Hungarian
Ügyszám:
.
IV/00749/2018
Első irat érkezett: 04/24/2018
.
Az ügy tárgya: A Kúria Kvk.III.37.482/2018/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (véleménynyilvánítás szabadsága, választás)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § ) (Ve. 233. § -- választási ügyben a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés ellen)
Soron kívüli eljárás.
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 04/24/2018
.
Előadó alkotmánybíró: Szalay Péter Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozók - az Abtv. 27. §-a, valamint a Ve. 233. §-a alapján - a Kúria Kvk.III.37.482/2018/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérik az Alkotmánybíróságtól. Másodlagosan, az Abtv. 61. §-a alapján a támadott határozat végrehajtásának felfüggesztését kérik.
Az egyik indítványozóval (polgármester) szemben a település helyi hetilapjának 2018. április 6-i számában tett választási felhívása, valamint a lapban megjelentetett két cikke miatt (amelyben a kormány érdemeire hívja fel a polgármester által támogatott képviselőjelölt a figyelmet) egy magánszemély kifogást nyújtott be arra hivatkozva, hogy a kifogásolt cikkek megsértik a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esélyegyenlőség alapelvét, valamint arra, hogy a lap más képviselőjelöltnek megszólalást nem biztosított. A kifogásnak az OEVB részben helyt adott, megállapította a jelöltek és jelölőszemélyek közötti esélyegyenlőség alapelvének megsértését, eltiltotta a jogsértőt a további jogsértő magatartástól, valamint kötelezte a médiumtartalom szolgáltatót arra, hogy a határozat rendelkező részét közzétegye. Az NVB az elsőfokú határozatot részben megváltoztatta, az esélyegyenlőség alapelvének megsértését megállapította, az eltiltás jogkövetkezményét nem alkalmazta, a közzétételre vonatkozó részt helybenhagyta, valamint mind az indítványozó polgármestert, mind indítványozó társát (aki a helyi lap kiadója) pénzbírság megfizetésére kötelezte. Felülvizsgálati eljárása során a Kúria az NVB határozatát helybenhagyta.
Az indítványozó polgármester szerint sérült az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdése szerinti véleménynyilvánításhoz való joga és a XV. cikk (2) bekezdésében rögzített megkülönböztetés tilalma, nézete szerint választott politikai tisztségviselőként, tisztségéből eredően korlátozták a véleménynyilvánításhoz fűződő szabadságában. Állítása szerint nem valósult meg, és ilyen kifogást a határozat sem tartalmaz, hogy más politikai vélemény kinyilvánítását a lap megakadályozta, vagy lehetetlenné tette volna. Nézete szerint a kiadványban bámelyik helyi önkormányzati képviselő számára adott volt, hogy politikai nyilatkozatot tegyen, közleményt, felhívást tegyen közzé. Az a tény, hogy más ezzel a lehetőséggel nem élt, nézete szerint nem vezethet ahhoz, hogy politikai véleményét ő se tehesse közzé. Utal az Alkotmánybíróság gyakorlatára, amely a választási kampányt és az annak keretében végzett tevékenységet a véleménynyilvánítás szabadságának kiemelten védett körének tekinti.
Végül a másik indítványozó (az érintett lap kiadója) a tisztességes eljárás való joga sérelmére hivatkozik, amely azáltal érte, hogy a Kúria indokolásában összekeveri saját sajtótermékét és az önkormányzati kiadványt, amelynek tartalmi kialakítására az indítványozónak semmilyen ráhatása nincs..
.
Támadott jogi aktus:
    a Kúria Kvk.III.37.482/2018/2. számú végzése
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
IX. cikk (1) bekezdés
XV. cikk (2) bekezdés
XXVIII. cikk (1) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_749_0_2018_indítvány. anonim.pdfIV_749_0_2018_indítvány. anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A döntés száma: 3149/2018. (V. 7.) AB határozat
    .
    Az ABH 2018 tárgymutatója: alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés (Abtv. 29. §); sajtószabadság; választási kampány; véleménynyilvánítási szabadság; demokratikus közvélemény; közügyek megvitatása; esélyegyenlőség; médiatartalom-szerkesztés szabadsága
    .
    A döntés kelte: Budapest, 04/26/2018
    .
    Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései a döntésben:
    .
    Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései a döntésben:
    IX. cikk (1) bekezdés
    XXVIII. cikk (1) bekezdés
    24. cikk (2) bekezdés d) pont

