A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság nemzetközi jogi kötelezettségből származó
jogalkotói feladat elmulasztásának megállapítására, továbbá
jogszabály nemzetközi kötelezettségbe ütközésének
megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány alapján
meghozta az alábbi
végzést:
1. Az Alkotmánybíróság a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák
Szocialista Köztársaság között a Gabcikovo-Nagymarosi
Vízlépcsőrendszer megvalósításáról és üzemeltetéséről
Budapesten, 1977. évi szeptember hó 16. napján aláírt
Szerződést kihirdető 1978. évi 17. törvényerejű rendelet,
valamint a Szerződés módosításáról Prágában, 1983. évi október
hó 10. napján aláírt Jegyzőkönyvet kihirdető 1984. évi 6.
törvényerejű rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1992.
évi XL. törvény nemzetközi jogi kötelezettségbe ütközésének
megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt
visszautasítja.
2. Az Alkotmánybíróság azon indítvány tekintetében, amely arra
irányul, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg: a Hágai
Nemzetközi Bíróság 1997. szeptember 25-i, a Bős-Nagymarosi
Vízlépcsőrendszer ügyében hozott ítélete alapján mulasztásban
megnyilvánuló alkotmányellenesség áll fenn, az eljárást
megszünteti.
3. Az Alkotmánybíróság a jogszabály-előkészítéssel összefüggő
indítványozói kérelmeket visszautasítja.
Indokolás
I.
Az indítványozó több irányú kérelmet terjesztett az
Alkotmánybíróság elé a Hágai Nemzetközi Bíróság 1997.
szeptember 25-i, a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer ügyével
kapcsolatos döntésének végrehajtásával összefüggésben.
Az indítványozó vélekedése szerint a Hágai Nemzetközi Bíróság
ítéletéből az következik, hogy változatlanul érvényben,
hatályban van a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák
Szocialista Köztársaság között a Gabcikovo-Nagymarosi
Vízlépcsőrendszer megvalósításáról és üzemeltetéséről
Budapesten, 1977. évi szeptember hó 16. napján aláírt
Szerződést kihirdető 1978. évi 17. törvényerejű rendelet,
valamint a Szerződés módosításáról Prágában, 1983. évi október
hó 10. napján aláírt Jegyzőkönyvet kihirdető 1984. évi 6.
törvényerejű rendelet (a továbbiakban együtt: törvényerejű
rendeletek). Ezért e törvényerejű rendeleteket hatályon kívül
helyező 1992. évi XL. törvény (a továbbiakban: Tv.) az
Alkotmány 7. § (1) bekezdésével - a nemzetközi jog és belső jog
összhangját kimondó rendelkezéssel - ellentétes.
Az indítványozó mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség
megállapítását is kezdeményezte, mert - álláspontja szerint - a
Magyar Köztársaság a Hágai Nemzetközi Bíróság ítéletét nem
hajtotta végre, mivel a jogalkotó nem hozott megfelelő
jogszabályokat (a törvényerejű rendeletekben foglaltakat nem
léptették újból hatályba).
A fenti indokok alapján kérte az indítványozó, hogy az
Alkotmánybíróság semmisítse meg a Tv.-t, és a törvényerejű
rendeleteket visszamenőleg helyezze hatályba.
Az indítványozó további kérelmeket is megfogalmazott. Kérte,
hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg: az igazságügy-miniszter
a költségvetési törvények előkészítése során az Alkotmánnyal és
a nemzetközi joggal ellentétes magatartást tanúsított. Másrészt
az Alkotmánynak az egészséges környezethez való jogot garantáló
tételei alapján kezdeményezte, hogy az Alkotmánybíróság
állapítsa meg a vízlépcsőrendszer megvalósításáról szóló
szerződések elleni "jogellenes támadások"
alkotmányellenességét.
II.
1. Az indítványozó által jelölt alkotmányi rendelkezések:
"7. § (1) A Magyar Köztársaság jogrendszere elfogadja a
nemzetközi jog általánosan elismert szabályait, biztosítja
továbbá a nemzetközi jogi kötelezettségek és a belső jog
összhangját."
"18. § A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki
jogát az egészséges környezethez."
"54. § (1) A Magyar Köztársaságban minden embernek
veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz,
amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani."
