Hungarian
Ügyszám:
.
IV/01295/2020
Első irat érkezett: 07/27/2020
.
Az ügy tárgya: A Zalaegerszegi Járásbíróság 30.Szk.1316/2019/10. számú végzése és 5.Szpi.5281/2019/2. számú végzése, valamint a Zalaegerszegi Törvényszék Szpif.2/2020/3. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (szabálysértés, közúti közlekedés)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 12/02/2020
.
Előadó alkotmánybíró: Juhász Miklós Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. §-a alapján - a Zalaegerszegi Járásbíróság 30.Szk.1316/2019/10. számú végzése, a Zalaegerszegi Járásbíróság 5.Szpi.5281/2019/2. számú végzése és a Zalaegerszegi Törvényszék Szpif.2/2020/3. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozót közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése szabálysértés elkövetése miatt pénzbírsággal sújtotta az elsőfokú szabálysértési hatóság. A Zalaegerszegi Járásbíróság 30.Szk.1316/2019/10. számú végzésével az elsőfokú szabálysértési határozatot hatályában fenntartotta. A Zalaegerszegi Járásbíróság 5.Szpi.5281/2019/2. számú végzésével a perújítási kérelmet elutasította, melyet a Zalaegerszegi Törvényszék Szpif.2/2020/3. számú végzésével hatályban tartott.
Az indítványozó szerint a bíróság alaptörvény-ellenesen, a tisztességes eljáráshoz való jog követelményét sértően értelmezte a jogszabályokat. Az indítványozó szerint a bíróság az alapeljárás és a perújítás során megsértette a tisztességes eljáráshoz való jogát, illetve a fegyverek egyenlőségének elvét, mert a bíróság egy olyan bizonyítástól zárta el (megidézett rendőr tanúkénti meghallgatásának elmaradása), mely az eljárás során kiemelkedően fontos lett volna az indítványozó által előadottak bizonyítására. A bizonyítékok beszerzésének elmaradása olyan eljárási szabálysértésnek minősül, ami érdemben kihatott az alapvető ügyféli jogok gyakorolhatóságára, ezáltal sérült a tisztességes eljáráshoz való joga. Kifogásolja, hogy az alapügyben nem kerülhetett sor másodfokú eljárás lefolytatására, emiatt a jogorvoslathoz való joga sérült. Nézete szerint a fegyverek egyenlőségének követelménye azért is sérült, mert a bíróság - az indítványozó erre irányuló kérelme ellenére - nem kezdeményezte a Kúria jogegységi eljárását. .
.
Támadott jogi aktus:
    Zalaegerszegi Járásbíróság 30.Szk.1316/2019/10. számú végzése
    Zalaegerszegi Járásbíróság 5.Szpi.5281/2019/2. számú végzése
    Zalaegerszegi Törvényszék Szpif.2/2020/3. számú végzése
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
XXVIII. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (7) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_1295_4_2020_indkieg.anonim.pdfIV_1295_4_2020_indkieg.anonim.pdfIV_1295_0_2020_indítvány.anonim.pdfIV_1295_0_2020_indítvány.anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A döntés száma: 3143/2021. (IV. 22.) AB végzés
    .
    Az ABH 2021 tárgymutatója: jogegységi eljárás
    .
    A döntés kelte: Budapest, 03/23/2021
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2021.03.23 9:00:00 1. öttagú tanács
    .

    .
    A döntés szövege (pdf):
    3143_2021 AB végzés.pdf3143_2021 AB végzés.pdf
    .
    A döntés szövege:
    .
    A döntés szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Zalaegerszegi Törvényszék Szpif.2/2020/3. számú végzése és a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 3. § (2) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt előterjesztett alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
      I n d o k o l á s

      [1] 1. Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. § (1) bekezdése alapján alkotmányjogi panaszt terjesztett elő a Zalaegerszegi Járásbíróság 30.Szk.1316/2019/10. számú végzése, a Zalaegerszegi Járásbíróság 5.Szpi.5281/2019/2. számú végzése és a Zalaegerszegi Törvényszék Szpif.2/2020/3. számú végzése, valamint – az Abtv. 28. § (1) bekezdésének alkalmazását indítványozva – a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ) 3. § (2) bekezdése ellen, azok alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérve.

