyzőkönyvet kihirdető  1984.  évi  6.
      törvényerejű  rendelet  (a  továbbiakban  együtt:  törvényerejű
      rendeletek).  Ezért e törvényerejű rendeleteket hatályon  kívül
      helyező  1992.  évi  XL.  törvény  (a  továbbiakban:  Tv.)   az
      Alkotmány 7. § (1) bekezdésével - a nemzetközi jog és belső jog
      összhangját kimondó rendelkezéssel - ellentétes.

      Az  indítványozó mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség
      megállapítását is kezdeményezte, mert - álláspontja szerint - a
      Magyar  Köztársaság  a  Hágai Nemzetközi Bíróság  ítéletét  nem
      hajtotta   végre,  mivel  a  jogalkotó  nem  hozott   megfelelő
      jogszabályokat  (a törvényerejű rendeletekben  foglaltakat  nem
      léptették újból hatályba).
      A   fenti  indokok  alapján  kérte  az  indítványozó,  hogy  az
      Alkotmánybíróság  semmisítse meg a  Tv.-t,  és  a  törvényerejű
      rendeleteket visszamenőleg helyezze hatályba.

      Az  indítványozó  további kérelmeket is megfogalmazott.  Kérte,
      hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg: az igazságügy-miniszter
      a költségvetési törvények előkészítése során az Alkotmánnyal és
      a nemzetközi joggal ellentétes magatartást tanúsított. Másrészt
      az Alkotmánynak az egészséges környezethez való jogot garantáló
      tételei   alapján   kezdeményezte,  hogy  az   Alkotmánybíróság
      állapítsa   meg  a  vízlépcsőrendszer  megvalósításáról   szóló
      szerződések        elleni        "jogellenes         támadások"
      alkotmányellenességét.

                                    II.

      1. Az indítványozó által jelölt alkotmányi rendelkezések:

      "7.  §  (1)  A  Magyar  Köztársaság  jogrendszere  elfogadja  a
      nemzetközi  jog  általánosan  elismert  szabályait,  biztosítja
      továbbá  a  nemzetközi  jogi kötelezettségek  és  a  belső  jog
      összhangját."

      "18.  §  A  Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki
      jogát az egészséges környezethez."

      "54.   §   (1)   A   Magyar  Köztársaságban   minden   embernek
      veleszületett  joga  van az élethez és az  emberi  méltósághoz,
      amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani."

      "70/D. § (1) A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a
      lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez."

      2.  Az  Alkotmánybíróságról  szóló  1989.  évi  XXXII.  törvény
      értelmében:

      "1. § Az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik:
       (...)
       c)  a  jogszabály,  valamint az állami  irányítás  egyéb  jogi
      eszköze nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálata;"
       
      "21.   §   (3)   Az   1.   §   c)  pontja   szerinti   eljárást
      indítványozhatják:
       a)  az  Országgyűlés,  annak állandó bizottsága  vagy  bármely
      országgyűlési képviselő,
       b) a köztársasági elnök,
       c) a Kormány vagy annak tagja,
       d) az Állami Számvevőszék elnöke,
       e) a Legfelsőbb Bíróság elnöke,
       f) a legfőbb ügyész."

      3.  Az  indítványozó  által vizsgálni kért Tv.  az  alábbiakról
      rendelkezik:

      "Abból  a felismerésből kiindulva, hogy a vízlépcsőrendszernek,
      vagy  bármelyik  főlétesítményének  üzembe  helyezése  súlyosan
      hátrányos  ökológiai és gazdasági következményekkel  járna;  és
      tekintettel  arra,  hogy  a  Magyar  Köztársaság  Kormánya   az
      Országgyűlés  felhatalmazása alapján  az  1977.  évi  államközi
      szerződést   1992.   május  25-i  hatállyal  megszüntette,   az
      Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

      1.  §  Hatályát veszti a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák
      Szocialista    Köztársaság   között   a    Gabcikovo-Nagymarosi
      Vízlépcsőrendszer    megvalósításáról    és     üzemeltetéséről
      Budapesten,   1977.  évi  szeptember  hó  16.   napján   aláírt
      Szerződést kihirdető 1978. évi 17. törvényerejű rendelet.