    .
    Összefoglaló a döntésről:
    Összefoglaló a döntésről:
    Az Alkotmánybíróság tanácsa elutasította a Kúria Kvk.III.37.482/2018/2. számú
    végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt. Az alkotmányjogi panasz
    előzménye, hogy egy mohácsi lakos magánszemély kifogásokat terjesztett elő az
    önkormányzat hetilapjával kapcsolatban a helyi választási bizottságnál. A
    kifogást tevő szerint a „Tisztelt Mohácsi Választópolgárok”, az „Út- és
    lakóparkfejlesztésre újabb 745 milliót költött önkormányzatunk” és a
    „Magyarország biztonságos: Önökön is múlik, az marad-e” című cikkek sértik a
    választási eljárásról szóló törvényt. A választókerületi választási bizottság
    határozatával a kifogásnak részben helyt adott és megállapította az
    esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek között alapelv megsértését, a
    jogsértőt eltiltotta a további jogsértő magatartástól. A határozattal szemben
    mind a kifogást előterjesztő, mind pedig az egyik indítványozó fellebbezést
    terjesztett elő. A Nemzeti Választási Bizottság többek között megállapította,
    hogy az indítványozó helyi polgármester megsértette a választási eljárásról
    szóló törvényt azzal, hogy polgármesterként az önkormányzat helyi lapjában a
    választópolgárokat egy jelölő szervezet és annak országgyűlési
    képviselőjelöltje támogatására ösztönözte. A felülvizsgálati kérelem alapján
    eljáró Kúria végzésével helybenhagyta az NVB határozatát. Az ezt követően
    benyújtott alkotmányjogi panasz szerint semmilyen jogszabályi alapja nincs
    annak a Kúria által támasztott követelménynek, hogy a „polgármester nem
    kampányolhat”, mert ily módon nem csak a véleménynyilvánítás szabadsága sérült
    meg, hanem politikai tisztsége és pártállása miatt hátrányos megkülönböztetés
    érte. Az Alkotmánybíróság az indítványt nem találta megalapozottnak. Szabad és
    demokratikus választások nem képzelhetők el anélkül, hogy a sajtó ne a
    megfelelő tájékoztatáshoz kapcsolódó alkotmányos felelőssége szerint járna el.
    Meghatározott körben azonban alkotmányosan indokolhatóvá és szükségessé válhat
    a tájékoztatást érintő egyes követelmények előírása. Az NVB és a Kúria nem
    önmagában az indítványozó polgármesterként közzétett írását minősítette, hanem
    a közpénzből kampányidőszakban megjelent hetilap egészét vizsgálta, ennek során
    jutott az NVB és a Kúria is arra a következtetésre, hogy sérült a jelöltek és
    jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőséggel kapcsolatos alapelv. A Kúria
    támadott végzése megfelel az Alkotmánybíróság követelményrendszerének. A
    határozathoz különvéleményt csatolt dr. Salamon László alkotmánybíró.
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2018.04.26 10:00:00 3. öttagú tanács
    .

    .
    A döntés szövege (pdf):
    3149_2018 AB határozat.pdf3149_2018 AB határozat.pdf
    .
    A döntés szövege:
    .
    A döntés szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában – dr. Salamon László alkotmánybíró különvéleményével – meghozta a következő
      h a t á r o z a t o t:

      Az Alkotmánybíróság a Kúria Kvk.III.37.482/2018/2. számú végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt elutasítja.
    I n d o k o l á s
    I.

