Összefoglaló a döntésről:
Az Alkotmánybíróság eljárása alkotmányjogi panasz alapján indult. A részben
Spanyolországban, részben pedig Magyarországon élő szülők házassága megromlott,
a magyar anya pedig úgy döntött, hogy négy éves fiú-, illetve két éves
lánygyermekével Magyarországon kíván élni. Az olasz származású apa eljárást
indított az anya ellen gyermek jogellenes elvitele miatt. A magyar bíróságok a
bizonyítékokat végül úgy értékelték, hogy az anya a gyermekeket jogellenesen
vitte el Spanyolországból.
Az anya indítvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz, a tisztességes eljáráshoz
való alapjog sérelmére hivatkozással. Álláspontja szerint a bizonyítási eljárás
során a bíróság a bizonyítást számára ellehetetlenítette, például azzal, hogy
nem rendelt ki igazságügyi pszichológus szakértőt, nem adott helyt az idősebb
gyermek meghallgatására irányuló kérelemnek, és tévesen állapította meg az
idősebb gyermek szokásos tartózkodási helyét is. Állítása szerint a bíróságok
azt sem vizsgálták, hogy a gyermekek Spanyolországba vitele esetén megfelelő
környezetbe kerülnének-e, bár ez indokolt lett volna.
Az Alkotmánybíróság aláhúzta: az Alaptörvény mindenkinek jogot biztosít ahhoz,
hogy ügyében független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános
tárgyaláson, ésszerű határidőn belül döntsön. Az Alkotmánybíróságnak meg
kellett vizsgálnia azt, hogy az indítványozó által állított egyes eljárási
hibák összességükben – tekintetbe véve a gyermekek érdekeit is – vezethettek-e
az eljárás tisztességtelenségéhez.
A Magyarország által is kihirdetett, a Gyermekek Jogellenes Külföldre Vitelének
Polgári Jogi Vonatkozásairól szóló, Hágában kelt egyezmény alapján a jogellenes
elvitel kapcsán lefolytatott bizonyításnak arra is ki kell terjednie, hogy a
gyermek visszavitele a gyermeknek testi vagy lelki károsodást okoz-e. A
hatóságok ugyanis nem kötelesek elrendelni a gyermek visszavitelét, ha az a
gyermeket testi vagy lelki károsodásnak tenné ki, vagy bármi más módon
elviselhetetlen helyzetet teremtene számára. A gyermek megfelelő testi,
szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz való
joga ugyanis alaptörvényi védelemben részesül.
A határozat szerint a bíróságok jelen ügyben a szakértő kirendelésére irányuló
indítványt értelmezhető indokolás nélkül utasították el, ezzel az anyát
lényegében az egyetlen lehetséges bizonyítási eszköz igénybevételétől
fosztották meg. Bár a bíróságok részletesen megvizsgálták azokat a
körülményeket (pl. szokásos tartózkodási hely, elvitel jogellenessége),
amelyeket a nemzetközi és a hazai szabályozás is megkíván, ugyanakkor nem
vizsgálták kellő alapossággal azt, hogy a gyermekek visszavitele a gyermekek
számára milyen pszichés, vagy testi következményekkel járna, járhatna. Ez a
körülmény sértette a tisztességes eljárás alapjogát, ezért az Alkotmánybíróság
a bírósági határozatokat megsemmisítette.
A döntéshez párhuzamos indokolást csatolt dr. Schanda Balázs és dr. Szabó
Marcel alkotmánybíró, különvéleményt fűzött dr. Czine Ágnes, dr. Dienes-Oehm
Egon, dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó, dr. Juhász Imre, dr. Pokol Béla és dr.
Salamon László alkotmánybíró.. |