      [2] 2. Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügy előzményei és a panaszban foglaltak az alábbiak szerint foglalhatók össze.
      [3] Az indítványozó 2019. január 18. napján mobiltelefonját kezében tartva vezette személygépkocsiját. Az elsőfokú szabálysértési hatóság szerint e magatartás a KRESZ 3. § (2) bekezdésével ellentétes, emiatt az indítványozó – a szabálysértésekről, szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartásról szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 224. § (1) bekezdése alapján – a közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértését követte el, s erre tekintettel őt pénzbírsággal sújtotta. Az ügyben meghallgatásra került sor, ennek nyomán az elsőfokú szabálysértési hatóság a határozatát visszavonta és az indítványozót 2019. március 6. napján kelt határozatában figyelmeztetésben részesítette.
      [4] Ezen határozattal szemben az indítványozó kifogással élt arra hivatkozással, hogy a KRESZ 3. § (2) bekezdése a mobiltelefon vezetés közben történő kézben tartását önmagában nem, csak kézben tartását és használatát minősíti jogellenesnek. Állítása szerint a mobiltelefonja kikapcsolt állapotban volt, mikor intézkedés alá vonták, ezért nem is tudta volna használni.
      [5] A Zalaegerszegi Járásbíróság a 2019. október 10. napján kelt, 30.Szk.1316/2019/10. számú végzésével az elsőfokú szabálysértési határozatot hatályában fenntartotta. A bíróság szerint a mobiltelefon vezetés közbeni tényleges használatát – amelynek a beszélgetésen kívül egyéb formái is vannak – nem szükséges és nem is lehetséges bizonyítani, a jogalkotó annak kézben tartását is a közlekedésre veszélyesnek értékelte, ezért önmagában annak ténye is elegendő a szabálysértési felelősség megállapításához.
      [6] A kifogást elutasító végzéssel szemben az indítványozó alkotmányjogi panaszt és perújítási kérelmet terjesztett elő. Az Alkotmánybíróság a IV/1990-2/2019. számú végzésével az alkotmányjogi panaszt egyesbírói eljárásban visszautasította a folyamatban lévő perújítási eljárásra tekintettel. Az indítványozó a perújítási kérelmében elsődlegesen az egyik mobiltelefon-szolgáltató megkeresését kezdeményezte annak igazolása céljából, hogy a SIM-kártyájáról nem történt hívásindítás vagy -fogadás a szabálysértés elkövetésének idejében. Másodlagosan azt kérte, hogy a perújítás során a bíróság kezdeményezzen a Kúria előtt jogegységi eljárást, mert álláspontja szerint a Kúria egy egyedi ügyben született ítéletével ellentétes a jogerős végzés. Az indítványozó harmadrészt az őt intézkedés alá vonó egyik rendőr meghallgatását kérte, mivel álláspontja szerint a rendőr nyilatkozhatott volna arról, hogy nem jelenti a KRESZ megsértését a használat nélkül kézben tartott mobiltelefonnal történő vezetés.
      [7] A Zalaegerszegi Járásbíróság a 2020. február 12. napján kelt, 5.Szpi.5281/2019/2. számú végzésével a perújí­tási kérelmet elutasította azzal az indokolással, hogy a bíróság az indítványozó szabálysértési felelősségét nem a ­telefonbeszélgetés folytatására alapította, a jogegységi eljárás kezdeményezése új bizonyítékkal nem szolgálhat, ahogyan egy tanú jogértelmezése sem.
      [8] Az indítványozó a perújítást elutasító végzéssel szemben fellebbezéssel élt, amelyet a Zalaegerszegi Törvényszék 2020. március 20. napján kelt, Szpif.2/2020/3. számú végzésével hatályban tartott.