    [1] 1. Szekó József (a továbbiakban: Indítványozó1.) és az önkormányzati hetilap felelős vezetője és kiadója (a továbbiakban: Indítványozó2.) Dr. Halmos Ügyvédi Iroda útján (képviseli: dr. Halmos Péter ügyvéd; irodacím: 7621 Pécs, Mária utca 29. szám) az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 233. §-a alapján a Kúria Kvk.III.37.482/2018/2. számú végzése ellen alkotmányjogi panaszt terjesztettek elő, mely 2018. április 24. napján érkezett meg az Alkotmánybírósághoz.

    [2] 1.1. Az alkotmányjogi panasz előzménye, hogy egy mohácsi lakos magánszemély kifogásokat terjesztett elő Mohács Város Önkormányzatának hetilapja, az „Önkormányzati Hírek” 2018. április 6-i lapszámában található cikkekkel összefüggésben. A kifogást tevő szerint a „Tisztelt Mohácsi Választópolgárok”, az „Út- és lakóparkfejlesztésre újabb 745 milliót költött önkormányzatunk” és a „Magyarország biztonságos: Önökön is múlik, az marad-e” című cikkek sértik a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjaiban foglalt alapelveket. Baranya megye 03. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) a kifogásokat egyesítette és 52/2018. (IV. 9.) OEVB határozatával a kifogásnak részben helyt adott és megállapította a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek között alapelv megsértését, a jogsértőt eltiltotta a további jogsértő magatartástól, továbbá kötelezte a médiatartalom szolgáltatót a határozat rendelkező részének közzétételére. Az OEVB határozatával szemben mind a kifogást előterjesztő mind pedig Indítványozó1. fellebbezést terjesztett elő.
    [3] A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) 750/2018. számú határozatában megállapította, hogy Indítványozó1. megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti, esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek közötti alapelvet azzal, hogy polgármesterként az önkormányzat helyi lapjában a választópolgárokat egy jelölő szervezet és annak országgyűlési képviselőjelöltje támogatására ösztönözte, ezért 690 000 forint bírság megfizetésére is kötelezte. Megállapította az NVB továbbá azt is, hogy a mohácsi „Önkormányzati Hírek” hetilap megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti, esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek közötti alapelvet azzal, hogy egy jelölő szervezet és annak képviselőjelöltje támogatására ösztönző cikkeket tett közzé 2018. április 6-i lapszámában. Ezért az Indítványozó2.-t mint felelős vezetőt és kiadót 345 000 forint bírság megfizetésére kötelezte. A jogsértők vonatkozásában az NVB mellőzte a további jogszabálysértéstől való eltiltás jogkövetkezményét, azonban az OEVB határozata rendelkező részének közzétételre vonatkozó kötelezését helybenhagyta.
    [4] Az NVB határozatában felidézte a Kúria Kvk.IV.37.359/2014/2. számú döntésében tett azon megállapítást mely szerint „ahogy az államnak, úgy az önkormányzatnak is kötelezettsége, hogy a politizáló polgárok pártpreferenciáinak egyenlő esélyű kifejezését szavatolja. Az állam, illetve a közhatalommal rendelkező önkormányzat a ténylegesen kialakult versenyhelyzetet nem befolyásolhatja, nem nivellálhat, de a különbségek növelése irányába sem hathat. […] Megbomlik a választási versengésbeli esélyegyenlőség akkor, ha valamely jelölő szervezet vagy jelölt a kampány időszakában olyan támogatásban részesül, olyan segítséget kap, amely őt ésszerű indok nélkül privilegizálja más szervezetekhez és jelöltekhez képest”. Az NVB álláspontja szerint a sérelmezett önkormányzati lapszám címlapján közzétett, Indítványozó1. polgármesteri minőségében tett nyilatkozata alkalmas arra, hogy megbontsa a választási versengésbeli esélyegyenlőséget, tekintettel arra, hogy hivatali minőségét felhasználva, a helyi választópolgárokat egy önkormányzati hetilapban, kifejezetten egy meghatározott képviselőjelölt támogatására ösztönzi. Az NVB megítélése szerint a választási kampányban állásfoglalásként értelmezhető tartalom összességében megalapozza azt a látszatot, hogy az önkormányzati lap a semleges pozícióját feladva valamely jelölt és jelölő szervezet mellett foglal állást.
    [5] Az NVB arra is rámutatott döntésében, hogy az Alkotmánybíróság gyakorlata értelmében a sajtószabadság korlátozásának alkotmányossági mércéi eltérnek az egyes tömegkommunikációs eszközök tekintetében, továbbá a sajtótermékek nem szankcionálhatók az általuk nyújtott tájékoztatás jellege, minősége miatt. Ez utóbbi tekintetében azonban kivételt jelenthetnek ez alól a közhatalmi szerv által fenntartott, közpénzből működtetett sajtótermékek. Az NVB döntésében akként értékelte a Kúria és az Alkotmánybíróság gyakorlatát, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdésében rögzített eljárási alapelvek elsődlegesen a közpénzből fenntartott lapok szerkesztői szabadságát korlátozhatják, és az ilyen nyomtatott sajtótermékekkel szemben támasztott követelmény, hogy kampányidőszakban az általuk nyújtott tájékoztatás kiegyensúlyozott és elfogulatlan legyen.
    [6] Az NVB az alapelv sérelme tekintetében – a képviselőjelölt szavazására buzdító cikken túlmenően – értékelte, hogy a polgármesterről és a képviselőjelöltről készült fénykép a címlapon került elhelyezésre, továbbá a főoldalon és a harmadik oldalon szereplő cikk is ugyanazzal a képviselőjelölttel foglalkozik úgy, hogy az ingyenes kiadványban más képviselőjelölt, más jelölő szervezet vagy a választási kampányban mérvadó eltérő álláspont nem került említésre az összesen négy oldal terjedelmű lapszámban.
    [7] Az NVB fentiekben áttekintett, 750/2018. számú határozatával szemben a jelen alkotmányjogi panaszt is benyújtó az Indítványozó1. és az Indítványozó2. terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet.