"70/D. § (1) A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a
lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez."
2. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény
értelmében:
"1. § Az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik:
(...)
c) a jogszabály, valamint az állami irányítás egyéb jogi
eszköze nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálata;"
"21. § (3) Az 1. § c) pontja szerinti eljárást
indítványozhatják:
a) az Országgyűlés, annak állandó bizottsága vagy bármely
országgyűlési képviselő,
b) a köztársasági elnök,
c) a Kormány vagy annak tagja,
d) az Állami Számvevőszék elnöke,
e) a Legfelsőbb Bíróság elnöke,
f) a legfőbb ügyész."
3. Az indítványozó által vizsgálni kért Tv. az alábbiakról
rendelkezik:
"Abból a felismerésből kiindulva, hogy a vízlépcsőrendszernek,
vagy bármelyik főlétesítményének üzembe helyezése súlyosan
hátrányos ökológiai és gazdasági következményekkel járna; és
tekintettel arra, hogy a Magyar Köztársaság Kormánya az
Országgyűlés felhatalmazása alapján az 1977. évi államközi
szerződést 1992. május 25-i hatállyal megszüntette, az
Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
1. § Hatályát veszti a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák
Szocialista Köztársaság között a Gabcikovo-Nagymarosi
Vízlépcsőrendszer megvalósításáról és üzemeltetéséről
Budapesten, 1977. évi szeptember hó 16. napján aláírt
Szerződést kihirdető 1978. évi 17. törvényerejű rendelet.
2. § Hatályát veszti a Magyar Köztársaság és a Csehszlovák
Szocialista Köztársaság között a Gabcikovo-Nagymarosi
Vízlépcsőrendszer megvalósításáról és üzemeltetéséről
Budapesten, 1977. évi szeptember hó 16. napján aláírt Szerződés
módosításáról Prágában, 1983. évi október hó 10. napján aláírt
Jegyzőkönyvet kihirdető 1984. évi 6. törvényerejű rendelet.
3. § Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba."
III.
Az Alkotmánybíróság végzését a következőkkel indokolja:
1. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a
továbbiakban: Abtv.) 1. § c) pontja az Alkotmánybíróság
hatáskörébe utalja a jogszabály, valamint az állami irányítás
egyéb jogi eszköze nemzetközi szerződésbe ütközésének
vizsgálatát. Az alkotmánybírósági vizsgálat e hatáskörben két
irányú is lehet, egyrészt az Abtv. 44-46. §-ai alapján az
Alkotmánybíróság vizsgálhatja, hogy a már kihirdetett
jogszabály összhangban van-e a nemzetközi szerződéssel,
másrészt az Abtv. 47. § (1) bekezdése lehetővé teszi azt is,
hogy az Alkotmánybíróság vizsgálja: a jogalkotó szerv a
nemzetközi szerződésből eredő jogalkotói feladatát
elmulasztotta-e.
2. Az Alkotmánybíróság elsőként azt állapította meg, hogy a
jogszabály nemzetközi szerződésbe ütközése hatáskörben [Abtv.
1. § c) pontja] való eljárás megindítására - mivel az Abtv.
szabályai alapján azt nem indítványozhatja bárki - az
indítványozó indítványozási jogosultsággal nem rendelkezik. Az
indítványozó nem tölt be az Abtv. 21. § (3) bekezdésében
foglalt - indítványozási joggal rendelkező - közjogi
tisztséget.
Ugyanakkor az is megállapítható, hogy az indítványozó nem
közvetlenül a nemzetközi szerződésből eredő jogalkotói feladat
elmulasztását kifogásolja, illetve az általa megjelölt Tv.
vizsgálatát sem valamely nemzetközi szerződéssel való ellentét
miatt kéri, hanem kérelmét a Hágai Nemzetközi Bíróság 1997.