      [9] 3. Az indítványozó ismételten alkotmányjogi panaszt nyújtott be, amelyben a kifogást elutasító jogerős végzést, a perújítást elutasító végzést és az azt hatályban tartó jogerős végzést is támadta. Az indítvány és kiegészítése az alábbi indokokat tartalmazta a támadott bírósági döntések alaptörvény-ellenességével kapcsolatban.
      [10] Az alkotmányjogi panasz hivatkozik az eljárás elhúzódására, mivel a bíróság a kifogás beérkeztétől számított öt napon belül nem intézkedett tárgyalás kitűzéséről – ami az indítványozó szerint a Szabs. tv. 108. § (1) bekezdését sérti –, valamint – a Szabs. tv. 114. § (2) bekezdésével ellentétesen – 15 nap helyett 35 napra napolta el a tárgyalást. Emiatt a panasz az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésének és a XXVIII. cikk (1) bekezdésének sérelmét állította.
      [11] Az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésének sérelmét okozta az indítványozó szerint, hogy nem hallgatta meg a kifogást elbíráló bíróság az általa indítványozott tanút, a perújítást pedig erre tekintettel nem rendelték el. Ezt a fegyveregyenlőség elvével ellentétesnek vélte az indítványozó. Az alkotmányjogi panasz arra is hivatkozott az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése sérelmével összefüggésben, hogy a perújítást nem folytatták le, csak a perújítási kérelem elutasításáról határozott a bíróság.
      [12] Az indítványozó szerint az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése mellett az Alaptörvény 25. cikk (1) bekez­dése is sérült, mivel az eljáró bíróságok nem vették figyelembe a Kúria egy hasonló ügyben született egyedi döntését, valamint a törvényszék elmulasztotta kezdeményezni a Kúria jogegységi eljárását is.
      [13] Az alkotmányjogi panasz hivatkozott az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésének sérelmére is, ezzel összefüggésben azonban nem tartalmazott indokolást.
      [14] Az indítványozó megjelölte továbbá az Alaptörvény T) cikk (1) és (3) bekezdéseit mint megsértett alaptörvényi rendelkezéseket, mivel álláspontja szerint a T) cikk végrehajtására megalkotott, a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 2. §-nak nem felel meg a KRESZ 3. § (2) bekezdése. Kérte egyúttal, hogy az Alkotmánybíróság az Abtv. 28. § (1) bekezdés alkalmazásával vizsgálja felül a KRESZ vonatkozó rendelkezésének az Alaptörvény T) cikkével való összhangját.

      [15] 4. Az Alkotmánybíróságnak az Abtv. 56. §-a alapján mindenekelőtt azt kellett megvizsgálnia, hogy az alkotmányjogi panasz a befogadhatóság törvényi feltételeinek eleget tesz-e.

      [16] 4.1. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az indítványozó a panaszát az Abtv. 30. § (1) bekezdésében foglalt határidőben terjesztette elő a perújítási eljárásban született jogerős végzéssel szemben, mivel azt 2020. május 15. napján kézbesítették számára, az alkotmányjogi panaszt pedig 2020. július 13. napján nyújtotta be. Minthogy az indítványozó korábban a kifogást jogerősen elbíráló járásbírósági végzést is megtámadta alkotmány­jogi panasszal az arra akkor nyitva álló határidőben, jelen indítvány elbírálása során lehetséges a kifogást jogerősen elbíráló járásbírósági végzés alkotmányossági szempontú vizsgálatának lefolytatása is [vö. az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 26. § (1) bekezdésének és 27. §-ának, valamint az Alkotmánybíróság Ügyrendje 32. §-ának egységes értelmezéséről szóló 1/2019. (XI. 25.) AB teljes ülési állásfoglalás I. 1. pont].
      [17] Az indítványozó jogosult alkotmányjogi panasz benyújtására, mivel az alapügyben fél volt, ami érintettségét megalapozza. Sem a kifogást elbíráló járásbírósági végzéssel, sem a perújítás elrendelésének elutasítását hatályban tartó törvényszéki végzéssel szemben nincs helye rendes jogorvoslatnak, így az indítvány e tekintetben is megfelel a törvényi feltételeknek.