    [8] 1.2. A felülvizsgálati kérelmet a Kúria Kvk.III.37.482/2018/2. számú végzésével bírálta el. A Kúria döntésével az NVB 750/2018. számú határozatát helybenhagyta.
    [9] A Kúria osztotta az OEVB és az NVB álláspontját, miszerint az Indítványozó1. kifogásolt tevékenysége, az önkormányzati lapban tett felhívása nem vitásan politikai kampánytevékenységnek minősül, mert a választói akarat befolyásolására alkalmas volt. Rámutatott a Kúria, hogy a polgármesternek az önkormányzati lapban közzétett felhívása a Ve. szabályrendszerének hatálya alá tartozik.
    [10] A Kúria az Alkotmánybíróság választási ügyekkel kapcsolatos gyakorlatával összefüggésben rámutatott arra is, hogy a közhatalmi szerv által fenntartott, közpénzből működtetett sajtótermékek vonatkozásában előírhatóak speciális többlet feltételek, melynek oka, hogy az ő tevékenységük mind a helyi közhatalom gyakorlása, mind a felhasznált közpénzek miatt más kapcsolatba hozható a társadalom tagjainak tájékozódáshoz való jogával. Így a Ve. 2. § (1) bekezdésében rögzített eljárási alapelvek elsődlegessége folytán a közpénzből fenntartott lapok szerkesztői szabadsága korlátozható.
    [11] A Kúria szerint az NVB helyesen nem csak a kifogásban megjelölt tartalmakat, hanem a lapszámot, a cikkek összességét vette figyelembe, mert ez az a kör, amelyben az esélyegyenlőség elvét érvényre kell juttatni. Megállapította, hogy jelen ügyben a hetilap az esélyegyenlőséget sértő módon jelenítette meg a jelölőszervezetet, illetve a választókerületben induló jelöltet, mivel a FIDESZ-KDNP jelölőszervezet és jelöltje mellett más személy, illetve jelölőszervezet vagy a választási kampányban mérvadó más álláspont nem jelent meg. A Kúria nem fogadta el az indítványozók azon érvét mely szerint más jelölt és jelölő szervezet nem élt a megjelenés lehetőségével, mert az nem a „más jelöltek” hanem a szerkesztés terhére esik.
    [12] Az NVB által kiszabott bírságok kapcsán a Kúria megállapította, hogy azok jogszerűek: megjelölésre került a jogalap, mérlegelésre a súlyosító és enyhítő körülmények, továbbá a döntés ezen része is megfelelő indokolással ellátott.
    [13] Az NVB által az Indítványozó2. részére megállapított bírságfizetési kötelezettség kapcsán a következő megállapításra jutott a Kúria. Az „Önkormányzati Hírek” című kiadvány Mohács Város Önkormányzatának hetente megjelenő nyomtatott helyi sajtóterméke, mely sajtótermék felelős vezetőjeként és kiadójaként az Indítványozó2. van feltüntetve az impresszumban. Így a bírság vele szemben kerülhetett kiszabásra, a szerkesztő személye e vonatkozásban irreleváns.