szeptember 25-i, a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer ügyével
kapcsolatos döntésének végrehajtásával összefüggésben
fogalmazta meg. Az Alkotmánybíróság a 988/E/2000. AB
határozatában (ABK 2003. október, 708.) már vizsgálta az Abtv.-
n alapuló alkotmánybírósági eljárások és a Hágai Nemzetközi
Bíróság ítéletéből fakadó esetleges jogalkotói kötelezettségek
kapcsolatát. E határozat értelmében: "Az Alkotmánybíróság
álláspontja szerint a Hágai Nemzetközi Bíróság ítélete - az
Abtv.-ben meghatározott hatásköri szabályok gyakorlása
szempontjából - nem minősül a nemzetközi jog általánosan
elismert szabályának, sem olyan nemzetközi jogi
kötelezettségnek, mint a belső joggá vált nemzetközi
szerződésben foglalt kötelezettségek. A Nemzetközi Bíróság
eljárását ugyan az érintett államoknak a joghatóság
elismeréséről szóló, nemzetközi szerződésbe foglalt konszenzusa
alapozza meg, az ítélet azonban nem norma, nem szerződés, hanem
egyedi jogvitát dönt el, abban az esetben is, ha egyes
megállapításai elvi tartalmúvá, vagy precedens-értékűvé
válnak." (ABK 2003. október, 708, 712.) Az Alkotmánybíróság
ezért a Hágai Nemzetközi Bíróság ítéletéből fakadó jogalkotói
feladatok alkotmánybírósági megítélése tekintetében
hatáskörének hiányát állapította meg.
3.1. Az Alkotmánybíróság szerint a fentiekben kifejtettek
irányadóak jelen ügyre is. Így az Alkotmánybíróságnak nincs
hatásköre arra, hogy a Hágai Nemzetközi Bíróság ítéletébe
ütközés alapján az egykori törvényerejű rendeleteket hatályon
kívül helyező Tv. alkotmányossági vizsgálatát elvégezze (s -
mint ahogy az indítványozó kéri - , a Tv. hatályon kívül
helyezés útján a törvényerejű rendeleteket újra hatályba
léptesse). Ezért az erre irányuló indítványt az
Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak
közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe
foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat (a továbbiakban:
Ügyrend) 29. § b) pontja alapján visszautasította.
3.2. Az Alkotmánybíróság az említett 988/E/2000. AB
határozatában - szintén hatáskörének hiányában -
visszautasította az annak megállapítására irányuló indítványt,
miszerint a Kormány alkotmányellenes jogalkotói mulasztást
valósított meg azáltal, hogy nem hajtotta végre a Hágai
Nemzetközi Bíróságnak a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer
építése kapcsán kialakult jogvitában hozott ítéletét. (ABK
2003. október, 708.) A jelen ügyben megfogalmazott azonos
tartalmú indítvány ítélt dolognak minősül, így a Hágai
Nemzetközi Bíróság ítéletéből fakadó jogalkotói mulasztás
vizsgálatára irányuló kérelem tekintetében az Alkotmánybíróság
az Ügyrend 31. § c) pontja alapján az eljárást megszüntette.
3.3. Az Alkotmánybíróság az indítványban felvetett egyéb
problémák tekintetében hatáskörének hiányát állapította meg.
Az indítványozó egyrészt azt kérte, hogy az Alkotmánybíróság
állapítsa meg: az igazságügy-miniszter a költségvetési
törvények előkészítése során az Alkotmánnyal és a nemzetközi
joggal ellentétes magatartást tanúsított. Másrészt az
alkotmányellenesség megállapítását a miatt kezdeményezte, mert
álláspontja szerint a vízlépcsőrendszer megvalósításáról szóló
szerződések elleni "jogellenes támadások" sértik az Alkotmány
18. §-át, 54. § (1) bekezdését és 70D. § (1) bekezdését. Nem
tartozik az Alkotmánybíróság hatáskörébe valamely jogszabály
előkészítése során kifejtett álláspontok, illetve valamely
jogszabállyal, vagy nemzetközi szerződéssel kapcsolatos
vélemények (magatartások) értékelése. Ezért az Alkotmánybíróság
az indítványt a fentiek tekintetében az Ügyrend 29. § b) pontja
alapján visszautasította.
Dr. Holló András
az Alkotmánybíróság elnöke
előadó alkotmánybíró
Dr. Bagi István Dr. Bihari Mihály
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Czúcz Ottó Dr. Erdei Árpád
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Harmathy Attila Dr. Kiss László
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Kukorelli István Dr. Strausz János
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva
alkotmánybíró
. |