      [18] 4.2. Az Abtv. 27. § (1) bekezdés a) pontja szerint alkotmányjogi panasz kizárólag az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogának megsértése esetén nyújtható be. Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint az Alaptörvény T) cikke {lásd: 3302/2020. (VII. 17.) AB végzés, Indokolás [12]; 3252/2019. (X. 30.) AB határozat, Indokolás [21]} és 25. cikke {3475/2020. (XII. 22.) AB végzés, Indokolás [15]} nem hordoz ilyen tartalmat, ezért az indítvány ezen elemei – úgy az Abtv. 26. § (1) bekezdése, mint a 27. § (1) bekezdése szerinti eljárásban – érdemi elbírálásra alkalmatlanok.

      [19] 4.3. A panasz a határozott kérelem követelményeinek [Abtv. 52. § (1b) bekezdés] csak részben tesz eleget. Az indítványozó megjelölte a támadott bírói döntést, az Alaptörvény megsérteni vélt rendelkezéseit, az Alkotmánybíróság hatáskörét megalapozó jogszabályi rendelkezést, s a panasz az Alkotmánybíróság döntésére vonatkozó kérelmet is tartalmaz. Ugyanakkor a vélelmezett alapjogsérelemmel kapcsolatos indokolás hiányzik az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésével összefüggésben. „Indokolás hiányában a kérelem nem felel meg határozottság Abtv. 52. § (1b) bekezdésében írt követelményének, annak elbírálására nincs lehetőség. Az Alaptörvény egyes rendelkezéseinek puszta felsorolása ugyanis nem ad kellő alapot az alkotmányossági vizsgálat lefolytatására […].” {34/2014. (XI. 14.) AB határozat, Indokolás [212]} A kérelem tehát ebben a tekintetben nem felel meg az Abtv. 52. § (1b) bekezdés b) és e) pontjában írt feltételnek.