    [14] 1.3. Ilyen előzmények után terjesztettek elő alkotmányjogi panaszt az indítványozók a Kúria Kvk.III.37.482/2018/2. számú végzésével szemben. Az Alaptörvény 24. cikk (3) bekezdés b) pontja, az Abtv. 27. §-a valamint a Ve. 233. §-a alapján kérték, hogy az Alkotmánybíróság az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésének (véleménynyilvánítás szabadsága), XV. cikk (2) bekezdésének (hátrányos megkülönböztetés tilalma) és XXVIII. cikk (1) bekezdésének (tisztességes eljáráshoz való jog) megsértése miatt semmisítse meg a Kúria Kvk.III.37.482/2018/2. számú végzését.
    [15] Az alkotmányjogi panasz szerint semmilyen jogszabályi alapja nincs annak a Kúria által támasztott követelménynek, hogy a „polgármester nem kampányolhat”. Véleménye szerint a polgármester a legtöbb esetben pártpolitikus és nem független személy. A Kúria végzése elzárja Indítványozó1.-et a véleménynyilvánítás lehetőségétől amiatt, hogy ő választás útján az önkormányzat tisztségviselőjévé vált. Így nem csak a véleménynyilvánítás szabadsága sérült meg, hanem politikai tisztsége és pártállása miatt hátrányos megkülönböztetés érte. Ebben a körben előadja továbbá, hogy szemben a kúriai végzés [10] bekezdésében tett megállapítással, Indítványozó1. nem politikai reklámot, hanem politikai véleményt, illetve politikai nyilatkozatot tett közzé, mely nem lehet tiltott egy politikus részéről. A 3130/2018. (IV. 19.) AB határozat azon megállapítására is rámutatnak az indítványozók, mely szerint a kampányidőszakot megelőző időszak szabályaihoz képest kampányidőszakban kiszélesednek a véleménynyilvánítási lehetőségek.
    [16] Az alkotmányjogi panasz nem ért egyet a Kúria azon megállapításával sem, mely szerint a szerkesztés terhére kell értékelni azt, hogy más jelöltek vagy jelölő szervezetek nem jelentek meg a hetilapban, mert az indítványozók nem gátoltak senkit abban, hogy éljenek a véleménynyilvánítási szabadságukkal.
    [17] Az alkotmányjogi panasz kifogásolja továbbá a bírság eltúlzott mértékét is.
    [18] Az Indítványozó2. tekintetében az alkotmányjogi panasz a kúriai végzést az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésével is ellentétesnek tartja, mert e körben a tényállás helytelenül került megállapításra s abból helytelen jogkövetkeztetést alkalmazott a Kúria. A panasz szerint Indítványozó2.-nek semmilyen ráhatása, befolyása nincs a kiadvány tartalmi kialakítására.
    II.

