A döntés szövege:
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos
vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság az egyes személyazonosításra alkalmatlan
ágazati (egészségügyi, szakmai) adatok körének meghatározására,
gyűjtésére, feldolgozására vonatkozó részletes szabályokról
szóló 76/2004. (VIII. 19.) ESzCsM rendelet 4. § b) pontjának „a
B) (…) pontja szerinti adatokat az ott meghatározott időtartam
szerint megküldi az Egészségügyi Stratégiai Kutató Intézetnek
(a továbbiakban: ESKI)” szövegrésze, továbbá 5. §
(1) bekezdésének a „B)” pontra utaló szövegrésze, valamint 5. §
(2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és
megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
Indokolás
I.
Az indítványozó az egyes személyazonosításra alkalmatlan
ágazati (egészségügyi, szakmai) adatok körének meghatározására,
gyűjtésére, feldolgozására vonatkozó részletes szabályokról
szóló 76/2004. (VIII. 19.) ESzCsM rendelet (a továbbiakban: R.)
4. § b) pontjának „a B) (…) pontja szerinti adatokat az ott
meghatározott időtartam szerint megküldi az Egészségügyi
Stratégiai Kutató Intézetnek (a továbbiakban: ESKI)”
szövegrésze, továbbá 5. § (1) bekezdésének a „B)” pontra utaló
szövegrésze, valamint 5. § (2) bekezdése
alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését
kezdeményezte. Az indítványozó azt állította, hogy a kifogásolt
rendelkezések sértik az Alkotmány 59. § (1) bekezdésében
foglalt személyes adatok védelméhez való jogot.
Az indítványozó kérelmének indokolásában arra hivatkozott, hogy
az R. kifogásolt rendelkezései
— az R. 2. számú melléklet B) pontjára történő utalással —
személyazonosításra alkalmatlan adatok továbbítását és
kezelését teszik lehetővé. Az indítványozó szerint:
„[a]mennyiben az adatok személyazonosításra alkalmatlanok, úgy
a (…) rendelet jogszerű”. Amennyiben „azonban kiderülne, hogy
az adatok személyazonosításra alkalmasak, úgy (…) a 76/2004.
számú EüM. rendeletben adott utasítás az adatok gyűjtésére,
feldolgozására, tárolására és továbbítására jogellenes”.
Az indítványozó annak megállapítását kérte az
Alkotmánybíróságtól, hogy az R. kifogásolt rendelkezései és 2.
számú mellékletének B) pontja személyazonosításra alkalmas
adatok továbbítását rendelik el. A személyes adatok kezelésére
adott miniszteri rendeleti felhatalmazás pedig ellentétes a
személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok
nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a
továbbiakban: Avtv.) 3. § (2) bekezdésével, mely szerint a
különleges adatok kezelését törvényben kell elrendelni. A
személyes adatok védelméhez való joggal kapcsolatos rendeleti
szabályozás továbbá ellentétes a személyes adatok védelméhez
való alapjoggal, illetve az Alkotmány alapjogvédelmi
szabályával.
Az indítványozó azt is kérte az Alkotmánybíróságtól, hogy
amennyiben a kifogásolt rendelkezések alkotmányellenességét
megállapítja, akkor az e rendelkezések alapján már továbbított
„adatok megsemmisítését is írja elő, amelynek a megtörténtét az
Országgyűlési Adatvédelmi Biztos ellenőrizze”.
II.
1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései:
„8. § (2) A Magyar Köztársaságban az alapvető jogokra és
kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg,
alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja.”
„59. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkit megillet a
jóhírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a
magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog.”
2. Az Avtv. érintett rendelkezései:
„3. § (1) Személyes adat akkor kezelhető, ha
a) ahhoz az érintett hozzájárul, vagy
b) azt törvény vagy — törvény felhatalmazása alapján, az abban
meghatározott körben — helyi önkormányzat rendelete elrendeli.
(2) Különleges adat akkor kezelhető, ha
a) az adatkezeléshez az érintett írásban hozzájárul, vagy
b) a 2. § 2. a) pontjában foglalt adatok esetében, az
nemzetközi egyezményen alapul, vagy Alkotmányban biztosított
alapvető jog érvényesítése, továbbá a nemzetbiztonság, a
bűnmegelőzés vagy a bűnüldözés érdekében törvény elrendeli;
c) egyéb esetekben azt törvény elrendeli.”
3. Az R. érintett rendelkezései:
„4. § Az OEP az általa finanszírozási célból gyűjtött és kezelt
adatokhoz való hozzáférés és ellenőrizhetőségük érdekében,
(…)
b) az e rendelet 2. számú mellékletének A) pontja szerinti
adatokat honlapján aktualizált módon közzéteszi, a B), továbbá
a C) pontja szerinti adatokat az ott meghatározott időtartam
szerint megküldi az Egészségügyi Stratégiai Kutató Intézetnek
(a továbbiakban: ESKI), az EüM-nek és az Országos
Szakfelügyeleti Módszertani Központnak (a továbbiakban: OSZMK),
(…)”
„5. § (1) Az ESKI az e rendelet 2. számú mellékletének B) és C)
pontja szerinti adatokat havi gyakorisággal feldolgozza, és
megküldi az OEP-nek és az EüM-nek, valamint — esetenként, igény
szerinti — feldolgozást és elemzést készít az EüM részére.
(2) Az e rendelet 2. számú mellékletének B) pontja szerinti
adatokat az ESKI havi gyakorisággal továbbadja az Állami
Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos
Tisztifőorvosi Hivatalának, az egészségügyi ellátások
igénybevételének epidemiológiai és szakfelügyeleti szempontú
elemzéséhez.”