      [20] 4.4. Az Abtv. 29. §-a a befogadhatóság feltételeként határozza meg, hogy az – egyéb törvényi feltételeknek megfelelő – alkotmányjogi panasz a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet tartalmazzon vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vessen fel. E két feltétel alternatív jellegű, így az egyik fennállása önmagában is megalapozza az Alkotmánybíróság érdemi eljárását {pl. 21/2016. (XI. 30.) AB határozat, ­Indokolás [20]; 34/2013. (XI. 22.) AB határozat, Indokolás [18]}. A feltételek meglétének vizsgálata az Alkotmánybíróság mérlegelési jogkörébe tartozik.
      [21] Az Alaptörvény XXIV. cikkének sérelmével összefüggésben az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint a bíróság csak akkor sérti meg az abban foglalt jogosultságot, ha a közigazgatási döntés alapjogsértő voltát a felülvizsgálati eljárásban a bíróság elmulasztotta felismerni {3093/2018. (III. 26.) AB határozat, Indokolás [43]}. Mivel az indítvány az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésének sérelmét kizárólag a bírósági eljárás elhúzódásával összefüggésben vetette fel, kizárt, hogy a támadott bírósági döntések az Alaptörvény ezen rendelkezésébe ütközzenek.
      [22] Az indítvány az eljárás elhúzódására az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésével összefüggésben is hivatkozott. Ezzel kapcsolatban az Alkotmánybíróság arra mutat rá, hogy az eljárás esetleges elhúzódása nem befolyásolta a bírói döntés érdemét, továbbá az eljárás elhúzódása miatt bekövetkezett esetleges jogsérelem az alkotmánybírósági eljárásban nem orvosolható {3237/2012. (IX. 28.) AB végzés, Indokolás [8]; 3448/2020. (XII. 9.) AB végzés, Indokolás [20]}.
      [23] Az indítványozó a fegyveregyenlőség elvével kapcsolatban azt kifogásolta, hogy az általa meghallgatni indítványozott tanú meghallgatását a bíróság mellőzte, a perújítás elrendelését pedig ennek alapján nem látta indokoltnak a törvényszék. Az Alkotmánybíróság e tekintetben hangsúlyozza, hogy a tanú meghallgatásának indokoltsága a bizonyítás körébe tartozó mérlegelési kérdés, az Alkotmánybíróság azonban nem foglalhat állást a bíróság döntési jogkörébe tartozó bizonyítékértékelési, szakjogi vagy kizárólag törvényértelmezési kérdésben {3392/2012. (XII. 30.) AB végzés, Indokolás [6]; 3017/2013. (I. 28.) AB végzés, Indokolás [3]; 3028/2014. (II. 17.) AB végzés, Indokolás [12]; 3098/2014. (IV. 11.) AB végzés, Indokolás [28]}.
      [24] Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a bíróság a Szabs. tv. kógens szabályának megfelelően járt el akkor, amikor a perújítási kérelem megalapozottságát vizsgálta a perújítás lefolytatását megelőzően, ezért az Abtv. 27. § szerinti eljárásban kizárt ezen aktus ilyen indokból történő alaptörvény-ellenességének vitathatósága. A panasz ezen eleme kizárólag az indítványozó számára hátrányos bírósági döntés törvényességi szempontú felülvizsgálatára irányuló felhívásként értékelhető. Az Alkotmánybíróság ismételten rámutat, hogy az alkotmányjogi panasz nem tekinthető a bírósági szervezeten belül jogorvoslattal (már) nem támadható bírósági határozatok által okozott valamennyi jogsérelem orvoslása eszközének, azaz ez a jogorvoslat nem jelenti a rendes bíróságok jogalkalmazási gyakorlatának általános felülvizsgálatát, aminek következtében az Alkotmánybíróság burkoltan negyedfokú bírósággá válna {3198/2013. (X. 22.) AB végzés, Indokolás [22]}.
      [25] Az indítványozónak az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdéséhez kapcsolódó, a jogegységi tárgyú érveivel kapcsolatban az Alkotmánybíróság hangsúlyozza, hogy a jogegység biztosítása nem az Alkotmánybíróság, ­hanem – az Alaptörvény 25. cikk (3) bekezdése értelmében – a Kúria feladata {3345/2018. (X. 26.) AB végzés, Indokolás [18]}. „A jogegységi eljárás szabályozásából nem vezethető le Alaptörvényben biztosított jog arra nézve, hogy a Kúria jogegységi eljárást folytasson le […]. Ennek megfelelően a támadott ítéletek alkotmányosságának megítélése szempontjából nem vet fel sem alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést, sem a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet az, hogy a hasonló ügyekben a bíróságok eltérő következtetésekre jutnak […].” {3136/2019. (VI. 13.) AB végzés, Indokolás [21]}

      [26] 5. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy az indítvány nem tartalmaz olyan indokot, ami alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vetne fel, vagy a bírói döntés érdemére kiható alaptörvény-ellenesség kételyét támasztaná alá, ezért az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) és h) pontjai alapján, figyelemmel az Abtv. 56. § (2) és (3) bekezdéseire azt visszautasította.
          Dr. Juhász Imre s. k.,
          tanácsvezető alkotmánybíró
          .
          Dr. Juhász Imre s. k.
          tanácsvezető alkotmánybíró
          az aláírásban akadályozott
          dr. Czine Ágnes
          alkotmánybíró helyett

          Dr. Juhász Imre s. k.
          tanácsvezető alkotmánybíró
          az aláírásban akadályozott
          dr. Juhász Miklós
          előadó alkotmánybíró helyett
          .
          Dr. Juhász Imre s. k.
          tanácsvezető alkotmánybíró
          az aláírásban akadályozott
          dr. Horváth Attila
          alkotmánybíró helyett

          Dr. Juhász Imre s. k.
          tanácsvezető alkotmánybíró
          az aláírásban akadályozott
          dr. Sulyok Tamás
          alkotmánybíró helyett
          .

          .
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          07/27/2020
          .
          Number of the Decision:
          .
          3143/2021. (IV. 22.)
          Date of the decision:
          .
          03/23/2021
          .
          .