    [19] 1. Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései:

    „IX. cikk (1) Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához.”

    „X. cikk (2) Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja.”

    „XXVIII. cikk (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el.”

    [20] 2. A Ve. érintett szabálya:

    „2. § (1) A választási eljárás szabályainak alkalmazása során érvényre kell juttatni a következő alapelveket:
    […]
    c) esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között.”
    III.

    [21] 1. Az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz érdemi vizsgálata előtt az Abtv. 56. § (2) bekezdése alapján megvizsgálja a befogadhatóság törvényben előírt tartalmi feltételeit, különösen a 26–27. § szerinti érintettséget, a jogorvoslat kimerítését, valamint a 29–31. § szerinti feltételeket. Ennek során az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a vizsgált alkotmányjogi panasz az Abtv.-ben meghatározott formai és tartalmi követelményeknek megfelel.
    [22] Az Abtv. 27. §-ában meghatározott egyedi ügyben való érintettség egyértelműen megállapítható, hiszen az indítványozókra a Kúria döntése rendelkezést tartalmaz, továbbá az alkotmányjogi panasz az Abtv. 27. § b) pontjában foglaltaknak is eleget tesz: az indítványozók a jogorvoslati lehetőségeket kimerítették.
    [23] Az alkotmányjogi panasz az Abtv. 52. § (1b) bekezdés a)–f) pontjaiban foglalt követelményeknek eleget tesz. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a panasz a törvényes határidőn belül, azaz a támadott végzés kézhezvételétől számított 3 napon belül érkezett [Ve. 233. § (1) bekezdés].
    [24] A panasz tartalmaz az Abtv. 29. §-a szerinti alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést is, mert annak vizsgálatára irányul, hogy a választási kampány időszakában egy önkormányzati hetilapnak milyen követelményeknek kell megfelelnie, hogy a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség megvalósulhasson a megjelenési lehetőségekkel és azok tartalmával összefüggésben, és ezek milyen viszonyban vannak az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésében foglalt véleménynyilvánítás szabadságával.

    [25] 2. Az Ügyrend 31. § (6) bekezdése lehetővé teszi, hogy „az előadó alkotmánybíró a panasz befogadásáról szóló döntés helyett a panasz érdemi elbírálását tartalmazó határozat-tervezetet” terjesszen a testület elé.
    IV.

    [26] Az alkotmányjogi panasz nem megalapozott.

    [27] 1. Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdésének d) pontja alapján a bírói döntéseket az alkotmányosság szempontjából ellenőrizheti, és jogköre a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség vizsgálatára és kiküszöbölésére korlátozódik. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 27. §-ában szabályozott hatáskörében eljárva a bírói döntés és az Alaptörvény összhangját biztosítja.

    [28] 2. Az Alkotmánybíróság legutóbb a 3131/2018. (IV. 19.) AB határozatban (a továbbiakban: Abh1.) mutatott rá arra, hogy a sajtó a véleménynyilvánításnak, a véleményformálásnak és a véleményalkotáshoz nélkülözhetetlen információszerzésnek az eszköze, amelynek egyik legfontosabb alkotmányos küldetése a közügyek alakulásában releváns körülmények bemutatása (Indokolás [27]). A sajtószabadság fontos összetevője a sajtószerkesztés szabadsága, valamint az újságírók és szerkesztők sajtóban megjelenő véleményének a szabadsága. A sajtószerkesztés szabadságának a korlátozása tehát meg kell, hogy feleljen az alapvető jogok korlátozásával szemben támasztható azon követelménynek, hogy az elérni kívánt cél fontossága és az ennek érdekében okozott alapjogsérelem súlya megfelelő arányban legyen egymással (Indokolás [28]). Az Alkotmánybíróság e tárgykörben kialakult gyakorlata a kiegyensúlyozott, elfogulatlan, tárgyilagos tájékoztatás követelményét elfogadja a médiaszolgáltatók szerkesztői szabadságának korlátjaként.

