Hungarian
Ügyszám:
.
IV/01090/2020
Első irat érkezett: 06/22/2020
.
Az ügy tárgya: A Győri Ítélőtábla Bf.I.99/2019/21. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (anyanyelv használatának joga; tisztességes eljárás büntetőügyben)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 08/25/2020
.
Indítvány befogadás:
.
Indítvány befogadva.
.
Befogadás dátuma:
.
01/19/2021
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. §-a alapján - a Székesfehérvári Törvényszék 11.B.11/2019/26. számú ítélete és a Győri Ítélőtábla Bf.I.99/2019/21. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
A nem magyar állampolgárságú indítványozót Magyarországon, büntetőeljárásban ítélték el szabadságvesztésre és közügyektől eltiltásra. Büntetését jelenleg is Magyarországon tölti. A magyar nyelven írni és olvasni nem tudó indítványozó hivatkozik arra, hogy a büntetőeljárásban is teljeskörűen megilleti őt az anyanyelv használatának joga, illetve az, hogy a magyar nyelv nem ismerete miatt hátrány ne érje. Az anyanyelv használatot garantáló hatályos jogszabályi rendelkezések ellenére ugyanakkor sem a tárgyalási szakaszban, sem a nyomozási szakaszban nem kapott az anyanyelvén jegyzőkönyvet, annak megismerhetőségére vonatkozóan tájékoztatást. Nem kapott az anyanyelvén kioktatást arról, hogy a jegyzőkönyvnek a magyar eljárásjogban milyen jelentősége van, de arról sem volt tudomása hogy a jegyzőkönyvbe ténylegesen mi kerül, a tárgyalási szakaszban a tolmács szakértelmét a vádhatóság képviselője kérdőjelezte meg.
Az eljárás során mindvégig korlátozott volt a megfelelő tájékoztatáshoz, az iratok megismeréséhez, a kompetens részvételhez, a személyes védekezéshez való joga, sérült a fegyveregyenlőség elve, ami összességében a tisztességes eljáráshoz, a hatékony jogvédelemhez és jogorvoslathoz fűződő alkotmányos joga sérelméhez vezetett..
.
Támadott jogi aktus:
    a Székesfehérvári Törvényszék 11.B.11/2019/26. számú ítélete és a Győri Ítélőtábla Bf.I.99/2019/21. számú ítélete
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
XXVIII. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (3) bekezdés
XXVIII. cikk (7) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_1090_0_2020_indítvány_anonim.pdfIV_1090_0_2020_indítvány_anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    .
    Összefoglaló a döntésről:
    Összefoglaló a döntésről:
    Az Alkotmánybíróság elutasította a Győri Ítélőtábla egy büntetőügyben hozott
    ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló
    alkotmányjogi panaszt. Az eljárás alapjául szolgáló ügyben a magyar nyelven nem
    tudó indítványozóval szemben folytattak le büntetőeljárást és ítélték őt
    szabadságvesztésre, amelyet azóta tölt. Az alkotmányjogi panaszban foglaltak
    szerint az indítványozó az anyanyelv-használatot garantáló hatályos jogszabályi
    rendelkezések ellenére ugyanakkor sem a tárgyalási szakaszban, sem a nyomozási
    szakaszban nem kapott az anyanyelvén jegyzőkönyvet, illetve annak
    megismerhetőségére vonatkozóan tájékoztatást. Az eljárás során mindvégig
    korlátozott volt a megfelelő tájékoztatáshoz, az iratok megismeréséhez, a
    kompetens részvételhez, a személyes védekezéshez való joga, sérült a
    fegyveregyenlőség elve, ami összességében a tisztességes eljáráshoz, a hatékony
    jogvédelemhez és jogorvoslathoz fűződő alkotmányos joga sérelméhez vezetett. Az
    Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy az eljárás iratai alapján
    megállapítható, hogy az indítványozó terhelt védője az eljárás során először az
    elsőfokú ítélet meghozatalát követően kérte a tárgyalási jegyzőkönyvek kiadását
    a bíróságtól. A bíróság eljárási szabályt sértett, amikor nem küldte meg az
    indítványozó védője számára a tárgyalási jegyzőkönyveket, azonban az
    Alkotmánybíróság álláspontja szerint ez a hiba nem okozta az egész eljárás
    alaptörvény-ellenességét. Az indítványozó fellebbezésében az elsőfokú bíróság
    által megállapított tényállás megalapozatlanságára hivatkozással kérte az
    ítélet hatályon kívül helyezését, a másodfokú bíróság pedig ítéletében
    részletesen megindokolta, hogy miért tartotta megalapozottnak az elsőfokú
    bíróság által megállapított tényállást. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság
    álláspontja szerint az indítványozó számára biztosított volt a megfelelő
    védekezés lehetősége, továbbá rendelkezésre állt minden lényeges információ és
    nyelvi segítség, amely a vád és az eljárási cselekmények lényegének
    megértéséhez, az azokkal kapcsolatos álláspontjának kifejtéséhez, valamint
    jogorvoslati joga gyakorlásához szükséges volt. Az Alkotmánybíróság az érdemi
    vizsgálat során tehát azt állapította meg, hogy nem sérült az indítványozónak a
    tisztességes eljáráshoz való jogát képező anyanyelvhasználathoz való joga,
    valamint a fegyveregyenlőséghez, a védelemhez való joga, illetve a
    jogorvoslathoz való joga sem. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság az
    alkotmányjogi panaszt elutasította.
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2021.01.19 14:00:00 3. öttagú tanács
    2021.06.22 14:00:00 3. öttagú tanács

    .
    A döntés tájékoztató jelleggel közzétett, nem hivatalos szövege: (pdf):
    Sz_IV_1090_2020.pdfSz_IV_1090_2020.pdf
    .







    .
    English:
    .
    Petition filed:
    .
    Subject of the case:
    .
    Constitutional complaint against the judgement No. Bf.I.99/2019/21 of the Győr Regional Court of Appeal (right to use mother tongue; fair procedure in criminal case)
    Number of the Decision:
    .
    Date of the decision:
    .
    .
    .