A döntés szövege:
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !
Az Alkotmánybíróság Dr. Gábossy Zsuzsanna ( Debrecen,
Villám u. 23. ) indítványozónak jogszabály
alkotmányellenességének utólagos vizsgálata iránti
indítványa tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság a művi beavatkozással történő
megtermékenyítésről szóló 12/1981 ( IX. 29. ) EüM
rendelet alkotmányellenességének megállapítására és
megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
Indokolás
1.
Az indítványozó szerint a mesterséges megtermékenyítést
szabályozó egészségügyminiszteri rendelet lehetővé teszi
ugyan a mesterséges megtermékenyítést, de azt házassághoz
és korhatárhoz köti. Az indítványozó szerint az Alkotmány
tiltja, hogy az állampolgárokat bármi címszó alatt
hátrányosan megkülönböztessék, akár nemük, koruk, családi
állapotuk szerint ( 70/A. § (1) és (2) bekezdés ).
2.
A Népjóléti Minisztérium válasza szerint a negyven éves
korhatár azért került a jogszabályba, mert jelenleg a
negyven év feletti szülés fokozott veszélyekkel jár, mind
az anya, mind pedig a magzat számára. Negyven éves kor
felett sem a művi, sem pedig a természetes
megtermékenyítés nem kivánatos. A házasságban élés azért
feltétel a művi beavatkozás elvégzéséhez, mert a család,
az anya és az apa együttesen képesek biztosítani a
gyermek megfelelő fejlődését.
3.
Az Alkotmánybíróság határozatának meghozatalában az
alábbiakat vette figyelembe.
A mesterséges megtermékenyítéshez nem fűződik olyan
emberi vagy állampolgári alapjog, amely bárkit, minden
megkülönböztetés nélkül megilletne. A megtermékenyítésnek
ez a formája intézményes gyógymód, amelynek célja, hogy
utódhoz segítse azokat az embereket, akiknek házasságból
természetes úton egészséges gyermek nagy valószínűség
szerint nem származhat. A mesterséges megtermékenyítés,
mint egészségügyi szolgáltatás, feltételekhez köthető,
feltéve, hogy ezek a feltételek az alkotmányos
alapelvekkel összhangban állanak.
Az Alkotmány 15. §-a értelmében a Magyar Köztársaság védi
a házasság és a család intézményét. A gyermek
születésének elősegítése mesterséges, vagy művi
beavatkozás útján olyan esetekben, amikor a házaspárnak
természetes úton nem lehet gyermeke, erősíti a házasság
intézményét, és lehetővé teszi a tulajdonképpeni család
( gyermekkel bíró házaspárok ) létrejöttét. Kivánatos,
hogy a gyermekek lehetőleg teljes családban szülessenek,
mivel a gyermek fejlődése szempontjából nemcsak az anyai
gondoskodásnak, hanem az apa személyének és az apai
nevelésnek is rendkívüli fontossága van.
Az indítvánnyal megtámadott rendeletben foglalt
korlátozás a művi bavatkozás eredményeként születendő
gyermek jogait védi, köztük az Alkotmány 67. §-ában
foglaltakat, miszerint minden gyermeknek joga van a
családja, az állam és a társadalom részéről arra a
védelemre és gondoskodásra, amely a megfelelő testi,
szellemi és erkölcsi fejlődéshez szükséges.
A korhatár magállapítását az indokolja az indokolja, hogy
az orvostudomány tapasztalatai szerint az idősebb koró
anyaáktól születő gyermekek viszonylag nagyobb hányada
hordoz valamilyen testi vagy lelki fogyatékosságot, akik
tehát hátrányos feltételek mellett, azaz egyenlőtlen
esélyekkel indulnak az életbe. A mesterséges
megtermékenyítés feltételeinek megállapítása olyan
intézkedésnek fogható fel, amellyel a jogalkotó az
Alkotmány 70/A. §-ának (3) bekezdésével az
esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célozza.
Az Alkotmánybíróság mindezek alapján megállapította, hogy
a 12/1981. ( XI. 29. ) EüM rendeletben a mesterséges
megtermékenyítést - vagyis egy egészségügyi szolgáltatást
- illetően előírt feltételek nem alkotmányellenesek, és
ezért a fenti rendelet megsemmisítésére irányuló kérelmet
elutasította.
Az Alkotmánybíróság határozatát az Alkotmánybíróságról
szóló 1989. évi XXXII. tv. 1. §-ának b ) pontja, 20. §-a,
22. §-ának (1) és (2) bekezdése, 25. §-a és 31. §-a
alapján eljárva hozta meg, amelyet megküld az
indítványozónak és a népjóléti miniszternek.
Dr. Ádám Antal Dr. Szabó András
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Herczegh Géza
előadó alkotmánybíró
. |