    [29] 3. Az Alkotmánybíróság 3096/2014. (IV. 11.) AB határozatának (a továbbiakban: Abh2.) a tárgya jelen ügyhöz hasonlóan szintén egy önkormányzati tulajdonban lévő lap választások során tanúsított magatartásának az értékelése volt. Az Alkotmánybíróság tanácsa emlékeztet az Abh2. alábbi megállapítására. A választási kampányban más időszakokhoz képest is különösen nagy jelentősége van a választópolgárok minél teljesebb körű tájékoztatásának. A demokratikus jogállamiság elve megkívánja, hogy a népképviseleti szervek megválasztására demokratikus közvélemény és a választók minél megalapozottabb döntése alapján kerüljön sor. Szabad és demokratikus választások nem képzelhetők el anélkül, hogy a sajtó ne a megfelelő tájékoztatáshoz kapcsolódó alkotmányos felelőssége szerint járna el. Az Alkotmánybíróság hangsúlyozza, hogy ez mindenekelőtt és leginkább a szerkesztés szabadságának elismerését, a tartalmi beavatkozás tilalmának tiszteletben tartását igényli az állam részéről. Meghatározott körben azonban alkotmányosan indokolhatóvá és szükségessé válhat a tájékoztatást érintő egyes követelmények előírása. A médiaszolgáltatók tevékenysége mellett ebbe a körbe vonható a közpénzből fenntartott sajtótermékek működése is” (Indokolás [42]). Emellett arra is rámutatott a testület, hogy a jelölő szervezeteknek az Alaptörvényen alapuló feladata a népakarat kinyilvánításában való közreműködés, a társadalmi problémák megfogalmazása és közvetítése az állampolgárok felé akkor működik, ha ez nemcsak a jelölő szervezeten belül, hanem a külvilág felé is hatékonyan megnyilvánul (Indokolás [45]). Minden jelöltnek alapvetően azonos lehetőségek kell, hogy a rendelkezésére álljanak a választási kampányban, vagyis a szavazatokért való verseny nyitott kell, hogy legyen. Ez azt jelenti, hogy az „államnak” elkötelezettnek kell lennie a törvények olyan alkalmazása iránt, amely az egyenlő bánásmódot biztosítja minden érintettet illetően a választási eljárásban (Indokolás [46]).
    [30] Az Abh2. elutasította a Kúria marasztaló döntése ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt és jelen ügy szempontjából is fontos következő megállapításokat tette ennek kapcsán. „Jóllehet az önkormányzatoknak a választási kampány ideje alatt is megvannak az általános feladatai, ebben az időszakban a választójog gyakorlásának a különös szabályai kerülnek előtérbe. Alkotmányjogi szempontból nem kifogásolható alappal, ha választás idején a széles értelemben vett „állam” (ideértve az önkormányzatokat is) kezén lévő sajtó szerkesztésével szemben a bíróság […] más követelményeket támaszt az általa megállapított konkrét tényállás összes jellemzőjétől függően, mint máskor.” (Indokolás [47]).
    [31] Az Abh1.-ben az Alkotmánybíróság ismételten felidézte a Velencei Bizottság 190/2002. számú véleményének azon részét, mely szerint: „esélyegyenlőséget kell garantálni a pártoknak és jelöltjeiknek, mely az állami közhatalmi szervek általi semleges hozzáállást is magában kell, hogy foglalja, különösen: […] a médiamegjelenések, különösen a köztulajdonú média […] tekintetében.” (Indokolás [31]).
    [32] Az Abh1.-ben a Kúriának az állami médiaszolgáltatót marasztaló döntése ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt elutasította az Alkotmánybíróság. Az Abh1.-ben arra a megállapításra jutott a testület, hogy alkotmányjogi szempontból nem kifogásolható, ha választás idején az alapvetően közpénzből működtetett állami médiaszolgáltatón az NVB és a Kúria – az általuk megállapított tényállás alapján – számon kéri a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában védett esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek közötti alapelv megsértését (Indokolás [33]).