      2.  §  Hatályát  veszti a Magyar Köztársaság és  a  Csehszlovák
      Szocialista    Köztársaság   között   a    Gabcikovo-Nagymarosi
      Vízlépcsőrendszer    megvalósításáról    és     üzemeltetéséről
      Budapesten, 1977. évi szeptember hó 16. napján aláírt Szerződés
      módosításáról Prágában, 1983. évi október hó 10. napján  aláírt
      Jegyzőkönyvet kihirdető 1984. évi 6. törvényerejű rendelet.
       
      3. § Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba."

                                   III.

      Az Alkotmánybíróság végzését a következőkkel indokolja:

      1.  Az  Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII.  törvény  (a
      továbbiakban:   Abtv.)  1.  §  c)  pontja  az  Alkotmánybíróság
      hatáskörébe  utalja a jogszabály, valamint az állami  irányítás
      egyéb   jogi   eszköze   nemzetközi   szerződésbe   ütközésének
      vizsgálatát.  Az alkotmánybírósági vizsgálat e hatáskörben  két
      irányú  is  lehet,  egyrészt az Abtv. 44-46.  §-ai  alapján  az
      Alkotmánybíróság   vizsgálhatja,   hogy   a   már   kihirdetett
      jogszabály   összhangban   van-e  a  nemzetközi   szerződéssel,
      másrészt  az Abtv. 47. § (1) bekezdése lehetővé teszi  azt  is,
      hogy  az  Alkotmánybíróság  vizsgálja:  a  jogalkotó  szerv   a
      nemzetközi    szerződésből    eredő    jogalkotói     feladatát
      elmulasztotta-e.

      2.  Az  Alkotmánybíróság elsőként azt állapította meg,  hogy  a
      jogszabály  nemzetközi szerződésbe ütközése hatáskörben  [Abtv.
      1.  §  c)  pontja] való eljárás megindítására - mivel az  Abtv.
      szabályai   alapján  azt  nem  indítványozhatja  bárki   -   az
      indítványozó indítványozási jogosultsággal nem rendelkezik.  Az
      indítványozó  nem  tölt  be az Abtv.  21.  §  (3)  bekezdésében
      foglalt   -   indítványozási  joggal   rendelkező   -   közjogi
      tisztséget.

      Ugyanakkor  az  is  megállapítható, hogy  az  indítványozó  nem
      közvetlenül a nemzetközi szerződésből eredő jogalkotói  feladat
      elmulasztását  kifogásolja, illetve  az  általa  megjelölt  Tv.
      vizsgálatát sem valamely nemzetközi szerződéssel való  ellentét
      miatt  kéri,  hanem kérelmét a Hágai Nemzetközi  Bíróság  1997.
      szeptember  25-i,  a  Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer  ügyével
      kapcsolatos     döntésének    végrehajtásával    összefüggésben
      fogalmazta   meg.   Az  Alkotmánybíróság   a   988/E/2000.   AB
      határozatában (ABK 2003. október, 708.) már vizsgálta az Abtv.-
      n  alapuló  alkotmánybírósági eljárások és a  Hágai  Nemzetközi
      Bíróság  ítéletéből fakadó esetleges jogalkotói kötelezettségek
      kapcsolatát.   E  határozat  értelmében:  "Az  Alkotmánybíróság
      álláspontja  szerint a Hágai Nemzetközi Bíróság  ítélete  -  az
      Abtv.-ben    meghatározott   hatásköri   szabályok   gyakorlása
      szempontjából  -  nem  minősül  a  nemzetközi  jog  általánosan
      elismert    szabályának,    sem    olyan    nemzetközi     jogi
      kötelezettségnek,   mint   a  belső   joggá   vált   nemzetközi
      szerződésben  foglalt  kötelezettségek.  A  Nemzetközi  Bíróság
      eljárását   ugyan   az   érintett   államoknak   a   joghatóság
      elismeréséről szóló, nemzetközi szerződésbe foglalt konszenzusa
      alapozza meg, az ítélet azonban nem norma, nem szerződés, hanem
      egyedi  jogvitát  dönt  el,  abban  az  esetben  is,  ha  egyes
      megállapításai   elvi   tartalmúvá,   vagy   precedens-értékűvé
      válnak."  (ABK  2003.  október, 708, 712.) Az  Alkotmánybíróság
      ezért  a  Hágai Nemzetközi Bíróság ítéletéből fakadó jogalkotói
      feladatok     alkotmánybírósági     megítélése     tekintetében
      hatáskörének hiányát állapította meg.