„2. számú melléklet a 76/2004. (VIII. 19.) ESzCsM rendelethez
Az OEP adatközlése a finanszírozási adatokról
(…)
B) Tételes jelentési kötelezettség az EüM, az ESKI és az
OSZMK részére: az OEP az adatokat személyazonosításra
alkalmatlan módon kapcsolati kóddal ellátva szolgáltatja, amely
biztosítja az ellátott betegek megkülönböztetését, az egyes
ellátási események összefűzését. Az OEP a gyógyszerforgalmi
(vény) adatokat személy, gyógyszertár, orvos azonosítására
alkalmatlan módon kapcsolati kóddal ellátva, a gyógyszertár
irányítószámával kiegészített formában szolgáltatja. Az OEP
valamennyi jelentésre vonatkozóan átadja a jelentési
rekordszerkezet pontos technikai leírását, az egyes mezőkben
szereplő kódok (ide nem értve e melléklet A) 3. pontjában
felsorolt törzseket) pontos értelmezését, valamint ezek
módosulását. Az adatokat az OEP adattárába kerülő rekordokkal
megegyező részletezettséggel kell átadni.
1. A fekvő- és járóbeteg- (gondozói) szakellátás teljesítmény
elszámolás jelentési, besorolási és finanszírozási eljárás
utáni rekordképeinek megfelelően részletezett adatot havonta az
ESKI és az OSZMK részére.
2. CT, MR teljesítmény elszámolás jelentési, besorolási és
finanszírozási eljárás utáni rekordképeinek megfelelően
részletezett adatot havonta az ESKI és az OSZMK részére.
3. Műveseállomások által végzett dialíziskezelések jelentési,
besorolási és finanszírozási eljárás utáni rekordképeinek
megfelelően részletezett adatot havonta az ESKI és az OSZMK
részére.
4. Esetfinanszírozott körbe tartozó beavatkozások és eszközök
tételes jelentési, besorolási és finanszírozási eljárás utáni
adatot havonta az ESKI és az OSZMK részére.
5. A gyógyszerforgalmazás gyógyszertári elszámolásából
származó, a jelentési, besorolási és finanszírozási eljárás
hibajavítások utáni, rekordképnek megfelelően részletezett
adatot havonta az ESKI, OSZMK és az EüM részére.
6. A fekvőbeteg-szakellátás, valamint az esetfinanszírozás
körébe tartozó beavatkozások és eszközök archív adatait az 1-5.
pontban meghatározottaknak megfelelően egy alkalommal
visszamenőlegesen 1994. január 1-jétől adja át az OEP, az ESKI
és az OSZMK részére. Ebben az állományban az összefűzésre
alkalmas kapcsolati kódot a mindenkori személyazonosításra
használt kódszámból kell képezni. A járóbeteg-szakellátás,
valamint e melléklet B) pont 2. és 3. alpontjában felsorolt
ellátások archív adatait a tételes jelentési rendszer
bevezetésének időpontjától kezdve kell átadni az ESKI és az
OSZMK részére.”
III.
Az indítvány nem megalapozott.
Az indítványozó azt állította, hogy az R. 4. § b) pontjának „a
B) (…) pontja szerinti adatokat az ott meghatározott időtartam
szerint megküldi az Egészségügyi Stratégiai Kutató Intézetnek
(a továbbiakban: ESKI)” szövegrésze, továbbá 5. §
(1) bekezdésének a „B)” pontra utaló szövegrésze, valamint 5. §
(2) bekezdése sérti az Alkotmány 59. § (1) bekezdését. Az
indítványozó szerint a megjelölt rendelkezések azért sértik a
személyes adatok védelméhez való jogot, mert — az R. 2. számú
mellékletének B) pontjára történő utalással — különleges adatok
továbbítására adnak miniszteri rendeleti szinten
felhatalmazást.
Az Alkotmánybíróság mindazonáltal megállapította, hogy az R. 2.
számú mellékletének B) pontja szerinti adatközlő (Országos
Egészségbiztosítási Pénztár) az adatokat csak
„személyazonosításra alkalmatlan módon” szolgáltathatja. A
személyazonosításra alkalmatlan, vagyis a személyes jellegüktől
megfosztott adatok nem minősülnek személyes adatoknak.
A személyes adatok védelméhez való alapjog a
személyazonosításra alkalmatlan adatok kezelésével szemben
semmilyen követelményt nem állít. A személyazonosításra
alkalmatlan adatok kezelése a személyes adatok védelméhez való
alapjoggal alkotmányjogilag értékelhető összefüggésbe nem
hozható. Ezért az R. 4. § b) pontja, 5. § (1) bekezdése,
valamint 5. § (2) bekezdése alapján az R. 2. számú
mellékletének B) pontja szerinti személyazonosításra
alkalmatlan adatok továbbításával kapcsolatban a személyes
adatok védelméhez való alapjog sérelme nem állapítható meg.
Erre tekintettel az Alkotmánybíróság az R. 4. § b) pontjának „a
B) (…) pontja szerinti adatokat az ott meghatározott időtartam
szerint megküldi az Egészségügyi Stratégiai Kutató Intézetnek
(a továbbiakban: ESKI)” szövegrésze, továbbá 5. §
(1) bekezdésének a „B)” pontra utaló szövegrésze, valamint 5. §
(2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és
megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította.
Figyelemmel arra, hogy az Alkotmánybíróság az R. egyes
rendelkezései alkotmányellenességének megállapítására és
megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította, nem
foglalkozott az R. vizsgált rendelkezései alapján továbbított
adatok megsemmisítésére vonatkozó kérelemmel.
Dr. Bihari Mihály
előadó alkotmánybíró
Dr. Lenkovics Barnabás Dr. Lévay Miklós
alkotmánybíró alkotmánybíró
. |