    [33] 4. Szemben az Indítványozó1. azon állításával, mely szerint polgármesteri minősége miatt korlátozta véleménynyilvánítási szabadságát és különböztette meg hátrányosan a Kúria, a következőket tartja fontosnak kiemeli az Alkotmánybíróság. Az „Önkormányzati Hírek” Mohács Város Önkormányzatának hetilapja, melynek vitatott száma kampányidőszakban jelent meg. Az NVB és a Kúria nem önmagában az Indítványozó1. polgármesterként közzétett írását minősítette, hanem a közpénzből kampányidőszakban megjelent hetilap egészét vizsgálta (tekintettel arra, hogy a jogi eljárás alapját három kifogás képezte). Ennek során jutott az NVB és a Kúria is arra a következtetésre, hogy sérült a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőséggel kapcsolatos alapelv. Jelen ügyben nem önmagában az Indítványozó1. polgármesteri minősége miatt állapított meg jogsértést az OEVB, NVB és a Kúria, így az alkotmányjogi panasz ezzel kapcsolatos része nem megalapozott. A Kúria támadott végzése megfelel az Alkotmánybíróság fentiekben részletezett követelményrendszerének.

    [34] 5. Az Indítványozó2. tekintetében az alkotmányjogi panasz az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésének sérelmét is állította, mert a gyakorlatban nem Indítványozó2. végzi az érintett lap szerkesztését. Ennek kapcsán rámutat az Alkotmánybíróság arra, hogy az érintett lap impresszumában Indítávnyozó2. neve szerepel mint „felelős vezető és kiadó”. Ebből következően a Kúria nem is juthatott volna a támadott végzésének [12] bekezdésében található megállapításával ellentétes következtetésre. Téves, nem bizonyított ténybeli állításokra alkotmányjogi panaszt alapozni nem lehet.
    [35] A kifejtettek alapján az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.

      Dr. Salamon László s. k.,
      tanácsvezető alkotmánybíró
      .
      Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
      alkotmánybíró

      Dr. Szabó Marcel s. k.,
      alkotmánybíró
      Dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó s. k.,
      alkotmánybíró

      Dr. Szalay Péter s. k.,
      előadó alkotmánybíró
      Dr. Salamon László alkotmánybíró különvéleménye

      [36] A határozatot nem támogatom, mivel álláspontom szerint nem bírálja el érdemben az Indítványozó1. alkotmányjogi panaszát. A polgármester indítványozó az alábbiakra hivatkozik: „semmilyen jogszabályi alapja nincsen annak a Kúria által támasztott követelménynek, hogy »a polgármester nem kampányolhat«. […] a Kúria határozata sérti Magyarország Alaptörvényét, mivel elzárja a véleménynyilvánítás lehetőségétől […Indítványozó1-et] amiatt, hogy ő választás útján az önkormányzat tisztségviselőjévé vált.”
      [37] Az Indítványozó1. által hivatkozott, saját alapjogának a sérelme és a kampányidőszakban megjelent önkormányzati lap – a szerkesztői szabadság korlátozottsága által érintett – véleménynyilvánításhoz való szabadsága nem áll egymással kapcsolatban, hiszen az Indítványozó1. nem szerkesztője a lapnak.
      [38] Mivel az Indítványozó1. alkotmányjogi panaszára a határozat nem ad választ, ezért azt megalapozatlannak tartom.

      Budapest, 2018. április 26.
      Dr. Salamon László s. k.,
      alkotmánybíró
      .
      English:
      .
      Petition filed:
      .
      04/24/2018
      Subject of the case:
      .
      constitutional complaint against the ruling No. Kvk.III.37.482/2018/2. of the Curia (freedom of expression, election)
      Number of the Decision:
      .
      3149/2018. (V. 7.)
      Date of the decision:
      .
      04/26/2018
      .
      .