      3.1.  Az  Alkotmánybíróság  szerint  a  fentiekben  kifejtettek
      irányadóak  jelen  ügyre  is. Így az Alkotmánybíróságnak  nincs
      hatásköre  arra,  hogy  a  Hágai Nemzetközi  Bíróság  ítéletébe
      ütközés  alapján az egykori törvényerejű rendeleteket  hatályon
      kívül  helyező Tv. alkotmányossági vizsgálatát elvégezze  (s  -
      mint  ahogy  az  indítványozó kéri - ,  a  Tv.  hatályon  kívül
      helyezés   útján  a  törvényerejű  rendeleteket  újra  hatályba
      léptesse).    Ezért    az   erre   irányuló    indítványt    az
      Alkotmánybíróság    ideiglenes    ügyrendjéről     és     annak
      közzétételéről   szóló,  módosított  és  egységes   szerkezetbe
      foglalt  3/2001.  (XII.  3.)  Tü.  határozat  (a  továbbiakban:
      Ügyrend) 29. § b) pontja alapján visszautasította.

      3.2.   Az   Alkotmánybíróság   az   említett   988/E/2000.   AB
      határozatában    -    szintén    hatáskörének    hiányában    -
      visszautasította az annak megállapítására irányuló  indítványt,
      miszerint  a  Kormány  alkotmányellenes  jogalkotói  mulasztást
      valósított  meg  azáltal,  hogy  nem  hajtotta  végre  a  Hágai
      Nemzetközi   Bíróságnak   a  Bős-Nagymarosi   Vízlépcsőrendszer
      építése  kapcsán  kialakult jogvitában  hozott  ítéletét.  (ABK
      2003.  október,  708.)  A  jelen ügyben  megfogalmazott  azonos
      tartalmú  indítvány  ítélt  dolognak  minősül,  így   a   Hágai
      Nemzetközi  Bíróság  ítéletéből  fakadó  jogalkotói   mulasztás
      vizsgálatára  irányuló kérelem tekintetében az Alkotmánybíróság
      az Ügyrend 31. § c) pontja alapján az eljárást megszüntette.

      3.3.   Az  Alkotmánybíróság  az  indítványban  felvetett  egyéb
      problémák tekintetében hatáskörének hiányát állapította meg.
      Az  indítványozó  egyrészt azt kérte, hogy az  Alkotmánybíróság
      állapítsa   meg:   az  igazságügy-miniszter   a   költségvetési
      törvények  előkészítése során az Alkotmánnyal és  a  nemzetközi
      joggal   ellentétes   magatartást   tanúsított.   Másrészt   az
      alkotmányellenesség megállapítását a miatt kezdeményezte,  mert
      álláspontja szerint a vízlépcsőrendszer megvalósításáról  szóló
      szerződések  elleni "jogellenes támadások" sértik az  Alkotmány
      18.  §-át,  54. § (1) bekezdését és 70D. § (1) bekezdését.  Nem
      tartozik  az  Alkotmánybíróság hatáskörébe valamely  jogszabály
      előkészítése  során  kifejtett  álláspontok,  illetve  valamely
      jogszabállyal,   vagy   nemzetközi   szerződéssel   kapcsolatos
      vélemények (magatartások) értékelése. Ezért az Alkotmánybíróság
      az indítványt a fentiek tekintetében az Ügyrend 29. § b) pontja
      alapján visszautasította.
                               Dr. Holló András
                          az Alkotmánybíróság elnöke
                             előadó alkotmánybíró
                                       
             Dr. Bagi István                     Dr. Bihari Mihály
             alkotmánybíró                           alkotmánybíró
                                       
             Dr. Czúcz Ottó                        Dr. Erdei Árpád
             alkotmánybíró                           alkotmánybíró
                                       
             Dr. Harmathy Attila                   Dr. Kiss László
             alkotmánybíró                           alkotmánybíró
                                       
             Dr. Kukorelli István                Dr. Strausz János
             alkotmánybíró                           alkotmánybíró
                                       
                      Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva
                                 alkotmánybíró

        .
        English:
        .
        Petition filed:
        .
        .
        Number of the Decision:
        .
        97/B/2002
        Date of the decision:
        .
        11/10/2003
        .
        .